Új Szó, 1983. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-31 / 25. szám, hétfő
ÉRVÉNYESÜLNEK AZ INTENZÍV FEJLESZTÉSI TÖREKVÉSEK ÚJ SZÚ 3 1983. I. 31. (Folytatás az 1. oldalról) A tudományos-műszaki fejlesztési eredményeknek, a licencek- nek, találmányoknak és újításoknak köszönhetően az ipari vállalatok 1982 folyamán körülbelül 526 000 tonna kőszénegyenérté- kü tüzelőanyagot, 4,7 milliárd korona értékű nyersanyagot és anyagot és 19,5 ezer munkaerőt takarítottak meg. Az ipar, a mezőgazdaság, az építőipar, a közlekedés, a távközlés és a kerületi nemzeti bizottságok által irányított szféra a tüzelőanyag- és energiafelhasználás ésszerűsítésére irányuló állami célprogram keretében 2,4 millió tonna kőszénegyenértékű tüzelőanyagot takarított meg. Növekedett a KGST-tagorszá- gokkal, főleg a Szovjetunióval való tudományos-műszaki együttműködés mértéke. A Szovjetunióval folytatott és a szakosításra irányuló együttműködés elsősorban a gépiparra és a tüzelőanyagenergetikai erőforrások felhasználására terjedt ki. BERUHÁZÁS A beruházások korlátozásával és a tevékenység összpontosításával fokozatosan megteremtettük a már régebben gondot okozó problémák leküzdésének feltétele-' it. Sajnos, még nem következett be gyökeres fordulat az építkezési időtartam csökkentésében, és egyes fontos beruházásokon késik a kapacitások átadása. A kivitelezési és szállítási munkák volumene (a Z-akciókon és a magánépítkezéseken kívül) 1981-hez viszonyítva 1,1 százalékkal csökkent (a terv azonban 2.5 százalékos csökkenést írt elő). A megvalósított beruházások értéke 138,7 milliárd korona, ebből az építőipari munkákra 77,3 milliárd, a gépekre pedig 61,4 milliárd korona esik. A beruházásoknak a nemzeti jövedelemhez viszonyított részaránya csökkent. A beruházásokat fokozatosan a népgazdaság szerkezeti átalakítására összpontosítottuk, és különösen a tüzelőanyagipari és energetikai fejlesztést tartottuk fontosnak. A beruházások 37,7 százaléka a tüzelőanyagipart és az energetikát szolgálta. Az év folyamán olyan fontos energetikai létesítményeket helyeztek üzembe, mint például a Prunérovi Hőerőmű három, egyenként 210 MW- os blokkja, a fekete-vági csúcserőmű 5. és 6. turbogenerátora, a brnói fűtőmű, a kassai (Košice) II. fűtőmű. Fontos létesítmények a tranzitgázvezeték újabb turbo- aggregátorai is, amelyek a nagyka- posi (Veľké Kapušany) és az iván- kai kompresszorállomások mellett épültek. Ugyanakkor növelték a Makszim Gorkij külszíni bánya és a vršanyi bánya kapacitását, és Trinecben üzembe helyezték a 14-es számú kokszolóbatériát. Az új létesítmények felsorolását még hosszan folytathatnánk. Lényeges körülmény, hogy a kiemelt építkezéseken, illetve a kapacitások befejezésével kapcsolatos munkáknál színvonalasabbá vált a tervteljesítés. Helyenként azonban gondot okozott, hogy nem volt megfelelő mértékű a kapacitások összpontosítása, így nem kerülhetett sor egyes fontos ipari létesítmények tervszerű átadására. A területfejlesztési előkészítés és a műszaki tervezés lassúsága is késleltette a beruházások megkezdését, lebonyolítását és átadását. Azt is a fogyatékosságok közé sorolhatjuk, hogy a befejezetlen építkezéseken gyakran túllépik a költségvetést. 1982-ben - az előző évhez viszonyítva - csaknem 15 százalékkal csökkent az újonnan megkezdett építkezések száma. A költségvetési kiadások egyenlege - szintén 1981 -hez képest - 8,1 százalékkal csökkent. IPAR Az állami tervet, noha korlátozott mennyiségű tüzelőanyagot, energiát, üzemanyagot és nyersanyagot használhattunk fel, a belső tartalékok mozgósításának köszönhetően egészében véve teljesítettük. A központilag irányított ipar termelése 1981 -hez viszonyítva 1 százalékkal növekedett. A termelésnövekedés üteme 0,6 ponttal gyorsabb volt az állami terv által feltételezettnél. A bruttó termelési tervet 3,7 milliárd koronával túlteljesítették, ami 1,5 napos termelésnek felel meg. A vállalatok egy része nem teljesítette a tervet. A saját termelési érték tervét 4 milliárd koronával, 1,6 százalékkal teljesítették túl. A termelés fejlesztése differenciáltan, a tervezett szerkezeti átalakításokkal összhangban alakult. Gyorsabb volt a fejlődés ott, ahol nagyobb mértékben érvényesítették a tudományos-műszaki vívmányokat, és lassabban fejlesztették a termelést az importenergiahor- dozó-igényes, illetve nyersanyag- igényes ágazatokban. Az eladott áru értéke a központilag irányított iparban 1981-hez képest 3 milliárd koronával, tehát 0,3 százalékkal növekedett (összehasonlítható nagykereskedelmi árakon számítva). Az állami tervnek az exportra, a belkereskedelembe és a beruházásokra irányuló szállításokkal kapcsolatos feladatait 9,2 milliárd koronával túlteljesítették, és e tervtételt 103,2 százalékra teljesítették. A szocialista országokba irányuló exportot 6,2 százalékkal, a nem szocialista országokba irányuló kivitelt pedig 3,2 százalékkal növeltük. A gépiparban acélból 3 százalékos, színesfémekből pedig 3,5 százalékos viszonylagos megtakarítást értek el. A terv értelmében 4,5-5 százalékos megtakarítást kellett volna elérni. Az ipari ágazatok készletei gyorsabban növekedtek a teljesítménynél. Főleg a késztermék- és a fél késztermék-készletek növekedtek. Növekedett a készletforgás időtartama, pedig tervcsökkenéssel számolt e téren. A saját termelési értékből kiszámított munkatermelékenység 1981-hez viszonyítva 3,4 százalékkal növekedett, és a tervet e téren 101,1 százalékra teljesítették. A bruttó termelés alapján kiszámított munkatermelékenység 0,5 százalékkal növekedett. A központilag szervezett iparban a foglalkoztatottak száma 13 ezerrel, tehát 0,5 százalékkal növekedett és elérte a 2 millió 662 ezer főt. A munkaidőalap kihasználtsága 91,5 százalékos volt, ugyanannyi, mint 1981-ben. A munkások túlórázásának részaránya 5,6 százalékról 5,3 százalékra csökkent. Az ipari munkások műszakszáma 1,325-ről 1,329-re emelkedett. Az ipar egyes ágazataiban ilyen eredményeket értek el: A tüzelőanyagipar 124 millió 559 ezer tonna szenet és lignitet jövesztett, és 559 ezer tonnával, 0,5 százalékkal túlteljesítette a tervet. A külszíni bányákban jó eredményeket értek el a jövesztés előkészítésében, hiszen 1981-hez viszonyítva 14 millió 493 ezer köbméterrel növelték a letakarított föld mennyiségét. Egészében véve folyamatos volt a népgazdaság tüzelőanyaggal és elektromos energiával való ellátása. Növekedtek a hőerőművek szénkészletei, és némileg a lakosságnak szánt szénkészletek is. Az erőmüvek 74 703 millió kWó áramot állítottak elő, 1,6 százalékkal többet, mint 1981-ben. A termelési tervet így 101,3 százalékra teljesítették. Az atomerőmüvi blokkokban 13,8 százalékkal növekedett az áramtermelés, így a nukleáris eredetű áram termelésének részaránya 7,8 százalékra emelkedett. A kohóipar, miközben egészében véve kielégítette a népgazdaság igényeit, 0,4 százalékkal csökkentette a termelést. A terv 2,8 százalékos csökkenést feltételezett. A színesfém-kohászatban 2,6 százalékos volt a csökkenés, az ércjövesztésben és -dúsításban 0,4 százalékos, a vaskohászatban pedig 1981 szintjén maradt. A kohóiparban főleg a minőség fejlesztésére összpontosították a figyelmet. A hengerelt ne- mesacél-termelés 4 százalékkal, a durvalemez-gyártás 10,9 százalékkal, a huzalgyártás 4,1 százalékkal, az alumíniumgyártás 3,5 százalékkal növekedett. A gépipar egészében véve 2,9 százalékkal növelte a termelést, ami 0,6 ponttal több az éves termelésben meghatározottnál. A gépiparban főleg a kevésbé anyagigényes termékekre összpontosították a figyelmet, illetve azokra az ágazatokra, amelyek elősegítik az exportfeladatok teljesítését és a nemzetközi szocialista gazdasági integráció fejlesztését. Leggyorsabban az elektrotechnikai iparban növekedett a termelés (4,8 százalékkal). Az elektrotechnikai és az elektronikai ipar alkatrészbázisában 15,4, a távközlési ipar beruházási jellegű termelésében pedig 5,8 százalékos volt a növekedés. Az általános gépiparban 3,1 százalékos termelésnövekedést jegyeztek fel. Az autóbuszgyártás 28.4 százalékkal, a mezőgazda- sági gépek gyártása 6,4 százalékkal, a kerekes traktorok gyártása 4.4 százalékkal, a tehergépkocsigyártás pedig 3 százalékkal növekedett. A további fontos ágazatok termelésnövekedése így alakult: nehézgépipar -1,5 százalék; vegyipar - 0,3 százalék (az éves állami terv 1 százalékos csökkenéssel számolt, mivel kevesebb kőolaj állt rendelkezésünkre); fafeldolgozóipar - 0,37 százalék; könnyűipar -1,6 százalék; építőanyag-ipar - mínusz 1,5 százalék (ez összhangban van a tervszándékokkal), az ágazat főleg az energiaigényes termékek gyártását mérsékelte. Az építőipari vállalatok saját dolgozóikkal 82,5 milliárd korona értékű munkát végeztek el, az állami tervet 1 százalékkal túlteljesítették. Különös figyelmet fordítottak a nagyberuházásokra. Az észak-csehországi kerületben 103.4 százalékra, Prágában 103,7 százalékra, Bratislavában pedig 106,6 százalékra teljesítették a kiemelt fejlesztési feladatokat. Az átlagosnál jobb eredményeket értek el az építőipari minisztériumok által irányított vállalatok, amelyek a CSSZK-ban 945 millió koronával (2,9 százalékkal) túlteljesítették a tervet. Az SZSZK Építőipari Minisztériuma által irányított vállalatok munkaterületein 0,4 százalék hiányzott a tervteljesítéshez. A járási építőipari vállalatok lemaradása 1,7 százalék, itt főleg a lakáskarbantartásban és -javításban keletkezett lemaradás. Az építőipari vállalatok 64 ezer lakás építését fejezték be, ezzel 98 százalékra teljesítették a tervet. Tavaly 9 százalékkal építettünk több lakás, mint 1981-ben. MEZŐGAZDASÁGI- ÉLELMISZERIPARI KOMPLEXUM A mezőgazdaságban elért eredményekkel sikerült ellensúlyozni az 1981-es rossz termés következményeit: csökkenthettük a kapitalista országokból származó takarmánybehozatalt és mérsékeltük a növénytermesztés és az. állattenyésztés közötti összhang hiányát. 1981-hez viszonyítva 1,1 százalékkal növekedett a bruttó mezőgazdasági termelés, miközben a növénytermesztés 8,9 százalékkal növekedett, az állattenyésztés pedig - a tervvel összhangban - 4,2 százalékkal csökkent. Noha 1981-hez viszonyítva javult a helyzet, a fő termények többségénél kisebb volt a hektárhozam a tervezettnél. így volt ez például a gabonaféléknél, a burgonyánál, a szántóföldön termesztett évelő takarmányoknál, ezzel szemben cukorrépából és kukoricából több termett a tervezettnél. Az eredményeket negatívan befolyásolta a kedvezőtlen időjárás (áttelelés), illetve egyes terményeknél a vetésterület csökkenése. összesen 80 ezer hektár őszi vetésű gabonát, 81 ezer hektár évelő takarmánynövényt és több mint 16 ezer hektár repcét kellett kiszántani. Noha tavasszal pótolni igyekeztünk a veszteségeket, a gabona vetésterülete 2,7 százalékkal kisebb maradt a tervezettnél. Néhány fontosabb termény hektárhozama és termése 1982- ben ha-hozam 1982 tonnában 1981 %-a betakarított1982 termés 1981 1000 t %-a gabonafélék összesen (szemes kukoricával együtt) 4,00 109,0 10 271 109,3 kukorica - szemes 5,21 124,9 939 133,0 zöldtakarmányra és silóra 37,27 104,1 17 290 110,5 burgonya 17,61 93,3 3 503 93,6 cukorrépa 38,36 119,2 8 210 117,8 évelő szántóföldi 6,62 84,0 4215 78,5 takarmánynövények Mivel 1981-ben kevesebb szemes takarmány termett a tervezettnél, és korlátoztuk a takarmányimportot, csökkentettük a sertés- állományt. 1982 végén 7 millió 126 ezer sertést tartottak nyilván, 176 ezer darabbal kevesebbet, mint 1981 végén. Másrészt azonban - mivel növekedtek a tartósított tömegtakarmány készletei - gyarapíthattuk a szarvasmarha-állományt. 1982 végén 5 millió 131 ezer szarvas- marhát tartottak nyilván. Ezen belül a tehenek száma 1 millió 899 ezer volt, 6 ezerrel kevesebb, mint 1981-ben. A takarmányhiány negatívan befolyásolta a súlygyarapodást, amely a hízómarha-állo- mánynál (naponta és darabonként) 0,64 kg, a hízósertés-állo- mánynál pedig 0,486 kg volt. A tyúkonkénti évi tojáshozam 228 darab, a tehenenkénti tejhozam pedig 3102 liter, 10 literrel több, mint 1981-ben. A növénytermesztés intenzívebbé tételéért 12 ezer hektárral növeltük az öntözhető területet, és 46 ezer hektárt csapoltunk le. A mezőgazdaság az év folyamán 6530 traktort, 1690 traktorekét, 1480 vetógépet és 1240 gabona- kombájnt vásárolt. A hústermelés - a tervvel összhangban - 9,8 százalékkal csökkent, a vágottbaromfi-termelés pedig 1,6 százalékkal. ERDŐ- ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS Az ország erdeiben az év folyamán 18 millió 458 ezer köbméter faanyagot termeltek ki, 0,2 százalékkal többet, mint 1981-ben. A haszonfa-termelés elérte a 17 millió 300 ezer köbmétert, ami 180 ezer köbméterrel több az előző évinél. Eredményesen teljesítették az erdőgyarapítási feladatokat is; 52,1 ezer hektáron fásítottak, ami 1981 -hez viszonyítva 7,2 százalékos növekedést jelent. Az ivóvízellátás is javult, 1981- hez képest 36 millió köbméterrel (3 százalékkal) több került a vezetékekbe. A lakosság 73 százaléka fogyaszt már vezetéki vizet. 1982- ben 1200 kilométer vízvezetéket és 500 kilométer csatornahálózatot építettek. KÖZLEKEDÉS ÉS TÁVKÖZLÉS A közlekedési rendszer biztosította a népgazdasági igények kielégítését. A szállítási igény kb. 2,5 százalékkal csökkent, az áru- szállítást kevésbé energiaigényes szállítási eszközökre orientálták. A nyilvános szállítási rendszert fejlesztettük, ezzel szemben - terveinkkel összhangban - mérsékeltük az üzemi szállítást. A nyilvános teherszállítás keretében 665,6 millió tonna árut mozgattak meg, és az állami tervet 101,3 százalékra teljesítették. A vasúthálózat 288,4 millió tonna árut szállított, 0,7 százalékkal többet, mint az előző évben. Gondot okoz még, hogy állandóan növekszik a kocsiforduló időtartama. A szállítás folyamatosságát veszélyezteti, hogy a szállíttatok nem egyenletesen igénylik a vasúti kocsikat. A Csehszlovák Gépkocsi közlekedési Vállalat 365,8 millió tonna árut szállított és a tervet 102,7 százalékra teljesítette. Pozitív jelenség, hogy csökkent a szállítás energiaigényessége. A folyami szállítás keretében 290 ezer tonnával növekedett a hajókon szállított áru mennyisége. 1982-ben 82 ezerrel növekedett a telefon-állomások száma, ebből 26 ezer lakásokban működik. 1982 utolsó napján összesen 3 308 000 telefonállomás volt az országban, amiből 1 173 000 volt egyéni használatban, így 100 lakosra 21,52 telefonállomás esik. KÜLKERESKEDELEM A szocialista országokkal folytatott külkereskedelem tervét túlteljesítettük, ami főleg az exportfeladatok 100 százalékon felüli teljesítésével függ össze. A nem szocialista országokkal folytatott kereskedelemben nem teljesítettük az összes exportfeladatot, mivel megnehezítette dolgunkat a még mindig tartó értékesítési válság, illetve a diszkriminációs intézkedések erősödése. Annak köszönhetően azonban, hogy az exportot gyorsabban növeltük az importnál, illetve, hogy takarékossági intézkedéseket hajtottunk végre a devizafelhasználásban, a külkereskedelmi mérlegünk aktívuma magasabb lett az eredetileg feltételezettnél. AZ ÉLETSZÍNVONAL Sikerült megőriznünk az elért életszínvonalat. A lakosság pénzbevétele 1982-ben 380,8 milliárd korona volt, 4 százalékkal több, mint 1981 -ben. A szocialista szektorban dolgozók átlagbére (az efsz-ekben dolgozók kivételével) 2735 korona (2,1 százalékos növekedés). 1982-ben összesen 100 700 lakást építettek fel (5,6 százalékos növekedés). A lakosonként társadalmi fogyasztás értéke 9928 korona (6,7 százalékos növekedés). A népgazdaságban foglalkoztatottak száma elérte (átlagosan) a 7 440 000-et. A termelési szférában 11 000 volt a létszámnövekmény, a nem termelő szférában pedig 14 000. Leggyorsabban az iskolaügyben, az egészségügyben és a belkereskedelemben növekedett a létszám. A népgazdaság átlagában (efsz- ek nélkül) 57 koronával, az iparban 83 koronával, az építőiparban pedig 73 koronával növekedett a havi átlagbér. Az építőiparban 2996, az iparban 2855 korona a havi átlagbér. A lakosság bankbetétjeinek összege 178,8 milliárd korona. Egészében véve kielégítő volt az élelmiszerellátás, noha meg kellett oldani az 1981 évi rossz termésből eredő problémákat. Az iparcikk-értékesítésben jobban ki tudtuk elégíteni az igényeket, mint a korábbi esztendőben, mert bővítették a választékot, különösen ami a gépipari és a fogyasztási cikkeket illeti. Egyes termékeknél gondot okozott a választék hiánya. Szociális ellátásra (nyugdíjak, járadékok, táppénz) 75 milliárd koronát fordítottunk, ezen belül nyugdíjak folyósítására 47,2 milliárd koronát. 1981-hez viszonyítva táppénzre 9 százalékkal, nyugdíjakra, járadékokra 7,8 százalékkal többet fizettünk ki. A nyugdíjasok száma 3 878 000, 52 ezerrel több, mint 1981-ben volt. Az öregségi nyugdíjak száma 2 millió 99 ezer. Családi pótlékra 15,2 milliárd koronát fordítottunk. A múlt év folyamán 234 000 gyermek született, 118 ezer házasságot kötöttek és az ország lakosainak száma 51 ezerrel növekedett, 1982 végén elérte a 15 millió 395 ezret. xxx A múlt évi eredmények azt mutatják, hogy reális lehetőségeink vannak a 7. ötéves tervidőszak további esztendeiben is az egyre igényesebbé váló feladatok teljesítésére. Ez azonban megköveteli - ahogy arra a CSKP KB 7. ülése is rámutatott - az összes erőforrás mozgósítását, elsősorban pedig a tudomány és a technika eredményeinek gyakorlati kiaknázását. A termelési struktúrát, a gazdaság műszaki-gazdasági színvonalát hozzá kell igazítani a népgazdasági igényekhez, el kell mélyíteni a csehszlovák népgazdaságnak a nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolását.
