Új Szó, 1983. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-27 / 22. szám, csütörtök

ÚJ szú 5 1983. I. 27. HATÉKONYABB MUNKÁVAL KÖZÖS CÉLJAINK ELÉRÉSÉÉRT EREDMÉNYEK PROBLÉMÁK TAPASZTALATOK JAVASLATOK A sokoldalú művelődésért A komáromi járásbeii Csicsón (Čičov) a múlt év végén adták át a 18 tantermes, korszerűen felszerelt alapiskolát. A 22 millió korona ráfordítással épült létesítményen fontos munkát végzett a helyi Wilhelm Pieck Egységes Földművesszövetkezet építőbrigádja is. Felvételünkön az új iskola (Gyökeres György felvétele) JÓ LÉGKÖRT Ha azt vizsgáljuk, mit tettünk dolgozóink művelődéséért, akkor elsősorban és meghatározóan a szakszervezeti üzemi klub mun­káját szemrevételezzük. Az 1967 óta tevékenykedő intézmény nem­csak üzemünk dolgozóinak és a gömörhorkaiaknak (Gemerská Horka) kínál művelődési lehetősé­get, de megnyitása óta a mai na­pig a környék kulturális életének központja is. Dolgozói ennek meg­felelően végzik áldozatkész mun­kájukat. Ezek olyan tények, amelyek távlatokban is meghatározzák a Gömöri Cellulóz- és Papírgyár szakszervezeti üzemi bizottságá­nak ilyen jellegű tevékenységét. Az eszmei és politikai irányítással nem ér véget a munkánk. A válla­lat kulturális és szociális alapjából (1 millió 63 ezer korona) 1982-ben támogatásként 140 ezer koránát utaltunk át az üzemi klubba. Az idén 40 ezer koronával kevesebb jut ebből az alapból. Az elmúlt évben nyújtott dotáció összegét vállalatunk 100. évfordulójának ünnepségei miatt növeltük meg. Szeretnénk, ha az intézmény a CSKP kulturális politikájának és a szakszervezetek művelődésben betöltött szerepének megfelelően végezné munkáját, dolgozóink megelégedésére. A munkásművelödésnek több évtizedes hagyományai vannak vállalatunknál. Az évszázados tör­ténelmi múlt során a munkásmoz­galom a politikai alapokkal együtt megteremtette mindazt, amit ma munkásművelődésnek nevezünk. A helyi hagyományok tiszteletben tartásával igyekszünk úgy irányí­tani a mai kulturális életet, hogy abban lehetőség nyíljon mindenki számára a sokoldalú művelődés­re, szórakozásra, aktív pihenésre. Az állami gazdaságunkhoz tar­tozó nyolc gazdasági részlegben közel ezren dolgoznak. A XVI. pártkongresszus és a X. szakszer­vezeti kongresszus határozatai­nak szellemében igyekszünk sok­oldalúan gondoskodni dolgozóink­ról, egyebek között a szociális és kulturális alap felhasználásával. Nem kis feladat ez, már csak azért sem, mert ahány részleg, annyi község, település, vagyis: dolgo­zóink nem egy helyen laknak. Ki- rályhelmecen (Kráľ. Chlmec) kívül Battyánban (Botany), Csernőben (Čierna), Kístárkányban (Maié Trakany), Nagytárkányban (Veľké Trakany), Bélyben (Bieľ), Dobrán (Malá Dobra) és Fejszésen. Ezen­kívül további nyolc-kilenc köz­ségből vannak bejáróink. Ilykép- pen nehezebb mindenki-számára egyformán biztosítanuk a kulturá­lis lehetőségeket. Szociális és kulturális alapunk­ból, amely nem túl nagy összeg, nem tudunk rendszeresen adni a művelődési házaknak, és hát a biztosítékát sem látjuk annak, hogy esetleges anyagi támogatá­sunkkal dolgozóink számára azo­nos mértékben és szinten nyílik lehetőség a kulturálódásra, műve­lődésre az egyes falvakban. Rá­adásul a mezőgazdasági termelés sajátosságaiból adódóan a mi munkaidőnk küllönbözik az ipari üzemekétől. Tehát, hogy úgy mondjam, differenciáltan kell nyúj­tanunk a támogatást. Odafigye­lünk a művelődési házak rendez­vényeire, és amelyek iránt érdek­lődés nyilvánul meg dolgozóink körében, azokra áldozunk. Az igé­nyek szerint rendszeresen vásá­rolunk belépőjegyeket. Ilyen ren­dezvények elsősorban Királyhel- mecen, Nagytárkányban és Baty- tyánban vannak, ahová eseten­ként saját autóbuszunkkal be is szállítjuk az érdeklődőket a szom­szédos községekből. Más kérdés, hogy ezekkel a jegyekkel valóban elmennek-e mindig a rendezvény­re. Szeretnénk, ha a kulturális cé­lokra fordított összeg valóban a pi­Kcjztudott, hogy nemzetiségileg vegyes lakosságú területen élünk. A vállalatunknál dolgozók és a község lakóinak többsége ma­gyar nemzetiségű. Ennek megfe­lelően rendezvényeinken minden­napos a kétnyelvűség. A CSKP lenini nemzetiségi politikájának megfelelően a dolgozók nemzeti­ségi összetételét figyelembe véve irányítjuk és szervezzük a kulturá­lis munkát. Említettem, hogy a szakszerve­zeti üzemi klub nemcsak vállala­tunk dolgozóit és a községben élőket várja. Az a tény, hogy egy­ben több község művelődési köz­pontja is vagyunk, nagy felelőssé­get is jelent. A klub hivatásos nép­művelőinek, de társadalmi munká­sainak is úgy kell végezni felada­taikat, hogy a XVI. pártkongresz- szus és a X. szakszervezeti kong­resszus határozataiból eredően hatékonyan hozzájáruljanak az itt élők eszmei és politikai gondolko­dásának fejlődéséhez. Az elmúlt esztendőben is ennek megfelelő­en végezték munkájukat. Az itt megtartott politikai előadásokon, szakmai tanfolyamokon, szocialis­ta brigádok találkozóin, beszélge­téseken, vetélkedőkön, kiállításo­kon több ezren vettek részt. Jelen­tős volt a látogatottsága azoknak a rendezvényeknek is, amelyek a könyv és az olvasás megszeret­tetését tűzték ki célul. író-olvasó találkozók, Arany János emlékest, a szovjet irodalom népszerűsíté­sét szolgáló vers- és prózamondó vérseny, mesedélutánok fémjelzik ezt a munkát. Külön kell szólni róla, hiszen a legszélesebb tömegbázisa van, de ezzel együtt a legproblematiku­sabb terület is az öntevékeny mű­vészeti mozgalom. A jól működő fúvószenekar és, az egyre szebb henést, a szórakozást, a szellemi gyarapodást szolgálná. Dolgozóink gyermekei számára a pionírtáborokon kívül más üdü­lési, szórakozási és művelődési lehetőségeket is teremtünk. Kis- tárkány mellett, a Tisza-parton évenként megrendezzük a nem­zetközi gyermeknapot, amelyen mintegy ötszáz gyerek örül, szóra­kozik, játszik, együtt a szülőkkel. Sportvetélkedők, ügyességi ver­senyek, a katonai alakulat modelle­ző köre tagjainak „rakétabe­mutatója“ színesíti a műsort. Évenként megtartjuk a Télapó-ün­nepélyt, amelyen a magyar és a szlovák tanítási nyelvű alapisko­la tanulói műsorral szerepelnek. Battyánban és Nagytárkányban amolyan Ki mit tud? vetélkedővé alakult ez az ünnepélyünk. Régebben voltak jó amatőr mű­vészeti csoportjaink, zenekarunk, női karunk; különböző okok miatt évekkel ezelőtt megszűntek. Szőgyén (Svodín) a maga há­rom és fél ezer lakosával az érsek­újvári (Nové Zámky) járás köze­pes nagyságú falvai közé tartozik. Jogos büszkeséggel mondhatjuk el viszont, hogy a mintegy 5400 hektáron gazdálkodó Barátság Egységes Földművesszövetkezet a járás legjobb mezőgazdasági üzemei közé tartozik, sőt, néhány vonatkozásban, például a babter­mesztésben országos méretben is a legjobbak közé tartozik. A tavalyi eredményekről rövidesen beszá­molunk 970 tagunknak. Előzetes­ként már most elmondhatjuk, hogy sikeres évet zártunk, tagságunk valóban jól, eredményesen dolgo­zott és szépen is keresett. Meggyőződésünk, hogy az eredményeinket széles összefüg­géseiben kell vizsgálni és értékel­ni. Szerintünk a jó munka egyik fontos összetevője az is, hogy szövetkezetünk a helyi párt- és állami szervekkel karöltve rend­eredményeket elérő Sajóvölgye vegyeskar mellett más együttesek csupán alkalomszerűen tevékeny­kedtek. A női éneklőcsoport, a versmondók köre, a sakkozók, az asztaliteniszezők és a fotó­szakkör mögött - be kell ismer­nünk - nem áll olyan tevékenység, rendszeres munka, amely a két elsőnek említett együttest jellemzi. Nagy András és Máté László kar­nagyok a fúvószenekarral, illetve az énekkarral olyan munkát vé­geznek, amely már országosan is számottevő. Mindannyiunkat fog­lalkoztat a gondolat, hogyan fej­lesszük tovább az öntevékeny művészeti mozgalmat. Többek kö­zött szeretnénk, ha az évek óta stagnáló színjátszó csoport ismét elkezdene dolgozni, s így a mun­kásművelődés legrégebbi és leg­gazdagabb hagyományát folytat­ná. örömünkre szolgál, hogy a magyar tanítási nyelvű alapisko­lában megkezdte tevékenységét a gyermek kisszínpad, amely már járási rendezvényen is szerepelt. A vállalat és a falu vezetése sokoldalúan támogatják, segítik egymás munkáját. Az üzemi klub otthont ad a község valamennyi tömegszervezetének. A Csehszlo­vák-Szovjet Baráti Szövetség, a Tűzoltó Szövetség, a Szlovákiai Nőszövetség és a CSEMADOK nemcsak taggyűléseit tartja itt, de tagjai aktívan részt vesznek a kul­turális munkában. Reméljük, ezt az egységet a jövőben tovább erő­sítjük. Ennek fontosságát minde­nekelőtt tudatosítjuk, s így szeret­nénk a közösségi művelődés fej­lesztésén dolgozni. GÁL ZOLTÁN, a Gömöri Cellulóz- és Papírgyár szakszervezeti bizottságának elnöke Hosszú időn át próbálkoztunk az ilyen jellegű tevékenység felújítá­sával; talán az idén sikerül. Az idén honismereti kirándulást szer­vezünk, a cél hazánk fővárosa, továbbá Lidice és Terezin. A szociális és kulturális alap összege tavaly 595 ezer korona volt; ebből mintegy 150 ezer koro­nát fordítottunk kulturális célokra. Az 1981-es esztendőhöz viszo­nyítva fokozatosan javulnak gaz­dasági eredményeink, így számo­lunk azzal, hogy a szóban forgó alap összege növekedni fog, na­gyobb lesz - következésképpen bővülnek a lehetőségek is, ame­lyeknek az eddiginél is jobb ki­használásával tartalmasan tölthe­tik szabad idejüket dolgozóink, ami szocialista társadalmunk el­sődleges céljai között szerepel. LOSKÁR MIHÁLY, a Királyhelmeci Ág üzemi szakszervezeti bizottságának elnöke szeres figyelmet fordít a kellő mű­velődési és szórakozási lehetősé­gek megteremtésére. Ugyanis a kellő tudással felvértezett, a kö­zösségi ügyekért is lelkesedni tu­dó ember nyilvánvalóan jól és egyre jobban dolgozik. Fontos az is, hogy az emberek jókedvűen, szellemileg is felfrissülve járjanak munkába, hiszen az ilyen kedély­állapot az eredményes munka egyik záloga. Az említett erkölcsi értékek megteremtésében jelen­tős szerepe van a kultúrának. Falunkban 1978. május 8-án adtuk át a korszerű művelődési otthont. A nyolcmillió korona költ­ség jelentős részét szövetkeze­tünk fedezte. Néhány hónap múl­va befejezzük a közigazgatásilag Szögyénhez tartozó Barton (Bruty) a művelődési ház építését, s így az ottani lakosok is helyben, korszerű körülmények között szó­rakozhatnak és művelődhetnek. Szövetkezetünk a rendelkezés­A párkányi (Štúrovo) Dél-szlo­vákiai Cellulóz- és Papírgyár fenn­állásának rövid húsz éve alatt az érsekújvári (Nové Zámky) járás legnagyobb ipari vállalatává fejlő­dött. Termelésünk évi értéke meg­haladja az 1,6 milliárd koronát, ami jelentékenyen hozzájárul a nemzeti jövedelem gyarapításá­hoz. A Gyár mintegy négyezer állandó dolgozónak és nagyrészt ezek családjának ad munkát, megélhetést. Hosszan lehetne sorolni azokat az előnyöket és juttatásokat, ame­lyeket a gyár vezetősége a Forra­dalmi Szakszervezeti Mozgalom üzemi bizottságával a munkafelté­telek javítása érdekében a munka­helyen kívül biztosít dolgozóink­nak - ezzel jó légkört és közérze­tet teremtve. Ez összhangban van a párt politikájának célkitűzései­vel, s ennek fontosságát hangsú­lyozta a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának második teljes ülése is. A kollektív szerződésben éven­te rögzítjük, hogy a vállalat milyen mértékben járul hozzá a kulturális és szociális alaphoz. Ez a pénz­alap évi 4-5 millió koronát tesz ki. A dolgozók szükségletei kielégíté­sének egyik jelentős formája az üzemi étkeztetés. Bírálóan kell szólni arról, hogy dolgozóinknak csupán mintegy huszonöt száza­léka használja ki ezt az előnyt, ami minimálisnak mondható, mert a konyha kétezerötszáz főétel el­készítésére képesL ez megfelel az étkezde férőhelyei számának a háromórás ebédkiadási idő alatt. A Szakszervezetek Központi Tanácsának irányelvei szerint a dolgozók üdültetésének új for­máit alkalmazzuk. Az idén két­száznegyven dolgozónk vehet részt hazai üdülésen; negyven dol­gozónknak külföldi üdülést te­szünk lehetővé. Már hagyomá­nyossá válik az az üdülési forma is, amelynek keretében több tur­nusban családokat küldünk sátor­re álló kulturális alapból és más módon is támogatja a művelődési házat, s a helyi amatőr csoporto­kat. Hinzellér László, a művelő­dési ház vezetőjének és társainak sikeres munkáját számos telt há­zas rendezvényünk fémjelzi. Ná­lunk elsősorban a Pálinkás Ferenc vezette színjátszók népszerűek. Ők már a kerületi versenyen is szép sikerrel szerepeltek, s jelen­leg új darabot tanulnak be. Ének­karunkat Sonkoly Tibor, a tánce­gyüttest Pakos Kornélia mérnök irányítja. Nekik is minden anyagi, erkölcsi támogatást megadunk. Jut a kulturális alapból különbö­ző tanulmányi -kirándulások és más rendezvények fedezésére is. Évről évre a CSEMADOK járási bizottsága más társrendezőkkel- köztük a mi szövetkezetünkkel- karöltve nálunk rendezi meg a járási dal- és táncünnepséget több ezer néző részvételével. Célunk az, hogy tagságunk táborba a Balaton mellé, összesen mintegy százhúsz dolgozónkat és családtagjaikat. 1983. május 1-re szeretnénk befejezni és átadni rendeltetésé­nek a párkányi termálfürdő mellett épülő rehabilitációs és üdülő köz­pontunkat, amelyben negyven ágy várja a látogatókat. Év közben saját dolgozóink rehabilitációs für­dését biztosítjuk itt, a nyári idény­ben pedig csereüdültetést bonyo­lítunk le. Dolgozóink egészségé­nek védelmére és megóvására száztizenöt arra rászorulót, de el­sősorban a veszélyeztetett mun­kahelyen dolgozókat küldjük kü­lönféle csehszlovákiai gyógyfür­dőkbe. Évente kétszáz gyermeket küldünk nyári pionírtáborokba, ha­sonlóképpen lesz ez az idén is. Tervünkben szerepelnek rövidebb ideig tartó autóbuszkirándulások is, amelyeken nemcsak aktív dol­gozóink, hanem a nyugdíjas mun­katársaink is részt vehetnek. Dolgozóinknak mintegy három ötödé lakik Párkányban és a csa­tolt községekben; nyolcszáz üze­mi lakásban, szövetkezeti és csa­ládi házban. Kétötöd része a kör­nyező falvakból jár munkába autó­busszal, vonattal. A kulturális és szociális alapból a családi házak építéséhez és a lakások berende­zéséhez is rendszeresen folyósí­tunk kölcsönöket dolgozóinknak, mert ez a legjelentősebb stabilizá­ciós elem. Ebből az alapból szociális se­gélyeket is folyósítunk, segítjük a sportegyesületek munkáját, to­vábbá tárgyi ajándékokat adunk dolgozóinknak a munka- és társa­dalmi aktivitás elismeréséül. Tá­mogatjuk a városi művelődési ház, a társadalmi szervezetek, a CSE­MADOK munkáját is; a rendezvé­nyekre rendszeresen vásárolunk jegyeket (évente mintegy ezer da­rabot), amelyeket jutalomként osztunk ki a dolgozók között. BARTUSZ GYULA mérnök, osztályvezető minden szempontból korszerűen éljen, jól érezze magát szülőfalu­jában. Ezért támogatjuk az építke­zőket, új lakásokat építünk, azt akarjuk, hogy tagságunk lakáskul­túrája is kellő színvonalon legyen. A jövőben számos vonatkozás­ban nehezebb, szigorított körül­mények között dolgozunk majd, s tudjuk azt is, hogy korparancs az ésszerű takarékoskodás. Mi is így cselekszünk, de átgondoltan. Nem csípünk le a kulturális alapból, nem csökkentjük amatőr csoport­jaink támogatását, továbbra is az a célunk, hogy falvainkban a kö­rülményekhez képest pezsgő le­gyen a kulturális élet. Ez a gon­doskodás ugyanis többszörösen megtérül: erkölcsi, szellemi érte­lemben, de ha úgy tetszik anyagi­akban is: a megelégedett, kie­gyensúlyozott és képzett ember teljes mértékben képes lesz meg­birkózni a jelen és közeljövő nem csekély munkafeladataival is. KOVÁCS FERENC mérnök, a szőgyéni Barátság Efsz elnöke Nem kicsi a feladat Az erkölcsi értékek jelentősége

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents