Új Szó, 1983. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-26 / 21. szám, szerda

Megunták a kilincselést, avagy magad uram, ha szolgád nincs Az első tájékoztatást a mezőgazdasági gépek javításáról a Komáromi (Komárno) Járási Mezőgazdasági Igazgatóság gépesítési osztályán szereztem. Sorolták, milyen és mennyi alkatrész hiányzik. Emlegették a szinte mindig úton levő beszerzőt, annak eredményes és eredménytelen kilincseléseit. Elnökökről beszéltek, akik kénytelenek voltak elhanyagolni fontos teendőiket, gondolva, hogy tekintélyükkel beszerezhetik a szükséges alkatrészeket. Arról is szóltak, hogy sokan belefáradtak a hajszába, mások tovább kunyerálnak, vagy más megoldásokat keresnek. Olyan esetek is előfordulnak, hogy kissé elhasználódott, vagy még teljesen üzemképes gépeket szétszednek, alkatrészeiket más gépekre szerelik fel. Más mezőgazdasági üzemek drága esztergapadokat vásárolnak, hogy szükség esetén legyárthassák az alaktrészeket. Ezek közül az első helyen említették az Ógyallai (Hurbanovo) Efsz-t Amikor Petrik Ferencnek, a szövetkezet műhelymesterének említettem a járási jó értékelést, egyrészt örült az elismerésnek, másrészt gondterhelten emlegette a nehézségeket. Igaz, hogy az őszi munkák befejezése után elsők között készítették el a gépek „kórlapját" és rendelték meg a javításhoz szükséges alkatrészeket, de az alkatrészhiány miatt mégsem folyamatos a javítás. Azokon a gépeken kénytelenek dolgozni, amelyek üzembe helyezéséhez minden alkatrészt be tudtak szerezni. A cukorrépa-fejelő és -kiszántó gépek máris indulhatnának a határba, pedig ezek munkájára Kollár György az új esztergapadon sorozatban készíti az alkatrészeket (Gyökeres György felvételei) Horváth Gyula műhelyvezető még csak jó pár hónap múlva lesz szükség. A hatvannégy traktormotor közül csak tizenhetet javítottak meg. Alkatrészhiány miatt a kerekes traktorok felét még nem használhatnák, ha szükség volna rájuk. A simítóknak szintén csak a fele üzemképes alkatrészhiány miatt. A felsőbb szervek dolgozói közül kevesen hallgatják meg szavukat, ezért úgy igyekeznek segíteni magukon, ahogy lehet. A régi mellé még egy új esztergapadot vásároltak. Ehhez nagy reményeket fűznek. Együtt szemléljük, amint Kollár György, a trencíni szerszámgépgyár SN-50-es típusú megmunkálógépen készíti az alkatrészeket. A jól képzett szakember elégedett a megmunkálógéppel. Átállításokkal különböző méretű tengelyek és más alkatrészek készíthetők vele. A műhelyben felújítanak, gyártanak - ahogy lehet. Jelenleg három kultivátort készítenek. Korábban egy gépsort állítottak össze, amellyel 600 tonna burgonyát pároltak. Használható már az általuk készített permetezőgép is. Egy Praga V3S teherautóra a rakodóval ellátott magasított rakteret, berendezést szereltek tömegtakarmány szállítására. A napokban boronákat akarnak vásárolni, de ha nem tudják beszerezni, akkor szintén maguk készítik el. A műhely többi dolgozója is arról beszól, hogy szükség van a leleményességre, ha azt akarják, hogy az időszerű munkákhoz mindig elegendő gépük legyen. Olyan újítókra számítanak, mint Zachar István, Laczó János és Darázs Tibor. A többi újítóval együtt hét újítási javaslatot nyújtottak be, amelyeknek megvalósítása 33 ezer korona hasznot hozott a szövetkezetnek. A szövetkezet vezePetrik Ferenc mester tősége nem sajnálta tőlük az erkölcsi elismerést és az anyagi jutalmat. Horváth Gyula műhelyvezető szemle közben szintén állandóan azt hangoztatja, hogy nagy szükség van az alkatrészek saját erőből való pótlására és a lehetőségek szerinti felújítására. Gerencsért László és Kecskés Péter egy Zetor-4011 -es típusú traktorba idejében beszerelte a motort, mert volt alkatrész. Szépen be is festették, hogy a blokk falait védjék a korrózió ellen. Ez a gép már indulásra kész. Redeczky Gyula és Sárközi Imre szintén befejezné már az udvaron álló 5 méter széles kultivátor javítását - megkezdték már a konzerválását is -, de még ki kellene cserélniük a gerinccsöveket. A raktárba azonban hiába járnak, mert ilyen csövek nincsenek. Ezért is megkezdődik az utazás, a szaladgálás, hogy valamelyik üzemből vagy vállalatból beszerezhessék a szükséges alkatrészt. Polák János mérnök, aki egyben az újítóbizottság elnöke is, sem látja valami rózsásnak a helyzetet. Üggyel-bajjal előkészítik azokat a gépeket, amelyek a tavaszi munkák első szakaszának végzéséhez szükségesek, de a sok utánjárással és az önköltség emelkedésével sok üzemanyag fogy el, amíg minden alkatrészt beszereznek. Az új esztergapad munkáját ő is dicséri, de megjegyzi: - Azért kellett megvásárolnunk, mert meguntuk az alkatrész-koldulást. Ha nem kapjuk meg a szolgáltatásokat, akkor kénytelenek vagyunk magunk cselekedni. Nagyon rájuk illik a közmondás, magad uram, ha szolgád nincs. BALLA JÓZSEF Az energetikus is anyagbeszerző Elismert tény, de a jelenlegi gazdasági viszonyok között egyre kevésbé ad okot a büszkélkedésre, hogy az egy főre jutó energiafogyasztásban a világ élvonalába tartozunk. Egy személyre számítva mintegy háromszor több elsődleges energiaforrást használunk fel, mint amennyi a nemzetközi átlag az egész világon. Ebben a vonatkozásban csupán az Egyesült Államok és Kanada előz meg minket, s olyan iparilag fejlett országok elé kerültünk, mint az NSZK, Franciaország, Svédország, Belgium és Anglia. Manapság azonban inkább azt kell értékelni, hogy milyen energiafelhasználással állítjuk elő az egyes termékeket, s milyen a nemzeti jövedelem létrehozásának fajlagos energiafogyasztása. Ebben a kérdésben viszont mintegy 20-30 százalékkal vagyunk elmaradva az említett iparilag fejlett országoktól. A népgazdaság magas fokú energiaigényességének a gyökerei a megelőző évtizedek fejlesztési gyakorlatában vannak, amikor a gazdasági növekedés alapját az energiaforrások állandó bővítése képezte. Az utóbbi években az ismert körülmények miatt ez az út járhatatlanná vált, s a gazdasági növekedéshez szükséges energiaforrásokat elsősorban megtakarításokkal kell előteremteni. Az említett nemzetközi összehasonlítás azt is bizonyítja, hogy ezen a területen jelentős tartalékaink vannak, tehát van miből megtakarítani. Ezt egyébként a gyakorlati élet számos példája is bizonyítja, mind a termelés, mind pedig a társadalmi fogyasztás területén. A 7. ötéves terv ezért az energiaforrások mérsékelt növekedésével számol, s az előirányzott növekmény csupán a lakossági szükségletek növekedését fogja fedezni. Ez azt jelenti, hogy a termelésben az energiaforrások szintje gyakorlatilag változatlan marad. Az egyes vállalatoknál tehát a termelés további növelésének a mértéke elsősorban az elért energiamegtakarítások mértékétől függ. Ez az összefüggés természetesen a gazdasági növekedés kérdésében, népgazdasági szinten is érvényes. A termelés energiaigényességének csökkentése ezért mindannyiunk közös érdeke. Az energia, a tüzelő- és az üzemanyagfogyasztás társadalmi ellenőrzése szintén arra irányul, hogy feltárja az egyes szervezetekben, vállalatoknál, üzemekben rejlő tartalékokat. Ennek a társadalmi mozgalommá váló gyakorlatnak a dinamikus gazdasági növekedés felújítása szempontjából óriási jelentősége van, de a tartalékok kimutatása, feltárása önmagában még nem jelent megoldást. | A társadalmi ellenőrzés eredményeinek elsősorban a vállalati energetikai alakulatok, s az energetikusok konkrét munkájában kell megnyilvánulnia. Ezek tevékenységét a szövetségi kormány 4/1980. számú határozata értelmében kell megszervezni minden irányítási szinten, elsősorban az egyes vállalatoknál és üzemekben. Az utóbbi hónapok tapasztalatai egyértelműen bizonyítják, hogy főleg azoknál a vállalatoknál tudják biztosítani a termelés tervszerű és egyenletes növelését, ahol az energetikai alakulatok az említett határozat értelmében működnek. A vállalati energetikusok szerepe és jelentősége állandóan növekedni fog. Arról van szó ugyanis, hogy az egyszerűbb intézkedésekben, például a szigetelésekben, a gondosabb karbantartásokban, a kevésbé igényes átalakításokban rejlő tartalékok fokozatosan kimerülnek, hiszen az energiaigényesség csökkentésében eddig elért eredményeink is elsősorban ezekre a forrásokra épültek. A jövőben sokkal igényesebb műszaki megoldásokra lesz szükség a tartalékokban rejlő források felhasználásához, atriihez a 02-es állami célprogram biztosítja a szükséges anyagi-műszaki és pénzügyi kereteket. Az energetikusok tehát a vállalatok gazdasági és műszaki vezetőivel együttműködve pótolhatatlan szerepet töltenek be a termelés növeléséhez szükséges energetikai források előteremtésében, s munkájuk ebben a tekintetben az anyagbeszerzőkéhez is hasonlítható. MAKRAI MIKLÓS A HATÉKONYSÁG ÉS A MINŐSÉG JAVÍTÁSÁNAK a pártszervek és -szervezetek munkájában is meg kell nyilvánulnia. Ezt a parancsoló szükségszerűséget járási pártszervezetünkben is tudatosítjuk. Annál is inkább, mert a 6. ötéves tervidőszakban éppen e téren nem teljesítettük feladatainkat. Miközben ennek okát elemeztük, bebizonyosodott, hogy az eredmények és az irányító valamint a termelő dolgozók gazdasági ismeretei és gondolkodásmódja között közvetlen összefüggés van. A XVI. pártkongresszus után célul tűzött feladataink egyike éppen ezért az, hogy a kommunisták sokoldalú erőfeszítést tegyenek az irányítás színvonalának javítására, a termelés gazdaságosságának növelésére, minőségének javítására. Noha a múlt évi eredményekét értékelve nem fejezhetjük ki teljes elégedettségünket, az intézkedések kedvező hatásáról adhatunk számot. Járásunk ipara a termelési feladatokat 100,7 százalékra teljesítette, az előző évhez viszonyítva 7,3 százalékos növekedésről adhatunk számot. A saját termelési érték mutatójának 101,1 százalékra tettünk eleget. A minőség javításában mindenesetre gyorsabban kell előrehaladnunk. Ezt az is indokolttá teszi, hogy a járás vállalatainál nagyon eltérő eredmények születnek e téren. A legjobb eredményeket a Bystré nad Topl'ou-i cementgyárban érik el, ahol a Ján Minár alapszervezeti elnök vezette pártAz irányító dolgozók tudása - a hatékonyság és a minőség javításának feltétele Az egyetlen Járható űt szervezet szüntelen figyelmet fordít a minőség javítására. Termékeik 92 százaléka I. osztályú, és az érdekesség kedvéért érdemes megemlíteni, hogy a minőség javulása ebben az üzemben 195 ezer koronával gyarapította az üzemi béralapot. A XVI. PÁRTKONGRESSZUS stratégiai irányvonalának teljesítésében nagy jelentőséget tulajdonítunk A minőség javításának és a hatékonyság növelésének komplex programja című dokumentumnak, melyben a 7. ötéves tervidőszak feladatait bontottuk le járásunk feltételeire. Ez a program a szovjet tapasztalatok alapján egységesíti a pártalapszervezetek és a gazdasági vezetők problémamegközelítését a hatékonyság növelésével és a minőségszabályozással kapcsolatban. A járási pártbizottság keretében a gazdasági szakbizottság mellett létrehoztuk a technikusok tanácsát, melyet a vranovi Bukóza vállalatnál dofgozó Jirí Marek vezet. Kilenc döntő fontosságú vállalatnál alakítottuk meg az állandó minőségbizottságot, melyek az üzemi pártbizottságok mellett működnek. A komplex program szerves részét képezi a társadalmi szervezetek bekapcsolódása is a rossz minőség elleni harcba. Persze, nem csupán a tanácsadó szervek és bizottságok létrehozásáról van szó, konkrét feladatokat is célul tűztünk ki. A Bukózában például feladatul adtuk, hogy az első minőségi osztályba kerüljön termékeik 12 százaléka, a Slovenka üzemben a fő célok közé került a komplex minőségszabályozási rendszer bevezetése, valamint az önellenőrzési rendszer széles körű érvényesítése. Minden vállalatnál, illetve üzemben legalább 5-6 döntő fontosságú feladatra összpontosítunk. Ily módon tehát kizártuk a véletlenszerűséget, a taktizálást, a „vészkijáratok" keresésének lehetőségét. A feladatok teljesítését nem csupán a pártszervekben értékeljük, hanem a pártalapszervezeti taggyűléseken és nyilvános gyűléseken is. Kidolgoztuk a nagyobb hatékonyságért és a jobb minőségért induló járási vállalatközi verseny kritériumait, és meg is hirdettük ezt a versenyt. Járási szinten pedig kidolgoztuk az anyagi és erkölcsi ösztönzésnek a minőséggel összefüggő alapelveit (vállalati szinten), a komplex minőségszabályozási rendszer bevezetésének módszertanát, a személyi alkotó tervek mintapéldányát stb. Tehát a felvetődő kérdések komplex megoldására törekszünk, s ennek az igyekezetnek már megmutatkoznak az első eredményei. A haladó szovjet munkamódszereket például járásunkban már 370 munkakollektíva dolgozóinak 37,5 százaléka alkalmazza. Az önellenőrzés rendszere 68 kollektívában honosodott meg, a legtöbb ben a Slovenka üzemben alkalmazzák, ahol ennek köszönhetően csaknem 400 ezer korona megtakarítást értek el. Ebben az üzemben az üzemi pártbizottság - Viliam Vojtek elnök vezetésével - együttműködve a gazdasági vezetéssel és a szakszervezettel nagyon céltudatosan cselekszik, ami az eredményekben is megmutatkozik. Jó eredmények születnek a Zemplín ipari szövetkezetben is, ahol a pártalapszervezet elnöke Mária Keniőová. Nagyobb hatékonyságot várunk el a vranovi Bukóza kommunistáitól. A hatékonyság növelésében itt ugyan jelentősen javult a helyzet, amikor a vállalat gazdasági veszteségét több mint 20 millió koronával csökkentették, de a minőfeég javításában még van tennivalójuk. Persze, az is tény, hogy ennél a vállalatnál technológia szempontjából vannak még megoldatlan problémák, ez viszont még nem jelenti azt, hogy főleg a műszakiak alkotó kezdeményezesének kibontakoztatásában nincs tennivaló. E téren példamutató * lehet Jozef Foltin mérnök ifjú kommunista kezdeményezése. Jelentős tartalékokat látunk a munkakezdeményezés és a szocialista munkaverseny irányításában is, abban, hogy e téren a termelés intenzifikációs tényezőire fordítják a figyelmet. Az a véleményünk, hogy főleg a mérnökiműszaki dolgozók körében van szükség a kezdeményezés céltudatosabb fejlesztésére. Arra, hogy igyekezetüket a tudományos-műszaki fejlesztés, a munka ésszerűsítése, valamint az anyag- és energiatakarékosság döntő feladataira összpontosítsák. A személyi alkotó tervek létrehozásának mozgalma is meghozta az első kedvező eredményeket. Az újító- és feltalálómozgalomban ma már szinte természetesnek tartjuk, hogy évenként 8-9 millió korona hasznot eredményezzen a dolgozók újítókedve, ami az elmúlt évekhez viszonyítva az eredményeknek csaknem a kétszerese. ELMONDHATÓ, hogy járásunk pártszervei és -szervezetei céltudatosabban kezelik a hatékony* ság növelésével és a minőség javításával kapcsolatos feladatokat. Persze, nem mindenütt sikerül érvényt szereznünk elhatározásunknak. Ez természetes, hiszen nem csupán a „százalékok" növeléséről van szó, hanem a gondolkodásmód és a munkamódszerek megváltoztatásáért folytatott forradalmi küzdelemről is. Viszont csupán egyetlen járható út létezik - e küzdelemnek a megnyerése. JURAJ TUZÁK, a Vranov nad Topl'ou-i járási pártbizottság vezető titkára ÚJ SZÚ 4 1983.1. 26.