Új Szó, 1983. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-22 / 18. szám, szombat
Egy hét a nagyvilagban Január 15 - 21 Szombat: Arafat-Husszein találkozó Bagdadban - Managuában befejezte munkáját az el nem kötelezettek koordinációs irodája Vasárnap: Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter az NSZK kormányának meghívására Bonnba utazott Hétfő: Nakaszone Jaszuhiro kormányfő megkezdte washingtoni tárgyalásait Kedd: Moszkvában megnyílt a KGST végrehajtó bizottságának 105. ülése - A BT további hat hónappal meghosszabbította a Dél-Libanon- ban állomásozó ENSZ-erök mandátumát Szerda: Andrej Gromiko Bonnból Berlinbe érkezett- Iszlamabadban megkezdődött az India és Pakisztán kapcsolatainak normalizálásáról folyó tárgyalások második fordulója Csütörtök: Mitterrand francia államfő beszédet mondott a bonni parlamentben - Kirjat Smonában megtartották az izraeli-libanoni tárgyalások nyolcadik fordulóját Péntek: Andrej Gromiko befejezte berlini tárgyalásait és hazautazott - Helmut Kohl, az NSZK szövetségi kancellárja Párizsba látogatott fegyveres erők kivonásáról. Teljesen figyelmen kívül hanyta, hogy az ülés kezdetén a libanoni fél beterjesztette az idegen csapatok kivonásának részletes menetrendjét, sőt egyes izraeli tömegtájékoztató eszközök még azt is cáfolni próbálták, hogy erre egyáltalán sor került volna. Az amerikai bábáskodásnak köszönhetően az izraeli csapatok kivonásának kérdése a libanoni követelésekkel és a józan ésszel ellentétben nem lett elsőrendű napirendi pont, hanem csak egy a többi között. Menahem Begin izraeli kormányfőt hű szövetségesei így ismét felsegítették a magas lóra, ahonnan bejelenthette, Philip Habib amerikai megbízott Tel Aviv-i tárgyalásai során egy szóval sem sürgette az izraeli csapatok mielőbbi kivonását. Gromiko bonni útja Kétségkívül a szovjet külügyminiszter NSZK-beli látogatása állt az elmúlt héten a nemzetközi érdeklődés középpontjában. Nemcsak azért, mert a látogatásra szinte közvetlenül a Varsói Szerződés tagállamai legújabb nagyjelentőségű leszerelési javaslatainak előterjesztése után került sor, hanem azért is, mivel a szovjet -nyugatnémet viszony mindig is meghatározó volt az európai politikai légkör és a globális kelet-nyugati kapcsolatok alakulásában egyaránt. Gromiko útja fő célját - nagyon józanul - a párbeszéd megőrzésében jelölte meg. A jelenlegi feszült helyzetben rendkívül fontos, hogy folytatódjon az eszmecsere, lehetőség legyen az álláspontok konfrontálására. Míg két nappal a látogatás előtt Bonn nyilatkozatban erősítette meg, hogy kitart az amerikai „nullamegoldás“ mellett, ami a közepes hatótávolságú rakéták csökkentését illeti, s továbbra is támogatja a NATO rakétatelepítési határozatát, a tárgyalások után a kormány szóvivője bejelentette: „Kohl kancellár bizakodóan tekint az európai közepes hatótávolságú fegyverek csökkentéséről folyó genfi tárgyalások további alakulása elé“. Genscher külügyminiszter „szükségesnek és hasznosnak“ minősítette tárgyalásait szovjet kollégájával. Az SPD közleményében annak a meggyőződésének adott hangot, hogy van remény eredményekre a genfi tárgyalásokon. A párt parlamenti frakciójának elnöke szerdán kompromisz- szumos megoldást célzó ellenjavaslatok megtételére szólította fel a Reagan-kormányt. Konstruktív válasznak viszont távolról sem nevezhető Reagan elnök csütörtöki sajtókonferenciáján tett bejelentése, hogy kormánya elhatározta, az év végéig 572 új nukleáris közepes hatótávolságú rakétát telepít Nyugat-Európá- ba. Ezek közül 464 lesz cirkáló rakéta, 108 pedig Persching-2: Hangsúlyozta továbbá, hogy kormánya ragaszkodik a „nullamegoldáshoz“, vagyis ezzel ismételten megerősítette, hogy nem áll érdekében a szovjet-amerikai megállapodás elérése az európai nukleáris fegyverek terén. Olaszországban a dolgozók már hetek óta különböző formákban tiltakoznak az ellen, hogy Amintore Fanfani miniszterelnök kormánya a gazdasági válságot áremelésekkel és a szociális gondoskodás korlátozásával akarja megoldani a dolgozó tömegek rovására. A tiltakozó mozgalom kedden 7 millió ipari dolgozó sztrájkjával csúcsosodott ki a CGIL, CISL és UIL szakszervezeti központok felhívására. A felvételen a torinói munkások tiltakozó felvonulása. (Telefoto - ČSTK) EGY JÓ HÁZASSÁG Nakaszone japán kormányfőnek nem volt könnyű dolga Washingtonban, amit az is bizonyít, hogy tárgyalásait meg kellett hosszabbítani. Elsősorban Reagan elnökkel, de Bush alelnökkel, Shultz külügyminiszterrel és Weinberger hadügyminiszterrel is szinte kizárólag „nehéz problémákról“ tárgyalt. így aztán a Fehér Házban négy napon át kemény alkudozások folytak annak ellenére, hogy Nakaszone nem üres poggyásszal, hanem értékes I „ajándékokkal“ érkezett az amerikai fővárosba. A látogatásról semmilyen közleményt sem adtak ki, de a japán és amerikai politikai személyiségek nyilatkozataiból arra lehet következtetni, a Reagan-kormány elérte fő célját: sikerült rávennie, Japánt a még szorosabb katonai együttműködésre és szerepe fokozására az USA távol-keleti stratégiai céljainak védelmezésében. Ami a kereskedelmi vitákat illeti, itt a fehér háziak már nem jártak olyan sikerrel. Nem sikerült elérniük a japán piac nagyobb mértékű megnyitását az amerikai áruk előtt. Ennek ellenére Nakaszone szívesen látott vendég volt Washingtonban, s Reagan elnök úgy nyilatkozott, hogy a két ország közti ellentétek csak ártatlan szóváltások, amelyek „minden jó házasságban előfordulnak“. Nos, a frigyet most újfent megerősítették - legalábbis katonai téren. Nakaszone a Washington Postnak adott nyilatkozatában kijelentette: „elsüllyeszthetetlen re- pülőgép-anyahajóvá változtatja Japánt. Értsd: kormánya fokozza az ország katonai szerepét a Tá- vol-Keleten, és teljes mértékben bekapcsolódik az amerikai agresszív tervekbe ebben a térségben. Összeállította: GÖRFÖL ZSUZSA A szovjet külügyminiszter január 18-án Bonnban találkozott és tárgyalt Helmut Kohl szövetségi kancellárral. (Telefoto - ČSTK) Nyolc forduló után A héten kétszer is találkoztak az izraeli és libanoni küldöttségek - hétfőn a Bejrút melletti Khaldé- ban, csütörtökön az észak-izraeli Kirjat Smonában. Mindkét találkozón, Izrael diktált, a libanoni küldöttség minden erőfeszítése ellenére sem járt sikerrel, s félő, hogy ez a további találkozókon is így lesz. A libanoni küldöttség öt fordulón át a napirendről folyó tárgyalásokon ragaszkodott ahhoz, hogy először az izraeli csapatok kivonását vitassák meg, s csak ezután a két ország jövőbeni kapcsolatait. A múlt heti csütörtöki hatodik fordulón az előbbrejutás reményében - mert hiszen Izrael ráér, neki így jó, ahogy van - a bejrúti kormány engedett a nyomásnak, elfogadta az amerikai csomagtervet. Az e heti két forduló után világos, hogy a nyitott napirend elfogadása nem egyszerű ügyrendi, hanem politikai engedmény volt. Izrael már a hétfői hetedik fordulón elérte, hogy előbb a két ország közti hadiállapot megszüntetéséről, majd a dél-libanoni „biztonsági övezet“ kialakításáról tárgyaljanak, s csak legvégül az izraeli Tudatosítjuk a különbséget? Az alábbi mondatpárokból világosan kitűnik, mennyire megváltozhat ugyanannak a két szónak a jelentése, ha egyszer egybe-, máskor meg külön írjuk őket. Kétszer kettő néha öt - mondja a bolondos sláger. - Nehezebben csapják be azokat, akik jól megtanulták a kétszerkettőt. Ha szánkázásról van szó, a gyerekek egykettőre készek a leckéjükkel. - Fogjatok már hozzá: egy, kettő! A nagyobbik gyerek kétbalkezes (= ügyetlen) volt. - A széken két balkezes kesztyű maradt. A szép kézimunkák (pl. a hímzett, horgolt díszek) otthonossá teszik a lakást. - A nehéz kézi munka helyett ma már gépek dolgoznak. A tőkés országokban sok a kifutófiú (foglalkozás). - Az utcára kifutó fiút majdnem elütötte egy gépkocsi. Valamikor a nyolcfiókos íróasztal (egy íróasztal) nem ment ritkaságszámba. - Nyolc fiókos íróasztalt (nyolc íróasztalt) rendeltek. Az előrelátó ember a tél beállta előtt kimeri a vizet a kádból.- A rendes ember mindig ki meri mondani az igazságot. A múlt században még sok volt a kiskirály (= hatalmaskodó ember). - A kis (= kicsi, fiatal) király öltözékéhez nem kellett sok anyag. A szerencsétlenül járt versenyzőnek megsérült a kisagya.- Köztudott dolog, hogy a tyúknak kis agya van. A szomszédék kisebbik lánya már egész kisasszony (— felnőtt leány). - A szomszéd felesége kis asszony (= kis termetű asszony). Egy kisebbfajta földrengés is sok kárt okozhat. - A többször termő eper kisebb fajta, mint az ananászeper. A múlt században nem volt ritka a kékharisnya (= műveltségét fitogtató nő). - A kisgyermekeken jól mutat a kék harisnya. A színészek az előadás után olykor a kiskaput (= kapu személyek számára) veszik igénybe. - A családi ház bejáratának kis kaput terveztek. A falusi házak előtt gyakori a kiskert (= virágoskert). - A jól kihasznált kis kertben is elég zöldséget lehet termelni. A kiskocsi (kocsifajta) kevés üzemanyagot fogyaszt. - Egy öttagú családnak a Trabant kis kocsi. Petinek egy kiskutyát (= kölyökkutyát) szerzett az édesapja.- Kis kutya, nagy kutya, nem ugat hiába - mondja a nóta. A barátságos mérkőzésre csak kisszámú (= kevés) közönség volt kiváncsi. - Az anya attól tartott, hogy meggondolatlan lánya kis számú cipót vesz. Általában minden ember szavaiból kitetszik, hogy jó- vagy rosszindulatú-e az illető. - Nagymama, ki tetszik jönni az utcára?- kérdezték az unokák. A szerencsétlenül járt ember magánkívül volt ( = önkívületben volt). - Olyan beképzelt, hogy magán kívül mást nem ismer el. A kívülálló (= nem bennfentes) nem ismerheti az új körülményeket. - A tervet rajtuk kívül álló okok miatt nem teljesítették. Telefonon rendelt egy nagykocsit (taxifajta), hogy elérjék az éjjeli gyorsot. - A hosszú lábú csemete már csak a nagy kocsiban fért el. András barátja koplalómúvész (= a kop.alás művésze). - A két világháború között sok volt a koplaló művész. Az újkorban (történelmi korszak) nagyobb volt a haladás, rrrfht a középkorban. - A szocializmus építésével új kor kezdődött. A könnyűsúly (sportban) képviselői is részt vettek a versenyen.- A lányok kezébe csak könnyű súly való. Andrea az iskolában felejtette az oroszkönyvet (tankönyv, nyelvkönyv). - Barátnője egy orosz könyvet olvasott. A tapasztalt hadvezér nemegyszer körülfogja a támadókat.- A gyermek körül fogja aggatni díszekkel a karácsonyfát. A párizsi szórakozóhelyek bejáratánál köszönóember fogadja a vendégeket. - Az ablakból két egymásnak köszönő embert láttak. HASAK VILMOS Valóban vagy valójában? Úgy látszik, elég sokan nem tudják, mi a különbség a valóban és a valójában határozószó jelentése közt. Ha ugyanis tudnák, akkor nem hallanánk ilyen párbeszédeket: Igaz-e, hogy az ügyfelek elégedettek voltak az elintézéssel? Válasz: Valójában így volt, de azóta a helyzet már megváltozott. Nyilvánvaló, hogy az iménti kérdésre helyesen így kellett volna válaszolni: Valóban így volt, de azóta a helyzet már megváltozott. Miért? Mert a valójában és a valóban határozószó nem azonos jelentésű. A valójában azt jelenti: a maga eredeti valóságában, a dolog lényegét tekintve, igazában, lényegében, tulajdonképpen, voltaképpen. Lássunk néhány példát: Valójában nem is tudom, hogy történt a dolog; Szemben nyájas, de valójában megfojtana egy kanál vízben; Valójában senki sem tudta, mi az igazság. Amikor a feltett kérdésre egyszerűen igenlő választ akarunk adni, el akarjuk ismerni, hogy a kérdésben foglalt tény igaz, akkor csakis a valóban határozószót használhatjuk - ,igazán“, .csakugyan* értelemben. A valójában határozószót ilyen megerősítő értelemben nem használhatjuk. Ha például az iménti kérdésre: Igaz-e, hogy az ügyfelek elégedettek voltak? - azt akarjuk válaszolni, hogy tulajdonképpen nem voltak elégedettek, csak egy kissé meglepődtek, akkor mondhatjuk ezt így is: Valójában nem voltak elégedetlenek, csak egy kissé meglepődtek. És ha most egymás mellé tesszük a következő két mondatot: Apámnak valóban igaza van és Apámnak valójában igaza van -, minden ép nyelvérzékű embernek tudnia kell, hogy ez a két mondat nem ugyanazt jelenti. Az első nyomósító értelmű: igazán, csakugyan igaza van, a másik megszorító értelmű: voltaképpen, tulajdonképpen, alapjában véve, lényegében igaza van. MAYER JUDIT ÚJ SZÚ 4 1983. I. 22. KIS ______ NY ELVŐR
