Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)
1982-12-23 / 51. szám
Lubor Faltejsek KÁRÁSZ ÉS A PONTY Kárász, a halász, mint minden karácsony előtt egy nappal, most is fogta felszerelését, és a-halastóhoz indult. Hal nélkül nem térhetek haza, mormolta magában, holnap mégsem vacsorázhatok gulyást! A horogra kukacokat és tésztát tűzött, amit még aszalt szilvával is megtoldott, majd a csalétket a halastó közepébe suhintotta. Nem sokáig várakozott. Jóformán szét sem nézhetett, mert a halászbot megmozdult, rángatózni kezdett, a húr megfeszült, s nyolcasokat rajzolt a víztükörre. A halász bevágott, és kihúzott egy pontyot. Ponty volt az, a javából! Kövér, mint egy hordó, nehéz, akár a sár, a szeme pedig úgy járt, ahogy a számtantanáré szokott, amikor meglepődik tanítványa tudományán. Kárász, a halász, komótosan leakasztotta a horogról. Hálójába akarta csúsztatni, ám a ponty csapott egyet a farkával, meglebegtette uszonyait, a halász felé fordította a fejét, és így szólt:- Uram, így nem szoktak horgászni. Ki látott már, kérem szépen a horgon egyszerre kukacot, tésztát és aszalt szilvát... ? Kárász lassan magához térve a meglepődésből így válaszolt:- Csak hogy tudd: egyáltalán nem estem a fejemre. Ez a csalétek az én legnagyobb fegyverem.-Hah! - dohogott a ha!.- ön az én szememben egy közönséges kontár. Az idők végeztéig nem tudott volna kifogni, ha nem akaszko- dom a horgára.- Elég volt a fecsegésből- fortyant fel a halász. - Horogra akadtál, és kész! Holnap este már a serpenyőben fogsz úszkálni.- Feltételezem, volt gyerekszobája - szeppent meg a ponty.- Kérem szépen, viselkedjen tisztességes ember módjára, és dobjon engem vissza.- Hogyisne - bökte meg a halász a sapkáját. - Bolond lennék! Csak kis halakat dobok vissza. Ponty vagy, megevésre vagy ítélve!- Hát így állunk! Te engem kirántva akarsz megenni, akár egy közönséges márnát - háborodott föl a ponty. - Engem, akit törvény véd! Tudományos társaságok milliókat fizetnének értem, cirkuszok még többet! Térj észre! Zenei és irodalmi műveltséggel bírok! Tudom a C dúr skálát, és verselni is tudok.-Hm... akkor valóban művelt vagy - dünnyögte a halász. - Eny- nyit még én sem tudok, amióta kimaradtam az iskolából, nem szavaltam egyetlenegyszer sem, pedig harminchét éve Kárász a nevem.- Micsoda!? Téged Kárásznak hívnak? Hiszen ez csodálatos! - hízelgett a ponty. - Engedel- meddel: Iszapi vagyok...- örvendek, Iszapi - szólt Kárász. - Szeretnék neked valamit mondani. Tudod te, hogy mifelénk a beszélő hal egyáltalán nem szokatlan? A mesékben valósággal hemzsegnek.- Tudod mit, Kárász? Engedj el engem. Tulajdonképpen mindketten halak vagyunk. Fogjál magadnak más halat. Különben is: a húsom rágós és iszapízú.-Nem, nem... vagy: üsse kő, elengedlek. De mit adnál érte?- Ejnye, hogy ez nem jutott eszembe - csapott homlokára uszonyával a ponty. - Három kívánságodat teljesítem.- Igazán? - derült fel a halász arca. - Hát akkor teljesítsd, de rögvest. Az első egy vadonatúj autó, a második egy ragyogó villa, kerttel és úszómedencével, s végül...- Már megbocsáss, - hivalkodott föl a ponty. - Nem ismered a játékszabályokat? Mindenekelőtt visszadobsz engem, aztán jöhetnek a kívánságok. A parton tehetetlen vagyok. Dobj a vízbe... Milyen színű is legyen az autó? Hány ablakos villát óhajtasz?-Hú a jégenkopogórézan- gyalát - kurjantott a halász. - Teljesíted a kívánságokat? .- Persze, csak ne késlekedj, mert rögtön megfulladok! A halász szaporán kibogozta a hálót, és a halat óvatosan a vízbe tette.-Az autó lehet szürke, a villa mindegyik emeletén négy ablak legyen - mondta útravalóul. A ponty nyomán csobbant a víz, de kisvártatva kidugta a fejét, és így kiáltott vissza:- Te barázdabillegető! Honnan veszed, hogy egy hal valakinek három kérését teljesítse? Nem élünk a mesékben! De ne mondd, hogy neveletlen vagyok, és hogy valamit haza is vigyél, íme az én kívánságom: kellemes karácsonyi ünnepeket kívánok! Balajti Árpád fordítása Az illusztrációt GYURÁK ÉVA készítette Érdekes, ugye? A két testvérnép, a magyar és a finn, mintegy ötezer évvel ezelőtt vált el egymástól. Azóta mindkét nyelv sokat változott, bár mindkét nyelv szerkezete azonos. Főleg a szókincs változott, de még így is maradtak szép számban olyan szavak, melyek mindkét nyelvben megtalálhatók. Sót, nagyon hasonlítanak egymáshoz. Néhány példa bizonyítja is ezt. Előbb finnül, majd mellé magyarul írjuk le ezeket a szavakat. A test elnevezésével kapcsolatos szavak: kesi-keze, veri-vére, suu- száj, maksa-mája, sydán-szíve. Rokonságot megjelölő szavak: mamma-mama, kuoma-koma, esi -ősi, vanha-véne, miniá-menye. Mozgással kapcsolatos szavak: mennä-menni, avata-avatni, köhiá -köhögni. Egyéb szavak: kivi-köve, ruis-rozs, pelhö-felhö, kova-kova, sar- vas-szarvas, sana-szava. A hangzók kiejtése egyforma, csak némely betűt másképpen írnak. A hosszú magánhangzókat kettőzve írják. Példa: aa-á, öö-ó. A nyílt e jele: á. Finnül így írják: keevá. Kiejtése: kéve. Amit ugyebár magyarul is megértünk. Szabó Zoltán A bábjátszók próbájának egyik jelenete Ünnepet varázsolnak H ol van már a tovatűnt tündén nyár? Zord az idő, tél van. Ám a fény és költészet mégsem tűnt el az életünkből, mert lám, az ekecsi (Okoő) pionírok ünnepre készülnek. Berényi József igazgató, Szőke István, a helyettese és Házi Piroska, a csapatvezető úgy mondják, hogy varázslatra készülnek. Vagyis: a pionírok klubjában most tartják a téli ünnep műsorának próbáját. A Mici Mackó bábegyüttes Németh Józsefné vezetésével új műsor bemutatására készül. Hogyan járt túl a kádár az állatok eszén? - ez a mesejáték címe, melyet a tanító néni egy lett népmese alapján szerkesztett. A bábokat már elkészítette, Tóth Péter, Meton Éva, Lukács Andrea és a többiek, mind a tizenketten, betanulták a szöveget, de a játékot próbálni, gyakorolni kell. Az együttes a bábjátszók kerületi versenyében második helyezést nyert, sikert aratott a Csallóközi Napok alkalmával, a környező falvakban is, de nem ezzel a mesejátékkal, ez új műsor. Nem állítják fel a paravánt, nem szükséges. Különben is, igy köny- nyebben átveheti a tanító néni azt a bábut, melynek mozgását módosítani, változtatni kell. Miért Mici Mackó az együttes neve? Erre pontosan nem emlékeznek. Valamikor, régen, régen, a bábjátszó gyerekek nevezték el így az együttest. Régen? Bizony, hiszen a tanító néni már a harmadik csoporttal foglalkozik, ami az együttes múltjában 12 esztendőt jelent, korábban Csépi András, a ma már nyugdíjas pedagógus volt az együttes vezetője, s az akkori bábjátszók felnőttek, többen közülük szülök. És most jön a Labdarózsa tánc- együttes. Algeyer Ferencné, vagyis Rózsika tanító néni vezetésével. Most csak az úgynevezett kis csoport, a 12 tagú együttes gyakorol. A másik fele az együttesnek énekkari próbán vesz részt. Andics Hedvig, a csapattanács elnöke, meg a hatodikos Németh Andrea az első pár. Nagy Erzsébet és Szalay Éva a következő. A Galga menti csárdás bemutatásával kezdik a próbát, mert népviseletbe öltöztek. Különben is ez a tánc illő a téli ünnep műsorába, bár a kis csoport repertoárja gazdag, modern táncokat is előadnak, ha kell. Múltjuk? Mondhatni, hogy nincs is, hiszen csak tavaly alakult az együttes. A fellépések száma? Tudnák, ha most visszafelé haladva az időben elkezdenék számlálni. Legutóbb az idős és nyugdíjas lakosok tiszteletére bemutatott műsorban szerepellek. És mi lesz a szerepe_ az ajtó mellett álló két fiúnak? Ók eddig mit se tettek, csak néztek, figyeltek. Tóth Péter megmagyarázza:-Többen is leszünk, nemcsak ketten. Máskor szerepelni is szoktunk, de most fontosabb feladatot kaptunk. Rendezők leszünk. A függöny, a világítás, a paraván, a díszlet, a színpadra kerülő szék, meg miegyéb, minden, minden a mi gondunk. Még az is, hogy melyik csoport merre vonuljon, csend legyen, rend legyen. A csapatvezető így erősíti meg a magyarázatot:- Ok lesznek a színen nem látható, de nagyon fontos szereplők, a fő varázslók. Merthogy varázslatosan szép téli ünnepi műsort mutatnak be majd az ekecsi pionírok, az nem kétséges. HAJDÚ ANDRÁS És most jön a Labdarózsa táncegyüttes... (A szerző felvételei) Verseghy Erzsébet Csodavárás Ki azt mondja, nincsen csoda, látni fog, csak nézzen oda; sötét felhő gomolyog az égbolton, kavarog, együtt száll az alkonyattal, károg csattogó szárnyakkal a falu, a folyó felett az eleven hófelleg. S kinyit az égi cukrászda, a cukrász kötényét rázza, porcukor hull lefele, fehér a kút fedele. Reggelre meg kicifrázza, tejszínhabot ken a házra, az utca is csupa hab, a hideg beleharap. Óriás tölcsér a tó medre, színig fagylalttal van telve, és aki csúszkál rajta, könnyen megkóstolhatja. Aztán jön csak a nagy csoda! Fenyőfát termett a szoba! Szaloncukor fa ágán, tarka, mint a szivárvány. Ezüstdíszek himbálóznak, aranyszálon gömbök lógnak, színes gyertyák fényénél a haragos megbékél. Csillagszóró lángra lobban, szívünk egy ritmusra dobban, a sok parányi szikra szeretet füzét szítja. Fa alatt tank, ágyú, lézer, nem rút fegyver, csak játékszer, és a csengő lágy hangja az áhítat harangja. Könnycsepp bujkál a szemekben, egyet óhajt minden ember, Csodáját a csodáknak; békét a nagyvilágnak. TÖRD A FEJED! I. Titokzatos. Egyáltalán nem lesz titokzatos az oszlopokra írt szöveg, ha mind a hatot vízszintbe helyezed és balról jobbra haladva összeolvasod a betűket. Egy vers részlete lesz a megfejtés. ce T <3 p m n 3 O T p 0 P 0 O T • 1 TT & 0 T O f 3 L O Tl T 0 Z CS Y \ 3 n • 1 • 1 K r 0 m • 1 LY li II. Hogyan nevezték a derék katonát, és íróját? III. Melyik szigeten választották királlyá Benyovszky Móricot? (B. M.) A megfejtés beküldésekor kérjük megírni azt is, hogy hányadik osztályos tanuló a beküldő. A december 10-én közölt rejtvény helyes megfejtése: I./ 3, 6, 2, 5, 3, 1, 2, 1 II./Svédországban és Dániában III./ Verne Gyula - 103 megfejtés érkezett. Sorsolással könyvjutalomban részesülnek: Rajczi Zsolt, 5. oszt. Tornagörgó (Hrhov), Horváth Csaba, 4. oszt. Ipolyság (Sahy), Jóba Lívia, 4. oszt. Szimó (Zemné), Papp György, 4. oszt. Vágsellye (Safa), Pinke Árpád, 7. oszt. Perbete (Pribeta)
