Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)
1982-12-17 / 50. szám
Szakembereink véleménye: a mezőgazdaságban sok még a kihasználatlan lehetőség TELJESÍTHETŐK A JÖVŐ ÉVI FELADATOK A mezőgazdaságban is sok új tapasztalatot szereztünk 1982-ben. Az év első felében mostohán viselkedett az időjárás, a második félévben azonban mintha mindent pótolni akart volna. Hogy milyen tapasztalatokat szereztünk? Azt, hogy a szárazságra, a rossz gépekre, illetve más, objektívnek nevezett tényezőre egyre kevésbé lehet hivatkozni. Sokan, persze, még mindig így próbálják megindokolni tehetetlenségüket. Ezt az állítást számos példával bizonyíthatnánk. Azokban a vállalatokban ugyanis, amelyekben felhagytak a mellébeszéléssel, de annál nagyobb súlyt helyeztek a következetes agrotechnikára, az intenzív fejlesztési tényezők helyes alkalmazásába, ahol a munkahelyekről száműzték a hanyagságot, ott legalább részben sikerült mérsékelni az időjárás negatív következményeit. Tény, hogy a mezőgazdasági termelés a szabad ég alatt megy végbe, és hogy az eredmények nemcsak az emberi magatartástól függenek, hanem tucatnyi más tényezőtől is, elsősorban a természeti adottságoktól. Hangsúlyozni kell azonban, hogy korszerű vetögépek, traktorok, talajművelő gépek és más tökéletes eszközök nélkül nmp már elképzelhetetlen a kutatási eredmények gyakorlati hasznosítása. És meg kell állapítani, hogy mezőgazdaságunkból jelenleg nagyon hiányoznak ezek az eszközök. Az ágazatban dolgozó szakemberek véleménye egyértelműen ezt bizonyítja. A CSKP XVI. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa, majd a CSKP KB 4. ülése újból hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság fő feladata: az élelmiszerekből való önellátás maximális mértékűvé fejlesztése. Ez nem könnyű feladat, a vegyipar és a gépipar segítsége nélkül nem teljesíthető. Az 1982-ben elért eredmények is azt bizonyítják, hogy többet is termelhettek volna a mezőgazdasági vállalatok, ha elegendő növényvédő vegyszer, több korszerű gép áll a termelők rendelkezésére, illetve ha mindenütt megfelelő körültekintéssel látják el feladataikat. Szerencsére a mezőgazdasági dolgozók túlnyomó többsége tisztában van vele, hogy elkötelezettség nélkül, a tudományos és gyakorlati ismeretek helyes alkalmazása nélkül nem teljesíthetők a jövő évi feladatok. A gazdaságokban ezért mindent megtettek az idei ősz folyamán a jövő évi termés alapjainak megteremtéséért. Az időjárás szempontjából ehhez eszményi feltételek voltak. Szükség is volt erre, hiszen jövőre - az idei tényleges eredményekhez viszonyítva - 3 százalékkal kell növelni a bruttó mezőgazdasági termelést, az állami alapokba való felvásárlás 10 százalékkal növekszik. Milyen volt az idei év? Milyen tartalékaink vannak a növénytermesztésben? Milyen intézkedéseket kell foganatosítani a terv teljesítése érdekében? Ezeket a kérdéseket tettük fel néhány kiváló mezőgazdasági szakemberünknek, és arra kértük őket, szakszerűen tájékoztassanak bennünket a nagyüzemi mezőgazdaságban kialakult helyzetről. JOZEF MUDROCH mérnök, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztériuma növénytermesztési osztályának vezetője: 1/ 1982-ben főleg az év első fele okozott csalódást. Az első hónapokban erős fagyok gyötörték meg a vetéseket, majd száraz idő következett, később pedig a trópusi hőség okozott gondot. Ezt nemcsak az őszi vetések érezték meg, hanem a szőlőskertek és a gyümölcsösök is. A kedvezőtlen időjárás következtében takarmányból is kevesebb termett a tervezettnél. Az év második felében, szerencsére, teljesen megváltozott a helyzet. Optimálisra fordult az időjárás, szinte „menetrendszerűen“ esett az eső, és ez kedvezően befolyásolta a burgonya, a szemes kukorica és a silókukorica, a cukorrépa, a zöldség és gyümölcs, illetve a tömegtakarmány hektárhozamát, így részben pótolni tudtuk az első félévben keletkezett kiesést. Hangsúlyozni kell; 1982 a növénytermesztés szempontjából jobb volt, mint 1981, noha ezúttal sem tudtuk teljesíteni az összes termelési feladatot. 2% Be kell ismernem, hogy a növény- termesztés már több éve azonos színvonalon maradt, ami annak a következménye, hogy kimerítettük az alapvető aqro• Jozef Mudroch mérnök technikában rejlő fő tartalékokat és más tartalékokat. Jelenleg abban látjuk a növénytermesztés további fejlesztésének tartalékait, hogy korszerű gépeket, hatékony vegyszereket - elsősorban növényvédő szereket - juttatunk a mezőgazdaságnak. Tovább kell tökéletesíteni az alapvető agrotechnikát, mert e téren még sok a teendő. Tudatosítani kell, hogy a jövőben már nemcsak a mezőgazdasági dolgozók határozzák meg, hogy milyen eredményeket érünk el a növénytermesztésben, hanem a vegyipari és gépipari dolgozók is. 3% A jövő esztendőre szóló növénytermesztési-feladatok teljesítése attól is függ, hogy miként leszünk képesek a gyakorlatban alkalmazni a fő termények előállítását szolgáló új technológiai rendszereket, amelyeket a legkorszerűbb kutatási és gyakorlati ismeretekből kiindulva dolgoztak ki. Tisztában-- vagyunk vele, hogy a rendszerek bevezetése - az anyagi-műszaki bázis függvénye. Tudjuk, hogy a rendszerek számos módosítást és javaslatot tartalmaznak az agrotechnikát illetően, és ezek egy részét a meglévő anyagi bázis segítségével is realizálhatják. Hogy ez lehetséges, az számos gyakorlati példával bizonyítható. DR. EMIL SPALDON mérnök, a tudományok doktora, a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola professzora: 1/ Arra számítottunk, hogy 1982-ben ugyanolyan kedvezően alakul az időjárás, mint az előző ősz és tél folyamán. • Emil Spaldon professzor Nem így történt. Egészében véve száraz volt az időjárás, és ez főleg Szlovákia legtermékenyebb területein, különösen a gabonatermesztésben éreztette hatását. A sűrű vetésű gabonaféléknél - a tervhez viszonyítva - 12 százaléknyi kiesés keletkezett, így az ötéves terv feladataihoz viszonyítva tovább növekedett a lemaradás. Az ötéves tervidőszak további esztendeiben lesz mit tennünk, hogy globálisan teljesítsük a tervet. Úgy tűnt, hoav a cukorrépa-termesztésben jók a feltételek a cukorképződéshez, amely a napos idő függvénye. Sütött is a nap, de - sajnos - kevés volt a csapadék. Végső soron a répa cukortartalma alacsonyabb lett a vártnál. A második félévben kedvezőbbre fordult az időjárás, és megfelelt a kukoricatermesztés, illetve egyes terményeknél a zöldség- és gyümölcstermesztés igényeinek. Közép- és Észak-Szlovákiában is megfelelő meny- nyiségű csapadék hullott, ami kedvezően befolyásolta a burgonya- és gabonatermesztést, és különösen kedvezően a tö- megtakarmány-termesztést. Hangsúlyozni kell, hogy 1982-ben valamivel kedvezőtlenebb volt az időjárás az előző évinél, ennek ellenére az agrotechnikai szolgálat tökéletesítésének köszönhetően valamivel több terményt állítottunk elő. 2/ A növénytermesztés legnagyobb tartalékait elsősorban az agrotechnikai fegyelem megszilárdításában, a tudományos- és kutatási eredmények következetes hasznosításában és alkotó alkalmazásában látom. Mindenütt figyelembe kell venni a konkrét agroökológiai feltételeket. 3./ Az említett tartalékok mozgósítására, a növénytermesztés anyagi-műszaki bázisának további fejlesztésére van szükség. Úgy vélem, az is hozzájárul a növénytermesztés színvonalának fejlesztéséhez, ha növeljük az intenzív fejlesztési tényezők bevezetésével és hasznosításával kapcsolatos anyagi érdekeltséget. • Anton Pirsel mérnök ANTON PIRŐEL mérnök, kandidátus, a Piest’anyi Növénytermesztési Kutatóintézet igazgatója: 1/ Nem is volt 1982 olyan gyenge esztendő. Hiszen ritkán fordul elő, hogy olyan évet hagyunk magunk mögött, amelyben - a sűrű vetésű gabona kivételével - minden terményből jó hozamokat érünk el. És a gabonaféléknél is csak Szlovákia legdélibb területein keletkezett lemaradás. 2/ A legnagyobb tartalékok szerintem abban vannak, hogy minden terménynél ki kell aknázni a lehetséges hozamban rejlő adottságokat. Ez azonban csak tökéletes technológiával érhető el. Nyilvánvaló, hogy megfelelő erőforrásokra van szükség, mert ezek nélkül a gazdaságok szükségszerűen rögtönzésre kényszerülnek. Márpedig ez nem járul hozzá a hozamok növeléséhez. Intézetünkben újból és újból feltesszük a kérdést: a sűrű vetésű gabonában miért csak egyszer sikerült túlteljesíteni az 1974-ben elért eredményt. Ugyanakkor állítjuk, hogy nagyobb hozamokat lehetővé tevő fajtákat juttattunk el a gazdaságokba. Ezen kívül több tápanyag került a földbe. A hozamok azonban nem növekedtek a várt mértékben. Ez a tény arra utal, hogy jelentős fogyatékosságok vannak a termesztési komplexumban. Nem kielégítő a növény- védelem, főleg a gyom elleni küzdelem. 3/ Feltétlenül teljesítenünk kell a technológia-fejlesztési feladatokat. Ez - alapvető teendő. Ha lanyhul az intenzív minőségi fejlesztés üteme, a termelés is lassan fejlődik, így nem leszünk képesek a szándékok valóra váltására. Végre tudatosítanunk kell, hogy az extenzív lehetőségeket már teljesen kimerítettük. Most már csak a minőségi fejlesztés következhet a növénytermesztés minden fázisában. DEMIÁN MACÁK mérnök, kandidátus, a Galántai Járási Mezőgazdasági Igazgatóság igazgatója: 1/ Járásunkban elég bonyolult volt az elmúlt év, különösen az első öt hónapban A talajhőmérséklet időnként mínusz 9 Celzius fok volt, és olyan mértékű szélerózió pusztított, amilyenre a legidősebb emberek sem emlékeznek. A második félév azonban mindent helyrehozott. Szemes kukoricából 6,6 tonna átlagtermést értünk el hektáronként, ilyen hozamokról még egyetlen évben sem adhattunk számot. Silókukoricából is átlagon felüli volt a termés, így a vállalatokban javult a tömegtakarmány-mérleg. A kedvező feltételeknek köszönhetően cukorrépából is 10 százalékkal több termett a tervezettnél. Ez azt jelenti, hogy hektáronként 40 tonna cukorrépa termett, pedig 1800 hektáron újból kellett vetnünk. Objektív és szubjektív tényezők miatt nem teljesítették a tejfelvásárlási tervet. Hangsúlyozni kell, hogy a növekvő tejtermelési feladatok teljesítésének megkülönböztetett figyelmet fordítunk. A végrehajtott intézkedések is ezt bizonyítják. 2/ Meg kell teremtenünk a növénytermesztés fejlesztésének a feltételeit, hogy így biztosítani tudjuk az egész mezőgazdasági termelés fejlesztésével kapcsolatos teendők végrehajtását. Főleg a gabona- és tömegtakarmány-termesztésről van szó. Figyelembe véve, hogy járásunkat gyakran sújtja aszály, a tápanyagutánpótlás, a megfelelő fajtaösszetétel, a gépellátás mellett az öntözés limitáló tényezőt jelent. Ez a termények többségére vonatkozik. Jövőre meg kell ismételnünk az öntözésben elért eredményeket, és optimálissá kell tennünk az öntözést. Agronómusaink erőteljesen hozzájárulhatnak az egész növénytermesztés - és ezzel az állattenyésztés - fellendítéséhez, ha tökéletesítik az alapvető technikát, megfelelően kiaknázzák a növényvédő szerekben rejlő lehetőségeket és a legalkalmasabb fajtákat veszik igénybe. Az alapvető talajmüvelés új formáinak bevezetése is nagy lehetőségeket ígér. 3/ Intézkedéseink abból következnek, hogy - főleg a gabonaféléknél, az olajnövényeknél, a takarmányféléknél, egyes speciális terményeknél és a tejtermelésben - növekednek a feladataink. Elsősorban arról van szó, hogy ésszerűen ki kell aknáznunk az elérhető tartalékokat. Nagy súlyt helyezünk az irányítás-tökéletesítésére, a munka- és technológiai fegyelem szilárdítására. Hadd említsek meg itt néhány adatot. 1983-ban (1981 eredményeihez viszonyítva) gabonafélékből 2600 tonnával, hüvelyesekből 2050 tonnával, olaj növényekből 1230 tonnával kell növelnünk a termelést. Tejből 57 millió 400 ezer litert kell adnunk közellátási célokra, tehát 1 millió 250 ezer literrel többet, mint 1981 -ben. JOZEF SLUKA • Demián Macák mérnök (A szerző felvételei) ÚJSZ 6 1982. xr
