Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)

1982-12-10 / 49. szám

* I HwbI w KLUB Kik ajándékozták meg a bősi (Gabcíkovo) nyugdíjasotthonban élő néniket és bácsikat? Kik készítették az emléklapokat az alistáli (Hroboóovo) véradóknak? Kik köszöntötték az ünnepi gyűlésen a földmüvesszövetkezet dolgozóit? Válasz: az iskolai klub tagjai, az alistáli pionírok. És amikor belátogatok az iskolába, Écsi Tiborné, az igazgató irodájában meglátom a falon függő, gyönyörű, makramé szőnye­get, s kérdezem, hogy kik készítették, nem is csodálkozom a válaszon: az iskolai klub tagjai. Két éve működik a klub. Vezetője Csóka Károlyné. Sajnos, nincs külön helyiségük, kénytelenek az egyik tanteremben tartani a foglalkozásokat. Az iskola 1-4. évfolyamába járó 141 tanuló közül 67 három csoportba osztva a napközi otthonban tölti a délutánokat, a felső tagozat 122 tanulója közül 28 pedig az iskolai klubban Néha többen is, meri a bejáró, meg a szakköri foglalkozás kezdésére várakozó tanulók szívesen belátogatnak a klubba. Nézzünk be mi is! Ünnepelnek! Nagy Attila V/A osztályos tanuló az ünnepelt, ma van a születésnapja. A köszöntő osztálytársa, Veszprémi Mónika. Ajándékot is kap az ünnepeit: Fehér Klára A földrengések szigete című könyvét, melynek első lapjára néhány, kedves, köszöntő sort írtak az ajándékozók. Némelyik a neve mellé külön is bejegyezte jókívánságát: Nagyra nőj! Sok sikert! Még több egyest! Gratulálunk mi is. Azután szemügyre vesszük, hogy mivel foglalatoskodtak az ünneplés előtt a bal, szélső asztalnál ülők, Kosár György, Kanovits Anikó, Veszprémi Mónika, Johancsik Edit. Szép, színes és rajzos emléklapot készítettek. Jutalom lesz az emléklap, majd a csapattanács határoz, hogy példás tevé­kenységéért ki kapja meg. A másik asztalnál Csölle Andrea és a hatodikos Füssi Péter különleges tervrajzot készített. Olyan makramé faliszönyeget fognak készíteni, mint amilyen az igazga­tói irodában látható. Legalább olyat, ha nem szebbet. És ez nem csak remény, mert gyakorlottak az ajándékkészítésben, bizo­nyítja a napközi otthonban látható gipszből formált, festett dísztá­nyérok sora, meg Hófehérke és a hét törpe figurája. Különben a hatodikos Bőgi Feri is a klubban készítette anyukájának a névnapi meglepetést, a díszpárnát. Az ötödikes Lőrincz Ingrid pedig a nagymamájának népviseletébe öltöztetett babát készített. És a többiek is... Csupaszív klub. Mert ők figyelmesek, szívből, igazán. Nemcsak időtöltés a délutánjuk. Csupaész klubnak nem nevezhetők, mert a munkával, a tanu­lással ők is úgy küzdenek, mint mások, de azért nincs közöttük elégtelen előmenetelű tanuló, csak egy-két nem éppen kitűnő. Akinek szüksége van rá, segít a klubvezető tanító néni, meg a többiek is. Találó hát a rájuk illő elnevezés. Hajdú András Mozgalmas napok A marcelházi (marcelová) Petőfi Sándor Pionírcsapat te­vékenységét jól tükrözi, hogy mostanában milyen mozgal­mas napokat élünk. Dalver­senyt rendezett a csapatta­nács, nyilvánosan, közönség előtt. Téglás Andrea V/B osz­tályos tanuló volt a verseny győztese. Második helyezést Édes Csilla, harmadikat Ku- szala Szilvia nyert. Másnap délután szovjet vendégeket fo­gadtunk. Szénássy Melinda ta­nítónő volt a tolmács, de az idősebb pionírok közül többen tolmács nélkül is boldogultak, és egészen jól megértették a fiatalabbak is, hogy mit mondtak vendégeink. A követ­kező napon megnéztük a röp- labdázó fiúk edzését, akiket Farkas József testnevelő pe­dagógus benevezett a kerületi versenybe. Eddig öt csapattal mérkőztek, és mindig sikerrel. Reméljük, beváltják remé­nyünket: bajnoki címet nyer­nek. Másnap csapatunk ifjú lö­vészei, Vörös Ervin, Domon­kos András, Marciké Nándor és Virág János részt vettek azon a versenyen, melyet a já­rási pionírház rendezett. Jól képviselték csapatunkat. Kü­lönféle helyezést, de szép eredményt értek el. Szombati akciónk pedig vetélkedő volt, ezzel a címmel: Fiúk - lányok ellen. A programon csupa ér­dekesség szerepelt, dal, kézi­munka, tréfa, sport, művészet. Jól szórakoztunk. Szóval, mozgalmas napokat élünk. Keszegh Tímea Gáborka Vékonydongájú, vézna kis­gyerek volt. Pipaszár lábakkal, sűrű, hirtelenszőke, torzonborz frizurával. Szép csak az or­rocskája volt. mintha nem is hús-vér orr lett volna, hanem gyurmából formált és felra­gasztott, kecses kis orrmáso­lat. A szeme se volt csúnya, csak apróbb a kelleténél, és műanyag keretes szemüveg mögött pislogott. Szeplői meg úgy húzódtak a szeme alatt végig az arcán, mint sok ezer, vonuló, pici hangya. Egy szó. mint száz, csúnyácska kisgye­rek volt. Viszont ő volt az osztályban a legjobb számtanos. És min­dig hiba nélkül tudta a verset, hibátlanul írta a tollbamondást, nem ismert lehetetlent, első­nek oldotta meg a feladatot, feleltetéskor elsőként jelentke­zett. Szeretett kitűnni, nem hagyta érvényesülni a többi­eket. Nem úgy a testnevelési órá­kon, hiszen nem tudott focizni, kidobósdit játszani, bakot ug­rani. Sót. még rúdon, kötélen mászni se tudott. Történt egyszer, vakáció előtt, hogy a tanító bácsi ma­gára hagyta az osztályt a tor­nateremben. Néhány percre csupán, és bár szigorúan meg­tiltotta, a fiúk ugrándoztak, fut- károztak, felkapaszkodtak a kötélre. Csak Gáborka ült a kispadon, várta az óra végét. pedig még el se kezdődött. Ugratni, csúfolni kezdték a fiúk:- Most mutasd meg, mit tudsz! Mássz fel a kötélre! Gáborka nekirugaszkodott, gondolta, hátha sikerül. Nehe­zen húzta, vonta magát fel­jebb, egyre feljebb. Közben a fiúk gúnyosan bíztatták:- Rajta, rajta, nagyokos! Gyorsabban, ügyesebben! Gáborka lenézett rájuk, elengedte a kötelet, és leesett. Eltörte a lábát. Fájt, de nem sírt, ne lássák a könnyeit, ele­get csúfolták. így azután a vakáció első napjait bent. a hűvös szobában töltötte. Rádiózott, olvasgatott. A többiek meg a tóparton vi- háncoltak egész nap. Élvezték a semmittevés, a vakáció örö­meit, de eszükbe jutott Gábor­ka. Elhatározták, hogy másnap délután meglátogatják. És el is mentek hozzá. Gáborka nagymamája az udvaron, a gyümölcsfák árnyé­kában üldögélve vigyázta a kiskacsákat. Illedelmesen és kicsit félve köszöntötték őt. Félve, mert igaz, ami igaz: mi­attuk került ágyba Gáborka. Nagyanyó azonban erről mit sem szólt.- Jó gyerekek vagytok - mondta mert eljöttetek meg­nézni a kisunokámat. Biztat­tam eleget, hogy csak a tanu­lással törődjön, ne ugráljon, csak a tudás ér valamit, csak Hat csapat részvételével Nagygéresen (Vel'ky Hores) nagyszerű tornát rendeztek a kosárlabdázó pionírok A lányok csoportjában az ágcsernői (Cierna nad Tisou) csapat első helyezést ért el, a hazai játékosok másodikat. A fiúk csoportjában fordítva alakult a helyezé­sek sorrehdje, első helyezést a hazai csapat nyert, másodikat az ágcsernői. A hazai játékosokat, mind a lányokat, mind a fiúkat Szallár László testnevelő pedagógus készítette fel a tornára. Lázár Ibolya annak veszi hasznát, de nem hallgatott rám, és most tessék, ágyban fekszik...! Gáborka persze meglepő­dött a fiúk láttán. Nehezen ju­tottak szóhoz a fiúk is, mert először csak ámultak, bámul­tak, hogy milyen sok könyve van Gáborkának, és milyen sok játéka. Tudták ugyanis, hogy Gáborka szüleit autóbal­eset érte, meghaltak, azóta egyesegyedül nagyanyó neve­li. Nehezen indult a beszél­getés.- Nem is szép az idei nyár- mondta az egyik fiú. - Egész nap fúj a szél, meg esik is.- Becsaptok - válaszolt Gá­borka látom én az ablakból szép az idő. A másik fiú azonban lein­tette:- Igazán szép akkor lesz, ha majd meggyógyul a lábad, és velünk jössz. Fürödni, úszni, sportolni. Gáborka elpirult.- Ügyetlen vagyok én, ki fogtok nevetni.- Téged? - kérdezte a fiú.- A barátunkat? És magyarázni kezdték ne­ki, hogy megtanítják majd kö­télre mászni, bakot ugrani, fo­cizni is. Azután egészen jól elbeszélgettek. ■ ■ x Régen, a vakáció első nap­jaiban történt ez. Gáborka azó­ta meggyógyult. Nyáron a fiúk­kal együtt járt a tóhoz. Tud már úszni. Sót, kötélre mászni is. Mostanában pedig egyre gyak­rabban járnak hozzá a fiúk, mert Gáborkának sok könyve, sok játéka van, és olyan jól megmagyarázza nekik a leg­nehezebb számtanpéldák megoldását is. Különben Gáborka nem szebb, mint volt, de ö az osz­tály kedvence. Tallósi Béla FECSÓ PÁL Emlékmorzsák a nyárból Volt egy labdám. gyönyörű, nem tojásdad: gömbölyű, vízbe pottyant, kőre pattant, egyszer aztán bumm! - kipukkadt, x Átúsztam az óceánt, ez volt ám a tudomány, hossza meg volt három méter, a hulláma térdig ért fel. x Láttam békát, levelit, sohasem az elejit, hátsó lábát égnek tárta, most sem tudom, hol a szája, x Halásztam a zavarosban, három csuda halat fogtam, mire a nap égre kelt, három halnak lába kelt. x Hallottam egy igaz mesét, amit minden gyerek mesélt, szép volt a nyár, ragyogó, de az se baj, ha hull a hó. I. Tizen alul. Az üres kockákba azokat az egyjegyű, tehát tízen aluli számokat kell beírni, amelyek segítsé­gével vízszintesen és függőlegesen is elvégezhető a művelet. Melyek ezek? Természetesen, a nagy négyzeten kívüli számok az egyes műveletek összegei. u X — X m + ü + X — Ét m +1 +1 II. Hazánkon kívül még melyik országokban haszná­latos a korona pénznem? Ili Ki írt regényt a kalandos életű Sándor Mátyásról? (B. M.) A megfejtések beküldésekor kérjük megírni azt is. hogy hányadik osztályos tanuló a beküldő. A november 26-án közölt rejtvény helyes megfejté­se: I. 38, 47, 57 II. A Bajkál-tó partján III. Jól jegyezek meg! - 89 megfejtés érkezett. Sorsolással könyvjuta­lomban részesülnek: Gál Csaba, 6. oszt. Nagymácséd (Vel'ká Maőa), Szakái Tímea, 8. oszt Zselíz (Zeliezov- ce), Farkas Róbert, 6. oszt. Gicce (Hucin), Csenky Ingrid, 7. oszt. Párkány (Stúrovo). Kecskés Erika, 6. oszt. Zsitvabesenyő (Besenov). ÚJ szú 18 1,982. XII. 10. I

Next

/
Thumbnails
Contents