Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)

1982-12-03 / 48. szám

- Kiskoromtól szerettem társaságban lenni, szervezni. Mint pionír, később az ifjúsági szervezet tagja, számtalan tisztséget töltöttem be. Szüleim is tevékenyen bekapcso­lódtak a tömegszervezetek munkájába, évekig képviselték falunkat a különböző fórumokon. Az ö nyomdokaikban haladok én is, de úgy érzem, sokkal nehezebb körülmé­nyek közt - mondotta Szabó Ilona, az alsószecsei (Dolná Sec) Csehszlovák-Szovjet Barátság Egységes Földmű- vesszövetkezet káder- és személyzeti osztályának veze­tője.- Míg anyám élt. sokat segített a háztartásban, a most nyolcéves Adrika nevelésében. Négy évvel ezelőtt apám súlyosan megbetegedett, azóta öt is ápolom. Ha nem volna megértő, mindenben sokat segítő férjem, még talán a munkahelyemre sem mehettem volna vissza, a társa­dalmi munkáról és a tisztségekkel járó teendőkről nem is szólva. A másfél éves Martinkára bölcsödé hiján a szomszéd néni vigyáz, míg munkában van. Kilenchónapos volt, amikor megszakította a gyermekgondozási szabadságát, hogy újra dolgozhasson, az emberek közt legyen.- A középiskolát elvégezve könyvelőként dolgoztam a szövetkezetben. Érdekelt az a munka, de a jelenlegi beosztásom sokkal szebb. Gazdaságunknak 450 tagja van, valamennyit ismerem. Sokszor fordulnak hozzám ügyes-bajos dolgaikkal, ha csak egy mód van rá, segítek. A szövetkezet vezetősége és tagsága megbecsüli mun­káját. 1978-ban lett osztályvezető, akkoriban a lévai (Levice) járás szövetkezeteiben ö volt a legfiatalabb ebben a beosztásban, s még ma is kevés nö tölti be ezt a munkakört.- Először azt kellett elérnem, hogy az emberek bízza­nak bennem. Úgy érzem, ez sikerült. Jó érzés, ha az idősebb tagok is tisztelettel beszélnek velem, mert ez azt jelenti, hogy nemcsak a fiatalt, nemcsak a nőt, hanem az olyan embert látják bennem, akihez bármikor jöhetnek segítségért, tanácsért. Nehéz volna felsorolni, milyen gondokkal fordulnak Ilonkához a tagok. A dolgozókról való komplex gondosko­dás, az ö feladata, s az ezzel együtt járó gondok megoldása felelősségteljes hozzáállást követel. örömmel újságolta, hogy egyre jobb eredményeket érnek el a szocialista munkaversenyben. A szövetkezetek 12 szocialista munkabrigádja közül nyolcnak a tagjai elnyerték a bronz jelvényeket. A fejők négy kollektívája például vállalta, hogy 198 000 liter tejet az első minőségi osztályban értékesítenek. A háromnegyedévi értékelés­kor túlteljesítésről számoltak be Nem véletlenül viseli a szövetkezet a csehszlovák -szovjet barátság nevet. Valamennyi szövetkezeti tag egyben a baráti szövetség tagjai is. Négy részlegszervezet­ben, Szabó Ilona irányításával tevékenykednek.- Lehetőségeinkhez mérten igyekszünk minél sokrétűb­ben tevékenykedni. A szovjet emberek hazájának, életé­nek megismertetését fontos feladatunknak tartjuk. Évente 5-6 tagunknak tesszük lehetővé, hogy barátainkat közvet­lenül is megismerjék. Faliújságokon mutatjuk be a Szovjet­unió múltját, jelenét azoknak, akik még nem jártak baráta­ink országában. Nagy szeretettel fogadtuk a szövetkeze­(Juraj Kolenéík felvétele) tünkbe látogató 35 tagú szovjet küldöttséget. Évente megszervezzük a béke és barátság ünnepét, mely igen közkedveltté vált, nemcsak községünkben, hanem a kör­nyéken is. Gyakran vagyunk házigazdái a szövetség különböző járási rendezvényeinek. Nálunk volt a CSSZBSZ járási bizottsága serlegéért kiírt labdarúgó- torna. Az idén a Mit tudsz a Szovjetunióról verseny járási fordulója zajlik nálunk, melynek elődöntőjében szövetke­zetünk négy részlegének csapatai is részt vettek. Lelkesedéssel beszél a szervezet tevékenységéről, me­lyet a jövőben még gazdagabbá szeretne tenni. Alakuló­ban van a szövetkezet újabb munkabrigádja, mely a cseh­szlovák-szovjet barátság címért fog versenyezni. Az orosz nyelvtanfolyamokra is szükség van, hisz a szovjet embe­rekkel való találkozásokkor igen hiányzik a nyelvtudás. Az előadások és filmvetítések utáni beszélgetések újabb, vonzóbb formáit is keresik. A Szlovákiai Nőszövetség falusi szervezetének tevé­kenységét szintén Ilonka irányítja.- A lányok, asszonyok számára főképp az esti órákban szervezhetünk rendezvényeket. Őszintén szólva, mióta a második gyermekem megszületett, a legjobb akaratom ellenére sem jut elég időm érre. Pedig mennyi érdekes, szép akciónk volt! Talán ha a kicsi felcseperedik, újra több időt szentelhetek ennek. A felsoroltakon kívül egyéb kötelességei is vannak Ilonkának. A pártalapszervezetben bizottsági tag, előadó­ként is működik, nemcsak az alapszervezetben, hanem ha szükséges, másutt is kisegít. A CSSZBSZ és a Szövetke­zeti Földművesek Szövetsége járási bizottságának is tagja.- Néha én magam is csodálkozom, hogyan győzöm mindezt. Megfontoltan kell beosztanom napjaim minden percét. Reggelente hét óra előtt a férjemmel, aki a szövet­kezetben dolgozik technikusként, s a nagyobbik lányom­mal együtt indulunk el otthonról. A picit viszem a szomszéd nénihez. Szerencse, hogy a szövetkezeti iroda közelében lakunk, délben a férjemmel otthon ebédelünk. Mindig előző este, legtöbbször éjszaka főzök, délben csak megmelegí­tem az ételt. Télen nagyjából állandó a munkaidőm, de nyáron és ősszel a csúcsmunkák idején, nem ismerem ezt a fogalmat. Az esti programot is igen össze kell hangolnia a férjével, aki szintén több tisztséget tölt be: a pártszervezet ellenőrző bizottságának elnöke, előadó, a Honvédelmi Szövetség alapszervezetének elnöke, s e szövetség járási bizottsága plénumának tagja.- Kölcsönösen segítünk egymásnak, másképp nem lehet. A házi munkák nagy részét szombat, vasárnap végezzük, hét közben gyakran vagyok fent éjfélig. Munkatársai nemigen látják rajta a fáradtságot, meg­szokták, hogy mindig kedves, mosolygós, vidám.- Egy nőtől mindig többet, jobb munkát várnak el ahhoz, hogy a férfival egyenlőnek ismerjék el. Ezt csak akkor tudjuk elérni, ha sok-sok áldozatot hozunk családunkért, a munkahelyen becsületesen helytállunk és a többletfel­adatokat is vállaljuk - vallotta magáról. Ehhez tartja magát Szabó Ilonka. . , DEÁK TEREZ V ilágviszonylatban és hazánkban is sürgető feladattá válik a környezet további szennyezésének nemcsak a megakadályozása, hanem egyben fo­lyamatos javítása is. Nyilvánvaló ugyanis, hogy ellenkező esetben magunk alatt vágnánk a fát. Sőt, a jövő nemzedékeire olyan örökséget hagynánk, amelyért semmiképpen sem járna köszönet. Mind több szó esik arról, hogy a világot az ún. ökológiai katasztrófa fenyegeti. Másszóval, az életkörülmények egész­ségre és általában az életvitelre rendkí­vül károsan ható, hosszabb távon az élő világ fokozatos pusztulásával fenyegető rosszabbodása. Mi több, tudományos megállapítás, hogy a helyzet jelenlegi alakulása nem egy vonatkozásban ke­rékkötőjévé válik az ipar és a mezőgaz­daság gyors fejlesztésének is, vagyis alapvető fontosságú gazdasági problé­mává válik. Ezek az általánosított riasztó tények vezették szükebb pátriánk, a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányát már 1974-ben egy komplex környezetvédelmi koncepció kidolgozására. Ezt a doku­mentumot egészítette ki négy évvel ké­sőbbi határozata, amelynek célja Brati­slava főváros ökológiai problémáinak hosszabb távú rendezése volt, majd a 7. ötéves tervidőszak környezetvédelmi kormánykoncepciója. Ezeknek az alap­anyagoknak ismerete nemcsak a közvet­lenül érintett és érdekelt szervek, szerve­zetek és intézmények, hanem a lakosság széles rétegei viszonylatában is környe­zetünk védelmének egyik sarkalatos kö­vetelménye. A kiindulópont A 7. ötéves tervidőszak második éve végéhez közeledünk, de azért hasznos a visszapillantás, hogy nagy vonalakban tulajdonképpen mit is sikerült elérnünk e tekintetben és mit nem az előző fél évtizedben, 1976-1980-ban. A környezetvédelmi intézkedések nemcsak időt, hanem óriási beruházási eszközöket is követelnek, amelyekre a szerényebbekké vált lehetőségek, mi tagadás, kedvezőtlenül hatnak. Ebben a megvilágításban komoly eredmény, hogy a 6. ötéves tervidőszakban - Szlo­vákia egész területét véve alapul - elér­tük alapvető célunkat. Nevezetesen azt, hogy ne rosszabbodjanak környezeti vi­szonyaink. Ha nem is stratégiai áttörés­ként, de mindenképpen taktikai sikerként könyvelhetjük el, hogy egyes leginkább sújtott területeken, - a főváros térségé­ben, a Garam és a Felsö-Vág mentén és Kassa (Kosice) térségében - kisebb­nagyobb mértékben még javult is a hely­zet, ami nem mondható el például a Vág mentére. Nagyon fontos, hogy a korábbi­nál jóval következetesebben védtük a Csallóköz hatalmas földalatti ivóvíz készleteit. Igaz viszont, hogy az utóbbi esetben a műtrágya és a növényvédő szerek nagy mérvű alkalrr^azása miatt elég jelentősen fokozódott a helyi kutak szennyezettsége. Erdeinket a korábbinál hatásosabban óvtuk, de ugyanez nem mondható el a mezőgazdasági földről és ennek keretében a szántóföldről, amely indokolatlanul ismét megcsappant. Elő­relépés, hogy 1978-tól kezdve évenként átlag négy százalékkal csökkent az olyan dolgozók száma, akik száz decibelen felüli zajártalomnak vannak kitéve. Feladatok 1985-ig Milyen fő tennivalókat tűz ki a jelenlegi ötéves tervidőszak környezetvédelmi kormánykoncepciója? A levegőt illetően azzal számolunk. hogy nem lépjük túl az 1980. évi szeny- nyezettségi szintet. Másszóval, a levegő­be kerülő por és más szennyező anyag mennyisége nem haladhatja meg az évi 1,3 millió tonnát. Ez sovány vigasznak tűnhet, csakhogy tekintetbe kell vennünk nemcsak anyagi lehetőségeinket, hanem a további ipartelepítés és -fejlesztés mé­reteit és követelményeit is, amelyek nem engedik a nagyobb feladat vállalását. Bíztató körülmény viszont, hogy az álta­lános tennivalók keretében figyelmünk összpontosul a legveszélyeztetettebb te­rületek egy részére. Egyebek között terv­be vettük, hogy Kassa, a Felső-Nitra, Bratislava, az Alsó-Árva, 2iar és a Kö- zép-Szepesség térségében a tervidő­szak végéig 50-72 százalékkal csökkent­jük a levegő szennyezettségét. Folyamaink közül főleg a Vágón és a Garamon várható javulás, elsősorban a szennyvíztisztító állomások építésével. Ha nem is mindenütt, de javít a helyen­ként már kritikussá vált helyzeten, hogy a tervidőszak végén az öt évvel korábbi állapothoz képest már nem 829, hanem 1435 millió köbméter szennyvizet tisztí­tunk. Természetesen csak akkor, ha nem lesz lemaradás a tisztítóállomások építé­sében. Ez a már említett két folyónkon kívül kedvező hatással lesz a Nyitra, a Sajó, a Hernád, az Ondava valamint a Dudvág és a Kis-Duna vizére is. Nem kevésbé fontos feladat lesz a he­lyi ívóvízforrások felhasználásával fedez­ni a lakosság növekvő vízfogyasztását. S a koncepció időszerű feladatként fogal­mazza meg azt is, hogy még nagyobb figyelmet fordítsunk a víz mezőgazdasági szennyezésének csökkentésére. Gondosabban gazdálkodunk a földdel is. Szigorúbb intézkedésekkel törekszünk további ésszerűtlen csökkenésének meggátolására. Ezen túlmenően korlá­toztuk és korlátozni fogjuk a műtrágya és a vegyszerek alkalmazását. A tervidő­szak végéig csaknem négymilliárd koro­nát kívánunk fordítani az öntözéses gaz­dálkodás fejlesztésére, a lecsapolásra, a folyamszabályozásra, kisebb víztartá­lyok építésére. Ezen túlmenően, hozzá­vetőleg négy és fél millió korona költség­gel, növelni akarjuk 307 ezer hektár szántó, 123 ezer hektár rét és legelő, 12 ezer hektár gyümölcsös és szőlő termő­képességét. Konkrét intézkedéseket valósítottunk és valósítunk meg továbbá annak érde­kében, hogy egyrészt csökkentsük a száz decibelen felüli zajártalomnak kitett dol­gozók számát, másrészt pedig megaka­dályozzuk a 95 decibeles zajhatár körül­ményei között dolgozók számának növe­kedését. Több városban már tapasztal­hatóak azok a gyakorlati lépések, ame­lyeknek célja a közlekedés jobb meg­szervezésével javítani a legzajosabb vá­rosrészek helyzetén. Következetesen A csak nagy vonalakban ismertetett koncepció megvalósításában már eddig is néhány bíztató eredményt értünk el. Persze senki sem tagadja, hogy igen sok még a megoldatlan kérdés, a szinte le- küzdhetetlennek tűnő nehézség és az ésszerű igények, illetve az adott lehető­ségek közti ellentmondás. A tervidőszak végén az illetékes szervek és szerveze­tek akkor adhatnak lelkiismeretfurdalás nélkül számot a koncepció teljesítéséről, ha alapvető céljaiban menet közben nem lesznek kénytelenek előnytelen módosí­tására és ha azok, akikre következetes megvalósítása hárul, nem fognak oktala­nul magyarázkodni ún. objektív nehézsé­96kkel GÁLY IVÁN VALÓS CÉLOK AZ SZSZK KÖRNYEZETVÉDELMI KONCEPCIÓJA

Next

/
Thumbnails
Contents