Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)
1982-12-03 / 48. szám
Aj szú 3 1982. XII. 3. A sivatagok és A Türkmén SZSZK a Szovjetunió egyenrangú tagjaként nagy utat tett meg: a patriarchális-feudális társadalomtól - a fejlődés kapitalista stádiumát kihagyva - eljutott a fejlett szocialista társadalomig. A szovjet nemzetek testvéri barátságának köszönhetően rohamléptekkel fejlődik gazdasága. Az a Türkmenisztán, amely egykor majdnem mindénből behozatalra szorult, ma* nemcsak hogy kielégíti belső szükségleteit a legkülönbözőbb termékekből, hanem szállítja is ezeket több szövetségi köztársaságba, de még külföldre is. A szovjet nemzetek testvéri segítségének egyik fényes példája a Kara-Kum- csatorna építése. A Szovjetunió 250 városából szállítják ide az építőanyagokat és a különböző felszereléseket. A csatorna. melynek hossza meghaladja az 1000 kilométert, közel félmillió hektár szűzföldet öntöz. Efen a területen termesztik a köztársaság gyapottermésének felét, itt vannak a leggazdagabban termő szőlőskertek és gyümölcsösök. A csatornának köszönhető, egy új gazdasági ágazat, a haltenyésztés születése is. Óriási fejlődésen ment át az egész türkmén mezőgazdaság. A gyapottermesztés változatlanul a vezető ágazat. de jelentős szerepe van már a gyümölcsös zöldségtermesztésnek, amelyet a • Ashabadi diákok. A köztársaságban tízezer lakosra több mint 120 diák jut. A türkmén írás születése Látszólag lehetetlenség, de tény, hogy a türkmén nyelv, az egyik legősibb török nyelv, amelyen a különböző műfajokban csodálatos alkotások születtek, a közelmúltig nem rendelkezett saját Írással. A szovjethatalom Türkmenisztánban a régi rendszertől rendkívül elmaradott oktatási rendszert örökölt. Ezer türkmén közül csak hét tudott írni és olvasni. Az új társadalom felépítésének így egyik alapvető feltétele - a lakosság kulturális színvonalának emelése volt. A türkmének - számos más, a török nyelvcsaládhoz tartozó nemzethez hasonlóan - az arab ábécét használták, de ezzel nem lehetett pontosan tükrözni a türkmén nyelv fonetikai sajátosságait, amelyek lényegesen eltérnek az arabtól. Vagyis egy megfelelőbb grafikai alap keresésére volt szükség. A húszas évek közepén megpróbálták a türkmén írásbeliséget a latin grafikán megalapozni. Az új ábécé jobban tükrözte a türkmén fonetikát, de idővel kiderült róla, hogy még így sem a legmegfelelőbb. Az ashabadi' tanárok 1939-ben javasolták, hogy a cirillika alapján hozzák létre az új jelrendszert. A javaslatot elfogadták, s 1940-ben megszületett a türkmén ábécé, amely kiállt minden próbát. Az orosz ábécé 33 betűje mellett, 5 olyan betű alkotja, amelyek a türkmén nyelv sajátságos hangjait jelölik. Azonkívül, hogy hűen tükrözi a türkmén fonetikát, nagy előnye, hogy könnyebbé teszi az orosz nyelv tanulását, amely a Szovjetunió nemzetei közti kapcsolatok nyelve. • A gyapot begyűjtése a Tedzsent szovhozban. oázisok országa Sok gyerek anyagi gondok nélkül Egy türkmén családban átlagosan 5-6 gyerek van. A köztársaság lakossága gyorsan gyarapszik, s ez nem kevés gondot okoz az állami szerveknek. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a köztársaságban találnánk akár egyetlen olyan családot is - legyen bármennyi gyerekük - amelynek nem lenne tető a feje felett, vagy tagjai szűkölködnének ruházatban, élelemben. A problémák egészen más jellegűek. Gond van például az iskola előtti gyermekintézményekkel és az iskolákkal is: sokat építenek, de még így is kevés. Nem minden igénylő jut azonnal bölcsődei vagy óvodai helyhez, és több iskolákban két műszakban folyik a tanítás. Ennek következményeként a sok- gyermekes anyák kénytelenek minden idejüket a gyerekek nevelésének szentelni, gyakorlatilag nem vehetnek részt a termelőmunkában és a társadalmi életben. A szovjet állam nem avatkozik be a családtervezésbe: a szülők annyi gyereket vállalnak, amennyit jónak látnak. Az állam feladata így végül csak egy: olyan feltételeket biztosítani, hogy a nők mint anyák, és mint a társadalom egyenrangú tagjai egyaránt elláthassák feladataikat. Ezért a társadalom magára vállalja a gyermeknevelés terheinek egy részét. A sokgyermekes családoknak nyújtott különböző juttatásokra csak tavaly 18 millió rubelt költöttek. Az óvodákba elsősorban a sokgyermekes családok apróságait veszik fel, s ezenfelül a szülők teljesen mentesülnek ellátás fizetésétől. Új, nagyobb, kényelmesebb lakáshoz is a népesebb családokat juttatják elsőként. Számos üzem teszi lehetővé a nők számára az otthoni bedolgozó munkát ugyanolyan feltételek mellett, mintha az üzembe járnának be. Nekik is jár a garantált bér, a fizetett évi szabadság, a kedvezményes szakszervezeti üdülési beutaló, a fizetett betegszabadság. A sokgyermekes és a kevesebb gyereket nevelő családok közti anyagi különbségek kiegyenlítésében jelentős szerepet játszanak a társadalmi fogyasztási alapok. Kevés kivétellel az egész világon- a táplálás és öltöztetés mellett - az egészségügyi ellátás és az oktatás okozza a szülőknek a legtöbb gondot. A Szovjetunióban mindezeket a kiadásokat a társadalmi fogyasztási alapokból fedezik. így a családok - függetlenül gyermekeik számától - egyenlő helyzetben vannak. nagyipari, öntözéses mezőgazdasági termelésre való átállás alapozott meg. Az állattenyésztésben a juhoknak jut a vezető hely. A híres fekete (arabi), aranyszínű (szúr) és ezüstszürke (sirazi) karakul szőrmék változatlanul kedveltek és keresettek a világpiacon. A sivatagos területeken tevét, a hegyvidéken pedig nagyon értékes méneseket tenyésztenek. A köztársaságban sajátos mezőgazdasági ágazat a selyemhernyó tenyésztése, minek köszönhetően itt állítják elő a Szovjetunióban termelt összes természetes selyem 10 százalékát. Türkmenisztánban magas a születések száma, s ez is egyik oka annak, hogy megkülönböztetett figyelmet szentelnek a szociális ellátásnak. A köztársaságnak több mint hatezer orvosa van, s minden településen megtalálhatjuk az egészség- ügyi intézményeket, gyógyszertárakat. A Kara-Kum sivatagban dolgozó pásztorokhoz, geológusokhoz, olajbányászokhoz rendszeresen kijárnak a mozgó po- liklinikák. Szükség esetén repülőgépeken, helikoptereken érkezik a segítség a betegekhez, s mindez természetesen ingyenes. Állandóan nő a lakosság műveltségi szintje is. Türkmenisztánban 1800 általános iskola van. A köztársaság egyetemének 12 ezer hallgatója van 25 szakon. Ashabad központja ▲ Gyakorlatilag minden harmadik lakos tanul. A jelenlegi ötéves tervidőszakban közel 20 százalékkal nő majd a nemzeti jövedelem, ami lehetővé teszi az SZKP gazdasági stratégiája fő feladatának - a lakosság anyagi és kulturális életszínvonala állandó növelésének - teljesítését. Számok, tények, érdekességek A köztársaság területe: 488,1 ezer négyzetkilométer Lakosainak száma: 3 millió Fővárosa: Ashabad - kb. 300 ezer • A türkmének nyelve a török nyelvek oguz ágához tartozik. A Szovjetunióban összesen több mint 1,5 millió türkmén él, Türkmenisztánon kívül még főleg Üzbegisztánban, Tádzsikisztánban, Kazahsztánban és a Kaukázus északi részén. A Szovjetunió határain túl kb. 1 millió türkmén él, elsősorban Afganisztánban és Iránban, továbbá Irakban, Törökországban'és Szíriában. • A Türkmén SZSZK a Szovjetunió területének 2,2 százalékát, lakosainak száma az összlakosság 0,9 százalékát teszi ki. A lakosság nemzetiségi összetétele: türkmének - 65,6 %, oroszok - 14,5 %, üzbégek - 8,3 %, kazahok - 3,2 %. • A köztársaság 1924. október 27- én jött létre. Szovjet Közép-Ázsia délnyugati részén terül el. Délen Iránnal és Afganisztánnal, keleten az Üzbég SZSZK-val, északon a Kazah SZSZK-val határos. Nyugaton a Kaszpi-tenger határolja. • Türkmenisztán területének 90 százalékát a Kara-Kum sivatag foglalja el, amely a világ egyik legnagyobb homoksivataga. • A köztársaság éghajlata szélsőségesen kontinentális, rendkívül forró és száraz nyarak, aránylag hideg telek jellemzik. A júliusi átlagos hőmérséklet 28-32 fok, a maximális hőmérséklet a Kara-Kum délkeleti részén eléri az 50 fokot árnyékban. Ezzel szemben télen a hőmérséklet helyenként mínusz 32 fokig süllyed. • A Türkmén SZSZK a Szovjetunió legszárazabb területe. A sivatagban az átlagos évi csapadékmeny- nyiség 75 mm, a hegyvidékeken 200-300 mm. A köztársaságban ennek következtében csak kevés vizű folyók vannak. Kivétel az Amu-Darja, amely Türkmenisztán északkeleti részén folyik. • A köztársaság adja a Szovjetunió gyapottermésének 11,5 százalékát, a gyapjú 27, a földgáz 9,6 és a kőolaj 4 százalékát. A gazdaság vezető ágazata a fűtőanyagok kitermelése és az energetika. Az OSZSZSZK és Azerbajdzsán után a harmadik helyen áll az olajbányászatban, amely a Kaszpi-tenger Cseleken félszigetén összpontosul. • Türkmenisztánnak fejlett gazdasági kapcsolatai vannak valameny- nyi szovjet köztársasággal, melyeknek olajat, bőröket, szőnyegeket, ként, jódot, brómot, bronzot, gépipari termékeket szállít. Behozatalra szorul fémekből, gépekből, gabonából, fából és közszükségleti cikkekből. Termékeit ezen kívül a világ több mint 40 országába exportálja. Az oldalt összeállította: GÖRFÖL ZSUZSA
