Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)
1982-11-12 / 45. szám
• Magyaróra az I. A-ban. Strba Sándor tanár fehér köpenyben Gépek térhódítása tette szükségessé gépekhez értő és gépeket szerető szakemberek képzését a mezőgazdaságban is, s az egyre több, egyre bonyolultabb gép megjelenése pedig az ilyen irányú oktatás színvonalának az emelését. Amikor pedig a mezőgazdasági üzemek hozzáláttak mulaszthatatlan kötelességük teljesítéséhez, a gazdasági épületek felújításához, szintén nyilvánvalóvá vált, hogy a korszerű, jól gépesített tehénfarmok, hizlaldák zavartalan üzemeltetése csak szakképzett emberekkel biztosítható. KÉTFÉLE KÉPZÉS Ezeknek a munkaszakaszoknak a szakember-ellátásából hatékonyan kiveszi a részét az Ud- vardi (Dvory nad Zitavou) Mező- gazdasági Szaktanintézet. Felkerestük a mezőgazdasági gépek kezeléséhez szükséges tudnivalók tárházát, amely a nagy község főutcájának egyik korszerű épületében kapott annak idején helyet. A bejárati ajtó küszöbét átlépve az intemátus épületébe jutunk. A halion keresztül áthaladva hangulatos udvaron találjuk magunkat, ahonnét az iskola épületébe vezető utat szögletesre nyírt élősövény szegélyezi. Az élősövényen túli füves területen tujafák, szomorúfüzek, díszbokrok, tenyésznek; teszik kellemessé, hangulatossá ősszel is a környezetet. A folyosókon néma csend, még az osztályokban folyó tanítás - felel- tetés, magyarázat - hangjai sem szűrődnek ki. Az igazgató távollétében Kóta Róbert igazgatóhelyettes fogad. Dolgozószobájában az iskola megalakulásának körülményeiről beszélgetünk, helyéről, szerepéről az oktatási rendszerben.- Ezerkilencszázhatvankilenc- ben költöztették Udvardra, egy fedél alá a járás három mezőgazda- sági szaktanintézetét. Itt, az új épületben a tanítás egyéb anyagiműszaki feltételeinek a megteremtése és a szakképzett dolgozók megnyerése révén eredményes munka alapjait rakták le. Feladatunk 1976-ig az volt, hogy mező- gazdasági gépek, traktorok, önjáró gépek kezeléséhez és karbantartásához értő szakembereket neveljünk. Hat év óta az állattenyésztés szakaszán használatos gépek és berendezések kezelésének elsajátítására is folyik nálunk képzés. Azok, akik a növénytermesztési, gépkezelői és gépkarbantartói szakra iratkoznak be, három év alatt, akik az állattenyésztési gépkezelői szakra járnak, négy év alatt kapnak elegendő útravalót az ilyen ismereteket kívánó munkához. Az oktatás három, illetve négy éve alatt az ismeretek nagy területét bebarangolják, az utolsó év végén a hároméves szaktanintézetbe járók záróvizsgát, a négyéves középfokú szaktanintézet tanulói érettségi vizsgát tesznek.- A növénytermesztési gépkezelői szakosok is leérettségizhetnek, itteni tanulmányaik befejezése után az ipolysági, vagy a bela- dicei Dolgozók Mezőgazdasági Szakközépiskolájában - magyarázta Kóta mérnök. • SOKOLDALÚSÁGRA NEVELNI Ha abból indultunk ki, hogy egy traktor, vagy akármilyen más gép kezelését röpke néhány hót alatt is el lehet sajátítatni, a gépkarbantartáshoz szükséges ismeretekre pedig egy tanfolyam keretében szert lehet tenni, akkor felvetődik a kérdés, miért kell mindezt évekig oktatni.- Annak a nagyarányú változásnak a során, amely az elmúlt évtizedekben a mezőgazdaságban végbement, maga a mezö• Az esztergapadnál Liptói Tibor II. A osztályos tanuló gazdasági munka is átalakult, szakmává változott - magyarázza- az igazgatóhelyettes. - S ha már szakképesítést adunk, úgy jó, ha mellé a fiatal általános műveltséget is kap. Ugyanakkor a gabona- kombájn, a cukorrépa-betakarítógép kezelőjének nemcsak műszaki, de a növénytermesztéshez szükséges biológiai, vegytani ismeretekkel is tisztában kell lennie. Az állattenyésztési gépkezelőnek is megközelítőleg annyit kell tudnia az állatokról, mint a gépekről, amelyeket a tenyésztés, a tartás során használ. Hogy az iskolából elméleti és gyakorlati ismeretekkel egyaránt felvértezett fiatalok kerüljenek ki, elméleti és gyakorlati képzés egyaránt folyik. A hároméves szakon a tanulók heti két napon, a négyévesbe járók heti egy napon öltenek magukra munkaruhát. Ottjár- tunkkor az I. A osztályban Strba Sándor tanár magyar órát tartott, az II. A-sok pedig az iskola épülete mögötti műhelyekben Mészáros László gyakorlatvezető felügyelete alatt tanultak esztergálni.- A növénytermesztési gépkezelői és gépjavítói munkákat az iskolához tartozó műhelyekben gyakorolják a tanulók - magyarázta Kóta Róbert. - Vannak ehhez szükséges mezőgazdasági gépek, felszerelések. A gyakorlati oktatás még eredményesebbé tétele végett jövőre további műhelyek épülnek az udvarban. Az állattenyésztési gépkezelő szakosok szerződéses alapon a helybeli szövetkezetbe járnak gyakorolni. Jó helyre, mert az ud- vardi Auróra Egységes Földmü- vesszövetkezet az élenjáró közös gazdaságok közé tartozik, Jól felszerelt gépparkja van és az elmúlt években egy nagy befogadóképességű tehénfarmot és egy zártrendszerű sertéshizlaldát építettek. TANÍTÁS UTÁN A délutáni órák a felszabadult öröm, a kikapcsolódás, a szórakozás órái. Ezek közé ékelődik a kötelező tanulási idő. A szabad idő sem az édes semmittevés ideje, hanem személyiséget gyarapító, jellemet formáló, jó tulajdonságokat szilárdító hasznos tevékenységgel tölthető el. A SZISZ, a Honvédelmi Szövetség, a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség iskolai szervezete mellett ateista kör, továbbá rádiós-, foto-, modellező-, sportszakkör működik. Az efféle tevékenységet szolgáló helyiségek délutánonként benépesülnek. A modern- és népitáncegyüttes, valamint a zenekar tagjai is rendszeresen összejönnek. AZ ORSZÁGÉRT, A FALUÉRT Udvardon eddig több mint 1200 fiatal szerzett szakképesítést. Rajtuk keresztül országszerte minősítik az iskola falai közt folyó oktatónevelő munkát. Dicsérik őket, hogy jó szakembereket nevelnek, jóllehet az érettségizettek, akikből tavaly bocsátottak először útra osztályokat, nem mindig kapnak képesítésüknek megfelelő munkahelyet. Bár - ahogy fentebb szó volt róla - sokoldalú képzésben részesültek, a legtöbb útravalót mezőgazdasági gépkezelésből kaptak, tehát e téren tudnának több hasznot hajtani. Amikor az igazgatóhelyettes erről beszélt, arról győzött meg, hogy a kikerültek sorsa, érvényesülése sem közömbös számukra. Az országnak, az ország mezőgazdaságának, és magának Udvaré községnek is jó szolgálatot tesz az iskola. Az alkalmazottak bizonyos hányada a falu lakosaiból kerül ki, vagy azzá lesz, miután úgy érezte, megtalálta számításait munkahelyén és letelepszik itt. Béták József, igazgatóhelyettes a helybeli pártszervezetben tölt be tisztséget. Kóta Róbert a Nemzeti Front helyi szervezetének az elnöke. Zsabka Nándor tanár a hnb alelnöké, Benkovics József igazgató az érsekújvári (Nővé Zámky) járási pártbizottság aktivistája és még folytathatnánk a felsorolást. Ezért hálásak a falu vezetői, erre felfigyelnek az iskola tanulói, akik számára ez példamutatás is. Ez az a többlet, amit a tanultak mellett magukkal visznek az életbe. KOVÁCS ELVIRA • Kóta Róbert igazgatóhelyettes (Egri Ferenc felvételei) • Kálazi Ferenc, Nagy Marian, Leszkó Róbert tanulók Mészáros László felügyelete alatt a traktorkarbantartást gyakorolják KÖZELEBB A GYAKORLATHOZ Közgazdászjelöltek nemzetközi találkozójának margójára Napjaink megoldásra váró feladatai közé tartozik a népgazdaság erőforrásainak lehető legjobb kihasználása. Közgazdászok, mérnökök, tudományos dolgozók a népgazdaság legkülönbözőbb ágazataiban keresik a megoldásokat a nyersanyagok, a gépek, a munkaerő és a munkaidő ésszerű, lehető leggazdaságosabb kihasználására. Ahhoz azonban, hogy eredményeket érjünk el, egyre több szakképzett dolgozót kell nevelnünk és a tudományos munkát is tökéletesítenünk kell. Ez a feladat nagy részben a főiskolákra és egyetemekre hárul. Teljesítik ezt a feladatot a főiskolák és egyetemek? A legtöbb esetben igen. Ennek jó bizonyítéka az a Nemzetközi Tudományos Diákkonferencia, amelyet 1970 óta minden évben megrendeznek a bratislavai Közgazdasági Főiskolán. Szocialista országok fiatal közgazdászainak találkozója ez, ahol az országos szinten legjobb eredményeket elért hallgatók mérik össze tudásukat. Szereplésük e nemzetközi fórumon a fáradságos munkával szerzett rengeteg ismeretanyag egységes egésszé formálásának eredménye. Szakdolgozatuk a népgazdaság négy szakterületének - a politikai gazdaságtan és a népgazdaság irányítása, a matematikai módszerek és a számítástechnika alkalmazása az irányításban, a bel- és külkereskedelem, valamint a termelő ágazatok gazdasága és irányítása - valamelyikére összpontosul. Túlnyomórészt egyéni munkával érkeznek a versenyre, de évről évre nő a nemzetközi alkotóközösségek száma is. Ha figyelemmel kísérjük 1970 óta az elmúlt tizenhárom év eredményeit, örömmel állapíthatjuk meg, hogy míg 1970-ben 11, az idén már 31 főiskola küldte el hallgatóit a találkozóra. A szakdolgozatok száma iá növekvő tendenciát mutat: 1970-ben 47, az idén 121 munkával neveztek be a versenybe. Mi volt a jellemző a XIII. Nemzetközi Tudományos Diákkonferenciára? Elsőként kell megemlíteni, hogy az idén a találkozót a főiskola Kereskedelmi Kara az SZSZK; Belkereskedelmi Minisztériuma védnöksége alatt rendezte meg. A cél: az elmélet és a gyakorlat lehető legeredményesebb összekapcsolása. A XIII. verseny a nemzetközi alkotóközösségek számára is változást hozott. A témaválasztás nem egyéni elhatározás alapján történt, hanem tervszerűen, a KGST-tagálla- mok együttműködésére összpontosítva a figyelmet. Ennek eredményeképpen a nemzetközi alkotóközösségek szak- dolgozatai teljes egészében csak a XIV. nemzetközi diák- konferenciára készülnek el. Ebben az évben tehát már tizenharmadszor találkoztak és cseréltek tapasztalatot a Szovjetunió, az NDK, Magyar- ország, Kuba, Lengyelország, Bulgária és hazánk fiatal közgazdászjelöltjei. E rövid értékelés után adjunk szót nekik, a találkozó résztvevőinek, valljanak munkájukról, tapasztalataikról. L. M. Kolpakova a Szovjetunióból jött.- A szocialista gazdasági integráció időszerű kérdéseivel foglalkozom munkámban. A szocialista gazdasági integráció tervszerűen irányított folyamat a nemzetközi munkamegosztás keretén belül, amely a hatékony gazdasági szerkezet kialakítására, az egyes országok gazdasági fejlődése szintjének kiegyenlítésére, az együttműködés megszilárdítására irányul. Ez tömören munkám alapgondolata. A szocialista gazdasági integrációval foglalkozó munkát írni nem könnyű. Sok könyvet - szovjet és más országok szakirodaimából - kellett áttanulmányoznom, hogy megírhassam a szakdolgozatot. A versenyen jó eredményt értem el, fődíjat kaptam.- Járt már Csehszlovákiában?- Még nem - mondja Kolpakova -, most vagyok itt először. Nagyon tetszik Bratislava. Jól érzem itt magam. Sok barátra találtam a főiskolán, sok tapasztalatot szereztem. A verseny is nagyon színvonalasan volt megrendezve.- Már másodszor vagyok itt Bratislavában a diákkonferencián és csak megerősíthetem szovjet kolléganőm véleményét - mondja Zupcsán Erika, aki Budapestről, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemről jött. - A találkozó ideje alatt egy pillanatig sem unatkoztunk, csehszlovák barátaink gazdag programot biztosítottak számunkra.- Mivel foglalkozol munkádban?- 1980-ban Magyarországon új árrendszert vezettek be. Az egyetemen minisztériumi dolgozókkal, tanárokkal, vállalatok vezető dolgozóival csoportos árvitákat rendeztünk. Ez adta az ötletet, hogy szakdolgozatot írjak, hogy mélyebben elemezzem az új árrendszer hatásait a népgazdaság irányításában.- Az eredmény? t- Nagyon jó, fődíjat kaptam. Tárta Adamisová, a bratislavai Közgazdasági Főiskola Kereskedelmi Karának hallgatója:- A vállalati közlekedés szervezési kérdéseivel foglalkoztam munkámban - mondja. - A kereskedelmi vállalatok közlekedéssel kapcsolatos problémáit, az ésszerű áruforgalom kérdéseit öleli fel a szakdolgozat, amelynek már konkrét gazdasági eredményei is vannak. A Zdroj vállalatnak több mint 100 000 korona megtakarítást hozott. Jó lenne azonban, ha egyre több szakdolgozat kapcsolódna szorosan a gyakorlathoz, ha az üzemek nagyobb érdeklődést tanúsítanának munkáink iránt, ha ők bíznának meg bennünket konkrét kérdések megoldásával. Sajnos, érdeklődésük hiányában munkáink gyakran könyvtárakban porosodnak, és legjobb esetben diplomamunkánkhoz forrásmunkaként használjuk fel azokat. KOVÁCS EDIT ÚJS 1982. X
