Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)
1982-10-22 / 42. szám
ÉRDEKESSÉGEK, ÚJDONSÁGOK ÚJ SZÚ 17 1982. X. 22. RZ URKUTOTAl • ßi \r.i4gnWr »iMwaKfe:*;'.. nnuzflDfl PINTÉR ISTVÁN ■■■■ ft«. ÍTwTtKSKj kandidátus cikksorozata / ff A VILÁGŰR ES A MEZOGAZDASAG, VALAMINT AZ ERDŐ- ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS FEJLŐDÉSE (91 Az űrkutatással az ember új ismeretekhez jut a Földről, a Napról, a bolygókról és a csillagokról. Ezek az ismeretek lehetővé teszik, hogy jobban megértsük bolygónk és az ember eredetét, s úgyszintén a légkör, az óceánok és a földfelszín közötti együtthatásokat, a Föld nemzetei és tevékenységük közötti összefüggéseket. Ezek az összefüggések életfon- tosságúak a Föld lakossága számára, mert gazdasági és szociális helyzetünk a bolygónkon végbemenő bonyolult folyamatok megértéséről és az azokhoz való viszonyuktól függ, és ettől fog füg- geni a jövőben is. Közismert, hogy a növények fajtáinak és termelésük feltételeinek megállapításához, illetve a növények termeléséhez a helyszínen elvégzendő mezőgazdasági munkákra van szükség. Ezzel szemben a térképezés, vagy a nagy területen folyó mezőgazdasági termelés értékelése földi technikával jelentős időveszteséggel és tetemes költséggel is jár. A légi vagy műholdas felvételek felhasználása - egyidejűleg a szelektáló földi ellenőrzéssel - az értékelő munkák nagyobb pontosságát és hatékonyságát teszi lehetővé. Bizonyos információk, mint a megművelt földterület nagysága és elhelyezkedése, pontosan meghatározhatók a mesterséges holdon készült felvételekről és nem szükségesek hozzá földi adatok. Más esetekben, például a termésbecslés pontosságának növelésére a műholdról szerzett információkon kívül más eredetű adatok is felhasználhatók. Részleges sikerek könyvelhetek el a mezőgazdasági kultúrák különbözőségének mesterséges holdakról közölt képek segítségével végzett megállapításnál is. Mivel minden mezőgazdasági kultúra tartalmaz klorofilt, s így valamennyi egyforma spektrális jellegzetességekkel rendelkezik, szükség van kiegészítő információkra is. A mezőgazaság idényjellegű, és ismerjük az ültetés, a növekedés és a termésbetakarítás ciklusát. Ezeknek az adatoknak és a mesterséges holdakról kapott ábrázolásoknak az elemzése nagyon pontos információt nyújt a vegetációs időszak lefolyásáról. E módszereket nagyon eredményesen használják fel a nagykiterjedésű mezőgazdasági területeken, amilyenek a Szovjetunióban, az USA-ban és Kanadában vannak. íly módon megállapítható a növénykultúrák növekedésének rendellenessége, a termés érettségi állapota, továbbá a termés várható mennyisége, öt százaléknál kisebb eltéréssel. Évről évre nagy termésveszteséget okoz, ha a növényeket paraziták támadják meg. Ha ezeket a veszélyeket előre tudnánk jelezni, időben ellenintézkedéseket tehetnénk. A nem kívánt jelenségek az előrejelzéshez a paraziták életciklusának ismeretére, az időjárásról szóló adatokra, ökológiai paraméterek ismeretére van szükség, és úgyszintén azon növények biotömegének felmérésére, amelyek táplálékul szolgálhatnak számunkra. 1976-ban kísérleteket végeztek annak megállapítására, hogyan használhatók fel a Föld-kutatást végző mesterséges holdak és az ökológiai megfigyeléseket végző műholdak által szerzett információk az eddigi sáskaraj-megfigyelé- si-módszerek tökéletesítésére és a sáskarajok ellen folytatott harcban. Ezeket a kísérleti megfigyeléseket Algériában. Marokkóban, és Líbiában kezdték meg. Az egyik, legfontosabb fizikai paraméter, amelynek ismerete fontos a mezőgazdasági munkák optimális irányításához, a talaj nedvességtartalma. A nagy kiterjedésű mezőgazdasági területeken földi módszerekkel nagyon nehéz ezt megállapítani, miközben a mesterséges holdak által készített felvételeken az egyik legkönnyebben megállapítható érték. A Meteor-Természet és a LAND- SAT típusú mesterséges holdak mikrohullámú megfigyelései lehetővé teszik a felszín alatti talajrétegek nedvességtartalmának kielégítő pontosságú meghatározását is. Indiában a műholdakon szer-^ zett információkat a mezőgazdaság szempontjából terméketlen- sós, alkalikus, köves vagy eróziós - területek feltérképezésére használják. Az élelmiszerszükségletek növekedésével minél nagyobb területeket kell majd mezőgazdaságilag megművelni. A LANDSAT mesterséges hold segítségével végzett indiai kísérlet lehetővé tette a mezőgazdasági termelésre alkalmatlan, vagy kevésbé alkalmas területek térképének nagyon gyors és gazdaságos megszerkesztését. A hatalmas kiterjedésű legelők területének és a viszonylagos takarmányértékének felmérése hagyományos módszerekkel nagyon költséges és gazdaságtalan lenne. Ma már ezeknek az adatoknak a megállapításánál is elsőrendű szerep jut a műholdakról származó intormációknak. A Meteor-Természet és a LANDSAT mesterséges holdak felvételei alapján nagyon gyorsan és alacsony költséggel megállapítható minden szükséges adat. (Négyzetkilométerenként kb. 0,25 korona a kiadás.) Ugyanakkor a legelők feltérképezése hagyományos eszközökkel - bár valamivel részletesebb információkkal szolgálna- csak sokkal nagyobb költséggel (2500 korona négyzetkilométerenként) volna megvalósítható. A Szovjetunióban a világűrből érkezett megfigyeléseket nagyon intenzíven felhasználják a legelők takarmánykészletének megállapítására, és a műholdakról kapott információk alapján .végezték el a legelők osztályozását is. Multis- pektrális felvételek felhasználásával a Kaspi-tenger délkeleti partvidékén tavaszi, nyári és őszi legelőket jelöltek ki. Az erdőségek gyakran olyan területeken húzódnak, ahol kicsiny a népsűrűség, és amelyek nem alkalmasak az intenzív mezőgazdasági termelésre a kedvezőtlen éghajlat, a rossz talajminőség vagy a domborzati viszonyok miatt. Éppúgy, mint a legelők, ezek a területek is gazdaságilag kevésbé produktívak, ezért nem volna előnyös költséges térképészeti munkával területüket felmérni, tehát itt is előtérbe kerül az űrtechnika. Eltérően a mezőgazdasági területektől és a legelőktől, az erdővel borított területek nagyon keveset változnak, ezért elég tízévenként egyszer feltérképezni azokat. A mesterséges holdak segítségével sok helyen készült 1:250 000 mértékarányú térkép az erdőségek leltárbavételére. A műholdak segítségével készített felvételeken jól kivehető az erdők kiterjedése, a különböző fafajták váltakozásának határvonalai, és megközelítőleg még olyan gazdasági jellegű paraméter is megállapítható, mint az erdő kitermelhető faanyagának térfogata. Ezeken a felvételeken viszonylag gyorsan és pontosan megállapítható', hol húzódik a határ a bokrok és a magas fák között. A kísérleti mesterséges holdak információit széleskörűen felhasználják az erdőgazdaság fejlesztésére, különösen az erdőtüzek felfedésére, a Szovjetunió egész területén, ami több száz millió hektárnyi erdőt jelent. A Meteor-Természet mesterséges holdak által készített felvételeken jól kivehető, hogy mekkora területen terjedt el a tűz. Ezeknek a felvételeknek a hatékony felhasználása a felhőréteg állapotának elemzésével együtt jelentős segítséget nyújt az erdőtüzek repülőgépek segítségével végzett oltásához, ami jeientös anyagi megtakarítással is jár. A regionális műholdfelvételek rendszeres felhasználása az erdők és a már kiirtott erdők leltározására gazdasági szempontból mindenhol nagyon hasznosnak és hatékonynak bizonyult. A víztartalékok ésszerű felhasználásához feltétlenül szükségesek a vízfogyasztásról és a víz beszerzéséről szóló tervek. A víztartalékok feltárására irányuló kutatásoknak gyakran van szükségük információkra a csapadékról, a lefolyásról és az elpárolgásról. A műholdakról végzett kutatás hozzájárulhat mindhárom paraméter méréséhez, megállapításához. A mesterséges holdak által készített felvételeken könnyen megkülönböztethetők a Föld vízzel borított területei, ebből megszer- keszthetők a természetes és mesterséges víztározók eloszlását ábrázoló térképek. A mérsékelt égövben és a hegységekben a hó is akkumulált vízforrást jelent. Némely területen a sok csapadék és a lassú lefolyás árvizeket okozhat. Ahhoz, hogy ezeket az árvizeket előre jelezhessük, feltétlenül tudni kell, hogyan szabályozódík a víz a gyűjtő tározóban és milyen a lefolyása. Mivel az összefüggő vízvidék nagyobb területet is magába foglalhat és gyorsan változhat, az ismételt műholdas megfigyelések ideális módszernek bizonyultak a vízvidékek jellegzetességeinek feltárásához. Az óceánok felszíni vízhőmérsékletének műholdas megfigyelését sikeresen használják fel a tengeri halászatban. Ismeretes, hogy egyes halfajták csak bizonyos hőmérsékletű területeken tartózkodnak. Menekülnek onnan, ahol- a víz ennél hidegebb vagy melegebb. Némely halfaj, amelyek halászata gazdasági szempontból is fontos, az óceánok azon részein található, ahol erős függőleges irányú áramlások vannak, mert a részükre táplálékul szolgáló kis halaknak ezek az áramlások hozzák fel az eledelüket az óceánok mélyéből. Az óceánok műholdról végzett megfigyelése lehetőséget nyújt arra, hogy a halászhajókat informálják az óceánok vizének felszíni hőmérsékletéről, az óceán- mélyéről a felszínre áramló, a halak táplálékául szolgáló mikroorganizmusok eloszlásáról, és ezzel információhoz jutnak a halban gazdag területekről. Az űrtechnika felhasználásának előnyei a mezőgazdaságban az erdő- és vízgazdaságban már most is nyilvánvalóan megmutatkozhat. Eddig azonban még nem minden potenciális lehetőséget használtunk ki teljesen. Sok állam még egyáltalán nem használja fel ilyen célokra az űrtechnikát. Jelenleg az UNISPACE-82 konferencia határozata alapján nagy, globális programot készítenek elő a Föld kutatására a világűrből, amely minden állam számára hozzáférhető lesz és hozzájárul az emberek jólétéhez is. IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIUIIIIUIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIlllllllllllllllllllH Földtörténet jégkonzervben Új hőjégfúró világcsúcsot (ezerméteres mélységet) értek el az antarktiszi szovjet Vosztok-állomáson a leningrádi bányászati intézetben kifejlesztett hófúró berendezéssel. Az antarktiszi jégpajzs a szakértők véleménye szerint a Föld megkövült időjárási és klímakrónikája. A jégpajzs évente mintegy öt centiméterrel „hízik“. A Vosztok-állomáson kiemelt ezerméteres fúrómag elemzésével így 20 ezer évre visszamenően kaphatnak adatokat. A különböző vegyi elemeken kívül a jég megőrizte a távoli korok mikroorganizmusait is. A kiemelt fúrómagot Leningrádba szállították tudományos elemzésre. A fúrásokat tovább folytatják. A későbbiekben szeretnék átfúrni az Antarktisz mintegy négy kilométer vastagságú jégpajzsát és elérni így a sziklaágyazatot. Oltóanyaggyártó élesztőgombák A hepatitisz (májgyulladás) elleni oltóanyagot ez idő szerint az emberi vérből állítják elő fáradságos munkával, ezért soha sincs belőle elegendő. Amerikai kutatók új módszere valószínűleg rövidesen megszünteti a krónikus hiányt. A washingtoni egyetem munkatársainak géntechnikai módszerekkel sikerült „rábírniok“ az élesztőgomba-sejteket a hepatitisz-B vírus felszíni antigénjének előállítására. A vírus fehérjeburkából átvitték a megfelelő öröklődő információt a Saccharomyces cerevisiae élesztőgombába, amely azután valóban gyártani kezdte ezt a fehérjét. Az így előállított fehérje méretre és felépítésre megfelelt az emberi vérből előállított oltóanyagban levőnek. A géntechnikai úton előállított fehérje állatkísérletekben is bizonyította immunológiai hatékonyságát. Az új eljárá' megnyitja az utat az oltóanyag nagy mennyiségű előállításához. A géntechnikai oltóanyagnak az is előnye, hogy csak tiszta, nem fertőző felszíni antigént tartalmaz. Az emberi vérből előállított oltóanyag esetében mindig fenyeget a veszély, hogy nemcsak burokfehérje, hanem még aktív vírus is lehet benne. Höfénykép - éjfélkor Ez a höfénykép éjfélkor, teljes sötétségben készült a hóban haladó Land Rover terepjáróról - semmivel sem rosszabb minőségű, mint a fekete-fehér tévékamerával teljes napsütésben készült felvétel. Minden test kibocsát infravörös (hő) sugárzást - a hőkamerák ezeket a jeleket érzékelik, pontosabban a tárgyak különböző részeinek akár néhány tizedfokos hőmérséklet-különbségét. Itt is jól látható a képen a motor és a súrlódás következtében felhevült gumik nagyobb hőmérséklete. Az új angol berendezés elektronikusan átalakítja, majd 625 soros képfelbontással képernyőn jeleníti meg az infravörös jelekből összeállított képet. A vércsoport-gát leküzdése A nagy vérveszteséggel járó balesetek után vagy műtétek során gyakran van szükség vérátömlesztésre. Ennek során csak olyan idegen vért adhatnak a betegnek, amelyet szervezete sajátként elvisel. Az ember esetében négy fő vércsoportot különböztetünk meg: a 0-ás, az A, a B és az AB vércsoportot. Legjobban a 0-ás vércsoportúak vére felel meg a vérátömlesztésre, mert ez az egyetlen, amelyet a többi vércsoportúak szervezete is elvisel. Az európai lakosságnak azonban csak 43 százaléka tartozik a 0 vércsoporthoz, 46 százalék az A, 7 százalék a B és 4 százalék az AB vércsoporthoz. Amerikai kutatóknak most sikerültaz embereket egymástól elválasztó nagy immunológiai gát egyikét ledönteniök: sikerült 0-ás vércsoportúvá átalakítani a B-vércsoportú vért. Miként volt ez lehetséges? Úgy kell elképzelni, hogy valamennyi vércsoport bizonyos alap-építőköve közös. Különbözőségüket az alap-építőkövekhez csatlakozó „toldalék“ okozza - csak a 0-vércsoportnak nincs ilyen „toldaléka“. Az amerikai hematológusok olyan növényi eredetű fehérjemolekulákkal kísérleteznek, amelyek vegyileg reagálva, magukhoz vonzzák és az alap-építőkövekről lehasítják ezt a „toldalékot“. Visszamaradt a puszta alap-építőkő, vagyis a 0-ás vércsoportú vér. A beavatkozás előnye kézenfekvő: a vérellátó központok 0- ás csoportúvá „semlegesíthetik“ a B-vércsoportú vért, ha a többi vércsoportból kevés tartalék áll rendelkezésére. Most olyan fehérjéket keresnek, amelyekkel az A-csoportú vérről is lehasíthatnák a „toldalékot“. Forog a munkadarab, forog a kés Nemcsak a befogott munkadarab, hanem a megmunkáló szerszám, a kés is forog abban az újfajta esztergapadban, amelyet a belorusz műszaki-fizikai intézet tervei szerint a minszki gépgyárban gyártanak. Az új eljárás gyártási jogát már a finn papíripar is megvásárolta. A forgó megmunkáló szerszám ötlete nem új, angol mérnökök már egy évszázaddal ezelőtt megpróbálkoztak az alkalmazásával, de most először sikerült megvalósítani a gyakoraltban is. A megvalósítást számos országban szabadalmaztatták. A forgó forgácsoló szerszám alkalmazásának legnagyobb előnye a vágósebesség többszörösére növelése, a szerszám túlhevülése nélkül. A megmunkált felület kitűnő minőségű. Különösen nagy pontossággal munkálhatok meg a hosszú tengelyek, amint a papírgyártó gépeket készítő finn mérnökök a gyakorlatban is megállapították. A szerszám kopása a tizedére csökken. A belorusz mérnökök most más területeken is megpróbálják hasznosítani a szerszám forgatásának ötletét.
