Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)
1982-10-15 / 41. szám
A barátság erő William Pomroy amerikai közéleti személyiség könyvet írt ,,A szovjet valóság a 70-es években“ címmel, amelyben Közép-Ázsiáról úgy beszél, hogy az fölülmúlt minden eddig ismert ,, gazdasági csodát“ - a japánt, a nyugatnémetet, •-----il* a Dictum... És történt mindez annak az Oroszországnak segítségével, amely a húszas és harmincas években maga is mindenben hiányt szenvedett. Kirgizia élete a szovjet nemzetiségi politika következetes megvalósításának egyik fényes példája. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelméig a kizsákmányoló osztályok úgy igyekeztek megerősíteni hatalmukat, hogy ellenségeskedést szítottak az itt élő több tucat smzetiség között. A szovjethatalom el- prendű feladatának tekintette a nemzelégi ellentétek megoldását. A nemzeti fitudat lélektani átformálása rendkívül khéz volt, de végül is sikerrel járt. Kirgí- aban nyolcvan nemzetiség tagjai barát- fágban élnek és dolgoznak együtt. Nincs gyetlen munkakollektíva sem, amely ne Flenne soknemzetiségű. Mint mindenütt 'a Szovjetunióban, Kirgíziában sem okoz problémát a nemzetiségi hovatartozás az iskolákba és a munkába való felvételnél, a munkahelyi előmenetelnél. A Kirgiz SZSZK megalakulásának első napjaitól kezdve a nemzetiségi politika Új viszonyok úszó 3 Egy véleménykutatás során a megkérdezett kirgiz nők 62 százaléka úgy vélekedett, hogy a nőknek dolgozniuk kell; még akkor sem elégedhetnek meg csak a háztartás vezetésével és a gyerekek nevelésével, ha a család nem szűkölködik anyagiakban, ha nincs feltétlenül szükség a feleség keresetére A különböző nemzetiségű szovjet nők hasonlóan nyilatkoztak, de a kirgiz asszonyok esetében ez a válasz különösen fényesen tükrözi azokat a változásokat, amelyekre a szovjet időkben került sor Kirgíziában és egész Közép-Ázsiában a gondolkodásmódot, a kultúrát, a családi életet illetően. A kirgizek csak a forradalom után telepedtek le, addig nomád, sokgyermekes családok éltek ott, amelyeket a patriarchális életforma jellemzett. A szokásjognak megfelelően a nő egyenlőtlen helyzetben volt a férfival, a családfővel szemben. Egyedül a családfőnek volt joga dönteni a családban felmerülő kérdésekről. Már az első szovjet családjogi törvények gyökeres változást hoztak-. Meghirdették a nők teljes felszabadítását, ami a termelés, politika, kultúra és a családi viszonyok terén egyaránt mély és gyökeres elvi változásokhoz vezetett. A szocializmus úgy biztosította ezeket a változásokat, hogy a nőknek és a férfiaknak is azonos munkáért azonos fizetést szabott, védelmezte a női munkát, felszámolta a többnejűséget. Kirgíziában a családon belüli kapcsolatok napjainkra akkora változáson mentek át, hogy szokásosnak már az számít, ha a férj és feleség közösen vezetik a háztartást. A házimunkák egy részét a férjek magukra vállalják. Az sem ritka eset, ha a feleség többet keres férjénél. A kirgiz családokra a sok gyerek a jellemző - átlagosan 4-5. Az értelmiségi családokban kevesebb a gyerek. Míg Frunzé- ban a 3-4 tagú családok a leggyakoribbak, a köztársaságban a családok több mint negyven százalékában még mindig 5-7 gyereket nevelnek. Vidéken találkozhatunk a hagyományos kirgiz családdal is, amelyben három nemzedék él együtt. A modern városi család tagjai is még ötvözik viseletűkben a népviselet egyes darabjait az európai öltözékkel s ugyanez vonatkozik a táplálkozási szokásokra is. A köztársaságban, éppúgy, mint az egész országban, már áttértek a kötelező középiskolai oktatásra. Ma már a köztársaság minden második felnőtt lakosa középvagy felsőfokú képzettséggel rendelkezik. 982. X.15. IIIIIIIIIIIII szoros kapcsolatban állt a gazdaságival. Ki kellett egyenlíteni Oroszország központi részei és e vidék fejlettségi szintje közti óriási különbséget. A testvéri nemzetek közti kölcsönös segítségnyújtás a soknemzetiségű szocialista államban törvény lett. Az első évtizedekben mindaz, amit Kirgiz!? kapott - gépek- egész üzemek, építőanyagok, élelmiszereK- egyik köztársaságban sem képeztek felesleget. Mégis épültek az iskolák, kórházak, gyárak, és jöttek ide a mérnökök, orvosok, tanítók, akik közül sokan ,,ottragadtak“. A negyvenes évek elejéig a köztársaság költségvetésének 80 - 90 százaléka az össz-szövetségi költségvetésből származott. Feltételezhetnénk, hogy a közösen létrehozott szilárd gazdasági alap, a tudomány és kultúra magas szintje folytán lehetővé vált, hogy a köztársaság most már saját erőforrásaiból sikeresen tovább fejlődjék. Mivel magyarázható mégis, hogy a 11. ötéves tervben (1981- 1985) Kirgizia költségvetésének 10- 15 százaléka az össz-szövetségi költségvetésből egészül ki? A válasz nagyon egyszerű: Kirgizia népgazdasága az egységes szovjet gazdasági komplexum része. Az itt megoldott problémák nemcsak helyi, hanem össz-szövetségi érdeket is szolgálnak. A kirgiz csoda egyik nagy titkát többek között itt kell keresni. új életforma Kirgizia gyakorlatilag már elérte a össz- szövetségi műveltségi színvonalat, sőt egyes mutatókban (például a közép- és felsőfokú képzettséggel rendelkező nők arányában) már túl is szárnyalta azt. Jellemző, hogy a kirgizek szabad idejük nagy részét családi körben töltik el. A gyerekeket korán szoktatják a munkához, a munka szeretetéhez. A városi családok is szinte kivétel nélkül vidéken, vidéki rokonaiknál töltik a nyarat, ahol a gyerekek megismerkedhetnek a mezőgazdasági munkákkal. A család változatlanul az a közeg, amely átörökíti a nemzeti hagyományokat. Az anyagi és szellemi élet hasznos és szép elemei változatlanok maradnak, s mellettük újak születnek. • A toktoguli vízi erőmű a Narin folyón. Teljesítménye 1 millió 200 ezer kW Az oldalt összeállította GÖRFÖL ZSUZSA Összehangoltan, tervszerűen Hogy mire képes az együttműködés, azt Kirgizia példája is bizonyítja, azé a Kirgiziáé, amelynek gazdasági fejlődése kétmillió juhhal, néhány fonodával és primitív szénbányával indult el, ahol ma évente 9 milliárd kSN/h villamos energiát termelnek, színes- és ritka fémeket bányásznak felszínre. Százharminc iparág korszerű termékeket, például gépeket, elektromos berendezéseket gyárt. Termékeinek egy részét a világ hatvan országa - köztük az USA, Anglia, Franciaország, az NSZK, Japán, Olaszország, és Kanada is - vásárolja. A köztársaság gazdasági térképén csak az elmúlt ötéves tervidőszak alatt (1976 - 1980) 50 új ipari üzem jelent meg. A 11. ötéves tervben Kirgizia ipara a hatalmas termelési komplexumok létrehozásának útján fog fejlődni. A fejlett iparhoz fejlett mezőgazdaság is járul. A hagyományos rideg tartású állattenyésztés mellett a cukorrépa, a búza, a gyapot és a dohány termesztése is jelentős. Kirgíziában érik el Közép-Ázsia legmagasabb búzahozamait. Mindezt az öntözésnek köszönhetően sikerült elérni Minden mezőgazdasági körzethez tartozik egy mesterséges tó. Az öntözöcsatomák több mint harminc kilométer hosszúak. Kirgíziában működik a Szovjetunió első teljesen automatizált öntözőrendszere. A szocialista nagygazdaságokban sikerült Kirgiziában kitenyészteni olyan új juhfaj- tákat, amelyek három nagyon fontos tulajdonsággal rendelkeznek: sok és jó minőségű gyapjút adnak, kitűnő a húsuk és nagyon jól bírják a rideg hegyi tartást. A világon itt sikerült először létrehozni a juhtenyésztést a magas hegyek között. Ma már ez a juhfaj- ta képezi a köztársaság 10 milliós juhállományának döntő részét. A többi szovjet köztársasággal összehangolt tervszerű fejlesztés nem maradt eredménytelen. Az elmúlt negyven évben Kirgizia ipari termelése harminckétszeresére, mezőgazdasági termelése több mint háromszorosára emelkedett. Számok, tények, érdekességek A köztársaság területe: 198,5 ezer négyzetkilométer Lakosainak száma: 3655 ezer Fővárosa: Frunze - 552 ezer lakos • Kirgizia Közép-Ázsia második legnépesebb köztársasága. 33 év alatt - 1940 - 1973 között - lakossága megkétszereződött. Az átlagos népsűrűség 16 lakos/négy- zetkilométer. Az öntözött oázisokban és a folyók mellett eléri a 60- 80 lakost egy négyzetkilométeren. • Az ipar alapja a fűtőanyagok kitermelése és az energetika. • A köztársaság gépipara az .elektrotechnikára, egészségügyi berendezésekre, fémmegmunkáló és mezőgazdasági gépekre szakosodik. • Az ipar vezető ágazata a köny- nyúipar - a gyapot és gyapjú feldolgozása, selyemgyártás, bőripar és élelmiszeripar. A könnyűipar megteremtésében 1925-27 között csehszlovák kommunisták is részt vettek, az INTERHELPO szövetkezet tagjai. • A lakosság nemzetiségi összetétele: kirgizek - 48 %, oroszok- 26 %, üzbégek - 12 %, ukránok- 3 %. A fennmaradó 11 százalékot tatárok, ujgurok, kazahok, tadzsikok és más nemzetiségek képviselői alkotják. • A szovjethatalom évei alatt a gyermekhalandóság a tizedére csökkent. 32 évről 70 évre emelkedett az átlagos életkor. • A kirgizek nyelve a török nyelvcsalád kirgiz-kipcsat ágához tartozik. (APN-felvételek) I Kirgizia egyik kincse a vékony szálú gyapjú
