Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)

1982-10-15 / 41. szám

A barátság erő William Pomroy amerikai közéleti sze­mélyiség könyvet írt ,,A szovjet valóság a 70-es években“ címmel, amelyben Közép-Ázsiáról úgy beszél, hogy az fölül­múlt minden eddig ismert ,, gazdasági csodát“ - a japánt, a nyugatnémetet, •-----il* a Dictum... És történt mindez annak az Oroszor­szágnak segítségével, amely a húszas és harmincas években maga is mindenben hiányt szenvedett. Kirgizia élete a szovjet nemzetiségi politika következetes megvalósításának egyik fényes példája. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelméig a ki­zsákmányoló osztályok úgy igyekeztek megerősíteni hatalmukat, hogy ellensé­geskedést szítottak az itt élő több tucat smzetiség között. A szovjethatalom el- prendű feladatának tekintette a nemze­légi ellentétek megoldását. A nemzeti fitudat lélektani átformálása rendkívül khéz volt, de végül is sikerrel járt. Kirgí- aban nyolcvan nemzetiség tagjai barát- fágban élnek és dolgoznak együtt. Nincs gyetlen munkakollektíva sem, amely ne Flenne soknemzetiségű. Mint mindenütt 'a Szovjetunióban, Kirgíziában sem okoz problémát a nemzetiségi hovatartozás az iskolákba és a munkába való felvételnél, a munkahelyi előmenetelnél. A Kirgiz SZSZK megalakulásának első napjaitól kezdve a nemzetiségi politika Új viszonyok ­úszó 3 Egy véleménykutatás során a megkérde­zett kirgiz nők 62 százaléka úgy vélekedett, hogy a nőknek dolgozniuk kell; még akkor sem elégedhetnek meg csak a háztartás vezetésével és a gyerekek nevelésével, ha a család nem szűkölködik anyagiakban, ha nincs feltétlenül szükség a feleség kerese­tére A különböző nemzetiségű szovjet nők hasonlóan nyilatkoztak, de a kirgiz asszo­nyok esetében ez a válasz különösen fé­nyesen tükrözi azokat a változásokat, ame­lyekre a szovjet időkben került sor Kirgíziá­ban és egész Közép-Ázsiában a gondolko­dásmódot, a kultúrát, a családi életet ille­tően. A kirgizek csak a forradalom után tele­pedtek le, addig nomád, sokgyermekes családok éltek ott, amelyeket a patriarchális életforma jellemzett. A szokásjognak meg­felelően a nő egyenlőtlen helyzetben volt a férfival, a családfővel szemben. Egyedül a családfőnek volt joga dönteni a családban felmerülő kérdésekről. Már az első szovjet családjogi törvények gyökeres változást hoztak-. Meghirdették a nők teljes felszabadítását, ami a termelés, politika, kultúra és a családi viszonyok terén egyaránt mély és gyökeres elvi változások­hoz vezetett. A szocializmus úgy biztosítot­ta ezeket a változásokat, hogy a nőknek és a férfiaknak is azonos munkáért azonos fizetést szabott, védelmezte a női munkát, felszámolta a többnejűséget. Kirgíziában a családon belüli kapcsola­tok napjainkra akkora változáson mentek át, hogy szokásosnak már az számít, ha a férj és feleség közösen vezetik a háztartást. A házimunkák egy részét a férjek magukra vállalják. Az sem ritka eset, ha a feleség többet keres férjénél. A kirgiz családokra a sok gyerek a jel­lemző - átlagosan 4-5. Az értelmiségi csa­ládokban kevesebb a gyerek. Míg Frunzé- ban a 3-4 tagú családok a leggyakoribbak, a köztársaságban a családok több mint negyven százalékában még mindig 5-7 gyereket nevelnek. Vidéken találkozha­tunk a hagyományos kirgiz családdal is, amelyben három nemzedék él együtt. A modern városi család tagjai is még ötvözik viseletűkben a népviselet egyes darabjait az európai öltözékkel s ugyanez vonatkozik a táplálkozási szokásokra is. A köztársaságban, éppúgy, mint az egész országban, már áttértek a kötelező középiskolai oktatásra. Ma már a köztársa­ság minden második felnőtt lakosa közép­vagy felsőfokú képzettséggel rendelkezik. 982. X.15. IIIIIIIIIIIII szoros kapcsolatban állt a gazdaságival. Ki kellett egyenlíteni Oroszország köz­ponti részei és e vidék fejlettségi szintje közti óriási különbséget. A testvéri nem­zetek közti kölcsönös segítségnyújtás a soknemzetiségű szocialista államban törvény lett. Az első évtizedekben mind­az, amit Kirgiz!? kapott - gépek- egész üzemek, építőanyagok, élelmiszereK- egyik köztársaságban sem képeztek felesleget. Mégis épültek az iskolák, kór­házak, gyárak, és jöttek ide a mérnökök, orvosok, tanítók, akik közül sokan ,,ottra­gadtak“. A negyvenes évek elejéig a köztársa­ság költségvetésének 80 - 90 százaléka az össz-szövetségi költségvetésből szár­mazott. Feltételezhetnénk, hogy a közö­sen létrehozott szilárd gazdasági alap, a tudomány és kultúra magas szintje folytán lehetővé vált, hogy a köztársaság most már saját erőforrásaiból sikeresen tovább fejlődjék. Mivel magyarázható mégis, hogy a 11. ötéves tervben (1981- 1985) Kirgizia költségvetésének 10- 15 százaléka az össz-szövetségi költ­ségvetésből egészül ki? A válasz nagyon egyszerű: Kirgizia népgazdasága az egységes szovjet gazdasági komplexum része. Az itt megoldott problémák nem­csak helyi, hanem össz-szövetségi érde­ket is szolgálnak. A kirgiz csoda egyik nagy titkát többek között itt kell keresni. új életforma Kirgizia gyakorlatilag már elérte a össz- szövetségi műveltségi színvonalat, sőt egyes mutatókban (például a közép- és felsőfokú képzettséggel rendelkező nők arányában) már túl is szárnyalta azt. Jellemző, hogy a kirgizek szabad idejük nagy részét családi körben töltik el. A gye­rekeket korán szoktatják a munkához, a munka szeretetéhez. A városi családok is szinte kivétel nélkül vidéken, vidéki rokona­iknál töltik a nyarat, ahol a gyerekek megis­merkedhetnek a mezőgazdasági mun­kákkal. A család változatlanul az a közeg, amely átörökíti a nemzeti hagyományokat. Az anyagi és szellemi élet hasznos és szép elemei változatlanok maradnak, s mellettük újak születnek. • A toktoguli vízi erőmű a Narin folyón. Teljesítménye 1 millió 200 ezer kW Az oldalt összeállította GÖRFÖL ZSUZSA Összehangoltan, tervszerűen Hogy mire képes az együttműködés, azt Kirgizia példája is bizonyítja, azé a Kirgi­ziáé, amelynek gazdasági fejlődése két­millió juhhal, néhány fonodával és primitív szénbányával indult el, ahol ma évente 9 milliárd kSN/h villamos energiát termel­nek, színes- és ritka fémeket bányásznak felszínre. Százharminc iparág korszerű termékeket, például gépeket, elektromos berendezéseket gyárt. Termékeinek egy részét a világ hatvan országa - köztük az USA, Anglia, Franciaország, az NSZK, Japán, Olaszország, és Kanada is - vásá­rolja. A köztársaság gazdasági térképén csak az elmúlt ötéves tervidőszak alatt (1976 - 1980) 50 új ipari üzem jelent meg. A 11. ötéves tervben Kirgizia ipara a hatalmas termelési komplexumok létrehozásának út­ján fog fejlődni. A fejlett iparhoz fejlett mezőgazdaság is járul. A hagyományos rideg tartású állatte­nyésztés mellett a cukorrépa, a búza, a gyapot és a dohány termesztése is jelen­tős. Kirgíziában érik el Közép-Ázsia legma­gasabb búzahozamait. Mindezt az öntözés­nek köszönhetően sikerült elérni Minden mezőgazdasági körzethez tartozik egy mesterséges tó. Az öntözöcsatomák több mint harminc kilométer hosszúak. Kirgíziá­ban működik a Szovjetunió első teljesen automatizált öntözőrendszere. A szocialista nagygazdaságokban sike­rült Kirgiziában kitenyészteni olyan új juhfaj- tákat, amelyek három nagyon fontos tulaj­donsággal rendelkeznek: sok és jó minősé­gű gyapjút adnak, kitűnő a húsuk és nagyon jól bírják a rideg hegyi tartást. A világon itt sikerült először létrehozni a juhtenyésztést a magas hegyek között. Ma már ez a juhfaj- ta képezi a köztársaság 10 milliós juhállo­mányának döntő részét. A többi szovjet köztársasággal össze­hangolt tervszerű fejlesztés nem maradt eredménytelen. Az elmúlt negyven évben Kirgizia ipari termelése harminckétszeresé­re, mezőgazdasági termelése több mint háromszorosára emelkedett. Számok, tények, érdekességek A köztársaság területe: 198,5 ezer négyzetkilométer Lakosainak száma: 3655 ezer Fővárosa: Frunze - 552 ezer lakos • Kirgizia Közép-Ázsia második legnépesebb köztársasága. 33 év alatt - 1940 - 1973 között - lakos­sága megkétszereződött. Az átla­gos népsűrűség 16 lakos/négy- zetkilométer. Az öntözött oázisok­ban és a folyók mellett eléri a 60- 80 lakost egy négyzetkilomé­teren. • Az ipar alapja a fűtőanyagok kitermelése és az energetika. • A köztársaság gépipara az .elektrotechnikára, egészségügyi berendezésekre, fémmegmunkáló és mezőgazdasági gépekre sza­kosodik. • Az ipar vezető ágazata a köny- nyúipar - a gyapot és gyapjú fel­dolgozása, selyemgyártás, bőr­ipar és élelmiszeripar. A könnyű­ipar megteremtésében 1925-27 között csehszlovák kommunisták is részt vettek, az INTERHELPO szövetkezet tagjai. • A lakosság nemzetiségi össze­tétele: kirgizek - 48 %, oroszok- 26 %, üzbégek - 12 %, ukránok- 3 %. A fennmaradó 11 százalé­kot tatárok, ujgurok, kazahok, tadzsikok és más nemzetiségek képviselői alkotják. • A szovjethatalom évei alatt a gyermekhalandóság a tizedére csökkent. 32 évről 70 évre emel­kedett az átlagos életkor. • A kirgizek nyelve a török nyelv­család kirgiz-kipcsat ágához tar­tozik. (APN-felvételek) I Kirgizia egyik kincse a vékony szálú gyapjú

Next

/
Thumbnails
Contents