Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)

1982-10-08 / 40. szám

a pszichológiai és pedagógiai, valamint a há­zassági tanácsadókkal. A kis szoba, ahol a hívásokat fogadják, egyszerűen, modernül berendezett. Reggel héttől délután négyig három ügyeletes - szo­ciális nővér, szociológus és pszichológus- jelentkezik a hívásokra. Délután fél öttől hétig szaktanácsadók váltják fel őket: hétfőn és szerdán jogászok, kedden és pénteken a házassági tanácsadók dolgozói, csütörtö­kön szexuológus.- A hívásokat jellegüknek megfelelően különböző csoportokba soroljuk - mondja Brezányi Viktória szociológus. - Nagy ta­pasztalatokról még nemigen beszélhetünk, hiszen mindössze két és fél hónapja műkö­dik a szolgáltatásunk. Az eddigi 2200 hely­beli és vidéki hívás viszont igazolja, hogy igyekezetünk nem volt felesleges. Ami az eddigi tapasztalatokból leszűrhető: legtöbben házassági és partneri kapcsolata­ikban felmerülő problémáik megoldásához kérnek segítséget; sorrendben következnek a lelki problémák, a jogi tanácskérések, a kiskorúak érzelmi, iskolai, szülőkkel kap­csolatos gondjai, a szexuális problémák.- A beszélgetések időtartama is igen eltérő - szól közbe Jozefina Bariaková, szociális nővér. - Természetesen a problé­ma mélységétől, jellegétől függ. Ma délelőtt két, csaknem egyórás beszélgetésünk is volt. Van, aki előre felkészül a hívásra, van, akiből kérdésekkel kell kihúzni, mi nyomja legjobban a szívét. Sokan attól is félnek, esetleg magnóra rögzítjük a beszélgetést, többször is meg kell őket nyugtatnunk, erre nincs se okunk, se jogunk. Mások viszont nyugodtan bemutatkoznak, pedig nem is kérjük. Közben szüntelenül cseng a telefon. Kata­rina Baslová pszichológus előbb egy kisfiú­val társalog, aki kerékpárt szeretne, de nem tudja rávenni szüleit, hogy meg is kapja azt. Majd jogi tanácsot kér egy férfihang. Aztán * egy olyah hívás jön, ami bár ritka, de elő fordul - valaki vulgáris viccet űz a vonal túlsó végén.- Az is megtörténik, hogy ugyanaz a sze­mély többször is hív egyazon probléma miatt- kapcsolódik a beszélgetésbe Payer doktor­nő. - Egyesek azért, hogy meggyőződjenek róla, vajon ugyanazt tanácsoljuk-e másod­szor is, vagy azért, mert tudják, nem mindig ugyanaz a személy jelentkezik, s több véle­ményt is hallani szeretnének.- S ha olyan a probléma, hogy nem tud;iak vele azon nyomban megbirkózni? ■ - A tanácskérő feszültségét, kétségbee- ‘llŐfgét mindenképpen meg kell próbál- Mfflf feloldani, enyhíteni. Tanácsolni is i^Epzünk, s ha nem tartjuk kielégítőnek :^®iavaslatainkat, a megfelelő szakorvos- r^^fc'zakemberhez irányítjuk a feleket. Sok­szor az is elég, hogy kibeszélhetik magukat aß emberek. A tanácsot meghallgatják, de meg talán nem is fogadják - mondja Brezányi ’ Viktória. Ez idáig a hívófelek között több volt a nő, mint a férfi. Legkevesebb az idős ember. Pedig mint Payer doktornő elmondta, az ő jelentkezésüket is várják. Hiszen -az idős emberek között a legtöbb a magányos, az elhagyatott, a társtalan. Az idő talán majd az ö bátorságukat is meghozza. Sokan viszont összetévesztik e szolgáltatást a jogi tanács­adóval vagy az információs központtal. Okét sem utasítják el, de ezek a beszélgeté­sek esetleg olyanoktól vehetik el a hívást, a meghallgatás lehetőségét, akik csakugyan rászorulnak. Hiszen a 434 34-es telefon­szám elsősorban az ő számukra létesült. FLÓRIÁN MÁRTA Őszi napfényes reggelre ébredt a falu. A legtöbben munkába igyekeznek, sokan a szőlőbe mennek, itt a szüret ideje. A hnb épületében, mivel jóval a hivatalos óra előtt érkezem, senkit sem találok.-Az elnököt keresi? - szólít meg egy üzletbe tartó fiatalasszony. Miután rábó­lintok, így folytatja. - A művelődési otthon építésénél keresse. Reggelenkét oda ve­zet az útja, csak mintán már mindent szemrevételezett, jön be az irodába. Néhány méterre a hnb szákházától már hallani lehet a betonkeverő monoton hangját, látni az ívhegesztő fényét. Ha­mar előkerül Saláti András, a hnb elnöke is. Szemüvege mögül kíváncsian néz rám. Amikor megtudja jövetelem okát, mege­red a szava.-Két éve kezdtük el az építést. Azt nem ígérhetem, hogy itt búcsúztatjuk el az óévet, de a farsangi mulatságot már benne tartjuk meg. Urbán Gyula, az építkezési csoport vezetője megjegyzi:-A tető szigetelésével már végeztünk, s hamarosan pontot teszünk az épület külső vakolása után is. Ha megnyomjuk a munkát, talán a Szilveszert is itt ünne­pelhetjük. Ki tudja, hogyan alakul a hely­zet, nem lesz-e fennakadás az anyagel­látásban. A helyi nemzeti bizottság elnökével körüljárjuk az épületet. Mindenütt szor­gos munka folyik. Vanek Lajos villany- szerelő az áramelosztó szekrény helyét vési, Vrábel Jenő és kőművestársai az épület homlokzatának vakolását készítik elő. Kobár József és Fehér Gyula segéd­munkások a maltert keverik. Mindenki tudja, mi a teendője s azt is, hogy a farna- diak (Farná) türelmetlenül várják, mikor vehetik birtokukba az épülő létesítményt.-A régi művelődési otthonban a mozi kap majd helyet - mondja az elnök. - Az újban a színháztermen kívül lesz üléste­rem, két klubhelyiség, könyvtár és olva­sóterem. Úgy rendezzük be, hogy ne csak táncmulatságot tarthassunk itt, ha­nem lakodalmat is. A település 2200 lakosa társadalmi munkával segíti az építkezést, a telepü­lés fejlesztését. Tavaly is csaknem 72 000 órát dolgoztak, de az idén még többet, hiszen az év első felében már 63 000 óra társadalmi munkát végeztek. Sok ez vagy kevés? A farnadiak azt vallják, hogy többre is képesek. A tűzoltók például már négyszer szerveztek társa­dalmi munkát, de kitesznek magukért a vadászszövetség tagjai is. Ha kevesebb munkásra van szükségük, a képviselők szervezik a munkát. •-Lassan a tereprendezést is meg kell kezdeni - vélekedik Saláti András. Aztán az építkezés vezetőjétől afelől érdeklő­dik, van-e elég anyaguk, mire van szük­ségük. Megtudom tőle, hogy a falu szü­löttje, s immár huszonkét éve látja el a hnb elnökének tisztségét.- Az elmúlt évtizedek alatt sokat fejlő­dött a településünk, büszkék vagyunk arra, hogy mindent Z-akcióban építettünk fel: a 14 tantermes iskolát, a 120 férőhe­lyes óvodát, a ravatalozót, az üzletet, a vendéglőt, a túzoltószertárat. Járdákat építettünk, utainkat portalanitottunk, de ennek ellenére még sok munka vár ránk. Hogy a farnadiak nem félnek a munká­tól, azt az idei kötelezettség-vállalások is bizonyítják. Lépést akarnak tartani a fej­lődéssel, s nem sajnálják szabad idejüket társadalmi munkára áldozni. A művelődési otthon után az egészségügyi központ alapját rakják majd le, de jövőre a szer­tartásterem építését is megkezdik a hnb székháza mellett. Aztán a posta kerül majd sorra, úgy, ahogy azt a Nemzeti Front választási programja meghatá­rozza.- Bosszant, hogy a futballcsapat még nem kapott öltözőt, lelátót, de igyekszünk ezt a kérdést is mielőbb megoldani, főleg ha a jövőben is jól futballoznak majd a fiúk - jegyzi meg az elnök. - A fejlesz­tésben a fontossági sorrendet be kell tartanunk. Farkas Istvánná, szakelőadó szakítja félbe beszélgetésünket. Amíg az elnök néhány hivatalos papirt aláír, elújságolja, hogy további két házhelyet adtak ki, és mivel az agyagbányát sikerül bővíteni, évekig elegendő anyag lesz a téglagyár­táshoz.- A településünkön évente 5-6 családi ház épült fel - egészíti ki az elnök. - Most is négyen kérnek engedélyt. Mivel köz­ponti község lettünk, a családi házak építése szabad utat kapott, egyre több az érdeklődő. A téglagyár évente mintegy ötven csa­ládi ház építéséhez szükséges téglát gyárt, egy férfi és tizenhét női munkaerő­vel. Termelésüket megduplázhatnák, ha volna elegendő munkaerő, jobbak lenné­nek a munkafeltételek. Pedig építkezési anyagra, így a farnadi téglára is nemcsak helyben, hanem az egész lévai járásban szükség van. Nagyobb lenne a nyereség, ha folyamatos lenne a termelés, ha teljes egészében kihasználnák az öreg tégla­gyár kapacitását. Ez azonban nemcsak a farnadiakon múlik. Amíg az elnök telefonon intézkedik, a falon levő elismerő okleveleket nézege­tem. A nemzeti bizottságok versenyében a farnadiak többször értek el jó helyezést, kétszer az SZSZK kormányától is elisme­rést és pénzjutalmat kaptak, először 1973-ban, másodszor 1981-ben. Mindez a farnadiak szorgalmát, kezdeményezé­sét bizonyítja.- A munkaképes lakosság túlnyomó része a községben talál munkát, mintegy hetven százalékuk a szövetkezetben és a szolgáltatóiparban dolgozik - tudjuk meg Saláti Andrástól. - Ezért is igyek­szünk állandóan javítani az életkörülmé­nyeket. Késő délutánra jár az idő, Smiknr csút veszek a településtől, a .,, ,J í?r hű­től. A faluvégi domboldalon folyik a szü­ret. A mintegy 380 pinceház körül pezseg az élet. A felnőttek között ott lábatlankod­nak a gyerekek is, akik majd folytatják azt, amit szüleik elkezdtek. NÉMETH JÁNOS hogy az ország lakossága csaknem háromnegyedének van valamilyen előszeretettel űzött aktív kedvtelése, pél­dául a fényképezés, a gyűjtés, a játék valamilyen hangsze­ren, a barkácsolás stb. A kulturális jellegű szórakozások közül rangos helye van a szórakoztató zene hallgatásának (a megkérdezettek 84 százaléka tanúsít iránta érdeklő­dést, vagyis távolról sem csak a fitalok), továbbá a mozilá­togatásnak (62 százalék), a színházi előadásoknak (48 százalék). S utoljára, de nem utolsó sorban hadd említsük meg, hogy a szabad idő kitöltésének fontos szerepe van a különféle szervezetekben kifejtett tevékenységnek, amelyben a lakosság több mint egynegyede vesz részt. Érdekes kérdés az is, hogy szabad időnkben milyen SZÚ jellegű tevékenységnek szenteljük a legtöbb időt. Nos, az első hely már eleve nem volt vitás. Ezt jelentős fölénnyel, VW mégpedig minden foglalkozási kategóriában, a televízió- zás vívta ki. E tekintetben a szabályt egyetlen kivétel erősíti - a tanulóknál, a diákoknál, az olvasás vezet. Lakosainknak több mint 82 százaléka naponta, illetve hetente többször ül a tv-készülék elé és csak 2,2 százalé­kuk egyáltalában nem hódol a tv-nek. A műsorok közül a férfiaknál és a nőknél egyaránt listavezető a tv-játék, a film- és a színházi előadások. Második helyen állnak a férfiaknál a sport-, a nőknél pedig a szórakoztató műsorok. A „bronzérmet“ pedig a férfiaknál a szórakoz­tató műsorok, a nőknél viszont a hírek, a publicisztika viszi el, amely a férfiaknál a negyedik helyre került. Az igaz­sághoz azonban hozzátartozik, hogy a publicisztikai jel­legű műsorszámokat a nőknél hozzávetőleg ötven száza­lékkal több férfi követi figyelemmel. A tv-nézés után a legtöbb időt az olvasásra fordítjuk. A lakosságnak kereken nyolcvan százaléka naponta, illetve hetente többször olvassa a napi sajtót és csaknem ugyanilyen arányban valamilyen folyóiratot, vagy folyóira­tokat. Pozitívumként könyvelhető el, hogy felén túli hánya­dukat érdeklik a kulturális és a művészeti folyóiratok. A szép- és a szakirodlom olvasói tábora is eléggé népes. Az embereknek majdnem hatvan százaléka naponta, hetente vagy havonta többször olvas könyvet. Az már kevésbé megnyugtató, hogy az adatokat végiggondolva rájövünk arra, tíz ember közül még mindig négy olyan akad, aki csak elvétve, vagy egyáltalában nem vesz könyvet a kezébe. A tv-nézés és az olvasás után szabad időnk legnagyobb hányadát tölti ki sorrendben a kertészkedés, a gyerekekkel való foglalkozás, a kézimunka, a baráti és a szomszédi kapcsolatok ápolása, a séta, a barkácsolás, művelődési rendezvények látogatása, a rádiózás, a sportolás, a sport- rendezvények látogatása, valamint a társadalmi szerveze­tekben kifejtett tevékenység. Általában megállapítható, hogy hazánkban viszonylag hasznosan és kulturáltan töltjük el szabad időnk javát. Az elmélyültebb elemzés és nyomában a tudatformáló intéz­ményes lépések azonban - a jelek szerint - hozzájárulhat­nak és hozzá is kell járulniok ahhoz, hogy a szabad időt az eddiginél tervszerűbben, céltudatosabban, arányosabban hasznosítsuk. Ebben a tudatosabb törekvésben csak az vezérelhet bennünket, hogy korunk követein.^. ,ye: harmo- nikusabban összehangolni a szocialista társadalom és a szocialista életvitelű ember ehhez fűződő érdekét. GÁLY IVÁN SZABAD IDŐNKKEL? 32. X. 8. U| £ ^ Ifi ■a. N ­5 ■C 'fl> .cg § §. !| E=> 3o £“§ & | II S| S'fi i* c -8* if n fi ite !p Q.OC c ^ ír «Sí 0 > © jf •* a) fi II Is *5 E co I V» '(O I

Next

/
Thumbnails
Contents