Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)
1982-10-08 / 40. szám
a pszichológiai és pedagógiai, valamint a házassági tanácsadókkal. A kis szoba, ahol a hívásokat fogadják, egyszerűen, modernül berendezett. Reggel héttől délután négyig három ügyeletes - szociális nővér, szociológus és pszichológus- jelentkezik a hívásokra. Délután fél öttől hétig szaktanácsadók váltják fel őket: hétfőn és szerdán jogászok, kedden és pénteken a házassági tanácsadók dolgozói, csütörtökön szexuológus.- A hívásokat jellegüknek megfelelően különböző csoportokba soroljuk - mondja Brezányi Viktória szociológus. - Nagy tapasztalatokról még nemigen beszélhetünk, hiszen mindössze két és fél hónapja működik a szolgáltatásunk. Az eddigi 2200 helybeli és vidéki hívás viszont igazolja, hogy igyekezetünk nem volt felesleges. Ami az eddigi tapasztalatokból leszűrhető: legtöbben házassági és partneri kapcsolataikban felmerülő problémáik megoldásához kérnek segítséget; sorrendben következnek a lelki problémák, a jogi tanácskérések, a kiskorúak érzelmi, iskolai, szülőkkel kapcsolatos gondjai, a szexuális problémák.- A beszélgetések időtartama is igen eltérő - szól közbe Jozefina Bariaková, szociális nővér. - Természetesen a probléma mélységétől, jellegétől függ. Ma délelőtt két, csaknem egyórás beszélgetésünk is volt. Van, aki előre felkészül a hívásra, van, akiből kérdésekkel kell kihúzni, mi nyomja legjobban a szívét. Sokan attól is félnek, esetleg magnóra rögzítjük a beszélgetést, többször is meg kell őket nyugtatnunk, erre nincs se okunk, se jogunk. Mások viszont nyugodtan bemutatkoznak, pedig nem is kérjük. Közben szüntelenül cseng a telefon. Katarina Baslová pszichológus előbb egy kisfiúval társalog, aki kerékpárt szeretne, de nem tudja rávenni szüleit, hogy meg is kapja azt. Majd jogi tanácsot kér egy férfihang. Aztán * egy olyah hívás jön, ami bár ritka, de elő fordul - valaki vulgáris viccet űz a vonal túlsó végén.- Az is megtörténik, hogy ugyanaz a személy többször is hív egyazon probléma miatt- kapcsolódik a beszélgetésbe Payer doktornő. - Egyesek azért, hogy meggyőződjenek róla, vajon ugyanazt tanácsoljuk-e másodszor is, vagy azért, mert tudják, nem mindig ugyanaz a személy jelentkezik, s több véleményt is hallani szeretnének.- S ha olyan a probléma, hogy nem tud;iak vele azon nyomban megbirkózni? ■ - A tanácskérő feszültségét, kétségbee- ‘llŐfgét mindenképpen meg kell próbál- Mfflf feloldani, enyhíteni. Tanácsolni is i^Epzünk, s ha nem tartjuk kielégítőnek :^®iavaslatainkat, a megfelelő szakorvos- r^^fc'zakemberhez irányítjuk a feleket. Sokszor az is elég, hogy kibeszélhetik magukat aß emberek. A tanácsot meghallgatják, de meg talán nem is fogadják - mondja Brezányi ’ Viktória. Ez idáig a hívófelek között több volt a nő, mint a férfi. Legkevesebb az idős ember. Pedig mint Payer doktornő elmondta, az ő jelentkezésüket is várják. Hiszen -az idős emberek között a legtöbb a magányos, az elhagyatott, a társtalan. Az idő talán majd az ö bátorságukat is meghozza. Sokan viszont összetévesztik e szolgáltatást a jogi tanácsadóval vagy az információs központtal. Okét sem utasítják el, de ezek a beszélgetések esetleg olyanoktól vehetik el a hívást, a meghallgatás lehetőségét, akik csakugyan rászorulnak. Hiszen a 434 34-es telefonszám elsősorban az ő számukra létesült. FLÓRIÁN MÁRTA Őszi napfényes reggelre ébredt a falu. A legtöbben munkába igyekeznek, sokan a szőlőbe mennek, itt a szüret ideje. A hnb épületében, mivel jóval a hivatalos óra előtt érkezem, senkit sem találok.-Az elnököt keresi? - szólít meg egy üzletbe tartó fiatalasszony. Miután rábólintok, így folytatja. - A művelődési otthon építésénél keresse. Reggelenkét oda vezet az útja, csak mintán már mindent szemrevételezett, jön be az irodába. Néhány méterre a hnb szákházától már hallani lehet a betonkeverő monoton hangját, látni az ívhegesztő fényét. Hamar előkerül Saláti András, a hnb elnöke is. Szemüvege mögül kíváncsian néz rám. Amikor megtudja jövetelem okát, megered a szava.-Két éve kezdtük el az építést. Azt nem ígérhetem, hogy itt búcsúztatjuk el az óévet, de a farsangi mulatságot már benne tartjuk meg. Urbán Gyula, az építkezési csoport vezetője megjegyzi:-A tető szigetelésével már végeztünk, s hamarosan pontot teszünk az épület külső vakolása után is. Ha megnyomjuk a munkát, talán a Szilveszert is itt ünnepelhetjük. Ki tudja, hogyan alakul a helyzet, nem lesz-e fennakadás az anyagellátásban. A helyi nemzeti bizottság elnökével körüljárjuk az épületet. Mindenütt szorgos munka folyik. Vanek Lajos villany- szerelő az áramelosztó szekrény helyét vési, Vrábel Jenő és kőművestársai az épület homlokzatának vakolását készítik elő. Kobár József és Fehér Gyula segédmunkások a maltert keverik. Mindenki tudja, mi a teendője s azt is, hogy a farna- diak (Farná) türelmetlenül várják, mikor vehetik birtokukba az épülő létesítményt.-A régi művelődési otthonban a mozi kap majd helyet - mondja az elnök. - Az újban a színháztermen kívül lesz ülésterem, két klubhelyiség, könyvtár és olvasóterem. Úgy rendezzük be, hogy ne csak táncmulatságot tarthassunk itt, hanem lakodalmat is. A település 2200 lakosa társadalmi munkával segíti az építkezést, a település fejlesztését. Tavaly is csaknem 72 000 órát dolgoztak, de az idén még többet, hiszen az év első felében már 63 000 óra társadalmi munkát végeztek. Sok ez vagy kevés? A farnadiak azt vallják, hogy többre is képesek. A tűzoltók például már négyszer szerveztek társadalmi munkát, de kitesznek magukért a vadászszövetség tagjai is. Ha kevesebb munkásra van szükségük, a képviselők szervezik a munkát. •-Lassan a tereprendezést is meg kell kezdeni - vélekedik Saláti András. Aztán az építkezés vezetőjétől afelől érdeklődik, van-e elég anyaguk, mire van szükségük. Megtudom tőle, hogy a falu szülöttje, s immár huszonkét éve látja el a hnb elnökének tisztségét.- Az elmúlt évtizedek alatt sokat fejlődött a településünk, büszkék vagyunk arra, hogy mindent Z-akcióban építettünk fel: a 14 tantermes iskolát, a 120 férőhelyes óvodát, a ravatalozót, az üzletet, a vendéglőt, a túzoltószertárat. Járdákat építettünk, utainkat portalanitottunk, de ennek ellenére még sok munka vár ránk. Hogy a farnadiak nem félnek a munkától, azt az idei kötelezettség-vállalások is bizonyítják. Lépést akarnak tartani a fejlődéssel, s nem sajnálják szabad idejüket társadalmi munkára áldozni. A művelődési otthon után az egészségügyi központ alapját rakják majd le, de jövőre a szertartásterem építését is megkezdik a hnb székháza mellett. Aztán a posta kerül majd sorra, úgy, ahogy azt a Nemzeti Front választási programja meghatározza.- Bosszant, hogy a futballcsapat még nem kapott öltözőt, lelátót, de igyekszünk ezt a kérdést is mielőbb megoldani, főleg ha a jövőben is jól futballoznak majd a fiúk - jegyzi meg az elnök. - A fejlesztésben a fontossági sorrendet be kell tartanunk. Farkas Istvánná, szakelőadó szakítja félbe beszélgetésünket. Amíg az elnök néhány hivatalos papirt aláír, elújságolja, hogy további két házhelyet adtak ki, és mivel az agyagbányát sikerül bővíteni, évekig elegendő anyag lesz a téglagyártáshoz.- A településünkön évente 5-6 családi ház épült fel - egészíti ki az elnök. - Most is négyen kérnek engedélyt. Mivel központi község lettünk, a családi házak építése szabad utat kapott, egyre több az érdeklődő. A téglagyár évente mintegy ötven családi ház építéséhez szükséges téglát gyárt, egy férfi és tizenhét női munkaerővel. Termelésüket megduplázhatnák, ha volna elegendő munkaerő, jobbak lennének a munkafeltételek. Pedig építkezési anyagra, így a farnadi téglára is nemcsak helyben, hanem az egész lévai járásban szükség van. Nagyobb lenne a nyereség, ha folyamatos lenne a termelés, ha teljes egészében kihasználnák az öreg téglagyár kapacitását. Ez azonban nemcsak a farnadiakon múlik. Amíg az elnök telefonon intézkedik, a falon levő elismerő okleveleket nézegetem. A nemzeti bizottságok versenyében a farnadiak többször értek el jó helyezést, kétszer az SZSZK kormányától is elismerést és pénzjutalmat kaptak, először 1973-ban, másodszor 1981-ben. Mindez a farnadiak szorgalmát, kezdeményezését bizonyítja.- A munkaképes lakosság túlnyomó része a községben talál munkát, mintegy hetven százalékuk a szövetkezetben és a szolgáltatóiparban dolgozik - tudjuk meg Saláti Andrástól. - Ezért is igyekszünk állandóan javítani az életkörülményeket. Késő délutánra jár az idő, Smiknr csút veszek a településtől, a .,, ,J í?r hűtől. A faluvégi domboldalon folyik a szüret. A mintegy 380 pinceház körül pezseg az élet. A felnőttek között ott lábatlankodnak a gyerekek is, akik majd folytatják azt, amit szüleik elkezdtek. NÉMETH JÁNOS hogy az ország lakossága csaknem háromnegyedének van valamilyen előszeretettel űzött aktív kedvtelése, például a fényképezés, a gyűjtés, a játék valamilyen hangszeren, a barkácsolás stb. A kulturális jellegű szórakozások közül rangos helye van a szórakoztató zene hallgatásának (a megkérdezettek 84 százaléka tanúsít iránta érdeklődést, vagyis távolról sem csak a fitalok), továbbá a mozilátogatásnak (62 százalék), a színházi előadásoknak (48 százalék). S utoljára, de nem utolsó sorban hadd említsük meg, hogy a szabad idő kitöltésének fontos szerepe van a különféle szervezetekben kifejtett tevékenységnek, amelyben a lakosság több mint egynegyede vesz részt. Érdekes kérdés az is, hogy szabad időnkben milyen SZÚ jellegű tevékenységnek szenteljük a legtöbb időt. Nos, az első hely már eleve nem volt vitás. Ezt jelentős fölénnyel, VW mégpedig minden foglalkozási kategóriában, a televízió- zás vívta ki. E tekintetben a szabályt egyetlen kivétel erősíti - a tanulóknál, a diákoknál, az olvasás vezet. Lakosainknak több mint 82 százaléka naponta, illetve hetente többször ül a tv-készülék elé és csak 2,2 százalékuk egyáltalában nem hódol a tv-nek. A műsorok közül a férfiaknál és a nőknél egyaránt listavezető a tv-játék, a film- és a színházi előadások. Második helyen állnak a férfiaknál a sport-, a nőknél pedig a szórakoztató műsorok. A „bronzérmet“ pedig a férfiaknál a szórakoztató műsorok, a nőknél viszont a hírek, a publicisztika viszi el, amely a férfiaknál a negyedik helyre került. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy a publicisztikai jellegű műsorszámokat a nőknél hozzávetőleg ötven százalékkal több férfi követi figyelemmel. A tv-nézés után a legtöbb időt az olvasásra fordítjuk. A lakosságnak kereken nyolcvan százaléka naponta, illetve hetente többször olvassa a napi sajtót és csaknem ugyanilyen arányban valamilyen folyóiratot, vagy folyóiratokat. Pozitívumként könyvelhető el, hogy felén túli hányadukat érdeklik a kulturális és a művészeti folyóiratok. A szép- és a szakirodlom olvasói tábora is eléggé népes. Az embereknek majdnem hatvan százaléka naponta, hetente vagy havonta többször olvas könyvet. Az már kevésbé megnyugtató, hogy az adatokat végiggondolva rájövünk arra, tíz ember közül még mindig négy olyan akad, aki csak elvétve, vagy egyáltalában nem vesz könyvet a kezébe. A tv-nézés és az olvasás után szabad időnk legnagyobb hányadát tölti ki sorrendben a kertészkedés, a gyerekekkel való foglalkozás, a kézimunka, a baráti és a szomszédi kapcsolatok ápolása, a séta, a barkácsolás, művelődési rendezvények látogatása, a rádiózás, a sportolás, a sport- rendezvények látogatása, valamint a társadalmi szervezetekben kifejtett tevékenység. Általában megállapítható, hogy hazánkban viszonylag hasznosan és kulturáltan töltjük el szabad időnk javát. Az elmélyültebb elemzés és nyomában a tudatformáló intézményes lépések azonban - a jelek szerint - hozzájárulhatnak és hozzá is kell járulniok ahhoz, hogy a szabad időt az eddiginél tervszerűbben, céltudatosabban, arányosabban hasznosítsuk. Ebben a tudatosabb törekvésben csak az vezérelhet bennünket, hogy korunk követein.^. ,ye: harmo- nikusabban összehangolni a szocialista társadalom és a szocialista életvitelű ember ehhez fűződő érdekét. GÁLY IVÁN SZABAD IDŐNKKEL? 32. X. 8. U| £ ^ Ifi ■a. N 5 ■C 'fl> .cg § §. !| E=> 3o £“§ & | II S| S'fi i* c -8* if n fi ite !p Q.OC c ^ ír «Sí 0 > © jf •* a) fi II Is *5 E co I V» '(O I
