Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)

1982-10-01 / 39. szám

GRÚZ SZSZK SZOVJETUNIÓ Határozott léptekkel Grúzia, a cári Oroszország egykor el­maradott határvidéke a szovjethatalom évei alatt fejlett iparral és korszerű mező- gazdasággal rendelkező köztársasággá vált: a nemzeti összterméket tekintve a hatodik helyen áll a Szovjetunióban. Ipara repülőgépeket és villamostargon­cákat, szárnyashajókat és tehergépko­csikat, komputereket és különböző elekt­rotechnikai berendezéseket, fémmeg­munkálógépeket és acélcsöveket állít elő. A köztársaság az ország legnagyobb tea és déligyümölcstermelője. Fontos szerepet játszik továbbá a bor a boripari termékek, gyümölcs, zöldség és dohány termesztésében is. Grúzia összterméké­nek közel 40 százaléka. Az égész ország szükségleteit elégíti ki, valamint exportra megy - a világ több mint száz országába. Grúziában az elmúlt tíz év során több mint 500 ipari üzemet építettek vagy újítottak fel. Azonban nem az ipari poten­ciál növekedése, hanem annak kihasz­lt| • Tbiliszi: a Kúra folyó meredek part­ján, az ősi fellegvár mellett áll Vahtang Gorgaszalinak, Tbiliszi alapítójának bronzszobra ÚJ SZÚ 3 r 1982. X. 1. A Nagy-Kaukázus gerince alatt vájják a Szovjetunió egyik leghosszabb - 4 kilo­méteres alagútját. Az alagút a transzkau­kázusi autópálya része lesz, amely öt­száz kilométerrel rövidíti le az utat Orosz­ország déli körzeteiből a Kaukázuson túli területre. Az alagutat két irányból több mint két­ezer méter magasan fúrják, s az év vége előtt várható az építők találkozása a he­gyek gyomrában. Az autópályát ezután át is adják rendeltetésének. Jelenleg folyik az aszfaltburkolat lefek­tetése. Már felépült több tucat híd a vad hegyi folyók felett, s elkészültek a föld­csuszamlástól védő falak is. Az új út 150 kilométerre nyugatra fekszik az ősi Grúz Hadiúttól. Az autópálya legjelentősebb tulajdon­sága az lesz, hogy az alagútnak köszön­hetően egész évben folyamatosan fog üzemelni. A hófúvások következtében a Grúz Hadiút a Kresztovij hágón keresz­tül eddig évente csak öt-hat hónapon át volt járható. A hó több tucat falut és települést zárt el a környező világtól. Az egyetlen összekötő kapcsot a nem éppen olcsó helikopter-járatok képezték. Ter­mészetesen a gazdasági szállítások szü­netelése is jelentős veszteségeket oko­zott. Az autópálya megnyitása vitathatatla­nul előnyös hatással lesz majd a Kauká­nálása a lényeges. Míg 1970-ben olyan fontos gazdasági mutatóban, mint az ál­lóalapok kihasználása, a köztársaság alig érte el az országos színvonal 17 százalékát, addig 1980-ban már 13 szá­zalékkal meghaladta azt. A mezőgazda­ságban minden hektár termőföld kétszer annyit terem, mint az országos átlag. Természetesen itt sok minden magyaráz­ható a termőföld természetes tulajdonsá­gaival, a jó klímával, de nem szabad elfelejteni, hogy a közelmúltban még nem voltak ilyen gazdagok a termések. Különösen jelentős eredményéket ért el a köztársaság az elmúlt ötéves terv­időszak (1976-1980) alatt. Az egy főre eső nemzeti jövedelem 39 százalékkal, a munka termelékenysége 27,2 száza­lékkal nőtt. Több mint 40 százalékkal nőtt a társadalmi termék. Ez alatt az időszak alatt több mint 300 új ipari termék gyártá­sát kezdték el. A köztársaság ipari termelésének 40 százalékát a mezőgazdaság látja el nyers­anyaggal. Ezek mindenekelőtt a tea és a szőlő - a terület alapvető mezőgazda­sági kultúrái. Grúziában is vannak azonban problé­mák a tennőföldek körül. Egyes földeket ki kell szárítani, míg mások öntözést igényelnek Óirási összegekbe kerül a ta­lajjavítás, de mindenképpen megéri. Ta­valy például, amikor nagyon rosszak vol­tak az időjárási viszonyok, főleg a melio- rált területeknek köszönhetően sikerült leszüretelni 800 ezer tonna szőlőt, beta­karítani 525 ezer tonna teát, kb. 260 ezer tonna citrusz gyümölcsöt, vagyis többet, mint bármikor korábban. Az össz-szövetségi gazdaságban Grúzia szállítóként és fogyasztóként is szerepel. Az ország belső piacára szállít­ja azt, amiből szükségleteinél többet ter­mel, s cserébe ezért az ország más köztársaságaitól olyan nyersanyagokat és ipari termékeket „importál“, amelyek­kel nem rendelkezik, illetve amelyeket nem gyárt. Grúzia szenet, olajat, vasér­cet, hengerelt árut, különböző gépeket és technológiai berendezéseket kap a test­véri köztársaságoktól. Az ilyen árucsere kölcsönösen előnyös, és nem sérti egyik köztársaság érdekeit sem. Ellenkezőleg, éppen más köztársaságok segítségének köszönhetően volt képes Grúzia leküzde­ni a gazdasági nehézségeket, s elérni, hogy most határozott léptekkel haladhas­son töretlenül előre. . r • Picunda - az abház tengerpart egyik legkedveltebb üdülőközpontja (APN-felvételek) • Szakartvelo típusú gépek dolgoznak az acsigvari szovhoz teaültetvényein A szovjet tea jellemzői a már évek óta változatlan ár - még a legjobb fajtáké is- és a kitűnő ízek. Ezek a tulajdonságai teszik mind népszerűbbé például Angliá­ban, Hollandiában, Belgiumban, a skan­dináv országokban. De nemcsak a ha­gyományos importőrök, amelyek maguk nem termelnek teát, hanem az olyan régi exportőrök és ínyenc teaivók, mint a ja­pánok is, évente több száz tonna teát vásárolnak a Szovjetunióban. A szovjet fajtákból - a grúz, az azer- bajdzsáni, az orosz (krasznodari) teákból- bőségesen el lehet látni a belföldi piacot. Mivel azonban ezek a teák tulaj­donságaikat tekintve inkább a kínai teák­hoz állnak közel, a választék bővítése érdekében a Szovjetunió importál is teát, például indiait. A lakosság egy főre eső évi teafogyasztása már eléri a 400 gram­mot. Ez több, mint az USA-ban (kb. 360 gr), az NSZK-ban (160), Franciaország­ban (80), de természetesen kevesebb, mint Japánban (1020), Angliában (3640) és Írországban (3830), ahol a teaivás valódi kultusszá vált. Jelenleg a Szovjetunióban közel 80 ezer hektáron termesztenek teát, s ezek a világ legészakibb teaültetvényei hektá­ronkénti hozamaikban már utolérték, sőt megelőzték a sokkal délebben fekvő kül­földi ültetvényeket. A Szovjetunióban egy hektárról évente átlagosan 50 métermá­zsa tealevelet gyűjtenek be (65 évvel ezelőtt 4-6 mázsát). Összehasonlítás­ként: Indiában 27 mázsától (Madrasz) 55 mázsáig (Asszam), Sri Lankán 70-75 métermázsáig terjednek a hozamok. A Szovjetunióban ma a teatermesztés kitünően gépesített agráripari ágazat. Hogy ezt sikerült elérni, az elsősorban a Grúz SZSZK érdeme, amely a szovjet tea 97 %-át termeli, és számos értékes tapasztalattal rendelkezik a tea termesz­tését és feldolgozását illetően. A grúziai Anaszeuli faluban jött létre az országos jelentőségű teaipari kutatóintézet. Itt ne­mesítették a Gruzinszkij 1 és 2, a Zi- mosztojkij, a Kolhida és más fajtákat, amelyek hozamai 25-60 százalékkal ma­gasabbak, mint az előző fajtákéi. Míg 1940-ben 51 ezer métermázsa teát taka­rítottak be, az új fajták bevezetésének köszönhetően 1970-ben már 259 ezer, 1980-ban pedig 502 ezer mázsát. Grúz szakemberek hozták létre a világ első teabetakaríó gépeit is, a Szakartvelo és a CSA-900 típusúakat. A gyakorlat azonban azt mutatta, hogy az esetek többségében a nagy gépek munkáját számos körülmény, főleg az ültetvények talajtulajdonságai nagymértékben korlá­tozzák. A technika tökéletesítése termé­szetesen folytatódott, s megszülettek a kisgépek, amelyeket ma már széles körben alkalmaznak, s amelyek jelentős mértékben tették könnyebbé és hatéko­nyabbá a munkát a teaültetvényeken. A teatermesztés grúz szakértői foglal­koznak az ültetvények bővítésének lehe­Az oldalt összeállította: Görföl Zsuzsa tőségeivel is. Reálisnak tartják, hogy Grúzia fekete-tengeri partvidékén 25-30 ezer hektáron új ültetvényt hozzanak lét­re a megfelelő meliorációs munkák el­végzése után. De még ennél is tovább mennek: kikísérleteztek olyan új fajtákat és technológiákat, amelyek lehetővé te­szik, hogy jó minőségű tea teremjen Közép-Ázsia köztársaságaiban és a szomszédos Kazahsztánban, vagy akár Ukrajna egyes Kárpátokon túli terü­letein is. Számok, tények, érdekességek A köztársaság területe: 76,4 négyzetkilométer Lakosainak száma: 5 millió Fővárosa: Tbiliszi - 984 ezer lakos (1974) • Grúzia területéhez tartozik az Abház ASZSZK (területe 8,6 ezer négyzetkilométer, 494 ezer lakos (1973), fővárosa: Szuhumi), az Ad- zsár ASZSZK (területe 3 ezer négy­zetkilométer, 328 ezer lakos (1973), fővárosa Batumi) és a Dél-Oszét Autonóm Körzet (területe 3,9 ezer négyzetkilométer, 102 ezer lakos (1973), központja Chinvali). • A lakosság nemzetiségi megosz­lása: grúzok - 66,8 %, örmények - 9,7 % oroszok - 8,5 % azerbaj­dzsánok - 4,6 %, osszétek - 3,2 % abházok -1,7 % görögök -1,9 % • A köztársaság ipari termelése 1913 és 1972 között a 96-szorosára nőtt. Az ipar 388 ezer embert foglal­koztat. • Mezőgazdasági termelés 760 ezer hektáron folyik. A termelés 1913 óta 6,5-szeresére nőtt, s két­harmadát a növénytermesztés te­szi ki. A mezőgazdaságban 210 ezer ember dolgozik. A legjelentő­sebb kultúrák: tea (66 ezer ha), citruszfélék (10 ezer ha), szőlő (126 ezer ha). • A köztársaságban 19 felsőokta­tási intézmény, s mintegy 200 kuta­tóintézet működik. A Grúz Tudomá­nyos Akadémia kilenc osztálya 40 kutatóintézet irányításával foglal­kozik. • Grúziában 11 könyvkiadó vállalat működik. Évente 2350 müvet adnak ki, mintegy 17 millió példányban. • 1921 -ben a lakosság 80 százalé­ka a mezőgazdaságban dolgozott. Az egykori elmaradott agrárország a világ csaknem 100 államával tart fenn kereskedelmi kapcsolatokat: forgácsoló szerszámgépeket, egyéb gépeket, élelmiszeripari be­rendezéseket, mangánt, vasötvö­zeteket, hidrometeorológiai műsze­reket, orvosi műszereket, bort és gyümölcskonzerveket exportál. Új autópálya zuson túli terület gazdasági és szociális fejlődésére, és lehetőséget ad az ás­ványvízforrásokban gazdag terület üdülői és szanatóriumai fokozottabb kihaszná­lására is.

Next

/
Thumbnails
Contents