Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)
1982-10-01 / 39. szám
GRÚZ SZSZK SZOVJETUNIÓ Határozott léptekkel Grúzia, a cári Oroszország egykor elmaradott határvidéke a szovjethatalom évei alatt fejlett iparral és korszerű mező- gazdasággal rendelkező köztársasággá vált: a nemzeti összterméket tekintve a hatodik helyen áll a Szovjetunióban. Ipara repülőgépeket és villamostargoncákat, szárnyashajókat és tehergépkocsikat, komputereket és különböző elektrotechnikai berendezéseket, fémmegmunkálógépeket és acélcsöveket állít elő. A köztársaság az ország legnagyobb tea és déligyümölcstermelője. Fontos szerepet játszik továbbá a bor a boripari termékek, gyümölcs, zöldség és dohány termesztésében is. Grúzia össztermékének közel 40 százaléka. Az égész ország szükségleteit elégíti ki, valamint exportra megy - a világ több mint száz országába. Grúziában az elmúlt tíz év során több mint 500 ipari üzemet építettek vagy újítottak fel. Azonban nem az ipari potenciál növekedése, hanem annak kihaszlt| • Tbiliszi: a Kúra folyó meredek partján, az ősi fellegvár mellett áll Vahtang Gorgaszalinak, Tbiliszi alapítójának bronzszobra ÚJ SZÚ 3 r 1982. X. 1. A Nagy-Kaukázus gerince alatt vájják a Szovjetunió egyik leghosszabb - 4 kilométeres alagútját. Az alagút a transzkaukázusi autópálya része lesz, amely ötszáz kilométerrel rövidíti le az utat Oroszország déli körzeteiből a Kaukázuson túli területre. Az alagutat két irányból több mint kétezer méter magasan fúrják, s az év vége előtt várható az építők találkozása a hegyek gyomrában. Az autópályát ezután át is adják rendeltetésének. Jelenleg folyik az aszfaltburkolat lefektetése. Már felépült több tucat híd a vad hegyi folyók felett, s elkészültek a földcsuszamlástól védő falak is. Az új út 150 kilométerre nyugatra fekszik az ősi Grúz Hadiúttól. Az autópálya legjelentősebb tulajdonsága az lesz, hogy az alagútnak köszönhetően egész évben folyamatosan fog üzemelni. A hófúvások következtében a Grúz Hadiút a Kresztovij hágón keresztül eddig évente csak öt-hat hónapon át volt járható. A hó több tucat falut és települést zárt el a környező világtól. Az egyetlen összekötő kapcsot a nem éppen olcsó helikopter-járatok képezték. Természetesen a gazdasági szállítások szünetelése is jelentős veszteségeket okozott. Az autópálya megnyitása vitathatatlanul előnyös hatással lesz majd a Kaukánálása a lényeges. Míg 1970-ben olyan fontos gazdasági mutatóban, mint az állóalapok kihasználása, a köztársaság alig érte el az országos színvonal 17 százalékát, addig 1980-ban már 13 százalékkal meghaladta azt. A mezőgazdaságban minden hektár termőföld kétszer annyit terem, mint az országos átlag. Természetesen itt sok minden magyarázható a termőföld természetes tulajdonságaival, a jó klímával, de nem szabad elfelejteni, hogy a közelmúltban még nem voltak ilyen gazdagok a termések. Különösen jelentős eredményéket ért el a köztársaság az elmúlt ötéves tervidőszak (1976-1980) alatt. Az egy főre eső nemzeti jövedelem 39 százalékkal, a munka termelékenysége 27,2 százalékkal nőtt. Több mint 40 százalékkal nőtt a társadalmi termék. Ez alatt az időszak alatt több mint 300 új ipari termék gyártását kezdték el. A köztársaság ipari termelésének 40 százalékát a mezőgazdaság látja el nyersanyaggal. Ezek mindenekelőtt a tea és a szőlő - a terület alapvető mezőgazdasági kultúrái. Grúziában is vannak azonban problémák a tennőföldek körül. Egyes földeket ki kell szárítani, míg mások öntözést igényelnek Óirási összegekbe kerül a talajjavítás, de mindenképpen megéri. Tavaly például, amikor nagyon rosszak voltak az időjárási viszonyok, főleg a melio- rált területeknek köszönhetően sikerült leszüretelni 800 ezer tonna szőlőt, betakarítani 525 ezer tonna teát, kb. 260 ezer tonna citrusz gyümölcsöt, vagyis többet, mint bármikor korábban. Az össz-szövetségi gazdaságban Grúzia szállítóként és fogyasztóként is szerepel. Az ország belső piacára szállítja azt, amiből szükségleteinél többet termel, s cserébe ezért az ország más köztársaságaitól olyan nyersanyagokat és ipari termékeket „importál“, amelyekkel nem rendelkezik, illetve amelyeket nem gyárt. Grúzia szenet, olajat, vasércet, hengerelt árut, különböző gépeket és technológiai berendezéseket kap a testvéri köztársaságoktól. Az ilyen árucsere kölcsönösen előnyös, és nem sérti egyik köztársaság érdekeit sem. Ellenkezőleg, éppen más köztársaságok segítségének köszönhetően volt képes Grúzia leküzdeni a gazdasági nehézségeket, s elérni, hogy most határozott léptekkel haladhasson töretlenül előre. . r • Picunda - az abház tengerpart egyik legkedveltebb üdülőközpontja (APN-felvételek) • Szakartvelo típusú gépek dolgoznak az acsigvari szovhoz teaültetvényein A szovjet tea jellemzői a már évek óta változatlan ár - még a legjobb fajtáké is- és a kitűnő ízek. Ezek a tulajdonságai teszik mind népszerűbbé például Angliában, Hollandiában, Belgiumban, a skandináv országokban. De nemcsak a hagyományos importőrök, amelyek maguk nem termelnek teát, hanem az olyan régi exportőrök és ínyenc teaivók, mint a japánok is, évente több száz tonna teát vásárolnak a Szovjetunióban. A szovjet fajtákból - a grúz, az azer- bajdzsáni, az orosz (krasznodari) teákból- bőségesen el lehet látni a belföldi piacot. Mivel azonban ezek a teák tulajdonságaikat tekintve inkább a kínai teákhoz állnak közel, a választék bővítése érdekében a Szovjetunió importál is teát, például indiait. A lakosság egy főre eső évi teafogyasztása már eléri a 400 grammot. Ez több, mint az USA-ban (kb. 360 gr), az NSZK-ban (160), Franciaországban (80), de természetesen kevesebb, mint Japánban (1020), Angliában (3640) és Írországban (3830), ahol a teaivás valódi kultusszá vált. Jelenleg a Szovjetunióban közel 80 ezer hektáron termesztenek teát, s ezek a világ legészakibb teaültetvényei hektáronkénti hozamaikban már utolérték, sőt megelőzték a sokkal délebben fekvő külföldi ültetvényeket. A Szovjetunióban egy hektárról évente átlagosan 50 métermázsa tealevelet gyűjtenek be (65 évvel ezelőtt 4-6 mázsát). Összehasonlításként: Indiában 27 mázsától (Madrasz) 55 mázsáig (Asszam), Sri Lankán 70-75 métermázsáig terjednek a hozamok. A Szovjetunióban ma a teatermesztés kitünően gépesített agráripari ágazat. Hogy ezt sikerült elérni, az elsősorban a Grúz SZSZK érdeme, amely a szovjet tea 97 %-át termeli, és számos értékes tapasztalattal rendelkezik a tea termesztését és feldolgozását illetően. A grúziai Anaszeuli faluban jött létre az országos jelentőségű teaipari kutatóintézet. Itt nemesítették a Gruzinszkij 1 és 2, a Zi- mosztojkij, a Kolhida és más fajtákat, amelyek hozamai 25-60 százalékkal magasabbak, mint az előző fajtákéi. Míg 1940-ben 51 ezer métermázsa teát takarítottak be, az új fajták bevezetésének köszönhetően 1970-ben már 259 ezer, 1980-ban pedig 502 ezer mázsát. Grúz szakemberek hozták létre a világ első teabetakaríó gépeit is, a Szakartvelo és a CSA-900 típusúakat. A gyakorlat azonban azt mutatta, hogy az esetek többségében a nagy gépek munkáját számos körülmény, főleg az ültetvények talajtulajdonságai nagymértékben korlátozzák. A technika tökéletesítése természetesen folytatódott, s megszülettek a kisgépek, amelyeket ma már széles körben alkalmaznak, s amelyek jelentős mértékben tették könnyebbé és hatékonyabbá a munkát a teaültetvényeken. A teatermesztés grúz szakértői foglalkoznak az ültetvények bővítésének leheAz oldalt összeállította: Görföl Zsuzsa tőségeivel is. Reálisnak tartják, hogy Grúzia fekete-tengeri partvidékén 25-30 ezer hektáron új ültetvényt hozzanak létre a megfelelő meliorációs munkák elvégzése után. De még ennél is tovább mennek: kikísérleteztek olyan új fajtákat és technológiákat, amelyek lehetővé teszik, hogy jó minőségű tea teremjen Közép-Ázsia köztársaságaiban és a szomszédos Kazahsztánban, vagy akár Ukrajna egyes Kárpátokon túli területein is. Számok, tények, érdekességek A köztársaság területe: 76,4 négyzetkilométer Lakosainak száma: 5 millió Fővárosa: Tbiliszi - 984 ezer lakos (1974) • Grúzia területéhez tartozik az Abház ASZSZK (területe 8,6 ezer négyzetkilométer, 494 ezer lakos (1973), fővárosa: Szuhumi), az Ad- zsár ASZSZK (területe 3 ezer négyzetkilométer, 328 ezer lakos (1973), fővárosa Batumi) és a Dél-Oszét Autonóm Körzet (területe 3,9 ezer négyzetkilométer, 102 ezer lakos (1973), központja Chinvali). • A lakosság nemzetiségi megoszlása: grúzok - 66,8 %, örmények - 9,7 % oroszok - 8,5 % azerbajdzsánok - 4,6 %, osszétek - 3,2 % abházok -1,7 % görögök -1,9 % • A köztársaság ipari termelése 1913 és 1972 között a 96-szorosára nőtt. Az ipar 388 ezer embert foglalkoztat. • Mezőgazdasági termelés 760 ezer hektáron folyik. A termelés 1913 óta 6,5-szeresére nőtt, s kétharmadát a növénytermesztés teszi ki. A mezőgazdaságban 210 ezer ember dolgozik. A legjelentősebb kultúrák: tea (66 ezer ha), citruszfélék (10 ezer ha), szőlő (126 ezer ha). • A köztársaságban 19 felsőoktatási intézmény, s mintegy 200 kutatóintézet működik. A Grúz Tudományos Akadémia kilenc osztálya 40 kutatóintézet irányításával foglalkozik. • Grúziában 11 könyvkiadó vállalat működik. Évente 2350 müvet adnak ki, mintegy 17 millió példányban. • 1921 -ben a lakosság 80 százaléka a mezőgazdaságban dolgozott. Az egykori elmaradott agrárország a világ csaknem 100 államával tart fenn kereskedelmi kapcsolatokat: forgácsoló szerszámgépeket, egyéb gépeket, élelmiszeripari berendezéseket, mangánt, vasötvözeteket, hidrometeorológiai műszereket, orvosi műszereket, bort és gyümölcskonzerveket exportál. Új autópálya zuson túli terület gazdasági és szociális fejlődésére, és lehetőséget ad az ásványvízforrásokban gazdag terület üdülői és szanatóriumai fokozottabb kihasználására is.
