Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)

1982-08-20 / 33. szám

TUDOMÁNYI SH TECHNIKA A Sumavai Állami Gazdaság Nővé Hrady-i üzemének 164 tehenet befogadó négysoros tehénistállójában az Agrostroj Pelhrimov mezőgazdasági gépgyár dolgozói egy új típusú mozgó fejöberen- dezést szereltek be. Ez az első ilyen berendezés Csehszlovákiában. A fejóberendezés kifejlesztésében a Prágai Mezőgazdasági Techni­kai Kutatóintézet dolgozói is részt vettek. A fejőgép egyszerre két tehenet fej, s el van látva a kifejt tej mérésére, a berendezés tisztítására és fertőtlenítésére szolgáló automatizált és programoz­ható elemekkel. Az új fejógép körülbelül a felére csökkenti a fejési időt, s növeli a munka termelékenységét. A féléves próbaüzemelte­tés után 1983-ban kezdik el a sorozatgyártását, s az új fejőberende­zés fontos szerepet fog játszani a kisebb és elavult technológiai rendszerű tehénistállók korszerűsítésében. (A ŐSTK felvétele) ÉRDEKESSÉGEK, ÚJDONSÁGOK A Zvoleni Erdőgazdasági Kuta­tóintézet 1982-ben ünnepli a szlo­vákiai nyárfakutatás kezdetének 30. évfordulóját. 1952-ben alakult meg ugyanis az Erdőgazdasági Kutatóintézet Bösi (Gabcíkovo) Kísérleti Állomása, melynek fela­data a nyárak, majd pedig a füzek és egyéb gyorsan növő fajok ne­mesítésének, termesztésének és védelmének kérdéseivel össze­függő problémák kutatása és megoldása volt. Ez az évforduló jó alkalmat nyújt arra, hogy lemérjük az eltelt 30 esztendő eredményeit, ismertessük a kísérleti állomás je­lenlegi munkáját, s röviden felvá­zoljuk további feladatait. A szlovákiai nyárfakutatás meg­indítását az a felismerés tette szükségessé, miszerint Szlovákia síkvidéki erdötalajainak termőké­pességét az akkori, többnyire ér­téktelen sarjerdök nem hasznosí­tották megfelelően. A Csehszlo­vák Mezőgazdasági Tudományos Akadémia 1951-ben, Bratislavá- ban megtartott konferenciája java­solta az Erdőgazdasági Kutatóin­tézet keretében egy kísérleti állo­más létrehozását, a már említett problémákkal összefüggő kérdé­sek megoldására. A kísérleti állo­más első munkatársa s egyben vezetője az 1980-ban elhunyt Martin Vojtus mérnök volt, aki 1952 és 1955 között egyedül vé­gezte a kitűzött feladatokat. A ké­sőbbi évek folyamán fokozatosan megnövekedett a münkatársak létszáma, amely jelenleg mintegy tíz főt tesz ki. Közülük hárman a tudományok kanditátusa minősí­téssel rendelkeznek, ketten mér­nöki, ketten szakmunkási, négyen pedig technikusi beosztásban te­vékenykednek. A kutatási tervek kezdeti és leg­fontosabb feladatai közé tartozott a kiváló tulajdonságokkal rendel­kező, jó növekedésű és alakú ha­zai és nemes nyár, majd pedig fűz törzsfák felkutatása, kijelölése és megvédése. Az eltelt harminc esz­tendő folyamán így nem keve­sebb, mint 77 nyár, valamint 20 fűz törzsfát sikerült felkutatni és a szaporítóanyag-termesztés cél­jaira megőrizni. Ezekről a fákról ugyanis évente dugványt gyűjte­nek, majd pedig vegetatív úton szaporító anyagot, elsősorban csemetéket termesztenek. Az így előállított szaporító anyagból többszöri szelektálás után egy­részt nyár és fűz anyatelepet léte­sítenek az érdekelt erdőgazdasá­gok, másrészt pedig a kutatóinté­zet munkatársai kísérleti területek létesítésére használják fel. Jelen­leg a kísérleti állomás anyatelepén nem kevesebb, mint 290 nyárfa, valamint 148 fűzfa klón található. A nyárak és a füzek nemesíté­sénél nagy szerepe van a külföld­ről behozott fajták és kiónok hono­sításának is. Az ilyen irányú kuta­tási munkálatok a fajtaösszeha­sonlító kísérleti területeken, illetve a populétumokban és a szalicétu- mokban folynak. Az eddigi kutatá­si eredmények alapján megállapí­tást nyert, hogy Szlovákia egyes területein elsősorban az „1-214“ elnevezésű olasz nyár, a korai nyár, az óriás nyár, valamint né­hány további fajta, illetve klón vált be a legjobban. Ugyanakkor a fü­zek közül főként a fehér fűz 1,4,8, 11 és 18-as számú kiónjai bizo­nyultak a legjobbaknak. A nyárak és a füzek mellett egyre nagyobb jelentőséggel bír az akác, amely aránylag gyorsan nő és a szárazabb talajokon is jó eredménnyel termeszthető. Ne- mesítési munkálatai csak későb­ben, 1976-ban kezdődtek el. Az azóta eltelt időszakban 21 jó mi­nőségű és növekedésű törzsfát sikerült felkutatni és kijelölni, vala­mint ezekről szaporítóanyagot gyűjteni. Jelenleg az akác vegeta­tív szaporításának kísérletei foly­nak zöld dugványok alkalmazásá­val. Ezeknél a munkálatoknál igen nagy segítséget jelent a Magyar- országon szerzett ilyen irányú ta­pasztalatok alkalmazása. A nemesítési kísérletek mellett nagy jelentőséggel bír a nyárak és a füzek termesztési technológiái­nak a kutatása is. Kutatási ered­ményeink alapján Szlovákia saját­ságos termőhelyi viszonyai között két, nevezetesen a hagyományos, vagyis állományszerü és az inten­zív, vagyis ültetvényszerű ter­mesztési technológiák eredmé­nyes alkalmazására van lehető­ség. Az első, vagyis a hagyomá­nyos eljárásnak, melynek jellem­zője a sűrű (2x2 - 3x3 méteres) hálózatban történő telepítés, vala­mint a gyérítések (ritkítások) rend­szeres elvégzése, elsősorban a síkvidéki folyók hullámterében, tehát az elárasztásnak kitett terü­leteken van létjogosultsága. Ezzel szemben az intenzív eljárás, amely feltételezi a teljes talajelő- készítést és az állandó, rendsze­res talajápolást, inkább az ármen­tesített területeken alkalmazható. Az intenzív nyárfatemnesztésnél az eddigi tapasztalatok alapján a legjobb eredményt a már emlí­tett olasz nyár, valamint az óriás nyár adja, melyeknek évi átlagnö- vedéke eléri a 25 tömör köbmétert is. Az intenzív termesztési eljárás­nak további előnye, hogy már egé­szen rövid, 15-20 éves vágásfor­duló mellett is igen értékes válasz­tékokat, nevezetesen hámozási és furnér rönköt ad. Mivel azonban a teljes talajelökészítés, melynek elengedhetetlen velejárója eddig a tuskózás volt, igen költséges eljárás, szükségesnek mutatko­zott ezen a téren új, olcsóbb tech­nológiák kutatása. Ezek eredmé­nyeként bebizonyosodott, hogy az új tuskózás nélküli technológiák alkalmazásával mintegy 30 száza­lékos költségmegtakarítás érhető el a talajelőkészítési munkálatok végzésénél. A Gabőíkovo- Nagymarosi Víz­lépcsőrendszer építésével érintett területeken nagy jelentőséggel bírt a Duna menti erdők rekonstrukció­jának a kutatása is. A kutatási eredmények alapján sor kerülhe­tett a biológiai-műszaki terv kidol­gozására, amely fontos adatokat szolgáltat a termőhelyi változá­sokkal, továbbá a rendkívüli faki­termeléssel és az ültetési anyag termesztésével kapcsolatban, va­lamint új, speciális erdőművelési eljárásokat javasol az érintett terü­leteken. Ugyancsak nagy figyelmet kel­lett szentelni az elmúlt évek folya­mán a károsítok elleni védekezés kutatásának is. Erre már csak azért is szükség volt, mivel a na­gyobb mértékű nyár- és fűztelepí­tések következtében igen jelentő­sen elszaporodtak a különféle ká­rosítok is. Az eddigi eredmények alapján a leghatásosabbnak a bio­lógiai védekezés bizonyult. Az eddigi eredmények elérésé­ben nagy jelentősége volt a nem­zetközi-tudományos együttműkö­désnek, amely elsősorban a KGST országain belül valósult meg. Ez az együttműködés első­sorban a szaporító anyag (dugvá­nyok, csemeték), továbbá irodalmi termékek, kiadványok, utasítások cseréjében nyilvánul meg. Tekin­tettel a hasonló természeti viszo­nyokra, igen gyümölcsöző az együttműködés a szomszédos Magyarország erdőgazdasági ku­tatóival. Eredményes továbbá az együttműködés a hazai Állami Fa­ipari Kutatóintézettel, valamint a Vízgazdálkodási Kutatóintézet­tel is. A kísérleti állomás munkatársai rendszeresen segítséget nyújta­nak az erdőgazdaságoknak főként szakmai előadások keretében, to­vábbá tanulmányok, utasítások ki­dolgozása által is. Munkájuk ered­ményeit rendszeresen közzéte­szik az egyes szakmai lapok ha­sábjain. Az eltelt 30 esztendő fo­lyamán a kutatási eredményekről 49 záró- illetve részjelentés for­májában számoltak be. Munkájuk eredményeként könyvelhető el, hogy az évi nyárfakitermelés, amely 1952-ben 91 300 tömör köbmétert tett ki, 1980-ra 146 000 köbméterre emelkedett. Az elkö­vetkező évek kutatási tervei első­sorban nemesítési, továbbá inten­zív nyárfatermesztési, biomassza­termesztési, valamint regionális kutatási feladatokkal számolnak. Az elért eredmények feljogosíta­nak arra a reményre, hogy az állomás munkatársai feladatukat a jövőben is teljesítik. KOHÁN ISTVÁN BIZTONSÁGI FÓLIA Az Észak-Írországban kifejlesz­tett különleges fóliával biztonsági üveggé alakítható át a közönsé­ges üveg. A poliésztervegyületből készült új anyag átlátszó és tapa­dóréteg van rajta. Méretre vágás után a jól megnedvesített üveglap­ra illesztik és buborékmentesen rányomták a fóliát. A tapadóréteg két napon belül megköt és két hét elteltével kialakulnak az üveg biz­tonsági tulajdonságai. ELEKTRONIKUS SEGÍTSÉG A TŰZOLTÓKNAK A tűzoltók oltókocsijait bevetés közben nem hagyhatja el a gépke­zelő - neki kell gondoskodnia róla a szivattyú munkájának szabályo­zásával, hogy megakadályozzák a túlnyomás kialakulását a csö­vekben és a szelepekben. Oda van kötve tehát a kocsihoz, jólle­het segítségének másutt nagyobb hasznát vehetnék, és a kézi sza­bályozás meglehetősen lassú is, ami esetleg a tömlők túlterhelésé­hez vezethet. Ezért a Német Szö­vetségi Köztársaságban most olyan elektronikus szivattyúvezér­lést dolgoztak ki, amely függetle­nül a tűzoltókocsihoz kapcsolt tömlők számától teljesen önműkö­dően szabályozza a víznyomást. A tömlőcsatlakozásokba épített érzékelők folyamatosan adatokat továbbítanak a vezérlő elektroni­kába a mindenkori nyomásérté­kekről. Ha a nyomás túlságosan nagy vagy túlságosan kicsi, az elektronika rögtön megváltoztatja a szivattyú fordulatszámát. A kí­vánt víznyomást billentyűk lenyo­másával lehet beállítani és a folya­dékkristályos kijelzőről azonnal le­olvasható a mindenkori nyomás­érték. Ha valamelyik tömlőt le­kapcsolják, az elektronika azonnal megfelelően korrigálja, utánállítja a víznyomást. HŐSOKK AZ ALUMÍNIUMNAK kJ szú 17 2. Vili. 20 A Brnói Állatorvosi Kutatóintézetben olyan számítógépes rendszert fejlesztettek ki, amely a nagyüzemi tehénistállókban elősegí­ti a termelés hatékonyabb irányítását, az állomány gyorsabb felújítását, s az állatorvo­si gondoskodás tökéletesítését. A rendszer­hez korszerű számítástechnikai, szervezési és laboratóriumi berendezések tartoznak. A termelékenység és a jövedelmezőség nö­velését szolgálja például az egyes állatok ivarzási folyamatainak az ellenőrzése a pro- gesteron hormonnak (sárgatest-hormonnak) a tejben való jelenléte alapján. Az ered­ménytelen megtermékenyítés gyors kimuta­tása lehetővé teszi a tehénistállók férőhelyei­nek gazdaságosabb kihasználását. A kutató- intézet dolgozói a tehéntartásban alkalma­zott folyamatszabályozási rendszert úgy fej­lesztették ki, hogy azt rá lehessen kapcsolni az ESZR számítógépek bármelyik típusára. Az állattenyésztők telex segítségével kom­munikálhatnak a számítógéppel. A felvételen RNDr. Jirí Bursa az adagolótűket cseréli ki a progesteron meghatározására szolgáló ra- dioimunoanalitikai berendezésben (A ŐSTK felvétele) Az alumínium villamos vezető­képességét 6,5 százalékkal növel­hetik, ha néhány ezredmásod- percre 3300 fokos hösokk hatásá­nak teszik ki a fémet. A hőkezelés előtt és után készült mikrofelvéte- leken megállapítható, hogy a kris­tályos felépítés molekuláris anyagszerkezete közötti határvo­nalak eltűnnek, egyneműbbé válik a finomszerkezet. Az új eljárást kidolgozó amerikai kutatók sze­rint a jövőben egész sor új feladat­ra hasznosíthatják majd az alumí­nium-ötvözeteket, mindenekelőtt az elektronikában és a számítás- technikában. A hősokkal kezelt alumíniumot felhasználhatják az erősáramú technikában is, minde­nekelőtt azokon a területeken, ahol a kisebb tömeg számottevő előnyökkel jár, például a nagyfe­szültségű távvezetékek építé­sében. 30 éves a szlovákiai erdészeti nyárfakutatás

Next

/
Thumbnails
Contents