Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)
1982-08-20 / 33. szám
TUDOMÁNYI SH TECHNIKA A Sumavai Állami Gazdaság Nővé Hrady-i üzemének 164 tehenet befogadó négysoros tehénistállójában az Agrostroj Pelhrimov mezőgazdasági gépgyár dolgozói egy új típusú mozgó fejöberen- dezést szereltek be. Ez az első ilyen berendezés Csehszlovákiában. A fejóberendezés kifejlesztésében a Prágai Mezőgazdasági Technikai Kutatóintézet dolgozói is részt vettek. A fejőgép egyszerre két tehenet fej, s el van látva a kifejt tej mérésére, a berendezés tisztítására és fertőtlenítésére szolgáló automatizált és programozható elemekkel. Az új fejógép körülbelül a felére csökkenti a fejési időt, s növeli a munka termelékenységét. A féléves próbaüzemeltetés után 1983-ban kezdik el a sorozatgyártását, s az új fejőberendezés fontos szerepet fog játszani a kisebb és elavult technológiai rendszerű tehénistállók korszerűsítésében. (A ŐSTK felvétele) ÉRDEKESSÉGEK, ÚJDONSÁGOK A Zvoleni Erdőgazdasági Kutatóintézet 1982-ben ünnepli a szlovákiai nyárfakutatás kezdetének 30. évfordulóját. 1952-ben alakult meg ugyanis az Erdőgazdasági Kutatóintézet Bösi (Gabcíkovo) Kísérleti Állomása, melynek feladata a nyárak, majd pedig a füzek és egyéb gyorsan növő fajok nemesítésének, termesztésének és védelmének kérdéseivel összefüggő problémák kutatása és megoldása volt. Ez az évforduló jó alkalmat nyújt arra, hogy lemérjük az eltelt 30 esztendő eredményeit, ismertessük a kísérleti állomás jelenlegi munkáját, s röviden felvázoljuk további feladatait. A szlovákiai nyárfakutatás megindítását az a felismerés tette szükségessé, miszerint Szlovákia síkvidéki erdötalajainak termőképességét az akkori, többnyire értéktelen sarjerdök nem hasznosították megfelelően. A Csehszlovák Mezőgazdasági Tudományos Akadémia 1951-ben, Bratislavá- ban megtartott konferenciája javasolta az Erdőgazdasági Kutatóintézet keretében egy kísérleti állomás létrehozását, a már említett problémákkal összefüggő kérdések megoldására. A kísérleti állomás első munkatársa s egyben vezetője az 1980-ban elhunyt Martin Vojtus mérnök volt, aki 1952 és 1955 között egyedül végezte a kitűzött feladatokat. A későbbi évek folyamán fokozatosan megnövekedett a münkatársak létszáma, amely jelenleg mintegy tíz főt tesz ki. Közülük hárman a tudományok kanditátusa minősítéssel rendelkeznek, ketten mérnöki, ketten szakmunkási, négyen pedig technikusi beosztásban tevékenykednek. A kutatási tervek kezdeti és legfontosabb feladatai közé tartozott a kiváló tulajdonságokkal rendelkező, jó növekedésű és alakú hazai és nemes nyár, majd pedig fűz törzsfák felkutatása, kijelölése és megvédése. Az eltelt harminc esztendő folyamán így nem kevesebb, mint 77 nyár, valamint 20 fűz törzsfát sikerült felkutatni és a szaporítóanyag-termesztés céljaira megőrizni. Ezekről a fákról ugyanis évente dugványt gyűjtenek, majd pedig vegetatív úton szaporító anyagot, elsősorban csemetéket termesztenek. Az így előállított szaporító anyagból többszöri szelektálás után egyrészt nyár és fűz anyatelepet létesítenek az érdekelt erdőgazdaságok, másrészt pedig a kutatóintézet munkatársai kísérleti területek létesítésére használják fel. Jelenleg a kísérleti állomás anyatelepén nem kevesebb, mint 290 nyárfa, valamint 148 fűzfa klón található. A nyárak és a füzek nemesítésénél nagy szerepe van a külföldről behozott fajták és kiónok honosításának is. Az ilyen irányú kutatási munkálatok a fajtaösszehasonlító kísérleti területeken, illetve a populétumokban és a szalicétu- mokban folynak. Az eddigi kutatási eredmények alapján megállapítást nyert, hogy Szlovákia egyes területein elsősorban az „1-214“ elnevezésű olasz nyár, a korai nyár, az óriás nyár, valamint néhány további fajta, illetve klón vált be a legjobban. Ugyanakkor a füzek közül főként a fehér fűz 1,4,8, 11 és 18-as számú kiónjai bizonyultak a legjobbaknak. A nyárak és a füzek mellett egyre nagyobb jelentőséggel bír az akác, amely aránylag gyorsan nő és a szárazabb talajokon is jó eredménnyel termeszthető. Ne- mesítési munkálatai csak későbben, 1976-ban kezdődtek el. Az azóta eltelt időszakban 21 jó minőségű és növekedésű törzsfát sikerült felkutatni és kijelölni, valamint ezekről szaporítóanyagot gyűjteni. Jelenleg az akác vegetatív szaporításának kísérletei folynak zöld dugványok alkalmazásával. Ezeknél a munkálatoknál igen nagy segítséget jelent a Magyar- országon szerzett ilyen irányú tapasztalatok alkalmazása. A nemesítési kísérletek mellett nagy jelentőséggel bír a nyárak és a füzek termesztési technológiáinak a kutatása is. Kutatási eredményeink alapján Szlovákia sajátságos termőhelyi viszonyai között két, nevezetesen a hagyományos, vagyis állományszerü és az intenzív, vagyis ültetvényszerű termesztési technológiák eredményes alkalmazására van lehetőség. Az első, vagyis a hagyományos eljárásnak, melynek jellemzője a sűrű (2x2 - 3x3 méteres) hálózatban történő telepítés, valamint a gyérítések (ritkítások) rendszeres elvégzése, elsősorban a síkvidéki folyók hullámterében, tehát az elárasztásnak kitett területeken van létjogosultsága. Ezzel szemben az intenzív eljárás, amely feltételezi a teljes talajelő- készítést és az állandó, rendszeres talajápolást, inkább az ármentesített területeken alkalmazható. Az intenzív nyárfatemnesztésnél az eddigi tapasztalatok alapján a legjobb eredményt a már említett olasz nyár, valamint az óriás nyár adja, melyeknek évi átlagnö- vedéke eléri a 25 tömör köbmétert is. Az intenzív termesztési eljárásnak további előnye, hogy már egészen rövid, 15-20 éves vágásforduló mellett is igen értékes választékokat, nevezetesen hámozási és furnér rönköt ad. Mivel azonban a teljes talajelökészítés, melynek elengedhetetlen velejárója eddig a tuskózás volt, igen költséges eljárás, szükségesnek mutatkozott ezen a téren új, olcsóbb technológiák kutatása. Ezek eredményeként bebizonyosodott, hogy az új tuskózás nélküli technológiák alkalmazásával mintegy 30 százalékos költségmegtakarítás érhető el a talajelőkészítési munkálatok végzésénél. A Gabőíkovo- Nagymarosi Vízlépcsőrendszer építésével érintett területeken nagy jelentőséggel bírt a Duna menti erdők rekonstrukciójának a kutatása is. A kutatási eredmények alapján sor kerülhetett a biológiai-műszaki terv kidolgozására, amely fontos adatokat szolgáltat a termőhelyi változásokkal, továbbá a rendkívüli fakitermeléssel és az ültetési anyag termesztésével kapcsolatban, valamint új, speciális erdőművelési eljárásokat javasol az érintett területeken. Ugyancsak nagy figyelmet kellett szentelni az elmúlt évek folyamán a károsítok elleni védekezés kutatásának is. Erre már csak azért is szükség volt, mivel a nagyobb mértékű nyár- és fűztelepítések következtében igen jelentősen elszaporodtak a különféle károsítok is. Az eddigi eredmények alapján a leghatásosabbnak a biológiai védekezés bizonyult. Az eddigi eredmények elérésében nagy jelentősége volt a nemzetközi-tudományos együttműködésnek, amely elsősorban a KGST országain belül valósult meg. Ez az együttműködés elsősorban a szaporító anyag (dugványok, csemeték), továbbá irodalmi termékek, kiadványok, utasítások cseréjében nyilvánul meg. Tekintettel a hasonló természeti viszonyokra, igen gyümölcsöző az együttműködés a szomszédos Magyarország erdőgazdasági kutatóival. Eredményes továbbá az együttműködés a hazai Állami Faipari Kutatóintézettel, valamint a Vízgazdálkodási Kutatóintézettel is. A kísérleti állomás munkatársai rendszeresen segítséget nyújtanak az erdőgazdaságoknak főként szakmai előadások keretében, továbbá tanulmányok, utasítások kidolgozása által is. Munkájuk eredményeit rendszeresen közzéteszik az egyes szakmai lapok hasábjain. Az eltelt 30 esztendő folyamán a kutatási eredményekről 49 záró- illetve részjelentés formájában számoltak be. Munkájuk eredményeként könyvelhető el, hogy az évi nyárfakitermelés, amely 1952-ben 91 300 tömör köbmétert tett ki, 1980-ra 146 000 köbméterre emelkedett. Az elkövetkező évek kutatási tervei elsősorban nemesítési, továbbá intenzív nyárfatermesztési, biomasszatermesztési, valamint regionális kutatási feladatokkal számolnak. Az elért eredmények feljogosítanak arra a reményre, hogy az állomás munkatársai feladatukat a jövőben is teljesítik. KOHÁN ISTVÁN BIZTONSÁGI FÓLIA Az Észak-Írországban kifejlesztett különleges fóliával biztonsági üveggé alakítható át a közönséges üveg. A poliésztervegyületből készült új anyag átlátszó és tapadóréteg van rajta. Méretre vágás után a jól megnedvesített üveglapra illesztik és buborékmentesen rányomták a fóliát. A tapadóréteg két napon belül megköt és két hét elteltével kialakulnak az üveg biztonsági tulajdonságai. ELEKTRONIKUS SEGÍTSÉG A TŰZOLTÓKNAK A tűzoltók oltókocsijait bevetés közben nem hagyhatja el a gépkezelő - neki kell gondoskodnia róla a szivattyú munkájának szabályozásával, hogy megakadályozzák a túlnyomás kialakulását a csövekben és a szelepekben. Oda van kötve tehát a kocsihoz, jóllehet segítségének másutt nagyobb hasznát vehetnék, és a kézi szabályozás meglehetősen lassú is, ami esetleg a tömlők túlterheléséhez vezethet. Ezért a Német Szövetségi Köztársaságban most olyan elektronikus szivattyúvezérlést dolgoztak ki, amely függetlenül a tűzoltókocsihoz kapcsolt tömlők számától teljesen önműködően szabályozza a víznyomást. A tömlőcsatlakozásokba épített érzékelők folyamatosan adatokat továbbítanak a vezérlő elektronikába a mindenkori nyomásértékekről. Ha a nyomás túlságosan nagy vagy túlságosan kicsi, az elektronika rögtön megváltoztatja a szivattyú fordulatszámát. A kívánt víznyomást billentyűk lenyomásával lehet beállítani és a folyadékkristályos kijelzőről azonnal leolvasható a mindenkori nyomásérték. Ha valamelyik tömlőt lekapcsolják, az elektronika azonnal megfelelően korrigálja, utánállítja a víznyomást. HŐSOKK AZ ALUMÍNIUMNAK kJ szú 17 2. Vili. 20 A Brnói Állatorvosi Kutatóintézetben olyan számítógépes rendszert fejlesztettek ki, amely a nagyüzemi tehénistállókban elősegíti a termelés hatékonyabb irányítását, az állomány gyorsabb felújítását, s az állatorvosi gondoskodás tökéletesítését. A rendszerhez korszerű számítástechnikai, szervezési és laboratóriumi berendezések tartoznak. A termelékenység és a jövedelmezőség növelését szolgálja például az egyes állatok ivarzási folyamatainak az ellenőrzése a pro- gesteron hormonnak (sárgatest-hormonnak) a tejben való jelenléte alapján. Az eredménytelen megtermékenyítés gyors kimutatása lehetővé teszi a tehénistállók férőhelyeinek gazdaságosabb kihasználását. A kutató- intézet dolgozói a tehéntartásban alkalmazott folyamatszabályozási rendszert úgy fejlesztették ki, hogy azt rá lehessen kapcsolni az ESZR számítógépek bármelyik típusára. Az állattenyésztők telex segítségével kommunikálhatnak a számítógéppel. A felvételen RNDr. Jirí Bursa az adagolótűket cseréli ki a progesteron meghatározására szolgáló ra- dioimunoanalitikai berendezésben (A ŐSTK felvétele) Az alumínium villamos vezetőképességét 6,5 százalékkal növelhetik, ha néhány ezredmásod- percre 3300 fokos hösokk hatásának teszik ki a fémet. A hőkezelés előtt és után készült mikrofelvéte- leken megállapítható, hogy a kristályos felépítés molekuláris anyagszerkezete közötti határvonalak eltűnnek, egyneműbbé válik a finomszerkezet. Az új eljárást kidolgozó amerikai kutatók szerint a jövőben egész sor új feladatra hasznosíthatják majd az alumínium-ötvözeteket, mindenekelőtt az elektronikában és a számítás- technikában. A hősokkal kezelt alumíniumot felhasználhatják az erősáramú technikában is, mindenekelőtt azokon a területeken, ahol a kisebb tömeg számottevő előnyökkel jár, például a nagyfeszültségű távvezetékek építésében. 30 éves a szlovákiai erdészeti nyárfakutatás
