Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)

1982-08-13 / 32. szám

PARKJAINK DÍSZE, ERDŐGAZDASÁGAINK REMÉNYE Az illatos tűlevelű Douglas-fenyő a legszebb fák egyike, melyek erdeiekben találhatók. A legsokoldalúbban felhasználható fafajták közé tartozik. Őshazája Észak-Amerika, -ahol még ma is nagyon gyakori. Menzies fedezte fel 1795-ben és Európába David Douglas telepítette 1827-ben. Róla nevezték el és gyors feljödéséért, kiváló minőségéért rohamosan elterjedt az egész kontinensen. A szájhagyomány úgy tartja, hogy nálunk a legrégibb négy Douglas-fenyő a Slatina nad Úpou község melletti közismert Babicciné völgyben van. Rendkívüli méretükkel tűnnek ki a hrubá Skála-i arborétum — melyet Leopold Anger kiváló erdész 1860 és 1862 között alapított - Douglas- fenyöi. A Mariabrunnsky Erdészeti Kutató Intézet Sárovcové Lhoté-ban 1902-ben kísérleti faiskolát létesített, .amelyben még ma is szaporítják és nevelik a Douglas-fenyöfácskákat. Mutatós formájáért nálunk gyakran ültetik kertekbe, parkokba, de kiváló tulajdonságaiért (gyorsan nö, megmunkálás közben jól,,viseli“ az ultravörös sugarakkal vagy nagyfrekvenciás rezgések keltette meleggel történő szárítást, a gőzölést stb.) egyre több erdőgazdaságunk telepít erdeibe Douglas-fenyőt. Ez a fenyőfa a jövőben majd helyettesíti a jegenye- és lucfenyőt, amelyekből egyre kevesebb van. (JV) Új termék Energia­takarékosság? A somoriai (Samorín) lakó­telepünkön felbontották az uta­kat és a járdákat. A gázvezeté­ket fektetik le. Közvetlen a la­kásom bejárata előtt három fia­talember csákánnyal, lapáttal mélyítette az árkot öt méter hosszúságban, már második napja. Alkalmam volt figyelni a munkájukat. Az ablakon ze­neszó szűrődött be. Gondol­tam nem is rossz, zeneszó mellett jobban megy a munka. Kiléptem a lakásom ajtaján és csodálkozva vettem észre, hogy az egész lépcsőházban ég a villany. Kinek az ötlete lehetett nappal megnyomni a villanykapcsolót? Biztosan valamelyik gyerek tehette, gondoltam magamban. Csak a bejárathoz érve is­mertem meg a nappali világí­tás okát. A kint dolgozó fiatal­emberek az égő helyére sze­relték be a tranzisztoros rádió vezetékét, a kapcsoló mellé pedig gyufaszálat dugtak, hogy a villany ne kapcsolódjon ki. Éles szóváltásunk után a rádiót kikapcsolták, de a kicsavart égő már nem került elő, való­színűleg eltörött. Elgondolgaztató, ha törté­netesen a lakók közül senki sem veszi észre az esetet, ak­kor nyolc órás munkaidő alatt a lépcsőházban a 16 darab 60 wattos égő és a rádió mennyi villamos energiát pazarolt vol­na el? Nem lett volna olcsóbb egy 9 voltos elemmel üzemel­tetni a rádiót? Csóka Ede A Gömörhorkai (Gemerská Hörka) Papír- és Cellulózgyárban új termék gyártásával bővült az árutermelés. Az új üzemrészlegen július elsején kezdték meg a sűrí­tett kilúgozott szulfit gyártását. Jú­lius 9-én indult útra a Szlovákiai Magnezit Művek lubeníki üzemé­ben az első tartálykocsi az új ter­mékekkel, ahol majd ennek keve­rékével készül a hőálló tégla. A most üzembehelyezett új részleg dolgozóinak év végéig hat­ezer tonna sűrített kilúgozott szul- fitot kell gyártaniuk. Ezt a mennyi­séget az 1983-as esztendőben 16 ezer tonnára kell növelniük. A fel­vételen az új részlegen dolgozók kollektívája az induló tartálykocsi­val. Ivan Sestina A vágsellyei (Sal a) kórházban bőr- gyógyászati osztályt nyitottak, ahol egyszerre 40 beteget tudnak keze­lésben részesíteni. A jelentősége - azonkívül, hogy egyedülálló a ga- lántai járásban - abban rejlik, hogy közel van a vegyikombináthoz, ahol több ezren dolgoznak. A bete­gek eddig bőrgyógyászati pana­szokkal csak a szomszédos nyitrai, trnavai és érsekújvári (Nővé Zámky) járásban fordulhattak or­voshoz. Az új osztály személyzete dr. Viera Rudoiferová főorvos (a felvételen) és Ferencei Júlia fónö- vér vezetésével mindent megtesz a munkahelyi ártalmakból adódó bőrbetegségek időbeni megelőzé­sére és kezelésére. Milan AfakSa A piseki méntelepet 1902- ben létesítették, de szervezett lótenyésztéssel Csehország területén már előbb is foglal­koztak. A Habsburgok hadse­regének nagyon sok lóra volt szüksége s ezért a monarchia területén a lótenyésztés a had­ügyminisztérium felügyelete alatt történt. Píseken 1930-ban már a Svantlov udvar istállói­ban gondozták a lovakat. A te­nyészállatok száma alacsony volt, de később az Új udvarban lehetőség nyílt rá, hogy kiala­kítsák Csehország központi méntelepét. A mai méntelep épületeiben valamikor katonák éltek, ka­szárnya volt. Később 1918-ig ez volt a hadsereg méntelepe, amely pár év múlva az állam tulajdona lett, majd a mező­gazdasági minisztérium igaz­gatása alá került. A lótenyésztésben csak ezután kezdődött új fejezet. Az istállókba az angol félvérek mellé nyugodtabb - mezőgaz­daságban jobban hasznosítha­tó - melegvérü-fajták kerültek. Pavol Sedlácek állatorvos, a mai tenyésztelep dolgozója elmondta, hogy a második vi­lágháború után mindent újra kellett kezdeni. A lovakat is megtizedelte a háború, amely után a szomszédos országok­ból sokféle ló került a telepre s azokból kellett kiválasztani a tenyészállatokat. A Hanno­veri lovak lassan - az igények­nek megfelelően - kiszorították az Oldenburgi lovakat. Az utóbbi évtizedben csak kevés lóra volt szükség. Szá­muk fokozatosan napjainkig 24 ezerre csökkent, pedig 1946- ban még 400 ezer volt az or­LÓTENYÉSZTÉS ÉS ÉRTÉKESÍTÉS szág területén. Az utóbbi évek üzemanyaghiánya azonban érezteti hatását a lótenyész­tésben is. Gazdasági szakem­bereink megváltoztatták az ember hű segítőtársáról alko- 1 tott véleményüket. A kisebb mennyiségű takarmány vagy egyéb rakomány szállítása ló­fogattal sokkal olcsóbb mint traktorral. Közgazdászok ki- * számították, hogy egy pár ló tartásával évente hatezer liter gázolaj takarítható meg. Píseken ma sport és mező- gazdasági célokra nevelnek lo­vakat. A telep aukcióira rend­szerint az NSZK-ból, Ausztriá­ból, Svájcból, Olaszországból és Franciaországból érkeznek vásárlók. Libuáe Kolárová A Művészetek Házának kiállítóterme Frantisek Bezák felvételei Jozef éturdík: XIX. szonett című alkotása EGYEDÜLÁLLÓ KIÁLLÍTÁSSOROZAT Piestanyban a Szlovák Filharmónia Művészetek Házának kiállítótermében és a gyógyfürdő parkjában a Szlovák Képzőmű­vészeti Alap egyedülálló kiállitássorozatot rendez a nyári hóna­pokban. A város látogatói, az üdülők, a gyógyfürdő vendégei, a turisták és az átutazók májusban a festményekben és kisplasz­tikái alkotásokban, júniusban a grafikusok képeiben, júliusban a művészi használati tárgyakban, valamint a fényképkiállításban gyönyörködhettek. A kiállítássorozat szeptemberben a Cseh és Szlovák Képzőművészeti Alap Mi és a művészet című tárlatával zárul. A parkban az egész nyár folyamán nyitvatart a szabadtéri szoborkiállítás. A képzőművészeti alkotások propagálásának ez a módja jól kiegészíti a zenei fesztivált, amelyről a közelmúltban az Új Szó hasábjain olvashattunk. zora petrásová Teljesítették feladataikat Első félévben végzett tevé­kenységüket összegezték a párkányi (Stúrovo) Dél-szlo­vákiai Papír- és Cellulózgyár fiataljai is. Büszkén mondhat­ják, hogy napi feladataik pon­tos végzése közben teljesítet­ték a SZISZ-szervezet munka- tervéből adódó kötelességüket is. Táppénzen levő és fizetett szabadságukat élvező munka­társaik helyett a termelési terv teljesítésén 10 927 órát dol­goztak. Munkahelyük szépíté­sén pedig 439 órát. Városfej­lesztésnél további 152 órát dolgoztak társadalmi munká­ban. Említésre méltó szorga­lommal tevékenykedtek a 2-es, az 5-ös és a 7-es számú alapszervezet fiataljai. Három­százhatvan tonna összegyűj­tött színesfém-hulladékot ad­tak el a Kovosrot vállalatnál. Alica Babindaiová BŰVÉSZEK ÉS MÁGUSOK FESZTIVÁLJA Karlovy Vary-ban rendezték meg a bűvészek és mágusok 17. nemzetközi fesztiválját, a Sarivari ’82-öt. Három napig 17 országból érkezett 500 külföldi és hazai varázsló, mágus, fakir, bűvész és szemfényvesztő mérte össze tudását a Thermál Szállóban. A nagydíjat a lengyelországi Kazimir Perkowski nyerte el, aki tíz perc alatt 16 papagájt varázsolt elő. Az erős mezőnyben a harmadik helyen Rudolf Brünnler bratislavai főiskolás végzett, aki a Kultúra és Pihenés Parkjában működő büvészklub „színeiben“ versenyzett. A felvételen Rudolf Brünnler a kártlyatrükköt mutatja be az utcai közönségnek. Itt az a szokás, hogy aki a fesztivál jelvényét viseli egy trükköt mutat be a járókelőknek. Kovács Árpád ÚJ szí 10 1982. Vili. 1

Next

/
Thumbnails
Contents