Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)

1982-08-06 / 31. szám

/ KYSUCAI ■HUME A tájegység neve hallatán régen a sze­génység, a kivándorlás, ma a mérföldes léptekkel fejlődő vidék jut az ember eszé­be. A felszabadulás előtt egyetlen ipari létesítménye sem volt, ma olyan üzemei vannak, mint a Kysucké Nővé Mesto-i Csapágygyár, a cadcai Tatra üzem, a Slovena textilgyár és a Drevina vállalat. Igaz Kysucáról, jobban mondva a cad­cai járásból, ma még közel 17 000 ember jár más járásokba dolgozni, főleg Ostra- vára és Zilina környékére, de a 126 000 lakoshoz képest ez nem mondható sok­nak, annál is inkább, mert az ingázók száma évől évre csökken.- A lakosok három városban, 38 köz­ségben és 826 tanyán élnek, gyakran csak két-három család lakik egy helyen - mutatja be a járást Ján Tichy, a jnb elnöke. - A nemzeti bizottságok munká­ját 127 polgári bizottság segíti, s ez 30-cal több, mint az előző megbízatási időszakban volt. Ennek előnye már a múlt évben meg­mutatkozott. A lakosokat, az üzemek dol­gozóit sikerült olyan mértékben bevonni a társadalmi munkába, mint azelőtt még sohasem. Az aktivitásnak köszönhetik, hogy a nemzeti bizottságok versenyében a közép-szlovákiai kerületben az első helyen végeztek. Kötelezettségvállalásu­kat, amely 76,8 millió korona érték létre­hozását tűzte ki célul, 10 millióval túltelje­sítették. Ez azt jelenti, hogy a járás min­den lakosa átlag 342 korona értéket ho­zott létre.- Sikerült csökkenteni a be nem feje­zett építkezések számát, s a tervezett 22 létesítmény helyett 25-öt adtunk át ren­deltetésének *- újságolja Jozef Gajdosik, a jnb titkára. - Ezek között több óvoda is volt, iqy például Stará Bystricán, Turzov- kán, Cadcán, Makovban és Kysucké Nő­vé Mesto-ban. Nem véletlen, hogy ebben a járásban a lakosok, a tisztségviselők elsősorban a gyermekintézmények építését szorgal­mazzák. Ugyanis a felszabadulás óta üzembe helyezett 61 óvodába a 3-5 éves gyerekeknek csupán a 64,1 százalékát tudják elhelyezni. Ha végre elkészülnek a járulékos építkezés keretében Cadcán A nemzeti bizottságok munkáját a pol­gári bizottságok segítik - hangsúlyoz­za Ján Tichy az óvodák, 240 további gyerek elhelye­zése oldható meg.- A múlt évben sikerült egy iskolát átadni, úgy bővíteni az iskolai konyhákat, hogy további 1300 diák juthat meleg ételhez - összegezi eredményeiket Sofia Poláková, a jnb alelnöke. - Járásszerte több tornaterem épül. Nagy hátrányát érezzük annak, hogy egyetlen fedett uszodánk sincs. Mivel a Kysuca mentén hideg az éghajlat, rövid a nyár, a fiatalok, illetve a sorkötelesek kétharmada nem tud úszni. A lakosság igyekezete a társadalmi munkában nem ismer határt. Sajnálatos ugyanakkor, hogy az építőipari vállalatok igen mostohák a járáshoz. Ezt bizonyítja az is, hogy a lakásépítés tervét tavaly csak 40, a járulékos építkezésekét pedig 70,5 százalékra teljesítették. Ez további gondot okoz a járás vezetőinek. Szeren­cse, hogy az önsegélyes építkezés eb­ben a járásban jóval több az országos átlagnál.- Az egészségügy terén is nagyot léptünk előre - mondja az elnök. -Tur- zovkán, Kysucké Nővé Mestoban és Cadcán új létesítményekkel gyarapod­tunk, s a járási székhelyen átadtuk ren­deltetésének az 55 ágyas idegosztályt. Lényeges javulást azonban csak a 350 ágyas kórház felépítése után várhatunk. Jelenleg a kórházi ágyak számát illetően nem érjük el a kerületi és a szlovákiai átlagot. A helyi gazdálkodási üzemek a lakos­ságtól eredő bevételeket 1980-hoz viszo­nyítva tavaly 9,7 százalékkal növelték. Tervfeladataikat minden téren teljesítet­ték. Több új szolgáltatást vezettek be, mint pl. a járási székhelyen a tévé-köl­csönzést, a felvonójavítást, Stará Bystri­cán fényképészetet létesítettek, Kysucké Nővé Mestoban pedig a fehérnemű és a mérlegek javításával bővítették a szol­gáltatásokat. A színvonal emeléséhez je­lentősen hozzájárul, hogy július elsején üzembe helyezték a járási székhelyen a korszerű mosodát és a ruhatisztítót. Hetente háromszor mozgó begyújtó járja a járást, a mosni és tisztítani való mellett összeszedik a meghibásodott háztartási villamossági gépeket is.- A szolgáltatások fejlesztésére már korábban tervet dolgoztunk ki - folytatja az elnök. - Ez meghatározza, melyik területen mit kell tenni, s ki a felelős azért. A terv teljesítését októberben vitatja meg a járási pártbizottság, amely a CSKP KB 6. plenáris ülése határozatai­ból kiindulva meghatározza a fejlesztés további irányát. Már most elárulhatom, hogy e téren a feladatok nagyok, de teljesíthetők lesznek. A járásban jelenleg 51 Z-akcióban épülő létesítményt tartanak nyilván, eb­ből 10 óvoda, 2 üzlet, 3 vendéglő, ugyan­annyi túzoltószertár, egy közlekedési gyermekjátszótér stb. Ebből az idén 18- at akarnak befejezni, elsősorban óvodá­kat, kereskedelmi létesítményeket, torna­termeket, de nem feledkeznek meg a parkosításról, a zöldövezet növeléséről sem, jóllehet a járás területének a felét erdő borítja. Mint a múltban, a jövőben is Huszonöt létesítményt adtunk át ren­deltetésének - újságolja Jozef Gaj­dosik Több óvodára van szükségünk - véle­kedik Sofia Pol’áková nagy gondot fordítanak a hegyi patakok medrének tisztántartására.-Mostoha körülmények között élünk, mégis a kerületben a járásunk az egyet­len, amely nem rendelkezik gázvezeték­kel - bosszankodik Jozef Gajdosik. - Pe­dig a gázra nagy szüksége volna főleg az, üzemeknek, de a városok és a nagyobb települések lakosainak is. Azt mondhatja valaki, hogy türelmetlenek vagyunk. Le­het, hógy így igaz, de azt is nehezen hiszi el bárki, hogy a tervidőszak végén mint­egy 1500 tonna gyökérzöldséget akarunk termelni, piacra adni, hogy ne kelljen azt más járásokból, esetleg külföldről ide szállítani. A nemzeti bizottságok a társadalmi munkán kívül ezekben a napokban a szénakaszálást szervezik. Tavaly a meghatározott 260 vagon helyett 411- et gyűjtöttek be, illetve értékesítettek, ami 2050 szarvasmarha takarmányának felel meg. Az idén, bár az időjárás nem na­gyon kedvez, mindent megtesznek azért, hogy ezen a téren is a múlt évhez hason­ló eredményeket érjenek el, hogy a hegy­oldalakon, amelyeken nem lehet gé­pekkel kaszálni, minél kevesebb takar­mány vesszen kárba.- Jelentős feladat a járásunkban az intenzív mezőgazdasági termelés megte­remtése - szögezi le Ján Tichy. - Sok a nehezen megművelhető területünk, ezt a gondot mielőbb meg kell oldanunk. A tervidőszak végére szeretnénk pontot tenni a mezőgazdaság szocializálása után is. A felszabadulás óta sokat fejlődött a cadcai járás, de még mindig sok, amit be akar, be kell hoznia, ha lépést akar tartani a többi járással. Ennek biztosítéka a felsőbb szervek segítsége mellett a la­kosság kezdeményezése, munkaaktivitá­sa, amely a múlt évben is előbbre vitte őket a fejlődés útján. NÉMETH JÁNOS- Róla írsz? - kérdezték néhányan, s én a kérdések sokféleségéből, nyoma­tékéből, no meg az arckifejezésekből is arra a meggyőződésre jutottam, hogy riportalanyomat jól ismerem: nem olyan, aki emberi magatartását érdekből elad­ná, vagy elcserélné egy tál lencséért, nem olyan, aki csak azért, hogy mindenki szemében jó és szép legyen, nézeteivel ellentétben cselekedne, amelyeket igaz­zá és helyessé az élet formált benne. Nagyon sokan a jelleméért tisztelik, egyesek viszont azokat az apró-cseprő hibáit duzzasztják naggyá, amelyeket a saját magának élő ember esetében a közlátás nem is észlel, illetve teljesen figyelmen kívül hagy. Van portré, amelyik az embert egyik, vagy másik oldaláról mutatja be, s van­nak emberek, akiket csak kevés szem­szögből ábrázolhat egy-egy vázlat pél­dásnak. Vajányi Lászlóról is lehetne ké­pet „festeni“ mint emberről, mint a buzi- tai (Buzica) Egységes Földmúvesszövet- kezet elnökéről, mint kommunistáról, és mint közéleti tisztségviselőről, hiszen mindegyik téren van mit bátran felmutat­nia, vállalnia a világ és önmaga előtt. Részletkép helyett azonban most hadd legyen egy összegezett. Azért is, mert sok részletet tagolhatatlan egységbe ko­vácsolt hatvan éve - eddigi életútja. Az az út, amelynek szélén egyenes sorban és szinte láncolatban ott állnak jelzőkö­vekként, tanúként a Királyhegy és a Nagyrét között eltöltött dolgos évei; a Kanyapta és Bódva menti falvak szoci­alizálásának megszervezésére szentelt, harminc évvel ezelőtti estéi, napjai, hó­napjai; a Jednota fogyasztási szövetke­zet, majd a járási pártbizottság apparátu­sában töltött időszaka: a Buzitai Efsz élén töltött legutóbbi másfél évtizede. Ugyan­csak útjelzőkövekként ott állnak a Szlo­vákia Kommunista Pártja Központi Bi­zottságában, a Szlovák Nemzeti Tanács­ban, valamint a Kassa (Kosice)-vidéki járási pártbizottság elnökségében és plé­numában, a CSEMADOK járási bizottsá­gának választmányában és legújabban elnökségében, a buzitai pártszervezet vezetőségében és a helyi nemzeti bizott­ság legfelsőbb szerveiben kifejtett mun­kájának eredményei: s nem utolsó sor­ban családjának minden pillanata és évti­zede. Családjától kezdve, a községben, a helyi földművesszövetkezetben, a Ka­nyapta vidékén s a Kassa-vidéki járás­ban szinte mindenütt található konkrét nyoma - hol kisebb, hol nagyobb mérték­ben - fizikai és politikai, szellemi munká­jának. Soha nem csinált eget rengető dolgot, mégis értékessé tette éveit az élet, értékessé tette a nézetei és cseleke­detei közötti kiegyensúlyozottság. A jobb megélhetési remények „hajóján“ Ameri­kát is megjárt parasztgyermekböl élhar­cosa, élmunkása lett a szocialista jele­nünknek, s . azon belül elsősorban a Szepsi síkság életének és mezőgazda­ságának. S nem azért maradt szívben és lélekben is ugyanolyan tisztelője, becsü- löje szülőföldjének s a termőföldnek, mint amilyennek évekkel, évtizedekkel ezelőtt is vallotta magát, és nem azért meri tenni érte, amit tesz, mert magas párt- és államhatalmi szerveknek a tagja, hanem elsősorban azért, mert a múltban és ma is nyílt szavú, valamint a világnézeti, gazdaságpolitikai, nemzetiségi és más jellegű alapkérdésekben lényegében vál­tozatlan állásfoglalású emberként viszo­nyult a magán- és közügyekhez. S mert a jelen és a jövő építési feladataival egyszerre bátran vállalja a múltból ráma­radt örökséget: a föld, a szülőföld, az igazság, az anyanyelv, a munka és a töb­bi kincs megbecsülését, ápolását.- Tudom, nézeteimmel nem ért min­denki egyet - summázott a minapi be­szélgetésünkkor -, de szerintem az a ve­zető egyén, aki mindenkinek igazat ad, s aki saját kényelmét féltve igyekszik mindenkinek a kedvébe járni, az csak látszólagosan tolja előre a haladás sze­kerét. Például hogy értsek egyet többek között azzal, hogy a kassai magnezitgyá­rat a legtermékenyebb mezőgazdasági területre, a Hernád és Bódva folyók víz­választó területének közepébe, a bócsár- di határba telepítsék. Nem a lokálpatrióta beszélt belőlem, amikor ezt a kérdést a múltkor a Szlovák Nemzeti Tanács ülésén is felvetettem, hanem - szerintem legalábbis - a józan ész. Mert nemcsak azt a pár száz hektárt kell sajnálni, félteni, (A szerző felvétele) 1982. V t t emb ere

Next

/
Thumbnails
Contents