Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)
1982-06-25 / 25. szám
TECHNIKA TUDOMÁNY N incs másra szükség, csak betonra, csövekre, hőszivattyúra, szabályozó automatiká- ra, s máris kész az épülő ház fűtőrendszere. Mégpedig olyan fűtőrendszer, amelynek nincs kazánja, és nem használ sem fűtőolajat, sem földgázt, sem szenet. A fűtőrendszer a ház betonszerkezete. Ház a jövőből? Nem. ,,É!ő“, meglátogatható valóság, immár több példányban is, a Német Szövetségi Köztársaságban, á Fekete Erdőben, ahol a Duna ered. A be- tonfütésü épületek mintapéldánya a vidék egyik kisvárosának, Vilin- gennek a határában vonzza az érdeklődőket, elsősorban az építkezni szándékozókat. A beton szóhoz általában ezt a jelzőt társítjuk: hideg. A valóságban azonban két hasznos tulaj donságával - hővezető és hőtároló képességével - is kitűnik. Ha rátesszük a kezünket egy betona ház egyik összetevője: a betonalapzat. Ezt a fundamentumot ugyanolyan elv szerint kell megépíteni mint a ház falait: tehát csőhálóval kell „átszőni“, hogy ennek a vezetékhálózatnak a folyadéka gyűjtse magába és tárolja is a beton által elnyelt környezeti hőt. Elvileg az épülő ház valameny- nyi betonelemét höelnyelőként lehet kialakítani és hasznosítani: nemcsak a falakat, hanem még az erkélyeket, a konzolokat stb. is. Különösen célszerű a ház „napos“ oldalain nagy - függőleges vagy hajlított - felületekkel felfogni a sugárzást. Az ilyen felületeknek télen külhn előnyük, hogy nemcsak sugárzó hőt nyelnek el, hanem a hó és a jég sem tapad meg rajtuk. Ezek az épületelemek még akkor is tekintélyes mennyiségű energiát nyelnek el, ha csak a bágyadt téli nappali fény éri őket (amikor tehát nincs napsütés): egy-egy átlagos téli nappalon Olaj, gáz, szén nélkül FŰTÉS - BETONMELEGGEL falra, azonnal átveszi a tenyerünk melegét, és rögtön tovább is vezeti saját tömegének belsejébe. Ugyanígy veszi át és nyeli el a betonfal a környezet hőjét. „Betontápláló“ környezeti energia lehet az épület körül áramló levegő melege éppúgy, mint a csapadéké, a harmat hűvöse, éppúgy, mint a zúzmara,. a hó vagy a jég hidege. A beton hőelnyelő és hővezető képességét egyszerűen és előnyösen ki lehet használni. Csak annyi kell a hasznosításhoz, hogy a betonba műanyag- vagy fémcsöveket ágyazzanak, s ebben a hálózatban folyadék keringjen. Ez a csőrendszer vezeti el a beton által felvett és elnyelt hőenergiát a hőszivattyúhoz, amely ma már „hétköznapi gyártmány“ a fűtéstechnika szolgálatában. Természetesen szükség van célszerű hőtárolóra is. A betonfűtésű épület hőtárolója azonban nem külön gyártmány, hanem négyzetméterenként - verőfény híján is - mintegy 100 watt energiát „szívnak“ magukba. Márpedig ez az energiamennyiség már fedezi a ház belsejében a kellemes hőérzethez elegendő meleget, illetve ahhoz is elég, hogy forró vízzel lássa el a fürdőszobát, a konyhát. Veröfényes téli napokon természetesen lényegesen több energiát „gyűjt“ a ház a napsugárzásból. Schwarz professzor, a Fraunhofer Épületfizikai Intézet igazgatója így jellemzi a rendszer előnyeit: „A fundamentum - ez a csövekkel átszőtt höelnyelő tömb - nagyszerű energiatároló. Amikor nagy a természeti környezet energiakínálata, ennek a hőtároló tömbnek a csőrendszere a benne keringő folyadékkal akkora energiafelesleget vesz fel és raktároz, amely többlet bőven ele-' gendö ahhoz, hogy a nagyobb hőfelhasználás óráiban mindenhova megfelelő mennyiségű meleget juttasson el a hőszivattyú." Minden négyzetméterükkel két kilowattóra energiát szolgáltatnak a höelnyelő betonidomok. Ilyen hőleadással a hőtároló tömb önmagában képes arra, hogy a hőszivattyú segítségével rendkívüli melegigény esetében is akár két napon át a megszokott hőmérsékleten tartsa az épület minden helyiségének légterét. Mindez olyan egyszerűen hangzik, hogy szinte hihetetlen. Süket fülekre talált a gondolat azoknál az építési beruházóknál, is, akikhez kezdetben fordultak terveikkel a rendszer kidolgozói. „Lehetetlen elképzelés, felejtsék el az egészet...“ - ez volt a válasz. Természetesen nem fogadták meg a lebeszélő „jótanácsokat“. A Fraunhofer Intézetben kopogtattak támogatásért, s az ottani kutatók meglátták a fantáziát az elképzelésben. Néhány hét múlva már állt is az intézet udvarán az elsői betonfütésű kísérleti épület. Ezen végezték a technikai finomításokat mindaddig, amíg a mérési eredmények végre „engedélyt adtak a startra“: garantálták a sikert egy „gyakorlati nagyságrendű“ épület esetére. Minthogy pedig a villinge- ni Seemann cég éppen arra készült, hogy új hivatalközpontot létesítsen a városka határában, a villingeni Systembau mérnökei kaptak az alkalmon: ajánlatot tettek „hőtároló tömb módjára működő irodaház“ megépítésére, ötezer négyzetméternyi irodahelyiség-összterület olaj-, gáz- vagy kokszfütés nélkül, beton-höellá- tással! A ma már tökéletesen „működő" irodaépület - mint referencia- létesítmény - bebizonyította, hogy nemcsak hivatali központot, hanem családi házat, bérházat, sőt gyárat is lehet építeni ilyen höellá- tással. Azóta el is készült három családi ház és egy lakótömb is, 32 lakással. Akik bennük élnek, be- tonfütésből kapják a meleget. És a költségek? A legszőrszál- hasogatóbb számítások szerint is évek alatt megtérül az építési költségekben mutatkozó többlet. Egy 200 négyzetméteres alapterületű csinos családi ház esetében négy év alatt! Sz. L. A csöháló a hőéi nyelő és -tároló betontömb érrendszere. Ami a későbbi teljesítményt és a hibamentes működést illeti, rendkívül fontos, hogy a beton kifogástalan minőségű legyen, zárványok nélkül szilárduljon (Gyári fotó) A BNV-n láttuk Néhány hete ért véget a 75. Budapesti Nemzetközi Vásár keretében a 10. szakosított beruházási javak tavaszi seregszemléje, amelyen 30 ország mintegy 2000 kiállítója - köztük hazánk 18 külkereskedelmi vállalata mutatta be legkorszerűbb termékeit. • A járműipari termékek családjában a BNV szenzációjaként emlegették a repülőtéri szolgáltatások céljára készült IKARUS repülőtéri autóbuszt, amelynek egyik előnye, hogy az utasok mellett a csomagok is elférnek. • A Csepel Művek Szerszámgépgyára által kifejlesztett CNC vezérlésű YBM - 90N - 100 típusú precíziós megmunkáló központot a vásár nagydíjával tüntették ki, amelyet egy francia cég nyomban meg is vásárolt. • Nem kevesebb érdeklődő kísérte figyelemmel a Strojimport által bemutatott speciális számjegyvezérlésü szerszámgépeket, így pl. a Gottwaldovi Precíziós Gépipari Vállalatban gyártott SPR 63 NC félautomata revolveresztergát, amely bonyolult alkatrészek egyedi vagy kisszériás gyártására is kiválóan alkalmas. MÉRI ISTVÁN (A szerző felvételei) > o ÚJ szú 17 ÉRDEKESSÉGEK, ÚJDONSÁGOK NAPRAFORGÓ LEHETŐSÉG: CÖLÖPHÁZ ALUMÍNIUMBÓL Holland építészek acéltengely körül elforgatható alumínium cölöpházat terveztek. Az ,,Astro-Unit" cölöpház egy acéltengely kézi vagy automatikus elforgatásával mindig a Nap állásához igazítható, így energiaszükségletének zömét napelemek és a házra szerelt nap- kollektor segítségével összegyűjtött napenergia fedezi. A ház elemei 1 mm alumínium- lemezből készülnek, ennek mindkét oldalára hőszigetelő anyagot visznek fel. Az így kapott lapokat korróziőgátló akril lakkal vonják be. Az 50 mm vastag falak vegy- szerállóak, sőt még a termeszekkel és a rágcsálókkal szemben is védelmet nyújtanak. A víz- és áramszolgáltatás, valamint a szennyvízlevezetés az acéltengelyen keresztül történik. Az acéltengely teherbírása 80 000 kg, ez bőven elég ahhoz, hogy a talaj minőségétől és lejtésétől függetlenül két vagy több egységet is kibírjon. Egy egység mérete 6x3x3 m. Ezen a 18 m2 alapterületen a megadott tervrajz szerint egy lakószoba, egy hálószoba, egy melegvíz-tárolóval felszerelt konyha, egy fürdőszoba W. C.-vel, sőt még egy előtér is elfér. Az ,,Astro-Unit“-ot a holland Heiwo építöanyaggyár egységrakomány formában hozza forgalomba. /MC» FÜLELŐ LYUKKERESÉS A csővezetékek legkisebb sérülését is gyorsan felderíthetik, behatárolhatják, majd kijavíthatják a stuttgarti (NSZK) Fraunhofer építésfizikai intézetben kidolgozott új módszerrel, amely a csővezetékek zajának elemzésére épül. A lyukon kiáramló folyadék jellegzetes hanghullámokat kelt, amelyek a vezetéken a legkülönbözőbb irányba terjednek. A stuttgarti kutatók matematikai módszerrel különítik el ezeket a hangjeleket a csővezeték többi zajától. Az elemzés megadja azt a távolságot, amely a lyuk és a hangérzékelő detektor között van. Az új eljárást a Stuttgartot a Bodeni- tóval összekötő vízvezetéken próbálták ki. A hagyományos módszerekkel már hosszabb ideje keresték a lyukat az úttalan erdőn átvezető 1,3 kilométer hosszú csővezetékszakaszon. Az új módszer megállapította, hogy a lyuk 942 méterre van az érzékelőtől. Valóban meg is találták: nyolc méterrel távolabb. (d) GÉP VÁLOGATJA A SELYEMHERNYÓT Szovjet-Üzbegisztán hernyóse- lyem-termelése az elmúlt évtizedben évröl-évre jelentősen nőtt, és ez nagyrészt annak az új gépnek köszönhető, amely kiválogatja a legjobb selyemhernyókat a tovább- termesztés céljaira. Most az új gépet, V. Sztrunnyikov találmányát, a Szovjetunió más selyemhernyó-tenyésztő köztársaságaiban is meghonosítják. A selyem- hernyó szelektív tenyésztésének természetesen hosszú története van, de sohasem állt rendelkezésre elegendő válogatott példány a legjobb törzsek továbbtenyész- tésére. A szelekcióra évente 15 nap áll rendelkezésre - sok ezer kézre lenne szükség a legjobb selyemhernyó-példányok kiválogatására. A gép legalább ötven- szer gyorsabban végzi el a dolgát a kézi válogatásnál, így évröl-évre egyre nagyobb mennyiség áll rendelkezésre a legjobb példányokból a továbbtenyésztésre. 1982. VI. 25.
