Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)
1982-06-18 / 24. szám
* HÍREINK A kassai (Kosice) Mélyépítő Vállalat dolgozói építik a Liptovsky Ján és Hybe közötti 13,6 km-es autópálya szakaszt, amely a D-1 autópálya egyik legigényesebb része. Ezen a szakaszon Podturen mellett völgyhidat kell építeni, ezen kívül át kell adni egy tízágas, térszint fölötti útkereszteződést és több mint húsz hidat. A múlt év végén elkészültek az 1036 méter hosszú völgyhíd. A ágának utolsó részével is, s megkezdték a B ág építését. A Liptovsky Ján Liptovsky Hrádok közötti öt kilométeres szakaszon a hidak építése ütemterv szerint folyik, így ezt a pályaszakaszt már jövőre átadják a forgalomnak. A képen a völgyhíd A ága. (Vladimír Gábco felvétele - ŐSTK) AUTÓZÁS A legtöbb autós ösztönösen irtózik- az éjszakai utazástól, sötétben inkább otthon van. az autópályán vagy az országúton. Ez az ellenérzés nem is csalóka: éjszaka a csekélyebb forgalom ellenére kétszer annyi baleset történik, mint nappal. Ennek végzetes oka van: a gépjárművezetők a fényszórók fénykúpja mögött, amely világos ujjként mutat az éjszakába és egy élesen körülhatárolt útrészletet világít meg, balga módon biztonságban érzik magukat. Ezt a sugarat követik a gépkocsijuk melegében ülve, gyakran zenétől elandalítva, egyénileg biztonságba ringatják magukat. A sötét jótékonyan elnyel minden olyan veszélyes pontot, a messze távolban és balra vagy jobbra, amelyet a szem nappal állandóan regisztrál és jelez az agynak. Fenyegető dolog tehát sehol sem látható. Ezt kiegészíti még az az érzés, hogy az úton csak ö egymaga halad - ki is akadályozna meg tehát valakit abban, hogy gázt adjon, hogy végre hazaérjen. Magasabb megvilágítási értékre való beállítódás, tehát a nagyobb fényességhez való alkalmazkodás a tapasztalat szerint gyorsabban következik be, mint a sötétséghez való alkalmazkodás. Minden gépkocsivezető saját tapasztalatából tudja, hogy amikor éles vakítás után újból sötétségbe kerül, pillanatnyilag úgy vezeti a kocsit, mint egy vak a legsötétebb éjszakában, amíg szeme majd újból „megszokja" a sötétséget. Az ésszerűség valóban azt követeli, hogy a vakvezetés idejére vegyük le a lábunkat a gázról, ha már ez reflexszerüen nem történik meg. Aki már úgyszólván nem mai gyerek, (a látásromlás kb. 40 éves korban következik be), fokozottabb vakítási érzékenységben szenved. Látásának erőssége másodpercenként egyébkénti értékének töredékeire, egynegyedére, egyötödére csökkenhet le. Kifinomult közlekedési érzékre főleg éjszaka van szükség. Ez a „belső szemből" és a „jó szimatból" adódik, a hosszú vezetési gyakorlat eredményeként. A szem és a gázpedálra tett láb szorosan együttműködnek, míg a gyakorlatban a gépjárművezetők vaktában belevetik magukat az éjszakai kalandokba. (c) TOYOTA CELICA Közel tíz éve készült el a Toyota Celica első változata. A típusból azóta 2,2 milliót készítettek. A most bemutatott kocsi erősebb, robusztusabb, technikailag pedig lényegesen különbözik elődeitől A négyhengeres, négyütemű motor 1588 cm3, 63 kW (86 LE) és 1968 cm3, 88 kW (120 LE) változatban készül Az ötsebességes, ötüléses, kisebbik űrtartalmú erőforrással épített motor fogyasztása 90 km/h: 6,5, 120 km/h: 9, városban pedig 11 liter. A kocsi végsebessége 170 km/h. Az erősebb kivitelű motor-fogyasztása: 6,7 (8,5) 12,2 liter, végsebessége 180 km/h. ■ Kaunasz Litvániai városban megkezdték a négyhengeres autómotorokban alkalmazott gyújtásrendszerek elektromos és mechanikai állapotjellemzőinek ellenőrzésére és szabályozására szolgáló Rompakt műszer gyártását. A gépkocsi akkumulátoráról táplált, 2 kg tömegű készülék méri az elektromos berendezés feszültségét, ellenőrzi a generátor és a szabályozó relé működését, a főtén* gely fordulatszámát. Ezenkívül mérhető a megszakító zárásszöge, az előgyújtási szög, a centrifugális előgyújtásszabályozó üzem- képessége és a megszakító érintkezői közti távolság. ■ Az előrejelzések szerint a 80- as évek első felében számottevően növekedni fog a dízelüzemű személygépkocsik aránya. Ennek megfelelően, míg a motorbenzin felhasználása 1985-ig mintegy 3 százalékkal csökken, a gázolajnál 9-10 százalékos növekedés várható. Az arán/ eltolódása azzal magyarázható, hogy'a dízelmotor magasabb árát egyre inkább kiegyenlíti a dráguló üzemanyagnál elérhető nagyobb megtakarítás. ■ Újabb tíz évre meghosszabbította együttműködési szerződését a francia Citroen autógyár és a jugoszláv Cimos vállalat. A jugoszláv vállalat immár tíz éve szállít alkatrészeket a Citroen mo- delljeihez, s a franciák licence alapján autókat is szerel össze. A Tanjug jugoszláv hírügynökség szerint a Cimos a 400 millió dolláros szerződés értelmében az eddiginél bonyolultabb részegységeket is szállít, s a francia cég továbbra is küld bizonyos mennyiségű Citroen kocsit a jugoszláv piacra. ■ A Dunlop kutatói az angol cég híradása szerint olyan, teherautóhoz használatos gumiabroncsot fejlesztettek ki, amelynek használata 5 százalékos üzemanyag-megtakarítást eredményez. A cég vezetői a találmányt az utóbbi 40 év legnagyobb sikerének tartják a gumiabroncsgyártó- technológiában. Veszélyes hétvége Sok országban felmérések készültek a balesetek időpontjáról. Ezekből igyekeztek megállapítani, melyek a legveszélyesebb hónapok, napok és órák baleset szempontjából. Egybehangzó adatok tanúsága szerint legveszélyesebb a szeptemberi és az októberi hónap - az időjárási viszonyok megváltozása miatt. Ugyanis ilyenkor kell a meleg, száraz nyár után átállni a nedves, ködös, később síkos, csapadékos időjárásra. A statisztikák szerint legve- - szélyesebb a hétvége Ebből is a péntek délután. Ugyanis az egész heti fárasztó munka után mindenki pihenni szeretne, igyekszik kikapcsolódni vagy családi látogatásokat elintézni. Ahelyett, hogy szombaton reggel korán indulnának, és pénteken este még jól kialudnék magukat a heti fáradalmuk után, legtöbben időt akarnak nyerni, és ezért ülnek már pénteken volánhoz. Nem nehéz elképzelni a kimerült szervezet reagálását erre a túlhajtott tempóra. Ilyenkor már gyengébb az összpontosítókészség, idegesebb, ingerlékenyebb, türelmetlenebb az ember. Ezért a saját és a családunk, továbbá az utazótársaink érdekében is ajánlatos észszerűen felkészülni a hétvégi utazásra. A legveszélyesebb órái a napnak a 17-19 óra. Ez is- a biológiai, a szellemi fáradsággal magyarázható. Tehát legyünk óvatosak és a nagyon várt hétvégét töltsük épségben, egészségben szeretteink körében, ne pedig a kórházban. - P. r SZÁNTÓ GYÖRGY ELSŐSEGÉLY-TANFOLYAM ROSSZULLÉTEK, SÜRGŐS ESETEK A gépjárművezetőt magát is érheti heveny rosszullét, amely azonnali segítséget igényel. De többször fordul elő, hogy űtitársa jut sürgős ellátást követelő helyzetbe, vagy idegenek állítván le az úton, kérik fel, nyújtson vagy közvetítsen a rászorulónak elsősegélyt. Vegyük át tanfolyamunk során azon sürgős eseteket, amelyekkel útközben szemben találjuk magunkat. Nemcsak balesetek, hanem némely hirtelen fellépő betegségek is súlyosan veszélyeztethetik az ember életét. Az ilyen, sürgős ellátást igénylő betegségeknél előforduló tünetek: fájdalom, láz, köhögés, nehéz légvétel, hányinger, hányás, hasmenés, vérzés - persze a betegségnek megfelelő csoportosításban és mértékben. Minden hirtelen fellépett betegség ellátása, gyógykezelése természetesen orvosi feladat. Egyes tünetek - elsősorban a fájdalom - azonban oly erővel jelentkezhetnek, hogy nem hagyhatjuk a beteget megfelelő elsősegély nélkül. Ezenfelül: a tétlenség vagy a tanácstalanság sok percnyi, órányi idő- veszteséget is jelenthet, ami a szakszerű segítség késlekedését és a beteg állapotának romlását okozná s az életébe is kerülhetne. Ily esetekben tehát első teendőnk a beteg megfelelő helyzetének gyors biztosítása és nyugtatása után a mentőszolgálat haladéktalan kiértesítése lesz. "■ Néha hirtelen felindulás, pl. öröm vagy ijedség nyomán, más esetben elhasznált levegőjű, fülledt helyen tartózkodva, esetleg kisebbfokú, de fájdalmas sérülés következtében elájul valaki. Ily rövid tudatvesztés nem veszélyes az egészségre nézve. Az ájulás az agyvérellátás rövidtartamú zavara, ami azáltal, hogy az ember vízszintes helyzetbe ájul, rövidesen helyre is áll. Akit „ájulás környékez“, rendszerint ásítozik, sápadt, hideg veríték ül ki homlokára, szédül, kapkodva szedi a levegőt. Ha idejekorán nem helyezzük biztonságba, elvágódik s esetleg meg is sérül. Az elsősegély abból áll, hogy magasabbra támasztott lábbal, alacsonyabbra fektetett fejjel helyezzük hanyatt, megoldjuk ruházatát (nyitott ablak mellett vagy szabadban) s esetleg szalmiákszeszt szagoltatunk vele. Ha magához tért, feketekávéval itatjuk meg. Később orvos vizsgálja meg, nem szenved-e valamilyen betegségben. Szembetalálhatjuk magunkat szivtáji fájdalommal küzdő beteggel. A szív táján, a mellkasban, néha a bal, néha mindkét kézbe, az ujjakig kisugárzó vagy a has fölé kilövellő fájdalom elő szokott fordulni nagyobb idegfeszültség vagy testi megterhelés nyomán, és nyugalmi helyzetben elmúlik. Más esetben nem külső vagy megteiiieléses tényező váltja ki a fájdalomérzést és nyugalmi helyzetben sem múlik el: a beteg sápadt, fájdalma és halálfélelme van, eszméletét is vesztheti. A tudatán levő beteget megoldott ruházattal, ülő vagy fél-ülő helyzetben nyugtatjuk, mozogni nem engedük s felszólítjuk, hogy mélyen, lassan lélegezzék és csak száján át engedje ki a levegőt. Bármily megterhelés, még néhány lépés megtétele is életveszélyes tehet számára. Eszméletlen állapotban célszerű a stabilizált jobb- oldaltfekvő helyzet. Az eszméletre térő betegnek légszomja szokott lenni. Ilyen beteghez a helyszínre hívjuk az orvost. Cukorbeteg kómás állapotáról már szót ejtettünk tanfolyamunk során. A diabetikus kóma a vércukorszint túlzott emelkedésének következménye. Az eszméletlen beteg bőre száraz, lehel- lete romlott gyümölcs- ill. acetonszagú, testhőmérséklete és vérnyomása süllyed, a lélegzetvétel mély. A beteg stabilizált oldalhelyzetben fektetve várja az orvos megérkezését. A hipogli- kémiás kómát a vércukorszint zuhanásszerű esése okozza. A betegnek előbb félelemérzése támad, panaszai: főfájás, szédülés; izgatott és verejtékezik, majd átmeneti zavartság után eszméletlen állapotba jut és meg is halhat. Első teendőnk, ha még kapcsolatot lehet vele teremteni, hogy vízben vagy teában feloldott cukrot itatunk vele, ami kis mennyiségben is rendezheti állapotát. Többnyire korosabb embereknél szokott beállni az agyvérzés, amely az agy puha állományának bevérzéses roncsolásával jár. Gyakran magas vérnyomás, idősebb korban érelmeszesedés előzi meg. Hirtelen rosszullét után erős fejfájás, látászavar, hányinger, hányás és eszméletlenség szokott bekövetkezni. A légzés horkoló jellegű, a légzést a nyelv hátraesése és esetleg a hányadék félrenyelése, belégzése nehezíti. Elsősegély során legfőbb tennivalónk a stabilizált oldalhelyzetben fekteI tett beteg légzésének fenntartása az orvosi segítség megérkezéséig. Noha legtöbbször nem katasztrofális kimenetelűek, akut hasi katasztrófáknak nevezik azokat az eseteket, amelyeknek tünetcsoportjában a hastájra szorítkozó fájdalom és betegségérzés uralkodik, s halaszthatatlan - általában sebészi - beavatkozást követelnek. A tünetek, a heves, csillapíthatatlan fájdalom mellett: hányás, vérhányás, csuklás, széklethiány, más esetben fekete szurokszéklet, láz, ájulás - mindez figyelmeztetés, hogy életveszélyes állapotról van szó Ily esetekben ne kísérletezzünk és ne késlekedjünk! A betegnek az elsősegély során nem adunk be semmiféle gyógyszert, nem itatjuk s nem etetjük. Amíg elszállítására sof nem kerül, hátát könnyen megtámasztva fektetjük, saját kabátjával vagy - pokróccal megemelt, térdben meghajlított alsó végtagokkal. Következik: MÉRGEZETTEK MEGSEGÍTÉSE X ÚJ SZÚ 16 1982. VI. 18.
