Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)
1982-06-18 / 24. szám
0 „Georgi Dimitrov a le?^k^°ameWekkef a bolgár tette m^.az.ok^eiZr4rSe a Nap alatt, s amelyekkel nép a helyet ^®^?,éDett a világ küzdőterére, a haladás hordozójaként lepe «A1N rqLLAND J únius tizennyolcadikén a világ haladó népei megemlékeznek a bolgár nép nagy fiának, Bulgária Kommunista Pártja vezetőjének, Georgi Dimitrovnak századik születésnapjáról, aki Marx, Engels és Lenin iskolájának jelentős forradalmára volt. Georgi Dimitrov hősi életpályája, impozáns viselkedése Lipcsében, a világ proletariátusa iránti odaadó hűsége, a munkásosztály harcaiban kifejtett hatalmas elméleti és gyakorlati munkássága, valamint következetes küzdelme a forradalmi és demokratikus erők egyesítésében a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért, évszázadunk első felének rendkívüli személyiségévé, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom jelentős tényezőjévé formálták őt. Georgi Dimitrov egész gyümölcsöző életét, gazdag tapasztalatait, tehetségét és műveltségét a bolgár munkásosztály és a világ forradalmi proletariátusa felszabadításának szentelte. Dimitrov örökre a következetes internacionalista és a bátor hazáfi példájaként marad meg a nemzedékek emlékezetében. A bolgár munkásosztály környezetében, a forradalmi szocialista és szakszervezeti mozgalom cselekvő légkörében, a nemzetközi proletariátus forradalmi hagyományainak hatása alatt vált proletárforradalmárrá. A forradalmi marxisták pártjában - amelyet később kommunista pártnak neveztek el - elsajátította a marxizmus és a proletár internacionalizmus iránti feltétlen hűséget, a burzsoáziával és annak reformista támogatóival folytatott megalkuvás nélküli osztály harcot, a munkásosztály jövőjébe vetett hitet és szilárd meggyőződést. Georgi Dimitrov a szakszervezeti és a pártmunkában, különösen a munkássztrájkok tehetséges vezetőjeként gazdag tapasztalatokat szerzett. Lelkesen üdvözölte a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat, s a leninizmus eszmei és elméleti gazdagságát tanulmányozva lenini típusú politikai vezetővé formálódott. Alkotó gondolatait már a bulgáriai fasizmus kezdetén is kifejtette. A munkások és a parasztok 1923- as szeptemberi felkelésének az előkészítése folyamán, amelyet Vasil Kolarov és Georgi Dimitrov vezetett - ez volt az első fasisztaellenes felkelés a világon - jelentős tanulmányokat írt az egyfron- tos harcról. Ezekben a cikkekben mesteri módon és előrelátóan,” a lenini szemléletből kiindulva magyarázta az egyfrontos harc értelmét és célját: a fasiszta diktatúra megdöntését és a munkás-paraszt kormány megalakítását. Meggyőzően hangsúlyozta, hogy egyesíteni kell minden dolgozó erejét, ,,a munkásoktól, parasztoktól, kisiparosoktól, kiskereskedőktől, hivatalnokoktól, alkalmazottaktól kezdve egészen az orvosokig, ügyvédekig, mérnökökig, professzorokig, sót a tábornokokig, tehát azokét, akik saját munkájukból élnek...“ A fasizmust úgy jellemezte, mint mindenféle demokratizmus teljes tagadását, s azt a következtetést vonta le, hogy ,,a fasizmus nemcsak kommunistaellenes, hanem népellenes is egyúttal. S keserűen tévednek azok, akik úgy gondolják, hogy a fasizmus csak az ún. kommunista veszély ellen irányul. Drágán megfizetik tévedésüket és politikai rö- vidlátóságukat...“ Dimitrov gondolatainak az igazságát a második világháború eseményei meggyőzően bizonyították, amikor a hitle- rizmus pusztító hadjáratot indított az emberek milliói ellen, tekintet nélkül azok hitvallására, nemére és [Dolitikai szervezettségére. Azok az elméleti következtetések, amelyeket Georgi Dimitrov az 1923-as forradalmi tapasztalatokból vont le - a fasizmus osztályjel- legéröl, az egységes frontról, a munkásosztály szövetségeseiről, a munkás-paraszt kormányról és egyebekről, - jelentős mértékben gyarapították a marxizmus -leninizmus elméleti alapjait. Ma is számos kommunista és munkáspárt alapvető feladatai közé tartoznak a reakcióval és az újfasizmussal folytatott harcukban. A Szeptemberi Felkelés elnyomása után Georgi Dimitrov kénytelen volt elhagyni Bulgáriát. Ettől az időponttól kezdve egész élete szoros kapcsolatban van a Kommunista Internacionáléval. Felelős munkát végzett Bulgária Kommunista Pártja külpolitikai osztályán, valamint a Balkán Kommunista Szövetségben, melynek titkára volt. Egyúttal tagja, majd pedig 1929-től 1933-ig vezetője volt a Komintern nyugat-európai osztályának. Georgi Dimitrov a Komintern funkcionáriusaként Bécs- ben, Berlinben és Párizsban rendkívül nehéz feltételek között, ille• Georgi Dimitrov a dolgozók szófiai nagygyűlésén 1948. január 18-án MA II IDdlZERÜ galitásban nyújtott aktív segítséget mintegy 25 európai kommunista pártnak, s számos nemzetközi tömegszervezetnek a feltörő fasizmussal szemben folytatott harchoz. Nemzetközi találkozásokat és tárgyalásokat vezetett a kommunista és a békemozgalom élenjáró vezetőivel. Ebből az időszakból származnak mélységes és sokoldalú kapcsolatai Csehszlovákia Kommunista Pártjával, s ekkor kezdődött gyümölcsöző és őszinte barátsága Klement Gott- walddal. Georgi Dimitrov a Komintern nyugat-európai osztályának vezetőjeként aktív és kölcsönös kapcsolatban volt a Profintern európai titkárságának vezetőségével, az International Press szerkesztőségével, az Imperializmus és a Kolo- nializmus Elleni Liga titkárságával, az Európai Parasztbizottsággal, a Nemzetközi Segítségnyújtás Központi Bizottságával stb. Gyakran különböző álnevek alatt kellett illegálisan utaznia, mint dr. Rudolf Hedinger, Hellmuth, Viktor stb. A Háborúellenes Világbizottság tagjaként olyan élenjáró személyiségekkel, tudósokkal és írókkal működött együtt, mint Henri Barbusse, Romain Rolland; Albert Einstein és mások. Az európai kommunista pártok problémáinak és tapasztalatainak az összegezése alapján a Komintern azt a következtetést vonta le, hogy vissza kell térni a demokratikus erők egységének az építéséhez a fasizmus elleni harcban. Ez a fordulat az 1933-as történelmi jelentőségű lipcsei perrel vette a kezdetét. Georgi Dimitrov a lipcsei perben, amelyben halálos ítélet fenyegette, az egész haladó emberiség előtt élenjáró antifasiszta harcosként vált ismertté. A birodalmi bíróság tárgyalótermében az egész világ előtt leleplezte a fasizmus népellenes, gonosztevő jellegét. A proletárforradalom katonájaként nagyszerűen védelmezte kommunista becsületét, meggyőződését, életének értelmét és tartalmát. Internacionalista kötelességét teljesítette, amikor olyan bátran védte Lenin pártját és a Szovjetuniót, a német munkás- osztályt, a nemzetközi proletariátus igazságos harcát és á világ demokratikus erőinek az érdekeit. Georgi Dimitrov következetes internacionalistaként és öntudatos hazafiként viselkedett Lipcsében. A Komintern VII. kongresszusán 1935-ben V. I. Lenin gondolatainak folytatójaként érvényesítet- . te képességeit. Szoros együttműködésben olyan jelentős személyiségekkel, mint Manuilszkij, Tho- rez, Pieck, Toggliatti, Gottwald, Kuusinen, Kolarov és mások, közvetlenül és aktívan vett részt a kollektív elméleti és politikai munkában a Komintern Végrehajtó Bizottságában. A kongresszuson elhangzott beszámolójában Dimitrov kidolgozta a fasizmus tudományos jellemzését, mint a finánctőke legreakciósabb, legsovinisztább és revansista erőinek nyílt terrorista diktatúráját. Ez a beszámoló például szolgált arra, hogy miként kell összekapcsolni az alkotó marxista-leninista elméletet a forradalmi mozgalom érett problémáival. A könyörtelen fasizmus terjedésének új feltételei között Georgi Dimitrov ebben a beszámolóban kidolgozta a széles antifasiszta front koncepcióját, rámutatott a munkásosztály, a parasztság és a haladó értelmiség, a demokratikus népi rétegek akcióegységének szükségességére a fasizmus, a reakció és a háború elleni harcban. Dimitrov e közös harc nevében felhívta a kommunista pártokat és szervezeteket, hogy nyerjék meg ezeket a rétegeket az antifasiszta népfront számára. A fasizmus osztályjellegének a gondolata, a szociáldemokráciához való új viszonyulás, a széles népfront kiépítésének, a népfront-kormányok létrehozásának, az internacionalizmus és a hazafiság dialektikus egységének a gondolata, valmint a Szovjetunió döntő szerepe a béke megszilárdításában, napjainkban is időszerűek, s ma is a fő feladatok közé tartoznak a nemzeteknek a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért folytatott forradalmi harcában. A Komintern hetedik kongreszszusa megérdemelten választotta Georgi Dimitrovot e szervezet főtitkárává. Ebben a tisztségben éveken át intenzív eszmei-elméleti és politikai-szervező munkát fejtett ki a szakadárság és a dogma- tizmus elleni harcban, az új irányvonal megvalósításában, valamint a forradalmi és a demokratikus erők egységesítésében a fasizmus és a háború ellen. A második világháborúban, amikor egyes európai államokra nyomasztóan hatott a félelem, mások pedig (Csehszlovákia, Ausztria) teljesen elvesztették nemzeti függetlenségüket, Dimitrov a Komintern főtitkáraként felhívta az ilyen országok kommunista pártjait, hogy szervezzenek népi antifasiszta egységfrontot az egész nemzet részvételével, „kizárva az árulókat és az idegen megszállók ügynökeit.“ A népfront koncepciójának helyes előrelátását maga az élet igazolta: a fasiszta Németország által megszállt államokban kibontakozó népfrontmozgalmak nemzeti ellenállását és partizánharcokat kezdeményeztek az ellenség utánpótlási vonalain, s-nagy segítséget nyújtottak a hősi szovjet nemzeteknek a fasizmus legyőzéséhez. Georgi Dimitrov proletár internacionalizmusa kifejezően megnyilvánult a Szovjetunióhoz és a Szovjetunió Kommunista Pártjához fűződő kapcsolataiban. Következetesen védelmezte azt a nézetet, mely szerint „annak meghatározásánál, hogy ki a barátja és ki az ellensége a munkás- osztály és a szocializmus ügyének, hogy ki a pártfogója és ki az ellenfele a demokráciának és a békének, nincs és nem is lehet megbízhatóbb ismérv a Szovjetunióhoz való viszonyulásnál.“ Kijelentette, hogy a Szovjetunió nélkül nem lehet sikeres harcot folytatni a nemzetek szabadságáért és függetlenségéért, nem lehet biztosítani a békét és a társadalmi haladást. Habár a nemzetközi kommunista mozgalom problémái Georgi Dimitrovnak minden idejét igénybe vették, egyetlen pillanatra sem hanyagolta el saját hazájának a kommunista pártja és a saját népe érdekében végzett munkát. Amikor Bulgária a hitleri Németország csatlósává vált, kidolgozta az antifasiszta harc taktikáját és stratégiáját; az ország megmentésének a Hazafias Front lett a kezdeményezője. Ebben egyesültek a nép demokratikus és hazafias erői a nemzeti függetlenség, az ország szabadságának és szuverenitásának a kivívására és védelmére. Amikor Bulgáriában győzött a szocialista forradalom, Dimitrov felvázolta a szocialista társadalom felépítésének a programját. Bulgária Kommunista Pártjának V kongresszusán, 1948-ban kitűzte a győzelmes szocializmus fő irányvonalát - az ország szocialista' iparosításának, a mezőgazdaság szocialista építésének, a kulturális fonadalomnak az irányvonalát. Hagyatékát -15-20 év alatt elérni azt, amit más országok más feltételek között egy évszázad alatt értek el - a bolgár nép már megvalósította. Dimitrov emlékezetes kijelentése szállóigévé vált az or- szágban^nem lehet józanul gondolkozó és hazáját szerető bolgár az, aki nem vallja meggyőződéssel, hogy a Szovjetunióhoz fűződő őszinte barátság ugyanolyan fontos Bulgária függetlenségéhez és felvirágzásához, mint a Nap és a levegő minden élőlény számára. Dimitrov világosan megfogalmazta a népi demokratikus állam jellegét és távlatait, amelynek „az átmeneti időszak államaként az a küldetése, hogy biztosítsa az ország fejlődését a szocializmushoz vezető úton... A népi demokratikus államot együttműködésben és barátságban építjük a Szovjetunióval és a • szocializmus más országaival.“ Georgi Dimitrov ebben az együttműködésben látta az internacionalizmus fő megnyilvánulását a szocialista világrendszer országaiban. Ez egyúttal a Bolgár Népköztársaság külpolitikájának fő alapelveit is meghatározta, amelyek a következők: a testvéri barátság szilárdítása a Szovjetunióval és a szocialista közösség többi országával, szolidaritás a világ békeszerető és haladó erőivel, s a békés egymás mellett élés és egyenjogú kapcsolatok ápolása a különböző társadalmi rendszerű államok között a béke és a biztonság szilárdítása érdekében. Ma amikor megemlékezünk a nemzetközi munkásmozgalom jelentős tényezője, Bulgária nagy fia születésének századik évfordulójáról, elégedetten állapíthatjuk meg, hogy a jelenlegi időszakban, amikor az imperialista érők a kommunista mozgalom egységének a megbontására törekednek, amikor a nemzetközi reakció az anti- szovjetizmus lángját szítja, Georgi Dimitrov gondolatai és elméleti következtetései időszerűen hatnak, s testet öltenek a nemzetközi forradalmi proletariátus harcaiban. VIRGINIA TOPALSZKA > ÚJ SZÚ 1982. VI. 18. »JM
