Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)

1982-06-11 / 23. szám

KAMAZ ­a hatékonyság példaképe A Kamaz volánja mögé ülve á hivatá­sos gépkocsivezető azonnal észreveszi, hogy ez valami új, eltérő attól, amihez hozzászokott. A gépkocsi érezhetően nagyobb telje­sítményű és mozgékonyabb elődeinél. Üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztása kisebb. Kényelmesebb, szinte élvezet ve­zetni, de jóval kulturáltabb irányítást, kar­bantartást, gondoskodást, figyelmet és alapos műszaki ismereteket igényel. Egyszóval, „nagyon okos“ gépkocsi! Nemzetközi kiállításokon, versenye­ken és bemutatókon a kámai tehergép­kocsinak több ízben ítéltek oda díjakat. A szakemberek szerint „nagy a szab­ványtisztasága“, vagyis magas az erede­ti, sehol sem használt részegységeinek aránya. Az első negyedmillió Kamaz márkájú tehergépkocsi már bejárta az ország út­jait. Vitathatatlan, hogy a Kamazok révén évente több millió tonna üzemanyagot takarítanak meg, gyorsul az áruforgalöm, csökken a szállítási költség. Ám a gyár problémái nem csökkennek. A már megérdemelt elismerést kapott gépkocsit csupán az utóbbi egy-két év alatt jelentősen tökéletesítették. Meg­erősítették a tengelyhídöntvényt, a hen­gertömböt, a féltengelyeket, az alváz hossztartóit, a kerékagyakat, a felfüg­gesztéseket. Fokozták a fékek, a kor­mánymechanizmus megbízhatóságát. Emellett csökkent a tehergépkocsi önsú­lya, növekedett teherbíróképessége, fo­kozták a motor teljesítményét. A Kamaz technológusainak nem köny- nyű a dolga: alighogy kidolgozták és bevezetik az újdonságok következő szé­riáját, a konstruktőröknek máris új elkép­zeléseik születnek. Ismeretes, hogy a nagyüzemi terme­lésben előnyösebb hosszú ideig egy faj­tájú terméket gyártani. Megtartani a gyártmány árát, az önköltséget pedig- kihasználva a tömeggyártás előnyeit- csökkenteni. Viszont a Kamaz évente új típust áliít elő. A felhasználóknak feltett leggyakoribb kérdés: „Milyen új változatú tehergépkocsit igényel?" A Kamaz országszerte több száz üze­meltető- és javítóközpontot nyitott. A ve­zérigazgató asztalán minden reggel ott a friss jelentés a kibocsátott Kamazok legutolsó tételének műszaki állapotáról. A felhasználó már tudja: a Kamaz min­denben a „leg“... Például a legmegbíz­hatóbb. Üzembiztos gyártmányt csak olyan gyár képes előállítani, amelyik maga is óramű pontossággal dolgozik. A legcse­kélyebb hiba a gyár termékében súlyo­sabb következményekkel jár, mint pé\dá- ul a fő szerelőszalag üzemzavara. Egyik este elvétették a következő napi rendelés kódolását. Az éjszaka nyugod­tan telt, abban a reményben, hogy a szá­mítóközpont a betáplált adatokat feldol­gozza és pontosan kiadja a reggeli mű­szak kezdetéig. Aztán kitört a botrány: az, amire szükség volt, nem oda került, ahol kellett, és nem is a megfelelő időpontban. A dolgozók az igazgatóságra telefonál­tak: mi történt, valaki megbolondult?! Senkinek sem ment el az esze. Csak egy programozólány tévedésből egy má­sik szalagot küldött a számítóközpontba. Ezt a leckét örökre megjegyezték. Azóta a Kamaz számítóközpontjában fo­lyamatos és megbízható kontrollt vezet­tek be, így mindegyik munkás tisztában van azzal, milyen feladatot kell végrehaj­tania. A Kamaz automatikus irányító rend­szere képes áttekinteni a termelés bonyo­lult rendszerét. Bármely részfeladat ve­zetője egy pillanat alatt megtudakolhatja a központtól, hogy az általa vezetett mun­katerületen az adott órában hol tértek el a normától. Másrészt az elektronikus számítógép egy szempillantás alatt felül­vizsgálja és elemzi az általa alkalmazott végrehajtási módot, szem előtt tartva a végterméket. A Kamaz számítógépparkja több tucat gépből áll, az elektronikus technika elsa­játítása mégsem okozott nehézségeket. Sokkal nagyobb gondot jelentettek a meggyökeresedett szokások, a kiala­kult munkastílus. Meg kellett tanítani a személyzetet, hogy felelősek a feladatok pontos, idejé­ben történő elvégzéséért. Például az aggregét üzem dolgozói meg voltak győ­ződve arról, hogy jól végzik munkájukat, és nincs szükség óránkénti összehango­lásra. Az ellenőrzés során azonban meg­győződtek róla, hogy a hátsóhídkészletük jelentősen meghaladja az átlagkészle­teket. Az irányítók levonták a következtetést. A jutalmazási rendszerbe új értékelési A munkába állást követő egy hónapon belül a dolgozót felkeresi a szociológiai szolgálat képviselője. Érdeklődik a Ka­mazban szerzett első benyomásokról. Hogyan illeszkedik be a közösségbe? Vannak-e kétségei, igényei, javaslatai? S így megy ez az első félévben. Az új dolgozó legalább kétszer megfordul az oktatóközpontban, bevonják a társadalmi munkába. Ha pedig problémája adódik, több fó­rumon is meghallgatják. A munkahelyi vezetőség, a brigádtanács, a szakszer­vezeti bizottság, a stabilizációt segítő mérnök - alaposan kikérdezik; mi is tör­tént? Tegyük fel, hogy a dolgozó makacsul kitart állásváltoztatási szándéka mellett. Ebben az esetben a személyzeti osztá­lyon körülbelül így zajlik le a beszélgetés: „Sajnáljuk, hogy meg kell válnunk magá­tól. Talán nem felel meg az üzem, ahol most dolgozik? Próbálja meg kérem, egy másik részlegünknél!“ Gombnyomásra megjelenik a számító­gép képernyőjén egy táblázat: beosztá­sok, fizetések, díjazások. A lehetőségek teljes skálája. A dolgozó megismeri mind­azokat az információkat, amelyeket a vezérigazgató is használ. Ha kiválasz­tott valami más helyet, csupán áthelye­zésről van szó az egyesülésen belül, nem pedig munkaerő-vándorlásról. Naberezsnije Cselniben, amelyet a Kamaz dolgozóinak építettek, csak az óvodások és a kisiskolások játszanak a gépkocsik modelljeivel (játékautókkal). A felsőbb osztályban tanulók megismer­kednek a fő termelési területekkel, sőt a főkonstruktőr irodájában is megfordul­nak. A műszaki alkotókörben a legfan­• Óvoda Naberezsnije Cselniben, itt még a játékautó a legnépszerűbb szempontot vezettek be: a folyamatos munka ösztönzését. Ha egy műhely vagy üzem „kitolta“ a munkát a hónap végére, s egyenetlenül dolgozott (a napi egyenle- tességi mutató kisebb volt 0,6-nál), akkor az ütemességért járó prémiumot meg­vonták. Ugyanakkor, ha ez a mutató az ideálishoz közelített, a legnagyobb jutal­mat kapták. A Kamazban működik az ország egyik legnagyobb szociológiai szolgálata. Ká­dermunkájukban olyan rendszer beveze­tésére törekednek, amikor is az ember­nek állandóan távlati perspektívát mutat­nak munkájának és életmódjának meg­szervezésében. Elméletben ez a követ­kezőképpen fest: Azok, akik a Kamazba jelentkeznek munkára, elbeszélgetnek a személyzeti osztály szociológusával. A szakmai, kép­zettségi, családi állapotról felvett adato­kat ugyanitt kódolják, majd átadják a szá­mítóközpontnak. A táblázatba foglalt szám­adatokat azonnal felveszik a szociális feladatok jegyzékébe: oktatás, előlépte­tés a munkában, lakáskiutalás, a feleség és a gyermek elhelyezése. tasztikusabb ötleteiket is megvalósíthat­ják, majd később az üzemben kidolgoz­hatják. Valamennyi fiú tizennégy éves korában már megtanul Kamaz-kocsit ve­zetni. Nagyon sok jól képzett mérnökre és munkásra van szüksége nemcsak a Ka­maznak, hanem országszerte a cég javí­tóhálózatának is. Éppen ezért, a műszaki főiskola - az adott üzem igényeit figye­lembe véve - a szakembereket úgyneve­zett „célprogram“ szerint képezi ki. Ugyancsak a cél érdekében a nyugdíj- korhatárt elért szakembert megkérdezik: nem akar-e továbbra is dolgozni? Fél napot is dolgozhat, és a teljes nyugdíjat megtarthatja, a munkabérrel kiegészítve. Amikor a Káma mentén még éppen csak megkezdődött a gyáróriás építése, a tervezők hangoztatták: az üzem a XXI. század gyárainak modellje lesz. kicsit túlzott talán ez a lelkesedés, de Nabe­rezsnije Cselni mai lakói meggyőződhet­tek állításuk igazáról. SZERGEJ BOGATKO (Szovjetszkaja Tatarija) ÚJ SZÚ 15 1982. VI. 11. Gazdaságfejlesztés és életszínvonal Beleső Belcsev pénzügyminiszter nemrégiben sajtótájékozta­tón ismertette a bolgár gazdaságfejlesztés és életszínvonal­politika terveit. • Bulgária idei költségveté­sében 15 milliárd 824 millió leva bevétellel és 15 milliárd 809 millió leva kiadással szá­molnak. A rendelkezésre álló összegeket főként a népgaz­daság fejlesztésére fordítják, de jelentős mennyiség jut belő­le az életszínvonal további nö­velésére is. • A vállalatok nyereségéből származó összegek 1982-ben - várhatóan - a bevételek 47 százalékát teszik ki, szemben az előző évi 45 százalékkal. A bevételek másik nagyobb csoportja, mintegy 23 százalé­ka, a nyereségadóból szár­mazik. • A kiadások túlnyomó ré­szét - 87 százalékát - beruhá­zásokra, valamint szociális és kulturális célokra fordítják. Ez a körülmény határozza meg az államháztartás szocialista jel­legét és teremti meg a gazda­ság- és szociálpolitika megva­lósításának pénzügyi alapjait. • A tervek szerint a termelő beruházásokra egymilliárd le- vát, a kórházak, iskolák, óvo­dák és kulturális létesítmények építésére egymilliárd 150 millió levát fordítanak. Egymilliárd le­va jut a lakásépítkezésre. Ko­moly összegeket szánnak a kutatásokra és a tudomá­nyos-technikai eredmények gyakorlati megvalósítására. • A szociális és kulturális intézkedések megvalósítására 5 milliárd 587 millió levát bo­csátanak rendelkezésre. Ebből a legtöbbet a társadalombizto­Bulgáriában sításra, a nyugdíjak kifizetésé­re kötik. Az oktatásra 1 milliárd 308 millió 500 ezer levát irá­nyoztak elő, egészségvéde­lemre és üdültetésre pedig 901,3 milliót. • Nagy gondot fordítanak az egészségügyi intézmények működési feltételeinek javítá­sára. A központi államhatalmi szervek, a bíróságok és az ügyészségek Céljaira 299,5 millió leva, az államháztartás anyagi eszközeinek 1,9 száza­léka jut. Bolgár balneológia Évről évre fejlődik az idegenfor­galom az éghajlatáról, vonzó hegyvidékeiről, gyönyörű tenger­partjairól, híres Bulgáriában is. A bolgár tájak fokozódó népszerű­sége arra készteti a szakembere­ket, hogy az eddig elkülönült nyári és téli, tengerparti és hegyvidéki üdülési szezonok helyett megte­remtsék a folyamatos idegenfor­galmi évet. Hozzájárul ennek megvalósítá­sához a természeti szépségek mellett az ország közlekedésének korszerűsítése is. Francia turisták véleménye - akik egyébként elő­szeretettel keresik fel e szép or­szágot -, hogy rövidebb idő alatt lehet Párizsból Borovecre - az egyik híres bolgár hegyvidéki gyógyüdülőhelyre - eljutni, mint Párizsból az Alpokba. Itt, Borovec- ben az elkövetkezendő tíz évben megteremtik a szezon nélküli fo­lyamatos ott-tartózkodás lehető­ségeit. E célból szállodákat, étter­meket építenek, postahivatalokat nyitnak, tenisz- és golfpályáikat, uszodákat létesítenek, hogy az idelátogatók az év minden szaká­ban jól szórakozhassanak, pihen­jenek. Az év minden hónapjában ér­dekes programot kínálnak a külföl­di turistáknak a történelmi túrák. Sumen, Veliko Tarnovo, Gabrovo, Lovecs, Pleven és Rusze látni­valói. Terveznek olyan speciális túrá­kat is, amelyeken a népművészet, a kézműipar iránt érdeklődők a bolgár népművészet kincsestá­rából meríthetnek, sőt maguk is megpróbálhatnak e régi mestersé­gek gyakorlásával, például a Lo­vecs megyei fafaragással, a faze­kasmesterséggel, vagy a híres gabrovói szövómúhelyekben a szövéssel. Mivel az idegenforgalom és a gyógyászat összekapcsolására a bolgár balneológiái gyógyhelye­ken sok alkalom nyílik, a gyógykú- rák mellett megelőző kúrákat is ajánlanak az idelátogatóknak. Azok az új szállodáik, amelyek 1981 és 1985 között Albenán, Bankján, Kjusztendilen, Szlancsev Brjagon, Szandanszkin, Pomorjén és Velingrádon épülnek, mind ren­delkeznek majd korszerűen fel­szerelt gyógyfürdőkkel is. (Sofiapress) Törvénytelen jólét Egyre több amerikai dönt úgy, hogy tényleges jövedelmét eltit­kolja. Az amerikai Adóügyi Hivatal szerint 1981-ben az amerikai ál­lampolgárok 87 milliárd dollár adó­köteles jövedelmet nem jelentet­tek be. Az USA-ban az adózó polgár saját bevallása szerint ma­ga köteles kiszámítani adóját. Köt­vények és ingatlanok eladásából származó jövedelem, vagyis a vé­telár feletti összeg - mint nyere­ség — szintén adóköteles. Ezen adók fele azonban a csalók zse­bében marad, vállalva az adóhiva­tal találomra történő ellenőrzésé­nek kockázatát. De a törvény keze nem ér el mindenhová. Az egyre kevesebb adóellenőr 1981-ben csak 1,9 millió adóbevallást tudott ellenőrizni, vagyis kevesebbet, mint minden ötvenediket. Ezek kö­zül is csak 1785 esetben kezde­ményeztek bűnvádi eljárást adó­csalás alapos gyanúja miatt. Minden harmadik adózó kész­ségesen bevallja, hogy adójából valamennyit lecsal. A kiskapuk száma szinte végtelen. Az adótör­vények nem írják elő a hitelintéze­tek számára a kötvények után kifi­zetett kamatok bejelentését. Má­sik hiányosság, ha az adózó be­vallásán nem tünteti fel személyi számát, így az Adóügyi Hivatal képtelen összevetni bevallását a kifizetett bérek jegyzékével. 1979-ben minden nyolcadik adó­bevallásról hiányzott a szám. (The Economist)

Next

/
Thumbnails
Contents