Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)

1982-06-04 / 22. szám

TUDOMÁNY a TECHNIKA AUTOMATIZÁLT IRÁNYÍTÁSI RENDSZER a Tatrasklo termelési-gazdasági egységében A termelési folyamatok irányításával szembe­ni növekvő követelmények szükségessé teszik a vezető dolgozók egyre szélesebb körű tájé­koztatását, vagyis a célnak megfelelő információ- rendszerek kialakítását. Ez az információrend­szer áthatja az egész vállalatot, működése az emberi idegrendszerhez hasonlítható. Azt, hogy milyen adatokat kell tartalmaznia, az irányítás területe határozza meg. A tervezés területén például az irányítás különböző szintjeinek meg­felelő célok, valamint a teljesítési határidők tar­toznak ide. A nyilvántartás területének adatait főleg az ellenőrző tevékenységben használják fel, amely az előirányzott feladatok és az elért eredmények összehasonlítására, az eltérések kimutatására és elemzésére irányul. Az irányítá­si munka tökéletesítésének egyik fő irányzata az adatfeldolgozó számítástechnikai rendszerek alkalmazása. A szlovákiai Ipari Rendszertechnikai Intézet (Ústav systémového inzinierstva priemyslu) a megelőző ötéves tervidőszakban az egyik állami kutatási feladat keretében automatizált irányítási rendszert dolgozott ki a Tatrasklo termelési-gazdasági egység számára, amely magában foglalja a vezérigazgatóság, a vállalat, az üzem, valamint az üzemegység egész irányí­tási rendszerét. Az egyes szintek horizontális és vertikális tengelyek irányában kapcsolódnak egymáshoz, ezért ebből a szempontból „hierar­chikus rendszerről“ van szó. Ez a hierarchikus rendszer műszaki vonatkozásban közös számí­tástechnikai berendezésre épül, ezért „részvé­teli rendszert“ is képez. A rendszer teljes neve ezért így hangzik: „Automatizált részvételi-hie­rarchikus irányítási rendszer“. A Tatrasklo termelési-gazdasági egységhez öt nemzeti vállalat tartazik, amelyek használati és műszaki üvegárut gyártanak. Az egyik válla­lat a bratislavai Szlovák Műszaki Üveggyár, amely szervezési szempontból négy üzemre és vállalati igazgatóságra tagozódik. Ebben a vállalatban, ahol darabáru termelés­sel, kis sorozatú és sorozatgyártással egyaránt foglalkoznak, a termelés automatizált nyilvántar­tásához a következő feladatokat kellett megol­dani:- kidolgozni a termelési nyilvántartás terveze­tét az egyik kiemelt üzemegység számára, konkrétan a Symax részleg területére:- megszervezni a termelésre vonatkozó adat­gyűjtést és feldolgozást, éspedig úgy, hogy az felhasználható legyen a termelési folyamatok ellenőrzéséhez és operatív irányításához;- gondoskodni az adatok automatizált (köz­vetlenül a számítógépből történő) továbbításáról az irányítás felsőbb szintjeire (üzem, vállalat, vezérigazgatóság), valamint a termeléssel köz­vetlenül összefüggő területekre (értékesítés, munkaerő-gazdálkodás stb.).- a termelési nyilvántartást az EC 1040-es számítógép alkalmazásával kell megoldani;- az adatok gyűjtését a DARO 1600-as adatgyűjtő berendezés segítségével kell megvalósítani;- a Symax üzemegység konkrét feltételeiből kiindulva olyan megoldásokat kell előkészíteni, amelyek más üzemegységekben is alkalmaz­hatók;- a megoldásnál a meglevő adatalapból kell kiindulni, főleg a műszaki-gazdasági norm'k rendszeréből. A megoldás folyamatát a következő szaka­szokra lehet felosztani: 1. Az adatok gyűjtése és továbbítása. Ide tartoznak a gyártott termékek mennyiségé a hulladék (és a selejt) mennyiségére, az anyac - mozgatásra, a várakozási időkre stb. vonatkozó adatok gyűjtése a DARO 1600-as berende­zéssel. 2. A termelési folyamatra vonatkozó adatok feldolgozása. Ennek során az előbb felsorolt alapvető adatok továbbiakkal egészülnek ki (el­nevezések, árak stb.) 3. A gyártási helyzet kimutatása. Ebben a szakaszban az egyes műveletek adatai alap­ján kimutatható, hogy hol tart és hogy milyen terjedelmű a termékek gyártásának a folyamata. Az automatizált irányítási rendszer kidolgozá­sa során számos szervezési és egyéb problé­mát kellett megoldani, például a félkész termé­kek raktározásával, a bérezési formák alkalma­zásával, s az értékesítés feltételeivel kapcsolat­ban. Ebben nagy segítséget jelentett, hogy a rendszer kidolgozói szorosan együttműködtek a vállalat egyes szakosztályaival. Ennek kereté­ben az egyes problémák megoldására közös operatív-műszaki csoportokat hoztak létre. Ez abból a szempontból is célravezető, mert az egész automatomatizált irányítási rendszer mű­ködéséről annak átvétele után a vállalati dolgo­zók fognak gondoskodni (az erre hivatott szak­területeken és a számítóközpontban). A Szlovák Műszaki Üveggyárban bevezetés­re kerülő automatizált adatfeldolgozásból szár­mazó előnyök főleg a következő területeken nyilvánulnak meg:- emelkedik a termelés minőségi színvonala (kevesebb lesz a selejt), mert pontosan kimutat­ható a selejtek keletkezésének a helye és idő­pontja;- a termelés nyilvántartási adatai rendelke­zésre állnak a termelési tervek teljesítésének ellenőrzéséhez, valamint a műszaki-gazdasági normák pontosításához;- a termelés irányításának felsőbb szintjein (üzem, vállalat, vezérigazgatóság) pontos és közvetlenül felhasználható adatokra támasz­kodhatnak az irányítási munka tökéletesítő- seben MÁRIA HRABOVSKÁ A niznai Tesla Orava konszernvállalatban az idén 1480 darab SM 7202 jelzésű vizuális kijelzóberendezést gyártanak, amelyek az elektronikai számítógépek fontos tartozékai. Ezek a berendezések betűk és számjegyek formájában jelzik a számítógép memóriaele­meiben tárolt adatokat, illetve az alfanumerikus billentyűzettel felvett adatokat képernyőn szemléltetik, s a számítógép adattároló­jába továbbítják. A Tesla Orava vállalatban gyártott kijelzőberende- zések egyaránt csatlakoztathatók az RPP 16-os folyamatszabá­lyozó számítógéphez, valamint a KGST-országokban kifejlesztett ESZfí rendszerű számítógépekhez. A felvételen Jozef Vyrva számí­tógéphez csatlakoztatva ellenőrzi a kijelzőberendezések működé­sét. (A ÖSTK felvétele) Űrpróba az élet eredetéről Bebizonyosodott az a lehető­ség, hogy az élet az űrben jött létre - azt bizonyítja a néhány évvel ezelőtt a Szaljut-4 szovjet űrállomáson elhelyezett, majd a földre hozott tudományos anyag elemzése. A kísérlet végső ered­ményét csak most hozták nyilvá­nosságra, miután befejezték az ellenőrző vizsgálatok hosszú so­rozatát, a Szovjet Tudományos Akadémia sejttani intézetében. Különböző tartályokban a nuklein- savak alkotóelemeit helyezték el - az egyik tartályt teljesen védtele­nül, a másikat az ibolyántúli sugár­zástól védetten szerelték az űrál­lomás külső burkolatára. Egy har­madik tartály az űrállomás belse­jébe került és csupán a súlytalan­ság hatott a benne levő anyagok­ra. A külső tartályokat nyolc hónap elteltével szerelték le és hozták vissza a földre, az űrállomás bel­sejében elhelyezett harmadik tar­tállyal együtt. A két külső tartály­ban a nukleinsavak alegységeinek létrejöttét mutatta ki a tudományos elemzés, a belső tartályban azon­ban nem találták nyomát ilyenek­nek. Az ibolyántúli sugárzástól vé­dett tartályban csak feleannyi ilyen alegység jött létre, mint a sugárzá­soktól nem védettben - bizonyíté­kául annak, hogy az élet fő „szülő- anyja“ a Nap -, már ami a földi életet illeti. Jóllehet a kísérlet egyértelműen bizonyítja, hogy a bioaktív anyagok elemei, építőkö­vei létrejöhetnek az űrben, a kuta­tók mégis valószínűek tartják, hogy az élet a Földön alakult ki. Való­színűleg a Föld volt az alkalmas „bölcső“, amelyben az élet létre­jöhetett és kifejlődhetett. A kísér­letből az is nyilvánvaló, hogy az élet bárhol létrejöhet az univerzi- umban a mieinkhez hasonló körül­mények között. (d) ÚJ SZÚ 17 A Plastika Nitra vállalatban a másodlagos nyersanyagok hasznosításával is fokozzák a termelés hatékonyságát. Ezeket a másodlagos nyersanyagokat főleg a polietilénfólia, a polisztirénhab és a polietiléntartályok gyártásánál keletkező hulladékok képezik, amelyekből az idén háromezer tonnát dolgoznak fel a vállalatban. A hulladékot a műanyagcsövek gyártásához használják fel, ahol négyszáz tonna pvc helyettesítésével 1 millió 800 ezer koronát takarítanak meg. A felvételen Viliam Sabo műhelymester a regeneráló berendezést kezeli, amely a hulladékokat szemcsés alapanyaggá alakítja át. A másik felvételen a műanyaghulladékok egyes típusai, valamint a belőlük készített szemcsés alapanyag láthatók. (A CSTK felvétele, 1982. VI. 4.

Next

/
Thumbnails
Contents