Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)

1982-05-28 / 21. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! VASÁRNAPI KIADÁS 1982. május 28. XV. évfolyam 21. szám Ára 1 korona J únius elseje már hosszú évek óta ha­gyományosan gyermekeink ünnepe - nemzetközi gyermeknap. Kellemes köte­lességet teljesítenek ezen a napon a felnőt­tek. amikor megkülönböztetett figyelemmel fordulnak az apróságok, a tudás első gyü­mölcseit Ízlelgető nagyobbacska lurkók s az öntudatos, saját egyéniségüket már féltve őrző, de még a gyermekkor ösvényén hala­dó utódaik felé. Igyekeznek emlékezetessé tenni számukra ezt a napot. Képzeljük el most, milyen is lenne az, ha a gyermeknapon - a felnőttek példáját követ­ve - nemzetközi tanácskozást tartanának a gyerekek. Milyen felszólalásokat hallhat­nánk ezen a tanácskozáson? A beszámoló alapjául bizonyára a Gyer­mekjogok Kiáltványa szolgálna, melyben ez a szép mondat is benne foglaltatik: „Az emberiség tartozik azzal önmagának, hogy a gyermekeknek a legjobbat adja önmagá­ból". Sok-sok ország apró küldötte számon- kérr.é a felnőttektől, miért nem váltják hát valóra náluk is ezt a szép elgondolást? Miért kell a világon zsenge testtel, gyermeki örö­mök élvezete helyett felnőttként dolgoznia ötvenkétmithó tizenöt évesnél fiatalabb gye­reknél:? Gyermekek milliói nem járhatnak iskolába, éheznek, sót éhen halnak, elpusz­tulnak, mert nincs, aki meggyógyítsa őket. Miért?! Nemegy ázsiai, afrikai, amerikai, európai gyermek öntené szavakba a vágyát: szeret­ne szép otthonban, jóllakottan, nyugodtan játszani, élni, nem ismerni a szenvedést. Miért nem teremtenek hát rendet, békessé­get a felnőttek az egész világon? S miről szólnának a mi gyermekeink'!’ Nekik van szép ruhájuk, játékuk, sok-sok könyvük, ennivalójuk, nem ismerik a háború borzalmait. Azért lenne mit elmondaniuk. Például ilyeneket: Nem várnak kényeztetést, okosan szeressék őket a felnőttek: a szép, újabbnál újabb játékok, a csokoládé és cukor­ka mellé több türelmet, megértést, nejfik szentelt szabad időt is szeretnének szüleik­től: építsenek a bácsik, nénik több óvodát, füves, homokozós, mászókás, hintás játszó­teret, minden iskolához tornatermet: több­ször vigyék el őket a felnőttek színházba, kiállításra, kirándulni: szigorúan vonják fele­lősségre azokat a fenőtteket, akik rosszul bánnak a gyerekekkel. Vagyis, hogy az év minden napja a gyermeknaphoz hasonló legyen. Nem az ünneplés, a sok-sok figyel­messég miatt, hanem mert ezen a napon mindent úgy meg tudnak szervezni a felnőt­tek, annyi idejük van a gyerekek számára. Legyen tehát minden nap gyermeknap - hangzanék az összes küldött egybehangzó kívánsága — akkor talán a világ minden gyermekének óhaja teljesülhetne. Ilyeneket hallhatnának a felnőttek a gyer­mektanácskozáson. A képzelt felszólalások azonban valódi - fórum híján - ki nem mondott számonkérések, kívánságok. Mi fel­nőttek ismerjük is ezeket. A kis jóakarattal valóra válthatókat teljesítsük hát haladékta­lanul, a nem csupán a mi jó szándékunktól függő gyermekóhajok beteljesedéséért pe­dig küzdjünk minden erőnkkel, akaratunkkal és tudásunkkal. FLÓRIÁN MÁRTA (ÖSTK-felv.)

Next

/
Thumbnails
Contents