Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)

1982-05-21 / 20. szám

A U T Ó S 0 k\j/ MOTOROSOK A BALESETMENTES KÖZLEKEDÉSÉRT Dicsérhető minden olyan kezdeményezés, amely a közlekedési morál javítását, a közúti balesetek számának csökkentését szolgálja. Ezt a célkitűzést tartották szem élőt a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban is, ahol az elmúlt napokban a Járási Nemzeti Bizottság Közlekedési Szakosztálya és a járási közlekedésrendészeti felügyelő­ség ankétot rendezett a járásban levő közületi gépjármüvek üzemeltetői számára. Mikulik Sándor a jnb közlekedési szakosztályának vezetője ezzel a kapcsolatban megjegyezte: az ankét célja volt egyrészt felhívni forgalomban tartók figyelmét a biztonságos közlekedés elősegítését szolgáló aktuális teendőkre, másrészt kiértékelték az 1981-es évben a balesetmentes közlekedésért folyó üzemek közötti szocialista munka­versenyt. Neszméry János százados a járási közlekedésrendészeti felügyelő­ség parancsnoka vázolta az elmúlt esztendő, valamint az idei első negyedév baleseti statisztikájának főbb adatait. Kiemelte; megelége­désre egyáltalán nincs ok, hiszen a kormánykerék mögötti emberi felelőtlenség továbbra is szedi áldozatait, ezért fokozni kell a közúti ellenőrzések számát, és az eddigieknél szigorúbb intézkedéseket foga­natosítunk a szabálysértőkkel szemben. Ezután Benovics Árpád mérnök a jnb közlekedési szakosztályának dolgozója a balesetmentes közlekedésért kiírt üzemek közötti szocialista verseny tapasztalatait összegezte. Többek között aláhúzta azt a tényt is, hogy a közületi járművek üzemeltetőinek többsége - számszerint 27-en - megértette a versenyfelhívás társadalmi jelentőségét. Az első kategória győztese a Dunaszerdahelyi Slovlík konzervgyár autóparkja lett, ahol egy haszonjárműre 44374 balesetmentesen megtett kilométer esett. Második helyre a Nagymegyeri (Öalovo) Elektrosvit n. v. került egy haszonjárműre jutó 43254 balesetmentes kilométer megtéte­lével. Harmadik helyet pedig a Zlaté Klasyi Agropogres közös mezőgaz­dasági vállalat szállítási részlege szerezte meg - többek között 1810 liter üzemanyagmegtakarítást is elérve. A második kategóriába az első helyet a 152 haszonjármüvet foglal­koztató Csilizközi Efsz nyerte el, ahol 3 millió 7 ezer kilométer megtett útra csak egyetlen saját hibából elkövetett balesetet könyvelhetnek magukénak. Második lett a Dunaszerdahelyi Terményfelvásárló és Forgalmazó vállalat, ahol 93 a haszonjármüvek száma és ezek össze­sítve 2 millió 569 ezer 360 km-t tettek meg szintén egyetlen saját hibából elkövetet balesettel. Harmadik helyre pedig a Dunaszerdahelyi Dukla Efsz került, ahol a 135 haszonjármű 2 millió 536 ezer 432 km-t tett meg, egy saját hibából elkövetett balesettel. E három üzemben személysérü­lés nem történt, és az anyagi kár is jelentéktelen összeget tett ki. Egyébként az ünnepség keretében 29-en kapták meg tárgyi jutalom­mal a „Példás gépjárművezető“ emléklapot, valamint a győztes és helyezett vállalatok képviselői a jnb elismerő oklevelét, amelyet Anna Ferenceiová a jnb alelnöke nyújtott át. Majd pedig köszönetét mondot a verseny résztvevőinek és kiemelte a közúti közlekedésre járási méretben háruló igényes szállítási feladatokat, amelyeket csak takaré­kos üzemanyagfelhasználás mellett gazdaságosan üzemelő, biztonsá­gosan közlekedő, jól szervezett és hatékonyan kihasznált járművekkel lehet az üzemeltetőknek teljesíteni. MÉRI ISTVÁN Ne becsüljük le az időjárás jelentőségét Tudatosítanunk kell, hogy a gépjárművezetés biztonsá­gára az időjárás-változások közvetlenül és közvetve hat­nak. A különböző meteoroló­giai hatások belső tényezőként, érzékenységi típusok szerint is hatnak, s a vezető átlagos, kiegyensúlyozott állapotát két irányban befolyásolhatják. Melegfront érzékenyeknél érvényesül a serkentő hatás, melynek jelei a szívverés és a légzés szaporasága, a vér­nyomás emelkedése. Ez a közlekedésben elhamarko­dott döntést és fokozott inger­lékenységet, esetleg veszé­lyes kockázatvállalást okoz. Hidegfront érzékenyeknél a gátlási folyamatok erősöd­nek. A légzés és a szívverés szaporasága csökken, fáradt­ságérzet, vérnyomásesés je­lentkezik. Ennek következté­ben hosszabbodik a reakció­idő, a döntési folyamat lelassul. A lelassult érzékelés meg­nyújtja a cselekvési időt, ami­nek a következménye a növek­vő fékút. A motorzúgás, a rázkódás, az állandó idegfeszültség még erősítheti az időjárási tényezők káros hatását. Az időjárás vál­tozásaira érzékeny gépjármű^ vezetőknél ez komoly veszély­forrásként jelentkezhet. Külö­nösen azoknál, akik gyenge idegrendszerűek, betegek, al­koholizálnak, másnapos álla­potban vezetnek, vagy érzelmi állapotuk labilis: indulatosak, ingerlékenyek, szorongásra hajlamosak vagy agresszívek. Tehát ne becsüljük le az időjárás jelentőségét, s ha ko­molyabb frontátvonulásról van szó, inkább ne üljünk volán­hoz. Ha ez elkerülhetetlen, le­gyünk nagyon óvatosak.-P.­A Volkswagen gyár kutatási modellje az Auto 2000. A prototípus egész sor új, a jö­vőt idéző megoldást alkalmaz. A VW Auto 2000 kétajtós, négy­üléses, hasznos terhelése 400 kg. Formáját aerodinamikai követel­mények szabják meg. A kocsi orra és a hátulja műanyagból, a motor- házfedél alumíniumból készül. A biztonságot és kényelmet nö­veli a hanginformációs-rendszer, a kombinált, minden lényeges adatot szolgáltató jelzőberende­zés és a mikroprocesszor-vezér­lésű fűtés és szellőzés. Külön említést érdemel a kar­bonszálerősítésű műanyagból ké­szült hátsó tengely, és az automa­tikus fékblokkolásgátló beren­dezés. Kétféle motorváltozatban készül­tek a prototípusok. A gazdaságo­sabb 3 héngeres, közvetlen be­fecskendezésű turbó- avagy comprex-feltöltéses dízelmotor. Hengerűrtartalma 1191 köbcenti­méter, teljesítménye 33 kW (45 LE) 4000-es fordulatnál. A motor és az ötsebességes váltó közé egy Stop/Start szerke­zetet iktattak. Elektronikus vezér­lés állítja le a motort toló, illetve üresjárati üzemállapotban. Ha a vezető újra gázt ad, a motort automatikusan beindítja egy lend­kerék. Az üzemanyag-fogyasztás ECE Din 70 030 szabvány szerint mérve figyelemre méltó: városban 4,2 liter/100 km 90 km/ó 3,3 liter/100 km 120 km(ó 4,9 liter/100 km A „komfortosabb“ változat egy 1050 köbcentiméter úrtartalmú 4 hengeres mechanikus feltöltésű benzinmotor. Teljesítménye 55 kW (75 LE). A sebességváltó au­tomatikus, szabadonfutóval kom­binálva. A kocsi 12 mp alatt gyorsul fel 0-100 km/ó-ra, csúcssebessége 180 km. Az átlagfogyasztás kb. 7-7,5 I 100 kilométeren. A keve­rékképzést programozott elektro­nika vezérli. SZÁNTÓ GYÖRGY ELSŐSEGÉLY-TANFOLYAM ÁLLCSONT, FOGAZAT ÉS SZÁJSÉRÜLÉSEK összeütközés, kiborulás, de néha csak figyelmetlen vezetés, gyors fékezés vagy elhanyagolt úton való haladás okozhat oly balesetet, amely az állcsontok, a fogazat vagy a szájüreg lágy részeinek sérülésével jár. Elsősegély-tanfolyamunk „törések és ficamok" c. szakaszá­ban nem foglalkoztunk az állkapocsficammal s az állcsontok, töréseivel sem, ezeket itt vesszük át. Ficamnál a szájmüködés teljesen, csonttörésnél egészen vagy részben gátolt: az állcson­tokat az elsősegély során rögzítéssel kell biztosítani, amíg a sérült szakszerű ellátásban részesül. Állkapocsficam ütés vagy állonvágás következménye lehet, de kiválthatja baleset nélkül is pl. nagyobb ásítás, kacagás, nagyobb falat rágása. Lehetetlenné válik a beszéd, nehezebb a nyelés, a nyitott szájból nyál folyik. Kellő szaktudás és gyakorlat nélkül ne próbálkozzunk az állcsont helyreigazításával, mert a „mentést“ végző személy is megsérülhet (ujjái a hirtelen össze­záruló fogazat közé kerülhetnek). Elég, ha a sérült állat kötszerrel stabilizáljuk és kissé előredőlt, ülő helyzetben a kórházba szállít­juk vagy a legközelebbi fogorvoshoz juttatjuk el. Az eszméletlen embert ily esetben stabil oldalhelyzetbe fektetve szállítjuk el a segélyhelyre. Valamelyik állcsont törését közúti balesetnél erőteljes ütés szokta okozni. A balesetet szenvedett motorkerékpárosnál, elü-' tött gyalogosnál gyakori az alsó állcsont törése, de gépkocsiveze­tőknél sem megy ritkaságszámba. A felső állcsont töréses sérülései forgalmi balesetnél ritkábban fordulnak elő. Ha a sérült, akinél állcsonttörést állapítunk meg, eszméletlen, ugyancsak stabilizált oldalhelyzetbe fektetve szállítjuk kórházba. Ha megáll a légzés, a tüdőből tüdöbefúvás módszerével újítjuk fel. A felső állcsont sérülése esetén az őrlőfogak tájékán a szájba pólyábatekert falapocskát helyezünk sín gyanánt, s ezt aztán két oldal felöl a pólya két szabadon hagyott végével a fejtetőhöz erősítjük, így rögzítve a törött csontrészeket a koponyához. Az alsó állcsontot törés esetén ú. n. parittyakötéssel rögzítjük a kép szerint. A rögzítés ragtapasz- szal is végezhető. Az állcsontok törésénél el­lenőrizzük a szájüreget. Ha a sérültnek műfogsora van, ezt kiemeljük; ugyancsak eltávolít­juk a szájból a baleset alkal­mával leesett hídpótlást vagy a kiesett fogakat. Eszméletlen­ség esetén esetleg a hánya- déktól is meg kell tisztítani a szájat. Már többször volt szó tanfolyamunk során arról, hogy a légzőutakba jutó fog, hánya­dék, véralvadék vagy idegen test fulladást és halált okozhat. A csonttörés kapcsán meglazult, de ki nem hullott fogakat azonban ne húzzuk ki az elsősegélynyújtás során, mert annak megítélése, hogy eltá- volítandók vagy megmenthetök-e még, kizárólag a fogor­vosra tartozik. Gyakori kórházi és fogorvosi tapasztalat, hogy többrendbeli sérüléseknél (zúzódás, csonttörés, stb.) sem asegélynyújtó, sem maga a sérült nem szentel kellő figyelmet a szájüreg és a fogazat sérüléseinek. Olykor csak felépülve, a fogorvosi rendelőben szoktunk ráeszmélni, hogy a fogakra is gondolni kellett volna, hiszen pótlásuk utólag nem csak sok időt vesz igénybe, hanem a betegnek ill. családjának anyagi gondot, a fogásznak pedig munkatöbbletet jelent. Előfordul, hogy a sérült kiköpi és elveszti - a baleset következtében kimozdult vagy kiesett fogakat, s ha pl. ínysorvadásos foglazulásban szenvedett, ezeknek nincs is jelen­tőségük. Ha azonban a sérült állcsontjai, fogmedrei és fogai egészségesek, meg kell őrizni a kiütött fogakat, mert esetleg replantáló módszerrel (visszaültetéssel) helyre lehet állítani a tel­jes fogazatot. Néha á baleset során a jármű vezetője vagy utasa nem is sérül meg, csupán a műfogsora törik el vagy kitörik belőle egy vagy több múfog. Legtöbb esetben elég jelentkezni a fogor­vosi rendelőben és a kivehető, eltört fogpótlást - amelynek tört részeit meg kell találni - rövid időn belül kijavíthatják. A hiányzó rész kiegészítése céljából lenyomatot kell venni. Előfordul, hogy a javítás csak ideiglenes használatra lesz alkalmas és a károsul­tat új fogsor készítésére rendelik be. Ha a baleset során stabil hídpótlás sérült meg vagy pillérfog tört el ill. lazult meg, ily esetben a károsodás helyreállítása már nem olyan egyszerű. Külön elbírálás alá esnek a gyermekek fogazatának sérülé­sei. Ne tévesszen meg senkit segélynyújtásnál, hogy tejfogak töréséről van szó vagy esetleg az a tévhit, hogy kisgyermek állandó metszőfogának törése nem oly nagy dolog mint felnőtt esetében. A gyermek fogazatát egyrészt azért kell körültekintően óvni a meggondolatlan veszteségektől, mert az állcsontok és az arc szabályszerű és harmonikus fejlődéséről van még szó; másrészt pedig, mert az egyes fogak gyökércsúcsa még sokkal nyitottabb mint felnőttnél és a sérülés nem csak a fogat fenyegeti elhalással, hanem az egész szervezetet fertőzéssel. Baleset során különféle egyszerű vagy kombinált sérülé­sek érhetik a száj lágy részeit is . Például fémrepesz vagy üvegszilánk vágódhat az arcba, az ajakba, fogak haraphatják meg a nyelvet, stb. Utazás közben vagy balesetnél szájsérülést okozhat a letört fog éles vagy hegyes csonkja, de a hibásan elkészített, törött fogpótlás és plomba is. A szájnyálkahártya sérülései gyorsan és jól gyógyulnak, általában nem igényel­nek különösebb ellátást. Ajánlatos azonban ily balesetek meg­előzése szempontjából is rendben tartani fogazatunkat. A száj lágyrészeinek sérülése, vérzése esetén - ha az orrjáratok tiszták és semmi sem gátolja az orrlégzést - összehaj­togatott steril gézt helyezünk a szájba, hogy rányomással csilla­pítsuk a vérzést és védjük a sebet, amíg a sérült orvoshoz nem' jut. Következik: SZÜLŐ NŐK MEGSEGÍTÉSE ÚJ SZÚ 16 1982. V. 21.

Next

/
Thumbnails
Contents