Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)
1982-05-05 / 18. szám
A mezőgazdaság minden népgazdaság fejlődésében jelentős helyet tölt be. Érvényes ez hazánkra is, noha - jogosan - az iparilag fejlett országok közé sorolják. Ez nem utolsósorban annak a feladatkörnek a betöltéséből is ered, amely a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexumra hárul gazdaságunk és társadalmunk fejlesztése során. A mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum feladata mindenekelőtt az ésszerű táplálkozásnak megfelelő igények kielégítése, és a mezőgazdaság jelentős szállítója a nemélelmiszeripari nyersanyagoknak is. Az ágazat hozzájárul a társadalmi termék és a nemzeti jövedelem növekedéséhez is. Külkereskedelmi vonatkozásban ugyancsak fontos helye van: elősegíti a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termékek ésszerű behozatalát, és az export hatékonyságának a növelését ezen a téren. Sajátos és ugyanakkor egyre jelentősebb szerepet tölt be a mezőgazdaság a környezetfejlesztésben és -védelemben is. A mezőgazdaság fő jellemzői közé tartozik az is, hogy a háborút követő időszakban népgazdaságunk iparának fejlesztéséhez jelentős munkaerő- forrást jelentett. A munka ünnepe és hazánk szovjet hadsereg általi felszabadításának 37. évfordulója jó alkalom arra, hogy felmérjük, miként használtuk ki ezt az időszakot szocialista mezőgazdaságunk fejlesztésére, és egyúttal szóljunk az ágazat mai és távlati feladatairól. A csehszlovák mezőgazdaság a háború utáni időszakban számos szociálisgazdasági változáson ment keresztül. Olyanokon, amelyek az alapjaiban változtatták meg a falu jellegét és életét. A nagy mezőgazdasági vállalatok - egységes földművesszövetkezetek és állami gazdaságok - létrehozásával megnyílt a kapu a mezőgazdaságban is<e tudományos-műszaki haladás, a termelőerők gyors fejlesztése előtt. A szocialista termelési viszonyok és a szövetkezeti földművesek új osztályának létrejöttével gyökeresen megváltozott a mezőgazdaságban dolgozók szociális-gazdasági helyzete és életmódja, s mindennek köszönhetően eltűntek a falu és a város közötti lényeges különbségek. A termelőerők fejlődésével és a társadalmi munkamegosztás elmélyülésével ugyancsak ' nagyarányú mennyiségi és minőségi változások következtek be. A termelés koncentrációjának és szakosításának folyamata - melynek harmadik szakasza napjainkban érte el tetőpontját -, olyan termelő egységek létrehozásához vezetett, melyekben minden feltétel adott a legújabb tudományos-műszaki ismeretek gyakorlati érvényesítéséhez, a korszerű termelési és irányítási módszerek alkalmazásához. Összpontosítással szakosítással Szocialista mezőgazdaságunk meny- nyiségi és minőségi fejlődése részben érzékeltethető a következő adatokkal is: míg 1960-ban átlagosan 420 hektárnyi mezőgazdasági földterületen 10 816 földművesszövetkezet gazdálkodott hazánkban, 1981. január 1-ével bezárólag a statisztikai kimutatások 1722 földmú- vesszövetkezetet tartottak nyilván, melyek átlagosan 2485 hektáron gazdálkodtak. Hazánkban 200 állami gazdaság működik. Átlagosan 6797 hektáros mezőgazdasági földterületen gazdálkodnak. A mezőgazdasági termelésben a koncentráció és a termelési szakosodás elmélyülése hozzájárult a kooperáció, az együttműködés különböző formáinak létrejöttéhez is. Hazánkban 1980-ban 352 közös mezőgazdasági vállalat volt, összesen 66 ezer dolgozóval. A közös mezőgazdasági vállalatok közül 101 állattenyésztésre szakosodott, jelentősen hozzájárulva a vágósertés-tenyésztés és a tojástermelés növeléséhez. Kialakultak a szerződéses együttműködési formák is, melyek alkalmazásakor nem jön létre új közös vállalat. Országos viszonylatban 1980-ban 375 ilyen jellegű együttműködést tartottak nyilván, amelyek alkalmazóinak célja elsősorban a közösen szerzett technika kihasználása a növénytermesztésben, az állattenyésztésben, illetve a takarmánykeverékek gyártásában. JSZ3KJ bázis gazdálkodás A szocialista mezőgazdaság anyagiműszaki bázisának fejlesztése mindig is mezőgazdasági politikánk előterében állt. Óriási eszközöket fordítottunk az ágazat fejlesztésére, nagykapacitású állattartó telepeket létesítettünk, erőgépekkel, talajművelő eszközökkel, korszerű vető- és betakarító gépekkel láttuk el a mezőgazdasági vállalatokat, nagy mértékben növekedett műtrágya- és növényvédószer- gyártásunk, és egyre jobban fejlődik takarmánykeverék-gyártásunk is. A mezőgazdasági termelés koncentrációjával és szakosításával együtt ez a csehszlovák mezőgazdaság egyre nagyobb fokú iparszerű voltát jelzi. Mezőgazdaságunk műszaki ellátottságáról jó képet alkothatunk magunknak a következő adatokból: míg 1948-ban az állóeszközök értéke 43 187 millió koronát tett ki, 1980-ban már 217 610 millió koronát; egy dolgozóra átszámítva az arány 19 160 korona, illetve 221 341 korona az említett években, vagyis csaknem a tizenkétszeresére növekedett a műszaki ellátoPság (1977-es évi állandó árakban számolva). 1947-ben egy traktorra 528 hektár, 1980-ban pedig 50 hektár jutott, miközben szinte összehasonlíthatatlanul növekedett a traktorok átlagos teljesítménye. Példaként álljon itt a legutóbbi évtizedben bekövetkezett fejlődést bizonyító néhány adat: 1970 és 1980 között a traktorok átlagos teljesítménye 31,2 kW-ról 48,0 kW-ra növekedett. Hasonló fejlődés tapasztalható a gabonabetakarító kombájnok esetében is. Míg 1947-ben egy arató-cséplőgépre 30 920 hektár jutott, 1980-ban már mindössze 144 hektár. Napjainkban gyakorlatilag az egész gabonatermést kombájnokkal takarítjuk be. Persze, a kombájnok teljesítménye is hatalmas mértékben növekedett. A műszaki ellátottságot bizonyítja a mezőgazdaság aránylag kiterjedt tehergépkocsiparkja is: 1980 végén 39 ezer tehergépkocsi teljesített szolgálatot az ágazatban. Ez ugyan elég sok, de még mindig nem elegendő. Gyorsan fejlődött a gépesítés más szakaszokon is. Ugyanakkor tudatosítjuk, hogy napjainkban, de főleg az elkövetkező időszakban előtérbe kerül a komplex gépesítés kérdése, a műszaki ellátás színvonala, munkaerő- és energiaigényességük csökkentése. E minőségi követelmények kielégítésével még jobban érvényesíthetők a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés előnyei. A gépellátottságnál gyorsabb ütemben növekedett a mezőgazdasági termelésben a műtrágya- és a növényvédöszer- felhasználás. Az 1947-1948-as időszaktól az 1979-1980-as időszakig megtizen- négyszerezódött a műtrágya-felhasználás (tiszta tápanyagban számolva), 1980- ban 256,7 kilogrammot alkalmaztunk hektáronként. Hasonlóan nagy fejlődés állt be a növényyédőszerek használatában is, valamint a tákarmánykeverékek gyártásában; míg 1961-ben ez utóbbiból csupán 1,3 millió tonnát állítottunk elő, 1980-ban már 7,8 millió tonnát. A növényvédőszerek és a műtrágya gyártásában ugyancsak előtérbe kerül a szerkezetjavítás és a minőség javításának a kérdése. Mezőgazdaságunk intenzívebbé tételére e téren még nagyok a kiaknázatlan lehetőségek. Hogyan alakultak a hozamok A termelési viszonyok változása, az anyagi-műszaki bázis megteremtése, valamint a társadalmi munkamegosztás elmélyítése a mezőgazdasági dolgozók képzettségének növekedésével együtt azt eredményezte, hogy hatalmas fejlődésnek lehetünk tanúi a hozamok alakulásában is. Az értékelt időszakban rendszeres volt a hozamnövekedés, de főleg a hatvanas évektől beszélhetünk kimagasló eredményekről. A hozamok vonatkozásában nemzetközi viszonylatban is átlagon felüli eredményeket vallhatunk a magunkénak. Az 1948-1980-as években a mezőgazdasági termelés volumene több mint megduplázódott, miközben 1938-hoz viszonyítva 955 ezer hektárral kisebb mezőgazdasági földterületen gazdálkodunk. Gyors ütemben növekedett az állami alapokba való árutermelés, mégpedig 1980-ban 1948-hoz viszonyítva 4,1-szer termeltek többet, ebből az állattenyésztésben 5,6-szer. nvonal A mezőgazdasági termelés gyors növekedése lehetővé tette a lakossági élelmezés színvonalának emelését, s ezáltal az életszínvonal emelkedését is. Hazánk lakossága az élelmezés szempontjából világviszonylatban az élenjáró országok közé tartozik. Ebben a vonatkozásban azt is el kell mondani, hogy a színvonalas élelmezés az egész lakosságra vonatkozik, e szempontból nincsenek eltérések az .egyes területek között. Javult a fogyasztott élelmiszerek szerkezeti összetétele is. Két évvel ezelőtt lakosonként és évente 85,6 kilogramm húst fogyasztottunk, ami 13,7 kilogrammal több, mint 1970-ben, és 56,7 kilogrammal több, <*iint 1948-ban. Tojásból 1980-ban lakosonként átlagosan 316 darabot fogyasztottunk, ami 202-vel több, mint 1948-ban, és folytathatnánk tovább ezt a felsorolást. A szocialista mezőgazdaság megteremtése és annak fejlesztése hozzájárult ahhoz is, hogy fokozatosan felszámolódtak a különbségek a mezőgazdaságban és a népgazdaság föbbi ágazatában dolgozók társadalmi szerepében. Megszűntek a kizsákmányolás és az osztálymegkülönböztetés feltételei egyaránt. 1980-ban az állandó szövetkezeti dolgozó átlagos havi keresete elérte a 2640 koronát, a népgazdaság szocialista szektorában (az efsz-ek nélkül) az egy dolgozóra jutó átlagos havi kereset 2643 korona volt. Ezt a fejlődést csak nagyon kevés országban sikerült elérni a világon. A mezőgazdasági dolgozók szociális biztosítási rendszere azonos a népgazdaság többi ágazatában dolgozókéval, és világviszonylatban a legjobbakhoz tartozik. Gyakorlatilag nem létezik különbség a falusi és a városi háztartások tartós fogyasztási cikkekkel való ellátásában Az önellátás fokozásával A csehszlovák népgazdaság a hetvenes, főleg azonban a nyolcvanas évektől egyre bonyolultabb külső és belső feltételek között valósítja meg terveit, feladatait. A világpiaci árak növekedése népgazdaságunkat is a lehető legtakarékosabb megoldások érvényesítésére irányítja. A mezőgazdasági termelésben mindenekelőtt az önellátás elérésére törekszünk a gabonafélék termelésében, valamint a feltételeink közepette megtermelhető élelmiszeralapanyagok termelésében. Ebből a stratégiai társadalmi feladatból indult ki a párt XVI. kongresszusa is a 7. ötéves tervidőszak feladatainak kijelölésekor. A mezőgazdasági termelésnek ebben az ötéves időszakban évente 2 százalékkal kell növekednie. A feladatok teljesítése során számos követelménynek kell eleget tenni. Elsősorban a növénytermesztés gyorsabb ütemű fejlesztését kell előnyben részesíteni az állattenyésztéshez viszonyítva, miközben az állattenyésztésben a szarvasmarha- és juhtenyésztésre összpontosítjuk a figyelmet. Állandó feladat az ágazatban a hatékonyság növelése, és az, hogy a mezőgazdaság részére szállító és az ágazatot kiszolgáló ágazatok járuljanak hozzá az intenzívebb mező- gazdasági termelés feltételeinek a megteremtéséhez, végsősoron pedig a lakosság elért életszínvonala megőrzéséhez, illetve fejlesztéséhez. MIROSLAV PROKEé, kandidátus A rozsnyói (Roziiava) járás tizenhárom egységes földművesszövetkezete közül az illetékes szakemberek, tisztségviselők az utóbbi időben a Ge- merská Potoma-it tartják a legjobbnak, s az eredmények ismeretében tegyük hozzá - nem véletlenül. A hegyaljai viszonyok közepette 2405 hektár területen - ebből 855 a szántó- gazdálkodó mezőgazdasági üzem ugyanis már évek óta az élüzemek csoportjába tartozik a járásban. Elsősorban gazdasági eredményei sorolják oda! A szövetkezet péládul a 6. ötéves tervidőszakban 101,1 százalékra teljesítette a bruttó termelési feladatait, nyeresége pedig a tervezett 12 millió korona helyett 18 millió korona lett. Hogy a járási mezőgazdasági igazgatóságnak és a Szlovákiai Szövetkezeti Földművesek Szövetsége járási bizottságának vándorzászlajával kitüntetett földművesszövetkezet jó úton jár, azt a 6. ötéves tervidőszak első éve is igazolta. Tavaly ugyanis a Gemerská Poloma-i Efsz a tervezett 18 millió 715 ezer korona értékű termelését a valóságban 3,7 százalékkal túlteljesítette, mégpedig úgy, hogy sertéshúsból 120 tonna helyett 125 tonnát adott az államnak, tejből a tervezett 1 millió 560 ezer litert, gabonafélékből szintén a tervezett 870 tonnát, burgonyából pedig 550 tonna helyett 697 tonnát. Említést érdemel, hogy a gabonafélék átlagos hektárhozama tavaly 3,67 tonna volt, burgonyából 22 tonna termett hektáronként, a tehenenkénti átlagos tejhozam pedig - elsősorban Zuzana Chosanová és Vladimír U- such áldozatkész gondozó munkájának köszönhetően - 3073 liter. S ami szintén figyelemre méltó: a szövetkezet a tervezett 4 millió 168 ezer koronás nyereség helyett 5 millió 44 ezer koronás haszonnal zárta az 1981-es esztendőt. A Gemerská Poloma-i mezőgazdasági dolgozók termelési sikereinek több tápláló forrása van. Ezek közé tartozik a színvonalas szociális gondoskodás, valamint a kedvező munkahelyi feltételek kialakítása. Ot évvel ezelőtt például elkészült egy 1,8 millió korona értékű olyan központi irodaház, amelyben öltözők és zuhanyozók is helyet kaptak. 1978-ban a Niz- ná Slaná-i, 1980-ban pedig a henc- kovcei gazdasági udvar gazdagodott egy szociális létesítménnyel. Ezen kívül a 6. ötéves tervidőszakban a föld- múvesszövetkezet saját dolgozóinak 12 lakást épített, az idén újabb hat lakás átadására kerül sor. Az említett tények is bizonyítják, hogy ez a gö- möri mezőgazdasági üzem három évvel ezelőtt nem érdemtelenül lett Szlovákiában a második a mezőgazdasági dolgozókról való gondoskodás versenyében. Ugyanakkor a gazdasági eredményességet nagyban elősegíti a dolgozók munkaaktivitása. A szövetkezeti dolgozók szocialista kötelezettségvállalásának értéke évente eléri a 300 ezer koronát, a vállalások teljesítése pedig nem egy esetben túlszárnyalja a tervezett szintet. így volt ez tavaly is. A szocialista munkaverseny ugyan nem ölt hatalmas méreteket itt, ám a helyi viszonyoknak megfelelően létezik és hasznos is. Itt elsősorban a tíz szocialista munkabrigád mutatja a példát - közülük hat az állattenyésztésben, három a gépesítésben és egy a műszaki-gazdasági dolgozók körében működik. S hogy jól működik, azt nemcsak az igazolja, hogy hétnek a tagjai már ezüstérmesek, hanem mindenekelőtt a már említett gazdasági eredmények, amelyekért még a jobb feltételek közepette gazdálkodó mezőgazdasági üzemek dolgozóinak sem kellene szégyenkezniük. És az is biztos, hogy a szövetkezetben a szakirányítással sincs baj- s talán ez a Gemerská Poloma-i mezőgazdasági dolgozók közös sikerének legmegbízhatóbb alapja. G. J. SZOCIALISTA MEZŐGAZDASÁGUNK V V ÚJ SZÚ 6 1982. V. 7.
