Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)
1982-05-05 / 18. szám
II ' 1 ■ ........................................... 111 * SZ LOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA " VASÁRNAPI KIADÁS 1982. május 5. XV. évfolyam 18. szám Ára 1 korona ég ha jogos aggodalommal tölt el bennünket a jelenlegi világpolitikai helyzet veszélyes kiéleződése, akkor is nagy megelégedéssel nyugtázhatjuk, hogy a béke immár 37 éve tartós időszak a világ, különösen Európa népei életében, A második világháborúban mérhetetlen áldozatok árán aratott győzelem évfordulójáról megemlékezve tudatosítanunk kell azonban azt is: ameddig kénytelenek vagyunk tömegpusztító fegyverek fenyegetésének árnyékában élni, addig egy pillanatra sem hagyhatunk fel békevédő erőfeszítéseinkkel. Az emberiségnek az atomkorszakban, a tudományos-technikai forradalom közepette fokozottabban kell felismernie, mennyire értékes a béke. Csak azok beszélhetnek „korlátozott atomháborúról“, csak azok számítgathatják, hány százmillió ember pusztul majd el egy atomkonfliktusban, akik a közvélemény jogos aggodalmát szeretnék lecsitítani, és mintegy hozzászoktatni a nukleáris összecsapás gondolatához. Világos azonban, hogy semmiféle meggondolás nem indokolhatja a nukleáris fegyverek vagy bármilyen más tömegpusztító eszköz bevetését, hisz ez jóvátehetetlen katasztrófával járna az egész emberiség jövője szempontjából. « Ezért nő egyre az ellenállás azokkal a döntésekkel szemben, amelyeket az Egyesült Államok kormányzata hozott a fegyverzet növelésének és korszerűsítésének új, hosszú lejáratú programjáról, mindenekelőtt a tömegpusztító fegyverek további felhalmozásáról és tökéletesítéséről. kérdésében, és így elkerülni a fegyverkezési hajsza új, még veszedelmesebb fordulóját. Harmadszor: fel kell újítani és elmélyíteni a politikai párbeszédet, beleértve az Amerikai Egyesült Államokkal folytatott tárgyalásokat is. Napjaink egyik igen fontos kérdése, hogyan alakul a szovjet-amerikai viszony, létrejön-e Moszkva és Washington csúcsszintű párbeszédének a lehető sége. E csúcstalálkozó kérdésében - amelyet Brezsnyev elvtárs már az SZKP >Ó<VI. kongresszusának szónoki emelvényéről javasolt a Reagan-kor- mányzatnak - vitathatatlanul a Szovjetunió ragadta magához a kezdeményezést. A moszkvai Pravdában nemrég közölt Brezsnyev-interjú - miközben Washington vonakodott érdemben foglalkozni a javaslattal s Reagan is csak kötetlen találkozóra utalt - újra világosan, konkrétan leszögezte: a vitás kétoldalú és szélesebb nemzetközi problémák rendezésének legalkalmasabb útja a gondosan előkészített csúcstalálkozó. Hazánk, amely 37 esztendővel ezeló.t szabadságát s az azóta eltelt évtizedekben szocialista országépítésének sikereit köszönheti a Szovjetuniónak, következetes, aktív külpolitikájával száll síkra a szovjet békeprogram megvalósításáért, s a különböző nemzetközi fórumokon, leszerelési tárgyalásokon a Varsói Szerződés országaival vállvetve kezdemé- nyezóen lép fel az újabb háború veszélyének elhárításáért. Erről tanúskodnak azok a konstruktív javaslatok, amelyeket a csehszlovák küldöttségek terjesztettek ' Kanadában is egyre gyakoribbak a béketüntetések. A lakosság elsősorban a szomszédos Egyesült Államok konfron- tációs politikája ellen tiltakozik és követeli a Cold Lake-i katonai támaszponton folyó amerikai atomfegyver-kísérletek megszüntetését. Képünk Torontóban készült (A ÓSTK felvétele) A Szovjetuniónak, a szocialista közösség országainak szilárd meggyőződése: felelőtlenül kockáztatja az emberiség sorsát az az állam, amely a nukleáris háborúra akarja építeni politikáját, arra számítva, hogy győzhet egy ilyen háborúban. A legfőbb teendő ma elhárítani a háború veszélyét. Az egyetlen út a türelmes, konstruktív szellemű tárgyalások útja, ezen kell haladást elérni. Ehhez azonban az kell, hogy valamennyi résztvevő szigorúan tartsa magát az egyenlőség és ez egyenlő biztonság elvéhez, ahhoz az elvhez, amely a Szovjetuniót, a szocialista országokat vezérli a leszerelést célzó valamennyi tárgyaláson. A Szovjetunió úgy véli, hogy az értelemnek diadalmaskodnia kell az esztelenség felett, amíg még nem késő. ,,A szovjet vezetés, az egész szovjet nép - jelentette ki Leonyid lljics Brezsnyev - legfontosabb céljának tekinti a nukleáris háború kitörésének elhárítását. Nukleáris háborút kezdeményezni abban a reményben, hogy bárki is győztesként kerülhet ki belőle, egyenlő az öngyilkossággal“. A Szovjetunió sem háborút, sem katonai fölényt, sem pedig fegyverkezési hajszát nem akar. Az SZKP a békés egymás mellett élés lenini politikáját követve XXVI. kongresz- szusán kidolgozta a nyolcvanas évek békeprogramját, amely három alapvető irányt határozott meg. Az első hogy elfojtsák a háborús konfliktusok tűzfészkét és megbízható politikai garanciát nyújtsanak az újabb robbanásveszélyes helyzetek kivédésére. Másodszor: tényleges haladást kell elérni a fegyverkezési hajsza megfékezésében, elsősorban a nukleáris fegyverek tekintetében. Le kell állítani a neutronfegyverek gyártását és meg kell állapodni a közepes hatótávolságú rakéták európai telepítésének elő Genfben, Bécsben, az ENSZ fórumán, mindenütt, ahol a fegyverkezési hajsza megfékezéséért folyik a küzdelem. Mint Vasil Bil'ak elvtárs a CSKP KB 6. ülésén ismét megerősítette: a békekezdeményezések, amelyeket Leonyid lljics Brezsnyev legutóbb a szovjet szak- szervezetek XVII. kongresszusán a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek európai telepítése kérdésében jelentett be, megfelelnek a csehszlovák nép létérdekeinek és békevágyának is, s ezért fenntartás nélkül támogatjuk és készek vagyunk cselekvőén elősegíteni megvalósulásukat. A béke értékét azonban nemcsak a szocialista országok népei tudatosítják és küzdenek megőrzéséért. Egyre nagyobb tömegek ismerik fel világszerte a háború, s elsősorban a nukleáris háború veszélye elhárításának létfontosságú szükségességét. S ha az Egyesült Államok és a NATO vezető körei nem hajlandók számolni a Szovjetunió új békejavaslataival, a békeszerető erők milliói támogatják és támogatni fogják ezeket az indítványokat. A békemenetek méretei és földrajzi eloszlása meggyőz arról, hogy a háborúellenes mozgalom olyan politikai erővé vált, amelyet a földkerekség minden reálisan gondolkodó emberének számításba kell vennie. A militarista hullámmal szemben - amelyet Washington, a NATO katonai körei indítottak el - a tiltakozás hatalmas hulláma hömpölyög. A nukleáris háború ellenzőinek széles frontja, amely határokat nem ismerve, Európából átjutott az Atlanti-óceánon is és széleskörűen kibontakozik, realitássá vált. Ezért a Győzelem napjára emlékezve bízunk abban, hogy célunkat elérjük s a békét megőrizzük a jövő nemzedékek számára is. PROTICS JOLÁN Nyugat-Boriin lakosainak tízezrei tiltakoztak a NATO fegyverkezési tervei és főként az új amerikai rakéták nyugat-európai telepítése ellen.
