Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)
1982-01-15 / 2. szám
SZÁNTÓ GYÖRGY AUTÓSOK MOTOROSOK A típusnál véghez vitt módosítások eddig is a használati érték növelését, a minőség javítását, az aktív és passzív biztonság fokozását célozták. Ez elmondható a jelenleg végrehajtott változtatásokról is, amelyek a karosszériát, a futóművet és az elektromos berendezéseket érintik elsősorban. Az első ülések megerősített üléslappal és támlakerettel készülnek. A háttámlában található a fejtámasztó helye. Az üléslap betétrésze a korábbinál valamivel magasabb, a háttámláé pedig „kagylósán“ van kialakítva. Szubjektív megítélés alapján az újonnan kialakított ülés ergonómiai szempontból a korábbinál kedvezőbb. A külső kilincsek üvegszállal erősített poliamidból készülnek, fekete színben. Azúj ajtókilincs mindenütt legömbölyített - ez az ENSZ EGB előírásoknak már megfelel -, és így csökkenti a baleseti sérülés veszélyét. Az új műanyag kilincsek alkalmazásával a kocsi egyik jellegzetes, rozsdá- sodásra hajlamos részét megszüntették. Az első lökhárító alatt található műanyag légterelölemez egy ideje már tartozéka minden Wartburgnak. Előnye a korrózióállóság, és az, hogy a benne kiképzett nyílásokba a ködlámpák utólag beépíthetők. Jelentős változások figyelhetők meg a kocsi elektromos berendezéseinél. A váltakozóáramú generátorba elektronikus feszültségszabályozót építettek be. Ennek előnye a korábbi mechanizmussal szemben az, hogy az elektromos terhelés ingadozása esetén is pontosabb szabályozási karakterisztikával működik. Ugyancsak elektronikus szerkezet vezérli az irányjelző reléjét. Előnye: tartósan nagyobb teljesítményű irányjelzö áramkörök alakíthatók ki, ami például az utánfutó vagy a lakókocsi vontatásánál nagyon fontos. A kürt és elhelyezése is módosult. A limuzinnál továbbra is egyet, míg a de luxe kivételnél kettőt találunk. Új helye a hűtőrács möaött, a fényszóróház mellett van. A'kürtök hangereje megfelel a vonatkozó ENSZ EGB előírások feltételeinek. A fényszórók annyiban módo- sulak, hogy azok üvegét és a tükröt vízszintes ragasztással illesztették, a felerősítő keret műanyagból készült. A fényszóró magasságának beállítása, a kocsi terhelésének megfelelően, a motorházfe- dél felnyitása után a fényszóróházból kiálló kis kar elmozdításával történhet. Az ablaktörlő motor teljesítményét mintegy 30 %-kal növelték. Ez lehetővé tette, hogy az ablaktörlőkarokat erősebb rugó szorítsa a szélvédőhöt. A törlés biztonsága a nagyobb sebességnél jelentkező fokozott menetszél esetén is megmarad. Uj akkumulátor került a kocsiba. Ennek a háza áttetsző poliprolilén anyagú. Karbantartásával kevesebbet kell törődni. Az akkumulátor kapacitása a korábbi 42 Ah helyett csak 38 Ah, amely a gyári- közelmény szerint a kocsihoz elegendő. Az új akkumulátor élettartamának felső határa négy és fél év. A futóműnél is jelentős módosításokat találunk. Ezek közül említést érdemel az első futómű keresztlengőkarjainál alkalmazott erősített szilentblokk. A keréktárcsákról elhagyták a díszsapkát, aminek következtében a kerék 0-2 kg-mal könnyebb lett. Rendkívül örvendetesek a gáztöltésű lengés- csillapítók. A viszonylag magas építésű, amellett lágy rugózású kocsinál ugyanis a lengéscsillapítók hatásosságának csökkenése hamar érezhetővé vált. Az első tapasztalatok szerint az új, gáztöltésű lengéscsillapítók keményebbek a korábbinál, és kielégítik az elvárásokat. A gyár az élettartam határértékét 100 000 km-ben jelöli meg. (a korábbi lengéscsillapítónál ez az érték 40 000 km volt). A gyár az itt felsoroltakon kívül egyéb újdonságokat is szerel a kocsikba, de csak külön rendelésre. Ilyenek például az első ülések háttámlájára elhelyezhető fejtámaszok, automata övék az első ülésekhez, s a habosított eljárással burkolt kormánykerék. (am) Apró módosítás: a vízzáró gyűrűvel szerelt gyertyapipa és a keskenyebb ékszíj Külön rendelésre szerelik a habosított eljárással burkolt kormánykereket s a hátsó szélvédő fűtését A „FRONTHELYZET“ ÉS A JÁRMŰVEZETÉS Talán kevesen tudják, hogy a Szovjetunióban és Magyar- országon nagyon komolyan foglalkoznak a bioritmus-változások és az időjárási frontátvonulások jelentőségével. Dr. Csűri Júlia, az Országos Meteorológiai Szolgálat keretében végzett kutaómunkája alapján állítja, hogy az emberek túlnyomó többsége megérzi az időjárás változásait és reagál rá. Megfigyelték, hogy a légtömegek mozgása, a levegő nedvessége, hőmérsékete, a szél iránya, egyszóval a meteorológiai szituációk miként hatnak az emberekre. Kiderült, hogy a biológiailag lényeges változások kétféleképpen értékelhetők: a hideg vagy a meleg légtömegek betörésének hatására következtek be. Természetesen vannak, akik nagyon jól elviselik, különösen a 18-35 év közötti fiatalok. A frontbetöréseket különösen a járművezetőknek ajánlatos fokozott mértékben figyelembe venni- I ök. - A magyarországi Volán Tröszt, amelynek vállalatainál kb. 36 000 gépjárművezető dolgozik, viszonylag korán fölismerte a „fronthelyzet“ jelentőségét. Ma már mintegy 220- 240 szolgálati helyen találják meg a munkába indulók az úgynevezett „frontérzékenységi táblázatot“, amely a bizonyos időjárási frontra érzékeny gépjárművezetőket figyelmezteti. Mindehhez közük még a látási viszonyokat, a széllökések sebességét, az útfelület milyenségét stb. - Hogy ilyen táblákat kitehessenek, természetesen szükség volt a gép- járművezetők előzetes vizsgálatára. Ezt a Volán Tröszt Munkalélektani és Ergonómiai Központjának igazgatója, Dr. Kiss Ernő végzi munkatársaival. (Körülbelül 36-38 ezer esetben mérték a frontérzékenységet. Elsősorban a kitöltött tesztlapokra támaszkodtak. A kérdéseket a legkiválóbb szakemberek állították össze. A válaszok értékelésével megközelítő pontossággal megállapítható volt, ki melyik frontbetörésre és milyen mértékben érzékeny. Erről minden gépkocsivezető kapott egy kis „igazolványt“, tehát tudta magáról, milyen változásokra reagál idegrendszere. A Munkaélettani Központ mindennapi délután kétórakor kapja meg az előrejelzést a meteorológiai szakemberektől egy napra előre. Ezt kódolják, és valamennyien vállalatuknak megküldik. A „frontjelentés“ nemcsak azt a célt szolgálja, hogy a gépvezető tudja magáról, hogy ezen a napon érzékenyebb, hanem azt is, hogy vigyázzon a többi közlekedőre is, mert az időjárási helyzet erre inti. - Nemcsak a Volán Tröszt, hanem a Főtaxi Vállalat és egy sor ipari üzem is igényli az orvosmeteorológia előrejelzését biztonsági szempontból. - Az időjárási fronthatások előrejelzése tehát egyre szélesebb körben lesz a baleset-megelőző tevékenység fontos része. - Az a kérdés is felvetődött, hogyan lehetne megoldani, hogy a magán gépjárművezetők is megismerjék saját frontérzékenységüket, tudjanak a különböző hőmérsékletű légáramlások változásairól, s ennek tudatában üljenek volánhoz. Sajnos, ez a kérdés tömegesen egyelőre megoldhatatlannak látszik, de reméljük, hogy a jövő majd erre is ad lehetőséget.- PESZMÉLETLEN SÉRÜLT ELLÁTÁSA Mély eszméletlenség állapotában a sérült akkor kerül a legnagyobb veszélybe, ha a légzés útját pl. hányadék vagy műfogsor, esetleg az elernyedt tartóizmú, hátraesett nyelv zárja el. Legelső teendőnk tehát a légutak szabaddá tétele! Ha a szájüregbe tekintve látjuk, hogy eltömödött a gégenyílás, ujjúnkra csavart kötszerrel vagy zsebkendővel tisztítjuk ki, és távoltíjuk el a légzést gátló tárgyat vagy anyagot. Az eszméletlen sérültet hanyatt fektetjük és hátrabuktatjuk a fejét, miáltal a légutak kiegyenesednek, a nyelv kiemelkedik, nem zárja el a gégenyílást, és olykor magától is megindul a légzés. A közúti balesetek sérültjeinek fektetése, első ellátása és szállítása során, különösen gépkocsi-baleseteknél, fennáll a gerincoszlop sérülésének lehetősége. Ennek gyanúja esetén ne forgassuk a sérült fejét oldalra és ne hajtsuk előre, mozgatáskor legyen a válla, nyaka és feje egy vonalban. Hátrafelé is, ha kell, csak enyhén hajtsuk meg a fejét. Akit baleset ér sok esetben többszörös sérülést szenved. Rátalálhatunk olyan eszméletlen, alig észlelhetően lélegző sérültre, akinél pl, koponyazúzódást, borda- és végtagtörést, valamint erős vérzést látunk. Ilyen esetben is elsősorban a légutak átjárhatóságát kell biztosítanunk. Megállapítjuk, nincs-e szó nyílt mellkassérülésröl (pneumothorax) vagy nagyobb méretű vérzésről; ennek ellátására kell a fő gondot fordítanunk, mert a közvetlen halálveszély elhárítása, a légzés és a vérkeringés fenntartása, ill. visszaállítása a legfontosabb feladat. Azt az eszméletlen sérültet, akinek légzését kielégítőnek találjuk, már körültekintőbben vizsgáljuk meg. Közben is kísérjük figyelemmel légzését és ne feledjük, hogy az eszméletlen embernek nincsenek reflexei, a köhögési reflex sem működik, emiatt a szájába jutott hányadékot vagy vért a tüdejébe szívhatja s megfulladhat. Ha nem találunk az eszméletlen sérülten életveszélyt jelentő, ellátni való sérülést vagy működési zavart, stabilizált oldalhelyzetbe fektetjük, amely életveszély esetén az elsősegély alapkövetelménye. A hanyatt fekvő lehetőleg ’ sértetlen vagy kevésbé sérült oldalának kb. 'a közepe táján térdelve, a hozzánk közelebbi lábát térdben meghajlítjuk. Tőlünk távolabb eső alkarját a hasára, a másikat a lehető legnagyobb mértékben a törzse alá helyezzük. A hason nyugvó karnál és a meghajlított térdnél fogva óvatosan, de erélyes mozdulattal oldalára döntjük, s olyan helyzetbe hozzuk, hogy saját kézfejével támassza hátrahajlított fejét, ami meggátolja, hogy arcára bukjon. Az eszméletlen sérült - ha létfontosságú szerveinek működését már biztosítottuk - stabilizált oldalfekvésben, a földön vagy a hordágyon betakarva várja a további ellátást. Ebben a helyzetben nem billen sem hátára, sem hasára, szállítható is. Ennél többet ne tegyünk, amíg a szakszerű segítség meg nem érkezik. Tartsuk azonban szem előtt, hogy a stabil oldalfekvésben levő eszméletlen sérült mellett is mindig legyen valaki, várakozás és szállítás közben is, aki rendszeresen figyeli légzését és gondoskodik szájürege tisztán tartásáról, légutai szabadon tartásáról. Ha lehet, jegyezzük meg és rögzítsük írásban a sérült felfedezésének körülményeit, az eszméletlenség tüneteit és a vérkeringés állapotát, minőségét. Az eszméletlen ember további ellátásának meghatározása szempontjából az orvosnak gyorsan ki kell értékelnie mindent, amit így megtudhat. Ez a tájékoztatás igen fontos, ezért vegyük át gyakorlatban is, mit láthatunk, s mit kellene feljegyeznünk, vagy ellátás közben mentőtársunknak tollba monddanunk. Megállapítjuk a pontos időt. Feljegyezzük, milyen helyzetben és állapotban találtuk a sérültet az első pillanatban, továbbá mély vagy könnyebb fokú eszméletlenségről van-e szó. Például: „14 óra 35 perc. A sérült erőtlenül, nyugodtan fekszik, nem tudni, mióta. Nem reagál szólításra, fájdalmas érintésre sem. Vérzés nem látható a testén. Feje ellenállás nélkül hátrahajlítható. Lélegzik, de igen lassan. Az érverés jól kitapintható, rendszeres.“ Fontos tünetek, amelyek feljegyzendők: az arc kifejezése és színe, az ajkak esetleges elszíntelenedése, véraláfutások a szem alatt, orrvérzés, hányadék nyoma a száj körül, a szemgolyó és a szembogár (pupilla) állapota, amit első látásra gyorsan jellemezhető. Ugyancsak megtekintéssel, de tapintással is vizsgáljuk át a testrészeket s feljegyezzük pl.: „A mellkas, has és ágyék táján nincs látható sérülés. A végtagokon nem látható nyílt sérülés, a jobb alsókaron törés tapintható ki.“ Miután elvégeztük s fel is jegyeztük az életmentő jelentőségű műveleteket s az eszméletlen fektetését, újra ellenőrizzük a légzést és az érverést. A légzésnél pl. igen lassú, hosszabb szüneteket egyes lélegzetvételek közt, mély-e a lélegzetvétel, vagy alig lélegzik, hányszor vesz lélegzetet percenként. Áz érverést a sérült kezének ütőerére helyezett középujjunkkal érzékeljük. Első tájékozódásul, csak az a fontos, hogyjél kitapintható-e vagy rosszul, lassú-e vagy gyors, esetleg szabálytalan, majd ezt is percenkénti gyakoriságban fejezzük ki. Például: „Légzés 18-szor, érverés 80-szor percenként.“ Jegyezzük fel a mentők kiértesítésének módját és időpontját is. Következik: A LÉGZÉS PÓTLÁSA ÚJ SZÚ 16 1982. I. 15
