Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)

1982-04-23 / 16. szám

NIM UIEYUNK DIVAN Ma már a legfejlettebb országok sem engedhetik meg maguknak azt, hogy ne hasznosítsák a nyersanyag-hulladékot. Ennek jelentőségét már nálunk is felis­mertük. Hiszen feldolgozásával nagy mértékben helyettesíthető számos primér nyersanyag, amelyekből szinte soha sincs elég. Ezzel pedig valutát, továbbá energiát, technikát, munkaerőt takarítunk meg. Nem is szólva arról, hogy újrafel­használása javítja az előállított nyers- és alapanyagok minőségét is. A nyersanyag-hulladék felvásárlásával és gyűjtésével nálunk a Nyersanyaghul- ladék-gyűjtó Vállalatot bízták meg. Tulaj­donképpen Szlovákiában a kerületi nem­zeti bizottságok által irányított három vál­lalat végzi ezt a tevékenységet. Székhe­lyük Bratislava, 2ilina és Presov. Évek óta jó eredményeket mutatnak fel nem­csak a gyűjtésben, a felvásárlásban és a feldolgozásban, hanem az ilyen nyers­anyagok gazdaságosabb és hatéko­nyabb forgalmazásában is. Alapvető fel­adatuk eleget tenni a feldolgozó ipar követelményeinek. Ezen feiül, szoros együttműködésben a nemzeti bizottsá­gokkal és a társadalmi szervezetekkel, hatni a lakosságra, hogy maradéktalanul felismerje a nyersanyag-hulladék gyűjté­sének jelentőségét. Milyen manapság e tekintetben a helyzet? Fura ellentmondások A papírhulladék felvásárlásában és szállításában 1979-ben az említett szlo­vákiai vállalatok ugyan teljesítették, sőt túlteljesítették tervezett feladataikat, de ez sem bizonyult elegendőnek. Kevés ilyen papír érkezett ugyanis a cseh or­szágrészekből s főleg ezért nem tudták megfelelőképpen ellátni a feldolgozó ipart. A párkányi (őtürovo) Dél-szlovákiai Cellulóz- és Papírgyár ennek következté­ben kénytelen volt korlátozni termelését. Egy évvel később Szlovákiában már 92 ezer tonna papírt vásároltak fel és ennek köszönhetően még a nem szocialista államokba irányuló kivitelre is maradt belőle. A gyűjtés és a felvásárlás tökéletesebb megszervezésével tavaly 95 200 tonna papírhulladékot vásároltak fel, ami - be­leértve a csehországi mennyiséget is - fedezte a párkányiak szükségletét. Ezen kívül még több mint 18 ezer tonnát exportáltunk is. Az évi növekedési ütem olyan, hogy feltehetőleg legalább egy évtizeden át nem okoz majd gondot a fel­dolgozó ipar ellátása. Ez azonban igényli, hogy közvetlenül a gyüjtővállalat biztosít­sa a papírhulladék megfelelő osztályo­zását. A javuló tendencia ellenére Szlovákiá­ban még elég nagyok a tartalékok. Ezt a statisztika is bizonyítja, amelyből kiol­vasható, hogy az SZSZK egy lakosára évente mintegy 19 kilogrammot gyűjte­nek ebből a nyersanyagból, ezzel szem­ben a CSSZK-ban csaknem 40 kilogram­mot. A helyzet javítása annál is inkább érdekünk, mivel egy tonna papírhulladék feldolgozásával nemcsak több mint két és fél erdei köbméter fát takarítunk meg, hanem villamos áramot és munkaerőt is. Textil és üveg A textilhulladék felvásárlása évekig stagnált. A papírgyárak nem tanúsítottak iránta érdeklődést. Ez szinte hihetetlen, hiszen ez a nyersanyag a világpiacon nagyon is kelendő. Nálunk csak 1979- ben ismertük fel, hogy egyes papíripari gyártmányok előállításához idehaza akad elhasználható és olcsó nyers­anyagforrás. Csakhogy a gyűjtővállalat ekkor még nem tudott eleget tenni a fel­szökött igénynek, hiszen éveken át korlá­tozta a textilhulladék felvásárlását. Ta­valy már 5447 tonnát vásárolt fel, s ezzel már fedezni tudta a papírgyárak szük­ségletét. Sót, maradt belőle kivitelre is. Az ügy kárára van, hogy feldolgozó ipa­runk egyelőre még nem képes maga hasznosítani a rendelkezésére álló mennyiséget. Egészen 1990-ig csak évi ötezer tonna textilhulladék feldolgozásá­ra vállalkozik. Népgazdaságunk számára értékes nyersanyag az üvegcserép is. Felvásár­lásával sok primér nyersanyagot és ener­giát takarít meg üvegiparunk, elsősorban a nemsovái Skloobal vállalat. Gyűjtése, a többi hulladékhoz hasonlóan, a környe­zeti viszonyokon is javít. Sajnos, az üveg­cserép gyűjtésében főleg az üzemi hulla­dékra orientálódtunk és elhanyagoltuk a háztartási hulladék nyújtotta lehetősé­gek kiaknázását. Ebben ugyanis nagy mennyiségben előfordul üveg is. Persze, a helyzet javítása megkívánja a gyűjtőhe­lyek hálózatának bővítését, további kon­ténerek elhelyezését. Annál is inkább, mivel a háztartási üveghulladék mennyi­sége növekszik. Szlovákiában tavaly 15 365 tonna üvegcserepet vásároltak fel, ami a tervezettnél ugyan megközelí­tőleg másfélezer tonnával több volt, de nem fedezte a feldolgozó ipar szükségle­teit. Kőolajat, vasat is megtakaríthatunk Nem hagyhatjuk figyelmen kívül más fontos hulladékanyagok gyűjtését sem. Olyanokét, amelyeknek növekvő mennyi­sége veszélyezteti környezetünket. Első­sorban a műanyagokra, a vas- és a szí­nesfém-hulladékra, a gumira, a vad- és házinyúlbőrre, a tolira stb. gondolunk. Néhány adat ezzel kapcsolatban: tavaly csaknem harmincezer kilogramm tollat, több mint 23 ezer darab vadnyúlbőrt, majdnem négyezer tonna műanyagot, 117 ezer tonna hulladékvasat vásároltak fel - a tervezettnél többet. Meg kell jegyeznünk, hogy például a műanyagot csak külföldi értékesítésre vásárolják tel, mivel ez iráni idehaza nincs érdeklődés. Felhasználásával ter­melési programjában egyelőre egyetlen vállalatunk sem számol. Pedig ezt a nyersanyagot az importált kőolajból állítjuk elő. A hulladékanyag fel nem használása következtében évente mint­egy 122 ezer topna kőolajjal többet kell behoznunk. Továbbra is hiánycikk a vashulladék, noha a Nyersanyaghulladék-gyűjtő Vál­lalat ebben a vonatkozásban is eleget tesz a Kovosrot n. v. megrendeléseinek. A gyűjtést fékezi, hogy az iskoláktól, a nemzeti bizottságoktól stb. nem elég szervezetten veszik át az összegyűjtött vashulladékot. A Kovosrot vállalat ugyan­is nem rendelkezik elegendő számú te­hergépkocsival és a szükséges gépek­kel. Hátráltató körülmény az is, hogy a vállalatnak csak 15 kihelyezett tárolója van, amelyek 264 felvásárló helyről ve­szik át ezt az értékes nyersanyagot. Alapvető fordulatot kell elérnünk A háztartási hulladéknak is nagyon fontos a szerepe. Becslések szerint a CSSZSZK-ban évente több mint egy- milliárd korona értékű benne az iparilag hasznosítható nyersanyag. A háztartási szilárd „szemétnek“ mintegy 15 százalé­ka papír, 5-5 százaléka textil és műa­nyag, 7,1 százaléka üveg, 2,4 százaléka gumi, és teljes 41,7 százaléka különféle egyéb felhasználható anyag, közte fém is. Különben ebben az ötéves tervidő­szakban kísérletileg bevezették a háztar­tási hulladék osztályozott gyűjtését kihe­lyezett konténerek segítségével. Ennek a koncepciónak a megvalósítása termé­szetesen további beruházási eszközöket, dolgozókat és üzemanyagot is igényel. Áz SZSZK kormánya 1979-1980-ban hozott határozataiban a másodlagos nyersanyagok gyűjtése és felvásárlása és felhasználása jelentőségéből kiindul­va, határozatokat hagyott jóvá ennek a kérdésnek folyamatos megoldására. Azóta kétségtelenül előrelépést értünk el, esetenként nem is csekélyét. A komplex megoldást, elsősorban a feldolgozás módját azonban egyelőre csak keressük és így alapvető fordulatról még nem be­szélhetünk. Pedig ezen a területen is a jobb gazdálkodást nemcsak környezet- védelmi és gazdasági érdekek indokol­ják. Ezen túlmenően ezt diktálja az is: nem vagyunk annyira gazdagok, hogy értékes nyersanyagot elégessünk, vagy szemétlerakatokon parlagon hevertes- sünk. SLUKA JÓZSEF BESZÉLGETÉS IDEGENFORGALMUNK TOVÁBBI FEJLESZTÉSÉRŐL genforgalomban résztvevők száma évente 5 százalékkal növekszik. Józan optimizmussal kell mérlegelni a világtu­rizmust is annak ellenére, hogy fejlődése vitathatatlan. b tiM&fo mindig v&ul£§ A nyár közeledtével egyre többet gondolunk arra, hol töltjük idén a szabadságun­kat. Számos kérdés merül fel ezzel összefüggően a hazai és a külföldi turistaforga­lommal kapcsolatban. Annál is inkább, mert az illetékes szervek az elmúlt évben hagyták jóvá a külföldi, azaz aktív (hazánkba irányuló) idegenforgalom fejlesztésé­nek koncepcióját az 1981-1985-ös évekre, s fó irányvonalait 1990-ig: Turistaforgal­munk Jelenlegi helyzetéről és további fejlesztéséről beszélgettünk dr. Mirko Svobo- dával, a CSSZSZK Idegenforgalmi Kormányhivatalának első alelnökével. • Az idegenforgalom szerepe politikai, kulturális és nem utolsósorban gazdasági jelentősége egyre nagyobb. Hogyan nyil­vánult meg ez az elmúlt évben?- Csehszlovákia idegenforgalmának az 1981-85-ös évekre jóváhagyott és az 1990-ig érvényes távlati fejlesztési irány­vonalainak megfelelően az egyes intéz­kedéseket fokozatosan érvényesítjük a gyakorlatban. Ez azonban nemcsak az illetékes központi szervek, hanem min­den idegenforgalmi szervezet és a turiz­mussal foglalkozó minden dolgozó fela­data. Az elmúlt évben 17,7 millió külföldi turista látogatott hozzánk. Döntő többsé­gük, több mint 16,6 millióan a szocialista országokból. A nem szocialista orszá­gokból 1,1 millió látogatót fogadtunk. Ha­zánkból 9,2 millióan utaztak külföldre, ebből 8,2 millióan a szocialista orszá­gokba. A turistaforgalom szerepét, kulturális és gazdasági jelentőségét vitatták meg a két éve Manilában megrendezett ide­genforgalmi világkonferencia résztvevői. Az ott elfogadott deklaráció leszögezte, hogy az idegenforgalom a világ népei életének jelentős tényezője, mert közvet­lenül hat a nemzetek szociális, gazdasági és kulturális életvitelére és a nemzetközi kapcsolatokra. Ezt az elvet következete­sen szem előtt tartjuk idegenforgalmunk­ban mi is. • Milyenek az előrejelzések, hogyan alakul a világturizmus az idén és a követ­kező években?- A legérdemlegesebbek az Idegen- forgalmi Világszervezet prognózisai. Ezek, főleg az idei évet illetően, a világ különböző országaiban uralkodó politikai, gazdasági és szociális feltételekkel függ­nek össze. Az előzetes becslések alap­ján 1990-ben az utazásra indulók száma eléri a 335,5 - 345,5 milliót. Tavaly 290 millió turista csomagolta össze útipogy- gyászát. A legközelebbi években az ide­• A hazánkba látogató turisták száma az elmúlt években emelkedett. A külföldi turistaforgalom hatékonyságában azon­ban még jelentős tartalékaink vannak, ön szerint hol keresendők elsősorban e tar­talékok?- Főleg az anyagi-műszaki alap jobb kihasználásában, a külföldi turisták szá­mára nyújtott szolgáltatások színvonalá­ban. Állandó figyelmet kell szentelnünk hazánk fővárosának, Prágának, amely a külföldi látogatók érdeklődésének kö­zéppontja, valamint Bratislavának és vi­lághírű fürdőinknek. Idegenforgalmi bevételünk mérlege pozitív. De a külföldi turistáktól származó egy vendégnapra és vendégre számított bevétel még szintén növelhető. • Jellemezné a külföldről hazánkba irányuló turistaforgalom távlati fejleszté­sének főbb elképzeléseit?- Egészében véve a külföldi turisták számának lényeges növekedésére már nem számíthatunk. A legtöbb látogató a szocialista országokból érkezik majd hozzánk. Feltehetően több lesz viszont a Csehszlovákiát megismerni akaró nem szocialista országból érkező turista. A tu­ör ÚJ SZÚ 8 1982. IV. 23. GAZDAGOK... (A szerző felvétele) Tavaly 95 200 tonna papírhulladékot vásároltak fel

Next

/
Thumbnails
Contents