Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)

1982-04-16 / 15. szám

ÚJ szú 17 1982. IV. 16. TUDOMÁNYI IliüülllllüllHMlsil TECHNIKA A tomerőműveket nagyon sok­féle működési móddal lehet megvalósítani A több évtizedes műszaki fejlesztés és gazdasági mérlegelés után eddig csupán né­hány megoldás bizonyult verseny- képesnek. A legelterjedtebb és legkiforrottabb a természetes víz­zel hűtött termikus reaktor. A szá­zadfordulóig minden bizonnyal ez lesz az atomerőművi technika uralkodó típusa. A termikus reaktorok dúsított fűtőelemeket igényelnek (a termé­szetben található uránban a hasa­dóképes 235-ös izotóp koncentrá­ciója 0,7 %, ezt kell dúsítással 2-4 %-ra növelni). Elterjedésükkel mindjobban előtérbe kerül üzem­anyaggal való ellátásuk problémá­ja, így az uránkészlet felhasználá­si hatékonyságának növelésére kell törekedni A készletek egyen­lőtlen földrajzi megoszlása miatt a hatékonyság növelése nem min­den országban egyformán sürge­tő. Az alaptendencia azonban kö­zös: az iparilag fejlett országokban a kutató-fejlesztő munka súlypont­ja a szaporító gyorsreaktorokba tevődik át. A gyorsreaktor tulajdonságai A gyorsreaktor nevét az urán maghasadásakor felszabaduló nagyenergiájú, gyors neutronok­tól kapta, melyek e reaktortípu­sokban a láncreakció fenntartói (a termikus reaktorokban a láncreak­ciót a lassított, termikus energia­szintű neutronok tartják fenn). Üzemanyaga az urán 238-as és a plutónium keverékéből áll. Alap­vető tulajdonsága, hogy benne a természetes urán hasadóképes plutóniummá alakul át, és így több hasadóanyagot termel, mint amennyit energiatermelésre elfo­gyaszt. A jövő atomenergetikája a gyorsreaktorokra alapozva in­tenzíven fejleszthető az uránérc bányászatának jelentős növelése nélkül is A termikus reaktorok kié­gett üzemanyaga, mely még urán 238-ast és plutóniumot is tartal­maz, a gyorsreaktorokban hasz­nosítható. A gyorsreaktoros atom­erőmüvek építése és meghonosí­tása tehát nem jelentené a termi­kus reaktorokkal dolgozó atom­erőmüvek létesítésének meg­szüntetését, mert a gyorsreakto­rok az első plutóniumtöltelék miatt legalább 10 éven keresztül rá lesznek utalva a termikus reakto­rokra. 10 GW teljesítményű WER típusú reaktorok harmincéves üzemeltetése alatt annyi kiégett üzemanyagot hagynak maguk után, amellyel a gyorsreaktorok­ban hazánk jelenlegi énergiaigé- nyeinek a 350-szeresét tudnánk elérni A gyorsreaktorokat üzemel­tető atomenergetika energiaforrá­sai tehát tulajdonképpen kimerít- hetetlenek. Ez az energetika eddi­gi történetében soha nem látott fordulatot jelent. összehasonlítva a termikus re­aktorokkal, a gyorsreaktorokban vízhűtés nem alkalmazható, mert a víz kiváló moderátor, s ezért lelassítaná a gyorsneutronokat Leggyakrabban folyékonyfém-hű- tést alkalmaznak Előnye a nagy fajhő, és hogy a sűrűség viszony­lag kis mennyiségek szivattyúzá­sát eredményezi, ami csökkenti a csővezetékek átmérőjét és az atomerőmű önfogyasztását. Erre a célra a legmegfelelőbb a folyé­kony nátrium, noha alkalmazása jelentősen bonyolítja az atomerö- müvi berendezések szerkezetét (különleges gőzfejlesztők, hőcse­rélők, szivattyúk, tolózárak stb ki- fejlesztését igényli) A folyékony nátrium mint hőhordozó egy sor követelményt támaszt az üzemvi­tellel szemben is. A nátrium olva­dáspontja magas (90 °C), ezért az atomerőmű hidegindításakor a re­aktor hűtőköri berendezéseit és csővezetékeit előzetesen villamos energiával 90 °C hőmérsékletre kell felmelegíteni. Emiatt az erőmű indítása 3-5 hetet is igénybe vesz. Meg kell akadályozni a nátrium és a víz vagy vízgőz érintkezését is a nagy sebességgel lefolyó vegyi reakciók kizárása érdekében, ami azzal járhat, hogy a primér körből radioaktív anyagok juthatnak ki a kiszolgáló helyiségekbe. Annak megakadályozására, hogy még üzemzavar esetén is elkerülhes­sék a radioaktív nátriumnak vízzel vagy gőzzel való érintkezését, kie­gészítő, közbenső hűtőkört létesí­tettek. Ezért a gyorsreaktorok atomerőműveket háromkörös atomerőmüveknek is nevezik. A radioaktív folyékony nátriu­mot szivattyú keringteti a reakto­ron és a közbenső hőcserélőn ke­resztül. A közbenső hőcserélőn hőcsere jön létre a radioaktív fo­lyékony és a folyékony, de már nem radioaktív nátrium között. Ez utóbbi kering a hőcserélőből, gőzfejlesz­tőből és szivattyúból álló közben­ső körben. A közbenső kör és a szekundér kör közötti tömítetlen- ség esetén a víz, illetve a gőz csak inaktív nátriummal érintkezik A gyorsreaktor szekundér köre hasonlít a termikus reaktorok sze­kundér köréhez Az üzemelő gyorsreaktorok A nátriumhűtésű gyorsreaktoro­kat fejlesztő országok általában vagy befejezték a kísérleti ’-eakto- rok programját (Franciaország- Rapszodie, Szovjetunió - BR és BOR sorozat, Nagy-Britannia- Dounreay, NSZK - Karlsruhe, USA - FBR) vagy csak nemrég kezdték el azt (Japán-Yoyo). A prototípus reaktorok építésé­ben néhány éves tapasztalata van a Szovjetuniónak, ahol az első nagy teljesítményű, folyékony nát- riumhütésű Sevcsenkóban létesült (BN-350). A villamosenergia-ter­melés (150 MW) mellett tengervíz sótalanítására is használják A szovjet gyorsreaktor-fejlesz- tés további előrelépését jelenti a bjelojarszki atomerőmű harma­dik, BN-600 jelzésű gyorsreakto­ros blokkja. Ez még némileg a pro­totípus kategóriába tartozik, de már átmenetet képez a demonst­rációs típusokhoz. Az 1980 április nyolcadikán üzembe helyezett re­aktor megbízhatóan működik A Szovjetunióban jelenleg az 1600 MW-os típus elötervezése folyik. Demonstrációsnak nevezhető az az egység is, melynek építését Franciaországban nyugatnémet és olasz együttműködésben 1976- ban kezdték meg (Super - Phénix, 1200 MW) és a tervek szerint 1983-ban fejeznek be. Ekkor kez­dik el a Super Phénix II. építését 2x1600 MW teljesítményre mére­tezve. Ennek befejezését 1990-re tervezik. Ekkor Franciaországban a gyorsreaktorok összteljesítmé­nye már 4400 MW lesz. Az ezt követő évtizedben a gyorsreakto­rok építését gyors ütemben terve­zik és 2000-re további 12 000 MW kapacitást kívánnak üzembe he­lyezni. A kiégett nukleáris üzem­anyag újrafeldolgozása A termikus és gyorsreaktorok üzemanyagának újrafeldolgozása a gyorsreaktoros programok meg­valósításának fontos feltétele. Megállapítható, hogy az immár több mint 25 éves PUREX techno­lógiai folyamat (plutónium és urán redukciós-oxidációs szétválasztá­sa tributilfoszfátos extrakcióval) az alapja ma is az újrafeldolgozás­nak Kisebb átalakításoktól elte­kintve ezen a téren semmiféle for­radalmi változás nem várható Az atomenergetika fejlődési üteme megköveteli a fejlett atom­iparral rendelkező országoktól, hogy már ma gondoskodjanak ha­sadóanyagigényeik fedezéséről és újabb reprocesszáló műveket helyezzenek üzembe 1976-ban Franciaországban helyeztek üzembe egy francia, an­gol és nyugatnémet együttműkö­désben épült 400 t U/év kapacitá­sú ipari célú reprocesszáló üze­met, melynek évi kapacitását az­óta megkétszerezték. Az NSZK­ban még nagyobb, évi 1400tU kapacitású üzem felépítését ter­vezik 1986-ra. Ami a gazaasagi mutatókat illeti, az optimális repro­cesszáló üzem kapacitása 1500 t U/év, ami 50 000 MW beépített teljesítőképességű atomerőművi kapacitást szolgál ki. Ennek jelen­legi beruházási költsége mintegy 1 milliárd dollár. Ezért nyilvánvaló, hogy ilyen teljesítményű üzemek a jövőben, különösen kis országok esetében, csak nemzetközi összefogással épülhetnek. Figyelembe véve, hogy a WER típusú atomerőművek kiégett üzemanyagában kb. 10 kg plutóni­um van felhalmozva tonnánként, a szovjet adatok szerint 1990-ben ez kb. 105 kg Pu előállítását teszi elvileg lehetővé, ami a maga ne­mében meghatározó tényezővé válik a KGST-országok atomerő­művi hasadóanyag hátterének biztosításában A KGST országok atomreaktoraiban kiégett nukle­áris üzemanyag feldolgozását majd a Szovjetunióban létesítendő t feldolgozó üzemek végzik el. Hazai helyzet A KGST országok közös gyors­reaktoros atomerőművi program megvalósításába fogtak A kutatá­si problémák jelentős megoldásá­ban vezető szerepe a Szovjetuniónak van. A csehszlo­vák hozzájárulás a számunkra előnyös területeken valósul meg, összhangban műszaki fejlettsé­günkkel és iparunk fejlesztési ter­veivel. Fő célunk a lehető leghaté­konyabb hozzájárulás a közös programhoz gyorsreaktoros be­rendezések fejlesztésével és gyártásával, és ezzel egyidejűleg a gyorsreaktorok hazai felhaszná­lási lehetőségének megteremtése a Szovjetunió műszaki segítsé­gével. A gyorsreaktoros berendező­A GYORSREAKTOROK ÉS AZ A TOMENERGETIKA A nátriumhű­tésű gyorsre­aktoros atome­rőmű vázlata: 1- reaktor, 2-góz- turbina, 3-villa- mos generátor, 4- kondenzátor, 5- tápszivattyű, 6-folyékony fémszivattyú, 7- gozfejlesztö. 8- közbensö hő­cserélő (A szerző rajza) sek fejlesztése területén már je­lentős sikereket mondhatunk-ma- gunkénak. A Brnói Energetikai Gépgyár az A-1 csehszlovák atomerőmű C02'víz típusú gőzge­nerátorainak gyártásánál szerzett tapasztalataiból kiindulva elkezdte a nátrium-víz típusú gözgenerátor fejlesztését. Már 1973-ban leszál­lították az első gózgenerátort a szovjet BOR-60 dimitrovgradi kísérleti gyorsreaktor számára. A gözgenerátor teljesítménye 30 MW volt és nagyszerűen megfelelt a rendkívül igényes üzemeltetési feltételeknek. Később a 200 MW hőteljesítményű „Nagya“ típusjel­zésű egységek fejlesztésére is sor került. Ezeket 1977-ben gyártották le a szovjet BN-350 sevcsenkói kísérleti erőmű részére. Jelenleg a meglévő egységek további töké­letesítése és új egységek fejlesz­tése folyik. A SIGMA nemzeti vál­lalat is bekapcsolódott a gyorsre­aktoros programba. Villamos haj­tású tolózárak fejlesztésével fog­lalkozik nátriumhűtésű gyorsreak­torok primér körei részére. Jelen­leg a már elkészített protopípusok szovjetunióbeli kipróbálása folyik. Hazánk azon kevés országok kö­zé tartozik, melyek gyorsreaktoros berendezések fejlesztésével és gyártásával foglalkoznak és a vi­lág egyetlen országa, mely már megvalósította ezen berendezé­sek exportját is. Kutatóintézeteink (Atomkutató Intézet — Réz pri Prahe, Atomerő­művek Kutatóintézete - Jaslovské Bohunice stb.) a gyorsreaktorok­kal kapcsolatos elméleti munká­kon is dolgoznak. E munkák fel­ölelik a reaktorfizikai, reaktortech­nológiai és biztonsági analízisek számos problémakörét. Alapul a szovjet gyorsreaktorok prototí­pusai szolgálnak, melyek lehetővé teszik a számítási és kísérleti eredmények összevetését a reak­tor fizikai és energetikai indításá­nál, valamint üzemeltetésénél szerzett tapasztalatokkal. így ku­tatóink a gyorsreaktorok kiválasz­tott problémáiban lépést tudnak tartani a világszínvonallal. Jól be­vált formája az együttműködésnek a nemzetközi kutatókollektivák lét­rehozása, melyek együtt használ­ják a kísérleti berendezéseket, számítógépes programokat cse­rélnek és közös jelentésekben dolgozzák ki ajánlásaikat a mű­szaki tervezés és a kivitelezés részére. összefoglaló Egyértelműnek látszik, hogy az energiaigények kielégítéséhez az atomenergia szükségszerű, más­sal nem helyettesíthető és olyan energiahordozó, mely mind rövid, mind hosszú távon az emberiség energiagondjait meg tudja oldani. Rövid távon az atomenergetika a termikus reaktorokra támaszko­dik, míg hosszú távon a gyorsre­aktoroktól várja a megoldást. A gyorsreaktorok prototípusai már üzemelnek, de széles körű elterje­désük csak e század végére vár­ható. Elterjedésük fontos feltétele a kiégett fűtőelemek újrafeldolgo- zási lehetősége, ami azonban az atomfegyverek elterjedésének ve­szélyével jár. Ennek megakadá­lyozására a műszaki lehetőségek megteremthetők, de a probléma teljes megoldása alapvetően poli­tikai síkú rendezést kíván. KOVÁCS ZOLTÁN MODUL A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁRA Szovjet-Türkméniában, ahol a nap­energia hasznosításának számos te­kintélyes kutatója dolgozik, egymást követik a jelentős gyakorlati, fejlesztési eredmények a napenergetikai beren­dezések tökéletesítésében. A válasz­téknövelés egyik legfrissebb terméke a csöves generátor, amely modulként szolgálhat különféle napenergetikai rendszerekben, egyebek között azok­ban a földi generátoregyüttesekben is, amelyeknek 500 watt a teljesítményük, s amelyeket 20 esztendeig működtet­hetnek folyamatosan. (d) ÉRDEKESSÉGEK, ÚJDONSÁGOK Takarékos tartályhajók Eredményesen befejezte pro- baútját az „Ogden Volga“ elneve­zésű 60 ezer tonnás új tartály hajó, amely rendkívül kevés energiát • használ fel saját haladásához, te­hát nagyon takarékos. Japánban épült egy libériái társaság meg­rendelésére, és elsőként szerelték fel lassan járó négyhengeres dí­zelmotorral. A Svájcban épült 10,7 MW-os hajtómotor percenként száz fordulattal forgó hajócsavar­ral jobb hatásfokot érnek el, így a gyár 12,5 százalékos hajtó­anyagmegtakarítással számol A négyhengeres motor gyártása is gyorsabb, egyszerűbb, mint az eddigi hathengeres hajómotoroké, azonkívül nagyobb raktér áll ren­delkezésre és a karbantartás is egyszerűbb. A szakértők tartottak a lassan forgó négyhengeres mo­tor esetleges kiegyensúlyozatlan­sági problémáitól, de a próbaút során semmiféle rendellenességet sem észleltek. A bazalt kincsei A müncheni egyetem ásványta­ni intézetének munkatársai immár évek óta tanulmányozzák Bajoror­szág északi részén a bazalt kelet­kezésének folyamatát. E vizsgála­tok során megállapították, hogy a bazalt, amelyet eddig csak út­burkoló anyagként és zúzalékként hasznosítottak, egyébek között 10-12 százaléknyi vasoxidot, és bizonyos esetekben akár három­százaléknyi titán-oxidot is tartal­mazhat. Ha tehát a nagy értékű ércelőfordulások a jövőben foko­zatosan kimerülnek, a bazaltot is számításba vehetik e két fontos elem előállításának kiindulási anyagaként. (d)

Next

/
Thumbnails
Contents