Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)
1982-01-15 / 2. szám
Bizonyára rengeteg érdekes település van a világon, ám a Bódva mentiek alighanem Luciabányát (Bana Lucia) tartják a legfigyelemreméltóbbnak. A stószi és mecenzéfi hegyek forrásainak és ereinek tiszta vizét összegyűjtő Bódva völgyébe Játszó (Jasov) és Mecenzéf (Me- dzev) között több keskeny, ám néhány kilométer hosszú völgynyílás torkollik. Ezek egyikének felső szakaszán rejtőzik el a világ elöl a kicsi település. Házai az északi hegyoldal alsó felében kialakított padkán sorakoznak. Egy sorban, s méghozzá úgy, olyan közel a hegyhez, hogy a háztetőről szinte a meredek erdőbe léphet az ember. A házak előtt egy keskeny út szorong, s közvetlen az út mentén a Bódva irányába mélyedő és szélesedő völgyöböl, amelynek túlsó oldalán elnyühetetlen dokumentumként ott állnak kopottan és elhagyatva a bányászidökre emlékeztető létesítmények, épületek, zúzok. A környék vasércbányászata már a XIV. században híres volt. E kies völgyben 1888-ban éppen Luca-napján tárták fel a Mecenzéf környéki bányarendszer újabb aknáját - innen ered az akkor alapított település neve is. Ma közigazgatásilag már nem önálló - néhány éve Mecenzéfhez tartozik. Amióta leállították a valamikor ötszáz munkást is foglalkoztató bányát, lakosainak száma állandóan apad. Jelenleg 230, a szlovák, a magyar és a német nyelv keverékéhez hasonlító, mánta ajkú ember lakja. Közös jellemzőjük a szerénység és a közösségi érzés. A múlt, a nehéz bányászsors, megannyi emlék összetartó kapcsot jelent ebben a közösségben. A lakosságnak közel a fele - kilencve- nen - nyugdíjasok. A fiatalok többnyire elköltöznek innen, a „világ végéről", az idősebbek viszont maradnak. Ok itt élték le életük javát, itt tudták meg, mi a munka, mi az élet, s itt, az általuk kivájt, de közben már elcsendesedett földalatti aknák és tárnák fölött akarnak megpihenni is. Ám nem tétlenül és nem unatkozva. Igaz, a helyi tánczenekar már nem járja a környéket, mint régen, hiszen a bálok, az éjszakázások már ilyen korban fárasz- tóak; az egykor magyar és szlovák nyelvű színműveket, zenés játékokat sorozatban bemutató műkedvelők is pihennek, de „Luciabánya arról volt híres, hogy sokgyerekes, szegény, de ugyanakkor összetartó emberek lakták“ (Hradicky Margit) a fúvószenekar még alkalomadtán összeverődik. Meg aztán van ittaközössé- gi életnek egy olyan szép és hasznos formája, amellyel - legalább is ilyen szinten és ilyen eredménnyel-még a Luciabá- nyától jóval nagyobb községekben sem igen találkozik az ember.- Bár nyáron, meg a téli szünidőben elég sok gyerek futkos itt, azért mégis zömmel 'mi, idősebbek alkotjuk a falut- vall a csendes bányásztelepülés jelenlegi életéről Hradicky Margit néni, a nyugdíjasok egyik fáradhatatlan szervezője.- Néhány évvel ezelőtt a helyi iskolát is bezárták, a néhány gyermek Mecenzéf re jár. Akkor született az ötlet, klubot rendezni be az üresen maradt iskolaépületben. Tudja, - folytatta - Luciabánya arról volt híres, hogy sokgyerekes, szegény, de ugyanakkor összetartó emberek lakták. Közösségi élethez vagyunk szokva. Abban nőttünk fel, s ezt aligha lehetne már belőlünk kiirtani... A klub elnökétől, Szakács István bácsitól azt is megtudtam, hogy ma hatvanöt tagjuk van, s többségük naponta összejön, naponta találkozik egymással a falucska közepén lévő épületben.- Hogy mivel foglalkozunk itt, mivel telik az idő? Mindig találunk valamilyen szórakozást. Beszélgetünk, újságot olvasunk, nézzük a televíziót, olykor a társasjátékok is az asztalokra kerülnek, van, aki kézimunkázik, meg aztán megemlékezünk egymás születésnapjáról, felkö- szöntjük a névnapjukat ünneplő társainkat... Nyáron gyakran kirándulunk, s egy-egy ilyen közeli kiruccanás során közös ebédet is főzünk a természetben, szalonnát sütünk, dalolgatunk meg szórakozunk. Amikor lehet kívülről és belülről is szépítjük második otthonunkat, gondozzuk a virágoskertet, az út széli lócákat. Meg aztán nem feledkezünk meg a betegekről sem, látogatjuk őket. Ott a hegyoldalban - mutat a faluvégi bányaépületek fölé - szintén idős ember lakik. Hol egyikünk, hol másikunk, de valaki azért mindig felmegy oda, persze nem üres kézzel, hanem legtöbbször teli szatyorral, bevásárolva. A luciabányai nyugdíjasok klubjában rendezett kiállítások egyikét volt szerencsém látni. A helyiek mintegy kétszáz kézimunkája került közszemlére. Nem valami sajátos, nem csupán e tájegységre jellemző munkák sorakoztak ott. Mindenki egy kicsit magából is adott a hímzésekbe, kivarrásokba, horgolásokba és faragványokba. Szekula Júlia például a madeira térítők mellett hímzett és horgolt kézimunkákat is bemutatott. Jozefina Kleinová csomózással készített lakásdíszeket sorakoztatott fel, Stanik Eszter keresztszemes technikával készült térítőkét, míg a többi munka Frankovics Em„ Mindig találunk valamilyen szórakozást“. (Szakács István) (A szerző felvételei) ma, Káposztás Anna, Lukács Valéria, Gizela Beliőáková és még néhány tucatnyi helyi lakos ügyes kezeit dicsérte. A férfiakat Varhola Mihály képviselte, fafaragványait és üvegfonásait mutatta be. Mihály bácsi - mint elmondta - munkához szokott ember volt örök életében, de fafaragással csak akkor kezdett foglalkozni, amikor egyszer kórházi ápolásra szorult.- Gondolkodni kezdtem, mit is csinálhatnék. Az ötletek egymás után jöttek, majd hozzáfogtam szobadíszek készítéséhez. Először csak egyszerű dolgokba kezdtem, később aztán különböző fűrészeket és vésőket is használtam. Ma már el sem tudom képzelni az életemet faragás nélkül. Mindig foglalkoztat valami. A fabrikálás - úgy érzem - edzi a türelmemet, meg aztán örömet is jelent, főleg ha másoknak is tetszik a munkám. Az egy darab fából készített, faragott falánc, a furnérlemezből összeállított csillárok, a vésett képek és más fafaragvá- nyok nemcsak Mihály bácsi hétköznapjait tették változatosabbá, hanem az említett kiállítást is. E kis ipari település lakóinak a bányászatot ugyan nem sikerült áthozniuk a múltból a jelenbe, ám a testvéri együttérzést, a közösségtiszteletet, egymás anyanyelvének, valamint kultúrájának tiszteletben tartását és ápolását majdnem csonkítatlanul. Életük azt is igazolja, hogy a bányász, a munkásember nemcsak a föld mélyén, nemcsak a munkában tud hasznosat, figyelemre méltót alkotni, hanem a föld felszínén, a közösségi élet különböző szakaszain, s még őszülő fejjel is. GAZDAG JÓZSEF A bűnözés, mint a fennálló társadalmi rend alapvető érdekeit sértő magatartás, egyidős az osztálytársadalommal. A történelmi fejlődés során a bűnözést kiváltó okok a társadalommal együtt változtak. A szocialista fejlődés végül is eltörölte a létbizonytalanságot, a magántulajdon felhalmozódását, az alapvető szükségletek kielégítésének hiányát, azokat a tényezőket, amelyek a kizsákmányoló társadalmi rendszerekben a bűnözés táptalajául szolgáltak. A bűnözés, mint tömegjelenség, még ha jelentős mennyiségi csökkenés és minőségi változás ellenére is, de fennmaradt, és ebben nem kis szerepe van az alkoholfogyasztásnak. Az ismertté vált bűncselekmények közül körülbelül minden harmadik az alkoholfogyasztással van kapcsolatban. Lubomir Hudákot, az I. Város- kerületi Bíróság tanácselnökét azzal a kérdéssel kerestük fel, hogy valóban megtalálható-e az összefüggés az alkoholfogyasztás és a bűnözés között. Lubomir Hudák elmondta:- Erre a kérdésre határozott igennel kell válaszolnunk, bár némi fenntartással. Az összefüggés oka elsősorban az alkohol hatásában kereshető; az érzelmi felhangoltságban, gát- láskiesésben, öntúlbecsülésben, valamint hosszabb távon az érzelmi élet eltompulásában, az önfegyelem, a felelősségérzet elvesztésében, a világszemlélet és az értékrend megváltozásában és az intellektuális képességek fokozatos leépülésében. Ennek megfelelően az összefüggés elsősorban az erőszakos, a tulajdon elleni és az élet, a testi épség, az egészség elleni bűn- cselekmények elkövetőinél található meg. Például a garázdaság és a hivatalos személy elleni erőszak bűntette elkövetőinek háromnegyed része volt ittas, és az alkohol jelen van minden második testi sértésnél is. Az ittas állapotban elkövetett bűncselekmények száma az állami és a társadalmi szervek minden intézkedése ellenére is gyorsabban növekedett, mint általában véve a bűncselekmények száma. Még a néhány éve végrehajtott árintézkedések sem hoztak jelentősebb változást. Ez természetesen összefügg olyan társadalmi folyamatokkal is, mint az abszolút alkoholfogyasztási tilalom alatt álló tevékenységek előfordulásának gyors növekedése. Gondolok itt elsősorban a közlekedésre. Az ittas járművezetés az összes bűn- cselekmény tíz százalékát teszi ki. márpedig éppen ezen a területen adódhatnak különlegesen súlyos következményei az elkövetők társadalomellenes magatartásának. Az ittas vezetőre jellemző a fokozottabb agresszivitás. Merészebben vezet, kockázatosabban oldja meg a közlekedési helyzeteket, ugyanakkor lassabban reagál ezekre, és természetesen a megengedett sebesség is túlságosan óvatos, megalapozatlan intézkedésnek tűnik előtte. Vannak tehát tipikusan „alkoholos bűncselekmények". A bűncselekmények második A tőkés társadalomban a létbizonytalanság és a hivatásos bűnözés, a szocialista forradalom után a régi és az új, a fiatal népi állam és a hatalmuktól megfosztott kizsákmányoló osztályok közti harc és jelenleg az életszínvonal és a szabad idő növekedése következtében az italozás, mint időtöltés, mint társadalmilag elfogadott szokás. • Milyen helyet foglal el az alkohol a fiatalkorúak bűnözésének alakulásában?- A számadatok itt kedvezőbb képet mutatnak. Több évi átlagból csoportjába sorolhatnánk ezzel kapcsolatban többek közt a rablást és a tartásdíjfizetés kötelezettségének elmulasztását, amelyek hátterében gyakran húzódik meg motívumként az, hogy elkövetőik pénzre akarnak szert tenni, hogy italhoz jussanak. Számos bűncselekménynek már a jellege is kizárja, hogy az ittas állapot szerepet játszhasson elkövetésében (korrupció, spekuláció stb.). Egyébként, minden kornak megvannak a saját problémái, amelyek bizonyos körülmények közt bűnözést kiváltó tényezőkként szerepelhetnek, tehát a bűnözés okaiként tarthatjuk számon. kiindulva elmondhatjuk, hogy a fiatalkorúak közül kb. minden ötödik elítélt követte el a bűncselekményét ittas állapotban, bár figyelembe véve azt, hogy a tábla, amely szerint „itt nem szolgálunk ki szeszes itallal 18 éven aluli személyt“ minden szórakozóhelyen megtalálható, még ez az arány is túlságosan magasnak tűnik. Az alkohol és a fiatalkorúak bűnözése kapcsolatának alakulásában rendkívül nagy jelentősége van a családi nevelésnek. A család az a természetes szociális környezet, amelyben a gyermek hozzájut az első társadalmi tapasztalataihoz, ahol először tanulja meg, mi a jó és mi a rossz, ahol értékrendje kialakul. Nagy hatással van rá a szülők viselkedésmódja, így nem meglepő ha kiderül, hogy a fiatalkorú tettes, aki bűncselekményét ittas állapotban követte el, italozó családból származik. Számos felmérés bizonyítja, hogy afia- tal visszaeső bűnözök nagy része rendezetlen családi körülmények között nevelkedett. Jellemző adat ezzel összefüggésben az is, hogy a visszaesők nagy része fiatalkorúként követi el első bűncselekményét, és hogy körülbelül a felük alkoholista, a fennmaradó részük pedig - úgymond - rendszeresen fogyaszt alkoholt. • Milyen eszközökkel rendelkezik a büntetőjog az alkoholizmus elleni harcban?- Büntetőjogunk fő célja, hogy védelmet nyújtson társadalmi rendünknek, a szocialista tulajdonnak, az emberek jogainak és jogos érdekeinek, neveljen az állampolgári kötelességek pontos teljesítésére és a szocialista együttélés szabályainak megtartására. Tehát nem akarja megbosszulni a bűncselekményt, hanem megnevelni az elkövetőjét, elősegíteni a társadalomba való beilleszkedését, megakadályozni, hogy a jövőben akár ő, akár pedig más újabb bűncselekményt kövessen el. Itt el kell mondanom azt is, hogy a büntetés (a szabadságvesztés csak egy a büntetés 10 különböző neme közt) csak akkor kerül alkalmazásra, amikor a társadalom már kimerítette az elkövetővel szemben felhasználható összes más nevelési eszközt, amely visszatarthatná a bűncselekmény elkövetésétől. A büntetéseken kívül a bíróság elrendelhet védőintézkedéseket ÚJ SZÚ 8 1982. I. 15 TEVÉKENY NYUGDÜASKLUB LUCIABÁNYÁN
