Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)
1982-04-02 / 13. szám
Tavaszi nagytakarítás A gondos autós még a tél beállta előtt bekente a kocsi krómozott részeit színtelen nitrolakkal vagy más hasonló szerrel. A kocsiszekrény külső-belső tavaszi nagytakarítását kezdjük a téli védőréteg eltávolításával. Ha nem tudjuk pontosan, hogy milyen szer oldja, akkor elsősorban nitrohígítóval próbálkozzunk! A mosást kezdjük a kocsiszekrény aljával. Ma már a legtöbb személyautót utólagos alvázvédelemmel is ellátják, mégis célszerű a sár és a sózott latyak közepesen erős vízsugárral való leveretése. Ennél a műveletnél ne használjunk semmiféle oldószert! Különös gonddal mossuk meg a sárvédő dobokat és a lemezek befelé hajlított peremeit, egyszóval: minden látható helyet, de különösen a sarkokat, éleket, ahol a sár,.megülhet“. Ne feledkezzünk meg a futóműről és a keréktárcsák belső oldaláról sem! A centripetális erő hatására ugyanis a sár szinte ,,hozzáötvöződik“ az acélpántokhoz és megbontja a kerekek pontos kiegyensúlyozottságát. Leszerelés nélkül mindig a szemközti oldalról tudjuk a vizsugarat úgy irányítani, hogy a sárkoszorú leváljék. Érdemes a lengéscsillapítók és a rugók fészkét felfelé tartott tömlővel addig öblíteni, amíg tiszta víz nem folyik vissza. Ilyenkor rendszerint nagy rögökben válik le a sár. A következő lépcsőben takarítsuk ki az utasteret. Erre sajnos a legtöbb autós kevés gondot fordít, pedig a kellemes, biztonságos autózáshoz ez is nélkülözhetetlen. Egy-egy tavaszi nagytakarítás alkalmával ne restelljük kivenni az üléseket és felszedni a padlószönyeget! Utóbbi azért is fontos, mert meggyőződhetünk arról, vajon nem kezdődött-e már rozsdásodás a cipőnkkel behordott sár és sós lé hatására. A műanyag bevonatú üléseket enyhén ultrás vízzel, szivaccsal, - makacsabb szennyeződés esetén körömkefével - tudjuk megtisztítani. Mialatt száradnak, porszívózzuk ki a kocsi belsejét. Csak teljes száradás után helyezzük vissza a megtisztított padlószó nyegeket, majd az üléseket. Lelkiismeretes munkát végzünk, ha az ülésekhez hasonló módon az oldalkárpitokat is megtisztítjuk. Ha nem sajnálunk még egy kis fáradságot, a mennyezetkárpitot is átmoshatjuk körömkefével s akkor valóban újjászületik az autó. A szélvédőket belülről is mossuk meg ultrás vízzel, majd újságpapírral vagy szarvasbörrel szárítsuk meg. Csak ezután mossuk meg magát a kocsiszekrényt kívülről. Ehhez használjunk egy deci autósampont, de előtte bő vízzel lazítsuk fel a szennyeződést. A kefét ne nyomjuk túlságosan erősen a fényezett részekre, mert összekarcolhatjuk a dukkózást. Száradás után ajánlatos még a kocsit gyorspoliturozóval fényesre dörzsölni, mert így nemcsak a külszínre adunk, hanem a festékréteget is védjük. (Krat) Gyorsasági ellenőrzés Hat szerzői bizonylat, valamint két (NDK - és egyesült államokbeli) szabadalom védi azt az eredeti félfüggesztés- konstrukciót, amelyet a moszkvai közúti közlekedési főiskola diákjai és munkatársai által kifejlesztett új versenyautóban alkalmaztak. Más konstrukcióktól eltérően ez a felfüggesztés nem bontja meg kiálló lengéscsillapítóival a kocsi aerodinamikáját: az egész blokkot az áramvonalas kocsiszekrény alatt rejtették el. A felfüggesztést a Vosztok versenyautón próbálják ki. Ezt a kocsit a moszkvai közúti közlekedési főiskolában készítették szovjet válogatottak számára. Később bármely típusú kocsiban felhasználható lesz.- (APN) Igor Jermilin, a versenykocsikkal foglalkozó laboratórium főmérnöke, az új felfüggesztéskonstrukció egyik feltalálója, és Mark Podolszkij, a kocsi bejárató szakértője Azt is mondhatnánk, hogy gépkocsivezetésnél minden a reflexen múlik.. Egy villanásnyi kihagyás tragédiához vezethet. Az életfolyamatok napi ritmusa változó. Érvényes ez a testhőmérsékletre, a pulzusszámra, az ideg- rendszer vegetatív egyensúlyára stb. Befolyásolja a fáradékonyságunkat is. A nap különböző időszakában mást és mást várhatunk magunktól. A fáradtság reflexcsökkenéssel jár. A fáradás egyébként összefügg a napi életritmussal. Számítsunk arra, hogy a fáradtság veszélye éjszaka jóval nagyobb, mint ahogy azt magunk - saját közérzetünk alapján - elképzeljük. A szemünkben érzett A reflex jelentősége szúró sajgás, a száj kiszáradása, az ásítási inger jelentkezése, az izzadás, a kézremegés pontosan jelzi, hogy most ne tovább - pihenni kell. Megállással, mély be- légzéssel, rövid sétával, néhány tornagyakorlatta! is csak kitolni tudjuk ennek határát, megszüntetni viszont csakis alvással lehet. Erős fáradtság esetén egy órás alvás szükséges a további két órányi út megtételéhez. A dohányzás, a vezetés közbeni füstölés nem tűnik nagy ügynek. Akad európai ország, ahol viszont elveszik a jogosítványt a volán mellett dohányzótól. A veszély abban rejlik, hogy rágyújtáskor csak ,egy kézzel tartjuk a volánt, a füst csípheti a szemünket, a lehulló parázs után önkéntelenül odakapunk, s közben elengedhetjük a volánt stb További veszélyforrás lehet a lábbeli is. Különösen nyáron szeretünk papucsszerű szandált viselni, amelyből könnyen kicsúszhat a lábunk, lecsúszhat a pedálról. Ne felejtsük el, hogy a féknél a pillanatnyi kiesés is 8-10 méteres csúszást jelenthet.- P. Új termékek az évtized közepén Az angol Lucas, autóvillamossági felszereléseket gyártó cég bemutatta új termékeit. Ezeket az évtized közepén szeretnék piacra dobni. A lámpák például első pillantásra egyszerűnek tűnnek, ám jelentős belső átalakuláson mentek keresztül. És még sorolhatnánk a többi újdonságot is, de most csak hármat mutatunk be. 1. Sikerült a tervezőknek olyan fényszórót készíteni, amely a légellenállást jelentősen csökkentette, de a merésznek tűnő formája mellett nőtt a lámpák fényereje is. Noha a világítás erősebb lett, viszont lényegesen kisebb a szemben jövőkre eső fény. A gyár ebben látja legnagyobb hasznát az új fényszóróknak. 2. A hátsó lámpára pillantva feltűnik annak egyszerűsége. A visszalépés okát a tervezők azzal magyarázzák, hogy a hatásosságot nem a lámpa nagysága, hanem annak az észrevehetősége határozza meg. Gyakran lehetetlen észlelni a jelzéseket amiatt, hogy a búrára eső napfény a lámpát „megvakítja“. Sikerül* most a búrákat olyan anyagból előállítani, hogy a külső fényhatás a lámpában levő égők fényét nem tompítja. 3. A Lucas tervezői ilyennek tátják a jövő kormánykerekét és műszerfalát. Minden egy helyen, mégpedig hozzáférhetően helyezkedik el. t-SZÁNTÓ GYÖRGY A VÉRZÉS ELÁLLÍTÁSA A közúti baleseteknél előforduló sérülések többnyire vérzéssel járnak. A vérzés nagyságától, gyorsaságától és időtartamától függ, mennyi vért veszít a sérült s ez mennyire gyengíti le és veszélyezteti egészségét és életét. Súlyos sokkot a vérmennyiség hirtelen felére csökkenése vált ki. Kétharmadának elvesztése már elvérzéshez vagy, belső vérzés esetén, a testüregek és az izomzat elárasztásához vezet. A test lágyrészeinek sérüléseinél szinte kivétel nélkül megsérülnek az erek is, amelyek behálózzák az egész szervezetet. Ha veröér sérül meg, a sebből szabályos időközökben élénkpiros vér lövell. A visszérből a sérülés nyomán sötétvörös vér folyik. Az érhálózatban sokszor veröerek és visszerek együtt sérülnek meg, ilyenkor vegyes vérzésről van szó, a vér színe telt vörös. Sok esetben magától is csillapodik a vérzés. Ennek ellenére gondoskodjunk még a legkisebb sérülés ellátásáról is! Nem csak azért, mert a kötés nélküli seb utat nyithat a fertőzésnek. Az ér falán képződött sérülést csakhamar vérrög zárja el. Ámde előfordul, hogy a vérzést a sebet okozó tárgy nyomása állítja el s ha hirtelen helyzetváltoztatásnál, például a sérült emelésénél, a vérrög vagy az eret elszorító tárgy elmozdul, újból megindulhat a vérzés. A mentés során nyújtott elsősegély feladata elállítani ill. megbízhatóan csillapítani a vérzést arra az időre, amíg a sérültet szakszerű ellátásban részesítik. Ennek két alapvető módszere van: a nyomókötés alkalmazása és a vérző ér elszorí- tása. A nyomókötés a sebre ill. a sérült érre gyakorolt nyomás révén gátolja a vér további ürülését az érrendszerből. A nyomással csak a vérzést csillapítsuk, ne a vérkeringést - például a végtag vérellátását - akadályozzuk. A sebet mindenekelőtt steril kótszerdarabbal, összehajtogatott gézzel vagy tiszta, vasalt zsebkendővel fedjük, ezután pólya két- három menetével rögzítjük a kötést, majd feszesebben pályázzuk, miáltal csillapul a vérzés. A tenyér erős vérzését úgy állíthatjuk el, hogy a steril kötszert markoló, ökölbe szorított, sérült kezet feszesen bepólyáljuk. Helyesen elkészített nyomókötéssel az esetek többségében célt érünk. Szorítókötést csak olyankor alkalmazunk, ha nagy verőeres vérzésnél nem érünk el eredményt. Nem veszélytelen módszer: a vérvesztességet azáltal gátoljuk meg, hogy elzárjuk a sérült testrész további vérellátását. A szorítókötés fájdalommal is jár, ami súlyosbítja a sérült állapotát. A szorítókötést a szív és a seb között helyezzük el. A vérző eret a felkaron és a combon lehet jól elszorítani, ahol csak egy hosszú csont van. Az alkaron és a lábszáron azonban két csont közt fut a verőér, tehát nehezen szorítható el, vérzései azonban nyomókötéssel csillapíthatók. A vérző ér elszorításához nadrágszíjat, rugalmas pólyát, kendőt vagy más segédeszközt használhatunk. A végtagot körülhurkoljuk vele s először szabadon összecsomózzuk, majd a csomó alá pálcát vagy rudat dugva forgatni kezdjük, hogy a pólya elég szorosan fogja körül a végtagot. Ha megszűnt a vérzés, a pálcát a végtag hosszában lekötjük. Szorítókötést azonban csak%gy órányi időre szabad alkalmazni, ezért tűzzünk a kötésre vagy a sérült ruházatára látható feljegyzést, mikor helyeztük fel, hogy az orvosi segélyhelyen ehhez igazodjanak és a vérzés csillapítása során a végtag vérellátását két órán belül felújíthassák. Nagyobbfokú vérzés esetén, ha nincs idő vagy mód nyomókötés ill. szorítókötés alkalmazására, nem marad más hátra mint a vérző eret puszta kézzel leszorítani az alább ismertetett nyomáspontokon, vagy ha a szükség úgy kívánja, kötszeren át közvetlenül a sebben gyakorolni nyomást a vérző érre. Ha a fejen látunk erős vérzést, az érnek a koponyacsonthoz nyomásával vagy ujjunkkal közvetlenül a sebben való elszorítá- sával állítjuk el; alkalmazhatunk egyébként nyomókötést is. A nyaki veröér és a kulcscsont alatti veröér sérülésénél az érnek ujjal való elszo- rítása a sebben a vérzéscsillapítás egyedüli módja. Ha ezt elmulasztjuk vagy késleltetjük, a sérült perceken belül elvérzik. A vérzéscsillapítás akár nyomó -, akár szorítókötés felhelyezésével időt vesz igénybe. Ha már nagy a vérveszteség, azonnal kell cselekedni és a vérző eret a kötés elkészítéséig a megfelelő nyomásponton szorítjuk le, ahol az ér közvetlenül a csont felett halad. Pl. a felkar közepén a belső oldalon, a comb felső harmadában elöl. A nyomáspontokat az ábrán jelöljük. A nyaki veröeret oldalt tapintjuk s a gerincoszlopnak nyomjuk ujjainkkal (fej, szájüreg, nyak felső része vérzésénél). A kulcscsont alatti verőeret az első bordának nyomjuk (váll, hónalj, felkar felső harmadának vérzésénél). A nagy hasi verőér a gerincoszlop ellenében szorítandó (alhas, ágyék, ivarszervek vérzésénél). A felkar veröerének valamint a comb verőerének acsonthoz nyomása hatékony (felső ill. alsó végtag vérzésénél). A felső végtag sérüléseinél megjelenő erős vérzést úgy csillapítjuk, hogy a végtagot felemeljük s az eret a nyomáspontban leszorítjuk. Ha csonttörésről van szó, az emelés elmarad. Ha a felkar vagy a comb verőere a könyök vagy térdelágazás előtt sérül meg, érelkötó gumiövvel állítjuk el a vérzést s a sérültet mielőbb a segélyhelyre küldjük. Az alkar, a kéz, az alsó lábszár és a lábfő ereinek vérzését nyomókötéssel csillapítjuk s a végtagot nyugalmi helyzetben rögzítjük az elszállítás tartamára. - # Mellkasi sérülésnél a bordaközi verőerek vagy az izmokat ellátó elágazásaik vérezhetnek; a vérzést használatkész kötszercsomag párnájából készített nyomókötéssel csillapítjuk. A hasfal sebére is párnás pólyát kötünk, de ha nem takarná, megfelelő nagyságú steril gézt helyezünk rá s nyomókötésként (Következik: BELSŐ ÉS TESTÜREGI VÉRZÉS) ÚJ SZÚ 16 ■ (am) 1982. IV. 2.
