Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)
1982-04-02 / 13. szám
AZ EGYKORI DICSŐSÉGBŐL NEM LEHET MEGÉLNI Tárgyilagos zárszámadás a Leleszi (Leles) Efsz-ben • Minden dolgozó jobb folytatást akar Aligha képzelhető el, hogy a körzeti egészségügyi központ dolgozójának a szövetkezet zárszámadásán való felszólalása - melyben az önkéntes véradásra hívta fel a szövetkezeti tagok figyelmét - „időzített“ jelképes figyelmeztetés, illetve tanács lett volna. Hogy a „vérátömlesztés“ mennyire szükséges volt az egykor Munka Érdemrenddel kitüntetett bodrogközi földművesszövetkezetben is, az a következőkből is világosan kiderül: a 3120 hektáros szövetkezet az utóbbi hét évben egyszer sem zárt nyereséggel, s jelenleg az állami bankban nincs egy „saját“ koronája sem, viszont az államtól felvett hiteleinek az összege meghaladja a 35 millió koronát! A TAVALYI ESZTENDŐ MÉRLEGE Ez sem rózsás. Ellenkezőleg. A tervezett 1 millió 124 ezer korona nyereségből 11 millió 750 ezer korona ráfizetés lett. Azért annyi, mert a szövetkezet a bruttó mezőgazdasági termelési feladatát csak 80,7 százalékra teljesítette, holott az anyagi költségek tervét 114,2 százalékra, a bérkimeritést pedig 100,6 százalékra. A növénytermesztésben csak a takarmányrépa, a rozs és a silókukorica mérlege volt elfogadható. A termelési feladatok gyenge teljesítése - érthetően anyagi ráfizetést eredményezett. így például 100 kilogramm dohány kitermelése nem a tervezett 2176 koronába került, hanem 9377 koronába; 100 kilogramm zöldség előállítása 183 korona helyett 520-ba stb. A 6 és fél millió korona ráfizetés elsősorban abból adódik, hogy a szövetkezet egy liter tejet 5,45 koronáért termelt, holott a felvásárlási ára 3,05 korona; egy kilogramm marhahús előállítása 34,82 koronát igényelt, eladási ára viszont 18,66 korona. S így vehetnénk sorjában az „eredményességi" mutatókat, azok mérlegét HOL VOLT A HIBA? Erre a kérdésre - a zárszámadáson elhangzottak alapján - nem nehéz válaszolni. Az elnöki beszámolóban Juhász Lajos mérnök csak körvonalazta a hibák okait. Mélyebb elemzésbe ezen a téren nem is bocsátkozhatott, hiszen mindösz- sze két hónapja került ebbe a mezőgazdasági üzembe és az elnöki tisztségbe „Meg kell mondanunk“ - szólt a tagsághoz -, „hogy sok esetben a gyenge termést nemcsak a kedvezőtlen időjárás, hanem a rossz talajelökészítés, a megkésett vetés, a hiányos növényápolás és a megkésett batakarítás is okozta. Komoly fogyatékosságnak számit az is, hogy a szövetkezetnek nincs elegendő talajművelő-, növényápoló- és takarmánybegyüjtö gépe, s hogy ami van, az nincs kellően kihasználva“. A beszámoló arra is rámutatott, hogy például amíg Fedor Miklós állatgondozó és fejó tehénként 2984 literes fejési átlagot ér el, Völgyi Sándor és Hegedűs Sándor pedig közel 2800 litert, addig Lovász Zoltán az előbbiekhez hasonló feltételek mellett még a 2 ezer litert sem érte el, így a szövetkezetben az egy tehénre eső tejhozam az elmúlt évben csak 2355 liter volt - 243 literrel kevesebb, mint 1980-ban. Hasonló teljesítménykülönbségek más ágazatokban is előfordulnak. Hogy a gazdálkodás ráfizetés volt, annak számos további oka is van. Közéjük tartozik a nagy takarmányfogyasztási keretek és a béralap indokolatlan túllépése, s nem utolsósorban az is, hogy a tavaly begyűjtött szénának csak 8 százaléka volt I. osztályú A vita is sok mindent elárult. Többek között azt, hogy „a szövetkezet illetékesei az ősszel azt állították, hogy az állatok átteleltetéséhez szükséges tömegtakarmányból van elegendő, s januárban már nem volt mit a jószág elé tenni..hogy „az állatgondozók csak részben hibásak, mert ha a siló a kellő 23-24 százalék helyett csak 12-14 százalékban tartalmaz száraz anyagot, ha a tömegtakarmány nagy része „trágya“, akkor mitől legyen tej..s hogy „javítani kell a zoo- technikai szolgálatot is, mert az állatok elhullása nagy - a veszteség értéke az elmúlt évben elérte az egy millió koronát...“. Fedor Miklóson, Drapák Ilonán, Korcs- máros Gyulán, Ruzsinszky Lászlón, Bre- zo Istvánon, Palágyi Miklóson, valamint a járási és kerületi mezőgazdasági igazgatóságok képviselőinek felszólalásain kívül érdemes volt odafigyelni Hegedűs Sándorra is: Mielőtt társult a leleszi és a bácskai szövetkezet, nem volt olyan nagy a területünk, ám az eredményeink jók voltak. Most viszont fordított a helyzet. Szerintem az utóbbi évek sikertelenségének egyik oka az, hogy mi a feltört réten, az llhón, a Nagyréten a Rakottyáson“ - és sorolta a Latorca menti további dűlők neveit - „akarunk búzát, sok búzát termeszteni. Ott, ahol a talajvíz az úr. Nem mondom, megterem ott is a kenyérnek- való, de az ottani 1,5-2 tonnás hektárhozam nem növeli az átlagos hektárhozamot. Ott csak igazán eszményi feltételek mellett lehet jó termés. Ha kisebb lenne a gabonatervünk, akkor ezekben a dűlőkben teremhetne takarmány, elvégre arra is nagy szükség lenne.“ Nem eldobandó gondolatok ezek sem, hiszen olyan mondta, aki a Latorca menti határt nemcsak néhány éve és nemcsak látásból, vagy iratokból ismeri, meg aztán való igaz, hogy a Bodrogköz termőtalajának javítása, rendezése nem halad olyan léptekkel, mint a termelési feladatok. Persze, ezt a kérdést a helyiek önerőből aligha oldják meg, itt szükség van az illetékes felsőbb szervek minél célravezetőbb közreműködésére is. MINDENKI FELELŐSSÉGTELJESEN VÉGEZZE DOLGÁT! Ahhoz, hogy a hét szűk esztendő után bőséges évek következzenek, a tagság szerint is belső rendre van szükség. „Fegyelem kell ide, sokkal nagyobb, mint eddig. Szerintem korábban kellett volna kézbe venni' a dolgot — mondta a gyűlés szünetében az egyik tag. £gy további megkérdezett érvelése: - ,,A növénytermesztésben, illetve a dohánytermesztésben nem lehet délután háromkor, vagy négykor letenni a kapát és hagyni a munkát másnapra...“. Egy gépesítési dolgozó véleménye: - Megfelelő műhely kell, no meg anyag is“. A zárszámadáson tapasztaltak alapján a vércsere megtörtént. Persze, ettől a régen sínylődő beteg még nem épül fel egyik napról a másikra, hanem csak fokozatosan. S akkor is csak úgy, ha saját maga is akarja. Hogy ebben az esetben a feltételek csokra miből áll? Többek között a tagok becsületességéből, jó munkaerkölcséből, a magas szintű szakirányításból, a következetes ellenőrzésből, és még sorolhatnánk. „Ugyanakkor azt is tudatosítanunk kell - hangzott el a zárszóban - , hogy a múltban elért eredményekből, az egykori érdemekből nem lehet megélni - azok senkit sem jogosítanak fel semmilyen kedvezményre, előnyre. Még akkor sem, ha ennyi hiányosság ellenére a szövetkezetünk ma évente 8 millió korona értékű mennyiséggel többet termel, mint hét évvel ezelőtt“ A zárszó, a summázás után felhangzott taps mintha ezt a választ fejezte volna ki: „Megértettük, s mi nem vagyunk ellene a jónak. Kérésünk csupán az, hogy mindenki felelősségteljesen végezze-feladatát. “ GAZDAG JÓZSEF • A tagság véleménye:- „Nemcsak tőlünk függ a sikeres folytatás, hanem a vezetéstől is“ (A szerző felvételei) ÓJ szú 1982. IV. 2. Bohumil Mikulcík mérnök az állattenyésztési részleg vezetője jó szakember és jó szervező G yakran hallottan a Petrova Ves-i Zlaty Kiás Egységes Földművesszövetkezet gazdálkodásával kapcsolatban; könnyű nekik, hiszen még „ott fenn“ is pártfogóik vannak. Nem tudom, akik ezt állítják, pontosan mire gondolnak, csak sejtem, hogy soron kívüli gépkiutalásra vagy arra, hogy jobb takarmányt, vetőmagot kapnak, mint a többiek. Ilyesmiről azonban szó sincs. A Petrova Ves-i szövetkezetben semmit sem bíznak a véletlenre, a terv számukra törvény. Ez elsősorban az állattenyésztésben dolgozókra vonatkozik, s így ez az ágazatuk nem véletlenül tartozik a senicai járásban az elsők közé Stefan Hrubsa, a szövetkezet elnöke szerint jó eredményeik titkát elsősorban dolgozóik lelkiismeretes munkájában kell keresni. A szóban forgó közös gazdaság 3253 hektár mezőgazdasági területen gazdálkodik. Az állatokat öt telepen, hagyományos istállókban tartják. Csupán a radimovi telepen épült egy 1000 férőhelyes borjúnevelde, amelyet a múlt évben adtak át.- Állattenyésztésünk alapja a szarvasmarha-tenyésztés - magyarázta Bohumil Mikulcík zoo- technikus. - Jelenleg négy telepen 500 üszőt nevelünk, amelyeket 15 gondozó lát el. A tejtermelésben a legjobb eredményeket a Petrova Ves-i telepen dolgozók érik el, ahol 36-an gondozzák az állatokat.- Tavaly 4231 liter tejet fejtek itt egy tehéntől. Csupán a letniciei telep fejői közelítették meg ezt az eredményt, 4132 literes átlaggal, viszont kisebb a tejhozam a rado- mi és az uníni telepen. A vezetők a hiányosságokat ismerik, kiküszöbölésük napirenden ván. Ezt bizonyítja az is, hogy 1975 óta- azután, hogy egyesült az uníni, a letniciei és a radomi szövetkezet- az egy tehénre eső tejtermelés szintjét 1200 literrel emelték. A Petrova Ves-i telep gondozóinak köszönhetően tejtermelésben tavaly elsők lettek a járásban. Látogatásunk napján találkoztunk a Petrova Ves-i telep gondozóival. Rozália Polácková nyolctagú fejőcsoportja 110 tehenet fej. Az állatok aznap átlagban 12 liter tejet adtak. Margita Benová négytagú csoportja 60 tehenet gondoz, aznapi fejési átlaguk 12,3 liter volt.- Naponta kétszer fejünk- mondotta Rozália Polácková.- A reggeli tejet azonnal elszállítják a tejgyárba, a délutánit másnap reggelig az 500 literes hűtőben tároljuk. A tej mennyisége attól is függ, milyen takarmányt kapnak az állatok és milyen bánásmódban részesülnek az etetők részéről. Egy liter tej előállításához 26 dekagramm abraktakarmányt használnak fel. Tavaly 400 tonna szemes takarmányt takarítottak meg, 25 ezer literrel több tejet termeltek a tervezettnél. Figyelemreméltó eredményeket érnek el a szarvasmarha-hizlalásban. Tavaly húseladási tervüket 105,3 százalékra teljesítették. 358,2 tonna marhahúst adtak közélelmezésre. A napi felhízás 0,965 kilogramm volt és egy kilogramm hús előállításához 2,1 kilogramm abraktakarmányt használtak fel. Az idén 3 680 000 liter tej, 360 tonna marhahús, 780 tonna sertéshús eladása szerepel a tervükben, s mindezt minél kevesebb erőtakarmány felhasználásával akarják előállítani. A sertéstenyésztési eredményekkel kapcsolatban Mikulcík mérnök a következőket mondotta.- Az elmúlt évben 853,9 tonna sertéshúst adtunk el, ami 104,1 százalékos tervteljesítést jelent. A napi felhízás 0,611 kilogrammot tett ki. 490 anyát tenyésztünk, ezektől egyenként 17,5 malacot választottunk el. A szövetkezet vezetőitől még megtudom, hogy a szarvasmarha- és sertéstenyésztésben dolgozók olyan kötelezettségvállalást tettek, amelynek értelmében 220 ezer korona értékű termékkel többet állítanak elő. Ennek értékét növeli, hogy az idei eladási terv sok tekintetben magasabb, mint a múlt évben volt JOZEF SLUKA A tejtermelésben jelenleg Margita Benová (második balról) négytagú csoportja az első. A fejőnők körében fehér köpenyben Dr. Stanislav Novotny állatorvos (A szerző felvételei) isují * ■ • Juhász Lajos tudja, milyen helyzetben került a szövetkezet élére, a jövőt illetően mégsem borúlátó. Bízik a lele- sziek és a bácskaiak munkaképességében
