Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)
1982-03-26 / 12. szám
"T \ Egy esztendő telt el a világ kommunista és munkásmozgalmának fontos eseménye, a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVI. kongresszusa óta. Ennek a kongresszusnak anyagai és dokumentumai jelentősen gazdagítják a kommunista építés elméletét és gyakorlatát. A marxizmus-léninizmus szemszögéből mélyrehatóan elemzik a Szovjetunió bélés külpolitikai helyzetét, feltárják a perspektívákat, a párt stratégiáját és taktikáját a kommunista építés új szakaszában Az SZKP XXVI. kongresszusának határozatai továbbfejlesztették a marxiz- mus-leninizmust. A kongresszus hangsúlyozta korunkban a marxista-leninista párt elméleti tevékenységének fontosságát, példázta és példázza az SZKP képességét az elméleti következtetések levonására és az általánosításra. Ezt a tényt bizonyítja a forradalmi világfolyamat új jelenségeinek, a nemzetközi problémák tudományos elemzése és elméleti általánosítása, a nemzetközi kapcsolatok marxista-leninista elméletének fejlesztése, a párt tudományosan megalapozott külpolitikai irányvonala. Külön ki kell emelni a kongresszus megállapítását a szocializmusért és a szocialista építésért vívott harc formáinak általános törvényeiről és nemzeti sajátosságairól; a szocialista orientációjú államok fejlődése alapvető iránya azonosságának tudományos meghatározásáról; a kapitalizmus általános válsága további kiéleződésének feltételei között a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttműködése politikájának jellegéről. A kongresszus anyagai és dokumentumai továbbfejlesztették a fejlett szocializmus koncepcióját is. A kongresszus gazdagította a világ kommunista és munkás- mozgalmának elképzeléseit a kommunizmus anyagi-műszaki alapja építésének, a kommunista társadalmi viszonyok formálásának és az új ember nevelésének módjáról. A kongresszusi anyagok feltérképezik az SZKP óriási tevékenységét nemcsak a bel- és külpolitika bonyolult feladatainak a megoldásában, hanem a párt megszilárdításában, munkája módszereinek és formáinak tökéletesítésében is. A kongresszus továbbfejlesztette a szovjet társadalom kommunista párt általi vezetésének lenini alapelveit, a fejlett szocializmus építésének feltételei között ★ V ÚJ SZÚ 3 Az SZKP XXVI. kongresszusa határozatainak rendkívüli internacionalista, nemzetközi jelentősége van. Gustáv Hu- sák, a CSKP KB főtitkára, az SZKP XXVI. kongresszusán részt vevő külföldi delegációk tiszteletére a Kremlben rendezett ünnepi fogadáson ezt mondotta: ,,A kongresszus egész tanácskozását átható fontos gondolatok a tapasztalatok gazdag kútforrását jelentik a szocializmus építése útján haladó- országoknak. A nemzetközi kommunista és munkás- mozgalom, valamint a nemzeti felszabadító harc számára az ösztönzés kimeríthetetlen kútforrásai“. A kongresszusi határozatok vonzásában élnek ma is a testvéri kommunista és munkáspártok, valamint az egész világ dolgozói, mivel az élet bizonyítja, hogy az SZKP tapasztalatai, amelyeket magukban foglalnak a kongresszusi dokumentumok és anyagok s amelyeket megvalósít a szovjet nép, rendkívül hatnak bolygónk lakosai gondolkodásmódjára, az egész társadalmi fejlődésre. Ez az alapvető magyarázata annak, hogy a szocializmus ellenségei és lakájaik miért igyekeznek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta kétségbe vonni az SZKP, azon párt tapasztalatainak nemzetközi érvényességét, amely a munkásosztály élén állt és áll a szocialista forradalom győzelméért és a szocializmus építéséért folytatott harcban és ma a szovjet népet a kommunizmus felé vezeti. A szocializmus ellenségeivel egy csatasorba állt az Olasz Kommunista Párt vezetősége is Állásfoglalásaiban oda jutott, hogy kétségbe vonja a Szovjetunióban a szocializmus létét, befeketíti az SZKP-nak és a szovjet népnek, valamint a szocialista országok közössége népeinek történelmi győzelmeit. Az SZKP-nak olyan szerepet tulajdonít, hogy a többi kommunista és munkáspártra rákényszeríti a szocializmussal kapcsolatos „modelljét“. Az OKP vezetősége azt állítja, hogy az olasz kommunisták országukban a szocializmus „saját modelljét“ akarják megvalósítani, amely jobb, tökéletesebb lesz a más országokban létezőnél. A marxisták-leninisták határozottan elvetik a szocializmus „modelljéről" szóló tézist. Nem létezik semmiféle szovjet „modell“. Vannak szovjet tapasztalatok, egyrészt általános érvényűek, másrészt nemzetiek, sajátosak. Ugyanez vonatkozik bármely más szocialista országra. L I Brezsnyev éppen az SZKP XXVI kongresszusa szószékéről jelentette ki. ,,... el kell ismerni, hogy senki sem kényszerít másra az adott ország sajátosságait semmibe vevő sablonokat és sémákat“. Az SZKP-nak erről a magatartásáról tud az OKP vezetősége is. Az OKP vezetőségének célja saját szocialista „modelljét“ ráerőltetni más kommunista és munkáspártokra. Azt a modellt, amely nem alaposan kidolgozott elvekre épül, - amelyek tekintetbe vennék Olaszország sajátosságait hanem elvont elképzelésekre Az OKP vezetősége megkísérli gyalázni a szovjet nép és az SZKP nagy és győzelmes történelmi útját, Lenin pártjának hozzájárulását a szocialista és a kommunista építés elméletének és gyakorlatának a gazdagításához. ★ Az SZKP tapasztalatainak nemzetközi jelentősége elsősorban korunk jellegéből következik. Ennek fő tartalma a kapitalizmusból a szocializmusba és a kommunizmusba való átmenet. E tapasztalatok jelentőség^ következik továbbá a'forra- dalmi munkásmozgalom internacionalista jellegéből, a nemzetközi munkásmozgalom érdekeinek, céljainak és eszményeinek azonosságából és történelmi szerepéből. Harmadszor abból a tényből, hogy az októberi forradalmat olyan ellentétek váltották ki, amelyek nemcsak Oroszországot jellemezték, hanem az egész világot az imperializmusés a kapitalizmus általános válságának szakaszában. Negyedszer, ezeknek a tapasztalatoknak a jelentősége következik a szovjetek országa, azon ország győzelmes fejlődéséből, amelyben a gyakorlatban sikeresen valósítják meg a tudományos szocializmus alapelveit és törvényeit, a szocialista társadalmi rend törvényeit. Továbbra is tartós érvényűek az SZKP tapasztalatai a szocialista forradalom győzelméért folytatott harc’formái kérdésében. Az objektív helyzetnek, valamint a kizsákmányoló országok ellenállása erejének értékeléséből kiinduló bolsevik párt a harc békés és fegyveres formáit is alkalmazta. Persze, V. I. Lenin 1917-ben Oroszországban alig valószínűnek tekintette a forradalom békés fejlődésének lehetőségét. Azóta a forradalom békés fejlődésének lehetősége jóval nagyobb lett. A kommunisták határozottan fellépnek az olyan opportunista nézetek ellen, hogy a kapitalizmus szocialista forradalom és osztályharc nélkül „békésen belenőhet“ a szocializmusba. Egyidejűleg elutasítják azt a balos állítást, hogy a forradalom békésen nem fejlődhet. L. I. Brezsnyev az SZKP XXVI. kongresszusán hangsúlyozta, hogy a forradalmi harcban „előfordult fegyveres küzdelem, valamint az új társadalmi rendhez való béKés átmenet formái is; a hatalom gyors átvétele a dolgozó osztályok által, valamint hosz- szan tartó folyamatok is“. Csakhogy bármilyenek is a szocialista forradalom megvalósításának formái, azt a munkásosztály hatalmának, a proletár- diktatúrának kell betetőznie. V. I Lenin A proletárforradalom és a renegát Kautsky című müvében leszögezte, hogy a hatalomnak, a proletárdiktatúrának kérdése a proletárforradalom alapvető kérdése, a proletariátus egész osztályharcának legfontosabb kérdése. Ennek formái, amint arról az eddigi tapasztalatok tanúskodnak, különfélék lehetnek, a lényeg azonban mindig azonos. Mégpedig a győzelmes osztálynak, a proletariátusnak diktatúrája, amelynek következetesnek kell lennie a társadalmi élet minden területén. A CSKP XIII. kongresszusa után a pártban és a társadalomban kialakult válság tanulságai c. dokumentum megálllapitja, hogy a szocializmus tartós és változatlan értékei közé tartozik „a szocialista állam szerepe a proletárdiktatúra eszközeként“ A marxizmus-leniniz- mus e tézisének igazát bizonyítják a jelenlegi lengyelországi fejlemények is. Az SZKP-nek és a szocialista országok többi marxista-leninista testvérpártjának tapasztalatai megerősítették és megerősítik a marxista- leninista elmélet megállapításának helyességét, hogy a szocialista építés folyamatának néhány olyan alapvető törvénye van, amely érvényes a szocializmus útjára lépő minden országra. E törvények közé tartozik: a dolgozó tömegek vezetése a munkás- osztály által, amelynek élén a marxista— leninista párt áll; a proletárdiktatúra következetes érvényesítése; a munkásosztály szövetsége a parasztság alapvető tömegeivel és a dolgozók egyéb rétegeivel; a tőkés tulajdon felszámolása és az alapvető termelőeszközök társadalmi tulajdonba vétele; a népgazdaság tervszerű fejlesztése a nép jólétének szüntelen növelése érdekében; a szocialista forradalom megvalósítása az ideológia és a kultúra területén; a nemzetiségi elnyomás felszámolása és a nemzetek közötti egyenjogúság és testvéri viszony megteremtése; a szocializmus vívmányainak védelme a külső és a belső ellenség kísérleteivel szemben; az adott ország munkásosztályának szolidaritása a többi ország munkásosztályával - a proletár internacionalizmus. ★ A jubileumi évben - a Szovjetunió megalakulása hatvanadik évfordulója esztendejében - különösképpen kidomborodik az SZKP tapasztalatainak nemzetközi jelentősége a soknemzetiségű szovjet állam építésében. Ezek a tapasztalatok igazolják a marxizmus-leniniz- mus azzal kapcsolatos téziseit, hogy a nemzetiségi kérdést következetesen csak a társadalom szocialista átépítése alapján lehet megoldani; hogy a formális polgári demokráciától eltérően, a szocialista demokrácia a nemzeteknek biztosítja az egyenlő jogokat és lehetőségeket s a különböző nemzetek és nemzetiségek dolgozói létfontosságú érdekeivel összhangban megteremti a nemzetiségi problémák / megoldásának feltételeit; hogy a szocialista állam valamennyi nemzetének és nemzetiségének szoros egysége, sokoldalú felvirágzása és következetes közeledése a szocialista rendszer jellegéből következik és a szocializmus fejlődésének objektív törvénye; hogy a szocialista köztársaságok szövetsége a soknemzetiségű állam elrendezésének legéletképesebb és legtökéletesebb formája, amely harmonikusan hangolja össze a társadalom érdekeit minden nemzet és nemzetiség érdekeivel. A soknemzetiségű szocialista állam építésének, a bonyolult nemzetiségi problémák megoldásának szovjet tapasztalatai hazánkban is teljes igazolást nyertek. Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, Csehszlovákia Kommunista Pártja XVI. kongresszusán megállapította: „Jogos büszkeséggel mondhatjuk, lényegében teljesítettük azt a feladatot, hogy megszüntessük a nemzeteink gazdasági, politikai és kulturális életfeltételeiben történelmileg kialakult különbségeket A Csehszlovák Szocialista Köztársaságban nincsenek már elmaradott területek". A szovjet állam és a szocialista közösség országai fejlődésének története arról tanúskodik, hogy a munkásosztály csak akkor tehet eleget történelmi szerepének, ha élén forradalmi marxista-leninista párt áll. A történelmi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a munkásosztály forradalmi pártja olyan párt, amely a marxizmus-le- ninizmus elméletéhez, az egyetlen helyes tanításhoz igazodik a szocialista forradalom győzelméért vívott harcban és az új társadalom építésében. Ez a párt szoros kapcsolatban áll a tömegekkel és egész tevékenysége, valamint igyekezete a dolgozó ember javát szolgálja. Ez a párt a demokratikus centralizmus, a magas fokú öntudatosság és a mindenkire egységesen vonatkozó fegyelem alapjaira épül. Ez a proletár internacionalizmus pártja. Az SZKP tapasztalatai megerősítették és megerősítik azt a marxista-leninista tanítást, hogy a szocializmus építése útjára lépő társadalom fejlődésének bizonyos szakaszai és időszakai vannak. A szocializmus alapjainak felépítése, vagyis a népgazdaság minden szektorában a társadalmi tulajdon megszilárdítása útján a kizsákmányoló osztályok felszámolása még nem teszi lehetővé a közvetlen átmenetet a kommunizmusba. A győzelmes szocializmusnak át kell mennie az érés bizonyos fokain, s csak ezt követően teszi lehetővé a fejlett szocialista társadalom a kommunizmus építését. A gyakorlat arról tanúskodik, hogy a szocializmus fejlesztése nem kevésbé összetett és felelősségteljes feladat a szocializmus alapjai felépítésénél Az SZKP XXVI. kongresszusán újra hangsúlyozták, a szocializmus és a kommunizmus építésének gazdag tapasztalatai, ,cá- folhatatlanul megerősítik, hogy . . .a kommunizmus felé vezető út a fejlett szocializmus szakaszán át vezet... ez a kommunista alakulat megteremtésének elkerülhetetlen, törvényszerű és történelmileg hosszú időszaka" A fejlődés dialektikája egyszerűen olyan, hogy a fejlett szocialista társadalom, tökéletesedésével egyidejűleg, fokozStosan átnő a kommunista társadalomba. Ez a kétfolyamatelválaszthatat- lan egymástól. Bármilyenek legyenek is a szocializmust építő országok sajátos feltételei, a saját alapján történő tökéletesítésnek, az érett, fejlett szocializmus szakasza a társadalmi változások elkerülhetetlen láncszeme, a kommunizmus irányában való fejlődés viszonylag hosszú időszaka. Természetesen ez az elkerülhetetlenség, ez a törvényszerűség sajátos módon valósul meg az egyes szocialista országok feltételei között. így például a Szovjetunióban csak az új rendszer alapjainak lefektetése után lehetett felépíteni a fejlett szocializmusnak megfelelő anyagi-műszaki bázist. Ez nyilván a közös útja mindazoknak az országoknak, amelyek gazdasága alacsony vagy közepes színvonalat ér el a szocialista átalakulások kezdeti szakaszában Viszont sok vonatkozásban más lesz a helyzet azokban az országokban, amelyekben a szocialista társadalom győzelme idején rendkívül fejlettek lesznek a termelőerők. De ezekben az országokban is feltétlenül meg kell oldani a fejlett szocializmus építésének és tökéletesítésének olyan bonyolult feladatait, amilyen például az egész társadalom élete szocialista alapokon történő szervezésének nem könnyű feladata. A többi között el kell sajátítani a népgazdaság tervezésének és irányításának tudományát. Biztosítani kell a társadalom valamennyi osztálya és csoportja közeledését, a munkásosztály szocialista érdekei és kommunista eszményei alapján. A lakosságba bele kell oltani a szocialista öntudatot, fejleszteni és tökéletesíteni kell a szocialista államiságot és a szocialista demokráciát. ★ Az SZKP történelmi útján értékes tapasztalatokat gyűjtött a szocialista forradalom győzelméért folytatott harcban, a szocializmus és a kommunizmus építésében. Az SZKP példája, annak az országnak ereje, amelynek élén áll és internacionalista politikája - ezek a tényezők avatják a Szovjetunió Kommunista Pártját a kommunista világmozgalom élcsapatává. „A kommunista és munkáspártok - állapította meg a kommunista és mun-, káspártok képviselői 1969. évi tanácskozásának nyilatkozata - egyöntetűen kijelentik, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja, a kommunista mozgalom legtapasztaltabb és legedzettebb osztaga a kommunista világmozgalom általánosan elismert élcsapata volt a múltban és ma is az“. Erről a tényről tanúskodott az SZKP XXVI. kongresszusa is, amelynek határozatait felhasználja korunk haladó, forradalmi világmozgalma JÁN MADER 1982. III. 26,
