Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)

1982-03-19 / 11. szám

Vasárnap 1982 március 21. A NAP kel - Kelet-Szlová- kia: 5.37, nyugszik 17.49 Közép-Szlovákia: 5.45, nyugszik 17.57 Nyugat-Szlo­vákia: 5.53, nyugszik 18.05 órakor A HOLD kel - 4.10, nyug­szik 13.18 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük BENEDEK ÉS BLAHOSLAV nevű kedves olvasóinkat • 1902-ben született Karel VACEK cseh zeneszerző, ér­demes művész • 1917-ben született Frank Joseph HARDY ausztráliai író • 1922-ben született BÁ­RÁNY Tamás író, újságíró. AZ ÚJ SZÓ JÖVŐ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL AZSZKP TAPASZTALATAINAK NEMZETKÖZI JELENTŐSÉGE JÁN MADER ÍRÁSA KATASZTRÓFÁUS KÖVETKEZMÉNYEK NYIKOLAJ SZMIRNOV CIKKE KELL-E NEKÜNK 10 MILLIÓ? KESZEU BÉLA RIPORTJA DOLGOS ÉVEK LALO KÁROLY RIPORTJA NEM A BETEG, AZ ORVOS UTAZIK GAZDAG JÓZSEF RIPORTJA A VÁDLOTTBAN IS MINDIG AZ EMBERT LÁTJA FEKETE MARIAN ÍRÁSA A SZERELMET VÁLASZTOTTAM RÉSZLET JAN SUCHL REGÉNYÉBŐL Nincs könnyű dolguk a tizenéves gyerekeknek, akik felvételi vizsgáztató bi­zottság elé kerülnek, ha gimnáziumban, vagy szak- középiskolában kívánják folytatni tanulmányaikat A gyerek nagy lélegzetet véve megoldja - ha meg tudja oldani - a kapott pél­dákat, feladatokat Azután elbeszélget a vizsgáztatók­kal, vagyis: válaszol, ha tud, néhány kérdésre. Ko­moly próbatétel ez. Nincs könnyű dolga a bi­zottságnak se. Az írásbeli és szóbeli eredményeket, válaszokat mérlegelve kell döntenie. Persze, az alap­iskolai jellemzéseket is fi­gyelembe véve. Ezek a jel­lemzések hivatottak pótolni a választ minden olyan kér­désre, amelynek felvetésé­re ilyenkor nincs idő. Csakhogy a jellemzések különfélék. íme néhány idézet: ,,Már kora gyermek­llllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll kora óta foglakoztatja a vá­lasztott szak.“ ,.Tudatosan képezi magát ezen a sza­kon." ,,Nagyszerű érzéke van a természettudomá­nyos gondolkodáshoz." ,, Vitaképes a marxista ideo­lógia kérdéseiben." ,,AI­Sanda gyanúm kotó módon tanul." ,,Érve­lése logikus, válaszai hatá­rozottak." Szóval, se szeri, se szá­ma a kiválóságoknak. Hemzsegnek a zsenijelöl­tek és a marxista ideológu­sok Papíron. Mert ugye­bár, amikor a diák a gyen­gén sikerült írásbeli után a szóbelin is rosszul szere­pel, csak igen, vagy nem, esetleg talán szavakkal vá­laszol a kérdésekre, látni: mennyit ér az iskolai jel­lemzés. ■ Sanda gyanúm, hogy az ilyen jellemzéseket azért ír­ták az osztályfőnökök, mert eleve szabadulni akartak a vádtól: akadályozták a gyerek boldogulását, nem kérem, ez alaptalan vádaskodás Ók zöld utat adtak neki, annyi előre­gyártott dicséretet írtak össze róla, amennyire kép­zelőerejükből és idejükből futotta. Különben a felvétel a szerencse dolga is. Ők megtették a magukét, még többet is, amennyit róluk feltételeznek a kedves szü­lők, az anyukák, az apukák... Más ügy persze, hogy a sanda gyanúm ellenére is ezer meg ezer gyerek állja a felvételi vizsga próbáját. Értük sokat tettek a peda­gógusok. Talán valamivel többet is, mint amennyit ró­luk feltételeznek a kedves szülők, az anyukák, az apukák. Vitathatatlan asszociáci­ós készségemet bizonyítja, hogy egy csodálatos pék­sütemény révén a régmúlt jutott eszembe. Megboldo­gult diákkoromban a men­za utolérhetetlen szakács- művésze, bizonyítván felül­múlhatatlan tudományát, a langyos víz után lekváros metéltet szolgált fel - sava­nyú uborkával. Tapintatos tányércsörömpöléssel, láb­dübörgéssel figyelmeztet­tük kb. tíz kilométeres iz- léscsuszamlására Lehet, hogy magába szállt, mert egy ünnepi ebédhez pu­ding is járt. Gusztosos, ra­gyogóan rózsaszín volt, csak ehetetlen. Porcukor helyett ugyanis sót tett be­le. Gusztus kérdése az egész. Az olaszok például macskát esznek, mi üzemi kosztot. ízlések és szaká­csok különbözők. Ez a régi újítási láz ma sem lankadt, az élelmiszer- iparra is kiterjedt A rozs- rryói (Ftoznava) modern ke­nyérgyár is remekelni akart. Forgalomba hozta az úgynevezett „sós zsöm­lét". Szíves engedelmükkel megpróbálom leírni. A zsömlét! Hát kérem, ez a vakarék inkább hasonlít Mit sütsz ki - pék egy gutaütött hörcsöghöz, amit enyhe tűzön megpör­költek s nyakon öntöttek valami gyanús, sós folya­dékkal. Az íze jó. Jó sós!!! Belseje vagy ragadós, vagy fekete, vagy üreges. Hara­pás elölt találgasson a ked­ves vevő. Igazuk is van! (Mármint a pékség vezetői­nek ) Mit szólna a dolgozó, ha pirospozsgás, kívül ro­pogós, belül omlós péksü­teményt kapna a pénzéért. Még valaki meg is sér­tődhetne. Azt is rebesgetik, hogy ez a fenomenális találmány a túlkelt, vagy el nem kelt zsemlék pótsütése által jött a világra, a fogyasztók gyö­nyörködtetésére. A sós lé pedig kozmetika, hogy mint a hiú nő, el ne árulja a korát. A továbbiakban epedve várjuk a mustáros vajaskif­lit, a folyékony brióst, tor­más túrósrétest, mazsolás sósstanglit, lekváros légy­ölő galócát. Ha esetleg eme értékes termékek előállítá­sa nagyobb beruházást igényelne, úgy lemondunk róluk. Megelégednénk to­vábbra is a kívül sótlan, pirospozsgás, ropogós, be­lül omlós, friss zsömlével is. lillllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllH IDŐSZERŰ GONDOLATOK Tudatában vagyunk annak, hogy teljes egészében nem lehet egy év alatt bevezetni a tervezés és a gazdaságirányítás új szabály­zóit. Olyan folyamat ez, amelyet bizonyos területeken egyes váratlan népgazdasági je­lenségek is befolyásolnak. Olyan kérdések is vannak, amelyeket koncepciózusán újra át kell tekinteni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy előbbre haladtunk. A 7. ötéves tervidő­szak első éve felaldatainak ez évi teljesítése ma szemmel láthatóbban figyelmeztet ben­nünket az irányító munka fogyatékosságaira a vezetés minden szintjén, mint bármikor a múltban. A legfontosabb tanulság az, hogy a népgazdaság tervszerű irányítási rendsze­rét tökéletesitő intézkedések elveiből nem szabad engedni. Éppen ellenkezőleg, támo­gatni kell és el kell mélyíteni ezen étvek megvalósítását, és tartósan kell törekedni teljes mértékű gyakorlati érvényesítésükre. Ez határozza meg tevékenységünknek, irányi­tó és ellenőrző munkánknak fő irányát. A központi szerveknek aktívabban kell foglalkozniuk egyes olyan kérdésekkel, ame­lyek megoldása hatékonyabb nyomást gya­korol a műszaki haladás meggyorsítására, a szocialista gazdasági integráció kibonta­koztatására. További cél, hogy támogassuk a termelő és a nem termelő szférának ahhoz fűződő érdekét, hogy munkaerőt, munkát takarítson meg és progresszív terveket fo­gadjon el. Fokozatosan olyan értékelési kri­tériumokat kell megszabnunk, amelyek a szervezetek gazdálkodásában megfelelnek az árviszonyoknak, s visszatükröződnek a külgazdasági kapcsolatokban. Mindazon intézkedéseknek, amelyeket a tervezés, a finanszírozás és az irányítás területén fogadtunk el, és amelyeket tovább fejlesztünk, egyedüli céljuk van: megterem­teni a feltételeket a gazdasági élet teljesítő­képességének és hatékonyságának növelé­séhez, az irányító munka hatékonyságának fokozásához. De ha az intézkedések végre­hajtásához a régi, elavult módszerekkel vi­szonyulnak, akkor nem lehet a dolgokat megjavítani. Sajnos, azonban az ilyen hozzá­állás sok helyen mindmáig megmaradt, e ezt nem lehet tovább tűrni. Az emberek munká­ját következetesen eredményeik alapján kell elbírálni. Aszerint, mennyire kezdemé- nyezően segítik elő a XVI. pártkongresszu­son a nyolcvanas évek első felére kitűzött gazdaságpolitika alapvető céljainak elérését. Tudatosítani kell, hogy minél nagyobb rendet teremtünk a tervezés szervezésében, a bérezésben, minél folyamatosabb lesz a termelés üteme, annál nagyobb teret bizto­sítunk az emberek kezdeményezésének. És erre valóban nagy szükségünk van. Persze nem arra a kezdeményezésre, an.ely csak mulasztásokat pótol, amely mások fogyaté­kosságait és nemtörődömségét ellensúlyoz­za. A rendteremtésre való törekvés során támszkodni kell a szakszervezeti szerveze­tekre, a kiváló munkásokra és újítókra. Csak aktiv közreműködéssükkel érhetjük el a kellő eredményeket. (Részlet Lubomír Strougal elvtársnak a CSKP KB 4. ülésén elhangzott felszóla­lásából) iQj6Q<m<9(ir Minden reggel hajnali ne­gyed négykor ébreszti az óra Blahut Istvánt, a Nagymegyeri (Őalovo) Efsz fejőjét. Gyorsan összekapja magát és siet az istállóba, mert pontosan négy órakor kezdi a munkát. A tehe­nek elé hozamuk szerint rakja a jó minőségű ízesített takar­mányt. Szigorúan figyeli, me- v lyik hogyan fogyasztja az abra­kot és a silótakarmányt, és azt is, hogy mennyi tejet ad A kis hasznosságú állatot nem túri a rábízott állományban. Azok a kedvencei, amelyek napi tej­hozama harminc vagy még en­nél is több liter. Mindig feljebb emeli a mércét. Napról napra, évről évre több tejet akar fejni. A múlt évben tehenenként át­lagosan 4792 liter tejet fejt, a napi tehenenkénti átlagos ho­zam több mint 13 liter volt. v. A tehenek etetése és tisztí­tása után fejéshez készülődik. Kezébe veszi a 38—40 fokos meleg vízzel teli vödröt, bele­áztatja a törlőrongyot és lassan mosogatja, masszírozgatja a tehenek tőgyét. Tapasztalata (Hajdú András felvétele) szerint az ilyen felkészítés után az állatok megnyugszanak és jól tűrik a gépi fejést. Általában 5-7 perc alatt fej ki egy tehe­net. Ügyel arra, hogy a tőgy­ben ne maradjon tej. Géppel is csöpögtetó fejést végez, mert az utolsó cseppekben van a legtöbb zsír. A gyors és jó munka forté­lyait alaposan elsajátította, s ennek köszönhetően a járási fejöversenyen harmadik helye­zést ért el. Nagy eredmény ez a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban, ahol erős a mezőny, mert sok a hozzá hasonló jó fejő. Minden má­sodpercet kihasznál az előké­születre és a fejésre, közben arra is ügyel, hogy az állat egy esetleges hibás mozdulat után ne nyugtalankodjék. Eredményei a legjobbak a szövetkezetben, de többet akar, így szüntelenül képezi magát. A vezetőség javaslatá­ra két egyhónapos tanfolyamot végzett. Ä szakkérdésekhez is hozzá tud szólni, amikor Lelo- vics Mátyás fözootechnikussal beszélgetnek az állomány fej­lesztéséről. Elégedett a szlo­vák-tarka és a holsteinfriz faj­ták keresztezéséből nemesí­tett tehenekkel. Nagy tejelé­kenységűek és jól értékesítik a takarmányt. A termeléshez általában kedvezőek a feltételek A szö­vetkezet vezetői mindig azt ké­rik, hogy elegendő és jó minő­ségű abrak- és tömegtakar­mányt tartósítsanak a tehénál­lomány számára. Ó is azt vall­ja, hogy a száján keresztül fejik a tehenet. Lassan véget ér a reggeli műszak. Gondosan megtisztít­ja a fejögépet, és a helyére teszi. Az állatok alatt megiga­zítja az alomszalmát. Jó ideig tesz-vesz, az istállóban mindig akad munka. Azt tartja, hogy a jó fizetésért legalább nyolc órát kell dolgoznia naponta. Az elkapkodott munka után nem várhat nagy tejhozamot. Az idén pedig jobban kell dolgoz­niuk, mint tavaly, mert a többi fejővel együtt vállalta, hogy a tejtermelés tervét túlteljesítik. Nem akarnak szégyenben ma­radni, a szövetkezetben újra a legjobbak közé akarnak tar­tozni. BÁLLÁ JÓZSEF ERŐS MEZŐNYBEN x ÚJ szú 2 1982. III. 19.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents