Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)
1982-03-05 / 9. szám
N em titok, hogy természetünkből kiveszőiéiben van az a kincs, amelyet a külföld annyira irigyelt - az apróvad. Erről meggyőződhetünk, ha a vonat vagy az autó ablakából a mai tájat összehasonlítjuk a még 1975-1976-ban látottal. Akkor még - főként tavasszal, mielőtt a vetemény gyors fejlődésnek indult - a földeken szinte hemzsegett a vad. Ma már gyökeresen más a helyzet. Ez a tény elgondolkoztat az okokról és a helyzet javításának módjáról. Tudatában kell lennünk annak, hogy az ember csak az egyik, noha a leghatékonyabb tényezője a természet rendszerének, amelyben az egyes láncszemek kötődéseinek és összefüggéseinek kialakulása évmilliókig tartott és az egyetlen láncszembe történő beavatkozás sok továbbiban nyilvánul meg. Az ökológiai változások lebecsülése, különösképpen a mezőgazdaságilag müveit területeken, kifejezésre jutott a hazai vadászat fejlesztésének 1980 előtti koncepciójában is, amely számolt az apró- vad-állomány jelentős gyarapodásával. Jóllehet erre utalt a fácán alkalmazkodó képessége és mesterséges tenyésztésének eredményei, óva intők voltak a mesterséges tenyészetek csekély hatékonyságának tényei. Elsősorban a természetbe kihelyezett és a puskavégre kerülő állatok száma közti jelentős különbség vagy az elejtett nyulak számának noha lassú, de tartós csökkenése, úgyhogy vadászatukat 1979-ben csaknem teljesen meg kellett szüntetni. Ma már tudjuk, hogy ez következménye a természet megbomlott biológiai egyensúlyának, amit számos egyidejűleg ható tényező okozott. Egyelőre nálunk nem rendelkezünk elegendő alapanyaggal ahhoz, hogy ezeket a tényezőket pontosan értékelhessük és kategorizálhassuk az állatokra gyakorolt hatásuknak megfelelően. Csak bizonyos valószínűséggel állapíthatjuk meg, hogy milyen tényezők jönnek tekintetbe. A legfontosabbak közülük - a nagytáblás gazdálkodás, a kemizálás és a gépesítés - a mezőgazdasági nagyüzemi termelés számlájára írhatók. Az első tényező esetében a földhasználat módját alapvetően változtatta meg a növénytermesztés szakosítása és összpontosítása, ami megkívánta a tájrendszerek szerkezeti átépítését. Alapvető negatív tényezőnek tekintik elsősorban azt, hogy eltűntek a természetes búvóhelyek és mind szegényesebb az állatok tápválasztéka, esetenként leszűkül egy-egy növényre, sót, a termés nagy területekről történő betakarítását az „éhség időszaka“ is követi. Ezután a más élelemre történő átállás jelentős változásokhoz vezet az állatok emésztőszerveiben. Ennek velejárói az emésztési nehézségek, amelyek főleg a fejletlen egye- dek nagy elhullását idézik elő. Ugyanakkor egyes legelői növények hiánya az állatok fizikai fejlődése idején, főleg a fiatal nyulaknál, csökkenti az élősködőkkel szembeni ellenállóképességüket. Ennek következtében van úgy, hogy állományuk 90 százaléka is elpusztul. Az állatállományra kedvezőtlenül ható további, nem kevésbé fontos tényező a vegyszerezés. Egyrészt a vegyszerek növekvő felhasználása, másrészt helytelen adagolásuk és alkalmazásuk. A növényvédőszerek alkalmazása nemcsak csökkenti a növényi és az állati eredetű táp változatosságát, hanem ezzel egyidejűleg az ellenállóképessé vált kártevő rovarok maradványaival ártalmas anyagok is kerülnek az apróvad szervezetébe és ott felhalmozódnak. A mezőgazdasági növények, elsősorban a lucerna védelmére azonban más, kifejezetten mérgező anyagokat is használnak, különösképpen a mezei pocok irtásában. Ezzel összefüggésben az utóbbi években csökkent az őzek száma is. Ez egyrészt annak számlájára írható, hogy a toxikus anyagok alkalmazása miatt elpusztulnak a gyengébb és a fiatal egyedek, másrészt a genetikai következmények miatt csökken az újratermelési képesség. A vadállomány apadásáért a mező- gazdasági munka gépesítése is „tehet“. A nagyon gyors és széles sávban éjjelnappal működő gépek szinte minden vadat megsemmisítenek. Menekülésre alig van módjuk, mert a gépeket nem szerelik fel riasztóberendezéssel. A rendelkezésre álló adatok a mezőgazdasági munkálatok gépesítése következtében elpusztul az apróvad évi növekményének csaknem 45 százaléka. A gépek gyorsasága és konstrukciója mellett ebben szerepe van csoportos alkalmazásuknak és a mezőgazdasági munka technológiai menetének is. Vadpusztulást okozó további tényező a közlekedés. Főleg a közúti gépkocsiközlekedés. Egyes becslések szerint az ütközések következtében elpusztul a nyulak több mint tíz százaléka. Az őzveszteséget nem lehet pontosan megállapítani, mivel ennek csak egy részét mutatják ki, amikor a motorosok a biztosítónál bejelentik igényüket. Az állományt apasztja a vasút is. Nem ennyire szembetűnő, de huzamosan ható tényező az ipari kipárolgás. Az általa sújtott területen jelentős változásokat észleltek a vad vérképében. Csökkent a kalciumszint és további olyan tünetek voltak tapasztalhatóak, amelyek rendszerint ragályos és alergiás megbetegedéseknél lépnek fel, illetve idült stressállapotra utalnak. Noha , éldául a nyulak testében egyelőre nem állapítottak meg káros élettani elváltozásokat, a normális értékektől való eltérések azt jelzik, hogy a szervezetet idegen anyagok terhelik, ami megnyilvánul gyengülésében, valamint az élősködők okozta ártalmak nagyobb gyakoriságában. Míg a fácánok mesterséges tenyésztésével kiegyenlíthető az emberi tevékenység következtében megcsappant állományuk, addig ugyanez kérdéses a nyúl és az őz esetében. A muflonoknál és a sör- tevadnál egyelőre nem állapítottak meg semmiféle változást. Mi több, a Cseh Érchegység térségében, ahol a lucfenyő erdő igen nagy károkat szenvedtek el, sőt elpusztultak a levegő ipari és erőművi szennyezettsége miatt, úgy tűnik, hogy javult a szarvastenyészet minősége. Eddigi kutatómunkánk még nem adott egyértelmű választ arra, hogy a vadállományra hogyan hat az emberi tevékenység és az ökológiai egyensúly megbomlása. Nyilván azzal is számolni lehet, hogy az állatok bizonyos mértékben alkalmazkodni fognak a megváltozott feltételekhez, illetve a vegyszerek adagolásánál és alkalmazásánál a technológia tökéletes elsajátításával sikerült felszámolni a vadállomány környezeti viszonyaira gyakorolt szélsőségesen kedvezőtlen hatást. Mindenképpen azonban már most el kell gondolkodni az arról tanúskodó jelek fölött, hogy minden élő szervezet, tehát az ember is, amely, illetve aki vegyszerekkel, mérgekkel normán felül szennyezett közegben tartózkodik, kárt szenved és az ilyen környezeti viszonyok hatása fokozatosan kell hogy megnyilvánuljon egészségi állapotán. Ugyanakkor mindenki tisztában van azzal, hogy a megoldás kulcsa a vegyszerek alkalmazásánakQolyan korlátozása, Efcnely biztosítaná a mezőgazdasági termelés feladatainak teljesítését, az élő szervezetek minél kisebb mérvű megkárosítása mellett. Ez egyidejűleg a vegyszereknek, továbbá főleg a vadászok által a vadállomány feltöltésére fordított költségeknek megtakarításával közvetlen gazdasági hasznot is hozna. Természetesen nem akarunk olyan helyzetbe kerülni, hogy a vadat csak a vadászat kedvéért tenyésztenék. Ez egyrész nagyon költséges lenne, másrészt - főleg - ellentétben állna azzal a törekvésünkkel, hogy ezt a természeti kincsünket is megőrizzük a jövő nemzedékeinek. E cél eléréséhez jelentős mértékben hozzájárulhat a gazdálkodás környezeti optimalizálásának kidolgozás alatt álló tudományos-műszaki programja, amelynek alapvető feladata biztosítani az egyes termelési ágazatok fejlődésének és a tájrendszerek ökológiai előfeltételeinek összhangját. ARNOŐT smrőek új szú 9 1982. III. 5. Nem tudom, mennyi látszik a képeken abból a mínusz két fokos hidegből, amelyben a Karlovy Vary-i Thermál szanatórium medencéjének teraszán nagykabátban dideregtünk. Néztük a gőzölgő vízben lubickolókat és közben így berzenkedtünk: Hát jó ez? S hogy igen. arról Peter Formánek, a szanatórium medence-részlegének vezetője győzött meg bennünket:- Amióta a Thermált a Karlovy-i Vary-i Csehszlovák Állami Fürdők szanatóriumként üzemelteti, télen sem panaszkodhatunk holt idényre, hiszen a gyógykezelésre érkező hazai és külföldi betegek igénylik szolgáltatásainkat. Télen naponta ötszáz kezelésben részesülő és hatszáz más vendégünk akad. Ezek a ,,mások“ a városba érkező turisták és a helyi lakosok közül kerülnek ki. Délután ugyanis a medence már nem a gyógykezelést szolgálja. Különben télen is kellemes a fürdés és jótékony heíiású a 29 fokos gyógyvíz. Beszélgetésünk után erről maguk is meggyőződhetnek. Láthatják, hogy nincs zsúfoltság, hiszen a páciensek meghatározott ideig tartózkodhatnak csak a vízben. Nyáron azonban több a kölföldi vendég, és így naponta ezerötszázan is megmártóznak a medencében. Kiegészítő kezeléseink jelenleg szünetelnek, mivel most újítjuk fel a gyúrófülkéket, a zuhanyozókat és a szaunát. Hogy az energiatakarékosság a gyógyfürdő esetében mit jelent, azt akkor tudjuk majd igazán értékelni, amikor - rövidesen - betegeink rendelkezésére bocsátjuk ezeket a szolgáltatásokat. Például a Német Szövetségi Köztársaságból importált, most felszerelt zuhanyból csak addig folyik a víz amíg alatta állnak. Automata szerkezet kezeli a vízfolyást. A turistaként ide érkezők sem unatkoznak egy-egy úszás után. Részlegünkhöz tartozik egy ötven férőhelyes vendéglő és 126 székes kávéház, valamint egy snack-bár. Mi arra törekszünk, hogy a lehető legjobb körülményeket teremtsük meg a gyógykezelésre érkező betegeinknek és a pihenni vágyó turistáknak. Tél ide, tél oda, nem tudtunk ellenállni Peter Forrbánek medencébe invitálásának. Meg aztán aligha készülhettek volna el a fotók, ha nem a másfél méter mély vízi folyosón keresztül. így azután mégsem úsztuk meg Karlovy Vary-i látogatásunkat szárazon. Ám ezt nem is bántuk meg. DUSZA ISTVÁN • Martina Procházko- vá nővér a medence portáján • A levegő mínusz két fokos, a víz plusz huszonkilenc TÉLI FWDÍS
