Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)
1982-03-05 / 9. szám
IDŐSZERŰ GONDOLATOK Vasárnap 1982. március 7. A NAP kel - Kelet-Szlová kia: 6.06, nyugszik 17.28 Közép- Szlovákia- 6.14, nyugszik 17.36 Nyugat-Szlovákia: 6.22, nyugszik 17.44 órakor A HOLD kel - 14.40. nyugszik 5.15 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük TAMÁS nevű kedves olvasóinkat • 1802-ben született Edwin Henry LANDSEER angol festő és szobrász (+1873) • 1857-ben született Julius WAGNER-JAUREGG NobeF dfjas osztrák idegorvos (+1940) • 1872-ben született Piet MONDRIAN holland festő (+1944) • 1972-ben halt meg Jan WEISS cseh íré, érdeme« művész (szüL 1882). AZ ÚJ SZÓ JÖVÖ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL HOGYAN TÜKRÖZŐDNEK A NEMZETI SAJÁTOSSÁGOK A SZOVJET TÖRVÉNYEKBEN? A SZOVJETUNIÓ C. LAPBÓL KORSZERŰ TERMELÉSI IRÁNYZATOK A SZLOVÁK ENERGETIKAI GÉPGYÁRBAN MARIÁN FUSEK CIKKE NAGYSZELMEN- Cl FALUKÉP GAZDAG JÓZSEF RIPORTJA A MAMI PALÁGYI LAJOS RIPORTJA MÍG ÚJRA FELZÚG A MOTOR MIKOLA ANIKÓ ÍRÁSA A SZIKA- SZARVAS GY1MESI GYÖRGY ELBESZÉLÉSE A MEGÉRTÉS SEM LEHET HIÁNYCIKK (Folytatás az 1. oldalról) Igen fontos kérdés, főleg az élelmiszer-kereskedelemben, hogy milyen a gyöngébb női szervezet fizikai megterhelése. Általában ugyan (kivételeket még mindig engedélyeznek) már megtartják azt az előírást, hogy a nők 15 kilogrammnál. súlyosabb terhet nem emelhetnek, nem cipelhetnek. Ezt a témát egy üzletvezetőnő, nyilván sok más társa véleményével összecsendülóen, így kommentálta: „Csakhogy arról nem esik szó, hogy egy-egy elárusítónőnek hány ilyen tizenötkilós árucsomagot kell megmozgatnia s közben hány kilométert tesz meg.“ Eltűnődhetünk azon is, hogy például egy tejbárban, ahol a havi - teszem azt - kétszázezer korona forgalmat kis tétekeztében a kereskedelmi dolgozóknak kisebb hányada élhet az üzemi étkeztetés előnyével, mint más ágazatok dolgozói. Jórészt rendszertelenül étkeznek, s ez nem mindig marad nyomtalanul. A szétforgácsoltságnak különben kedvezőtlen visszahatása a kisebb boltok hézagos higiéniai ellátottsága is. Egyetlen példa erre: a kiskereskedelmi hálózat létesítményeinek alig negyven százalékában van vezetékes ivóvíz. És szidalom is éri a kereskedelem dolgozóit. A legtöbb akkor, amikor - ennek az utóbbi időkben többször is tanúi, meg részesei voltunk - kitör a vásárlási láz. A pánikhangulat kiváltotta készlethalmozás odavezet, hogy az üzletekben kiürülnek egyes regélők, s idegesekké válnak azok a vásárlók, akiknek a hiánylekben bonyolítják le, a mosogatásnál dolgozóknak hány tányért, csuprot, poharat, evőeszközt kell naponta tisztává „varázsolniuk“ könnyűnek és egészségesnek aligha nevezhető munkával. S ha már az egészségnél tartunk... A boltok egy részében s ez főleg a zöldség és a gyümölcs árusítására vonatkozik, nem egy körülmény kedvezőtlenül hat az alkalmazottak egészségi állapotára. Igaz, mind kevesebb a nyitott utcai „stand“, ahol néha embertelenül nehéz feltételek között árulják a portékát, hóban, fagyban, esőben, szélben. De ettől eltekintve, még a korszerű üzletek egy részében is aránytalanul duzzasztja a táppénzesek számát a gyatra fűtés, a jéghideg betonpadló, a rosszul csukódó, vagy nyitva hagyott ajtókon télen betörő hideg, nyáron pedig a huzat. Tetézi az ilyesmit, hogy az üzlethálózat szétszórtsága és egyéb okok követcikkből már nem jut. Persze az elárusítók közül sem őrzi meg mindenki a hidegvérét. Ilyenkor egy kis szikra is elegendő ahhoz, hogy lángra lobbanjon a türelmetlenség, a harag máglyája s megégesse a bolt egyszerű alkalmazottait, akik a kifogásotokért aligha tehetnek. (Az elkelt áru utánpótlása megrendelésében késlekedő üzletvezető viszont igen!) Nemcsak hogy nem tehetnek, de ezen túl, idegesítő légkörben kénytelenek a szokásosról háromszorosára, négy-, sót ötszörösére felszökött áruforgalom mellett úgy- ahogy helytállni. Folytathatnám a sort, de száz szónak is egy a vége: minden jogos panaszunk mellett sem válhat a többség részéről hiánycikké a kereskedelem becsületes dolgozóinak gondja-baja iránti megértés és a sok esetben kiérdemelt elismerő szó. GÁLY IVÁN ...Fokozott igényeket kell támasztani a pártszervezetekkel, a gazdasági vezetésben, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomban, a Szövetkezeti Földművesek Szövetségében és a Szocialista Ifjúsági Szövetségben dolgozó kommunistákkal szemben. Az élet által felvetett bonyolult kérdésekre világos, konkrét választ kell adni. A kommunistáknak kell a feladatok és intézkedések megvalósításának élére állniuk, az olyan intézkedések megvalósításának élére is, amelyek kezdetben meg nem értésbe ütköznek. A kommunistáknak nem szabad kitérniük a konfliktusok elöl. Különösen nem azok elől, amelyek a jó és felelősségteljes munka, valamint a hanyagság és felelőtlenség közti összeütközésből keletkeznek. Konkrétan s névre szólóan kell rámutatni a jó és a rossz példákra. Értékelni s összehasonlítani kell az egyes vállalatokat, termelési egységeket, munkakollektívákat és egyéneket azzal a céllal, hogy minden kollektívában megteremtsék azt a légkört, amelyben nagyra becsülik az élenjáró dolgozók munkáját, amelyben tanulmányozzák munkamódszereiket s terjesztik is ezeket. Másrészt olyan légkört kell teremteni, amelyben nem tűrik meg a fegyelmezetlenséget, valamint a társadalomnak és az egyes munkakollektíváknak nagy károkat okozó hanyag munkát. A XVI. kongresszus irányvonalának megvalósításával kapcsolatban a mezőgazdaság előtt álló feladatok igényesek. A kongresszusi tárgyalások óta eltelt fél év után nyilvánvaló, milyen nagy politikai és gazdasági harcot kell folytatnunk a kongresszusi irányvonal következetes megvalósításáért. Jóvátehetetlen hiba lenne azt gondolni, hogy a megvitatott intézkedések automatikusan hatnak majd. Megvalósításuk a mezőgazdasági vállalatok és az irányító szervek gyakorlati tevékenységében bonyolult és igényes folyamat lesz. A pártszerveknek- és szervezeteknek, de elsősorban a minisztériumoknak és a mezőgazdasági igazgatóságoknak rendszeresen irányítaniuk kell ezt a folyamatot, s idejében reagálniuk kell az olyan jelenségekre, amelyek ellentétben állnak a társadalmi érdekekkel. A mezőgazdaság és a népélelmezést biztosító egész komplexum fejlesztése elválaszthatatlanul összekapcsolódik gazdaságunk feladataival. Ezért Is előtérbe kerül annak szükségszerűsége, hogy fegyelmünket az összes belső forrás és lehetőség teljes kihasználására irányítsuk. Ezek még távolról sincsenek kimerítve. A kommunista párt a múltban már sokszor bebizonyította, hogy mozgósítani tudja a dolgozókat a rendkívül igényes feladatok teljesítésére. Kétségtelen, hogy ezt szocialista mezőgazdaságunk továbbfejlesztésében, a XVI. pártkongresszus határozatai sikeres teljesítése érdekében - elérjük. (Részlet a CSKP KB 4. ülésén elhangzott beszámolóból) ussymr Arcukat, termetüket, környezetüket nem látva - halk beszédükből is kitalálnám, hogy könyvtárosok. Kölcsönző szobák, szabadpolcos olvasók, katalógustermek szel íd tanácsadói ... Egyikük Chmelár Erzsébet, a kassai (Koáice) Kerületi Könyvtár magyar nyelvű részlegén dolgozik. Tizenkilenc éve naponta több tucat tanácsot, könyvet ad az olvasóknak. — 1963-ban végeztem el a bratislavai szakosító iskolát, azóta itt dolgozom. Az esztendők során a könyvtár profilja időről időre változott. Olvasóink szociális összetétele is más lett. Míg a hatvanas években a város magyar tanítási nyelvű iskoláiban tanuló diákokon kívül sok felnőtt is látogatta a részleget, mára ezek száma megcsappant. Szinte csak nyugdíjasok és diákok alkotják olvasóközönségünket. Pedig azóta sok magyar nemzetiségű család költözött a környékről Kassára. Közben a munka is igényesebb lett. Régebben elegendő volt a szépirodalom ismerete, mára már a jó könyvtárosnak szélesebb érdeklődési körűnek kell lennie. Számtalan esetben politikai és természettudományos müveket kérnek tőlünk, s ilyenkor sem háríthatjuk el a tanácskérőt. Ha nem így tennék, akkor az évek folyamán kiépített nyílt, bensőséges kapcsolatot kockáztatnám, amely végtelen bizalomban csúcsosodik ki. Nemcsak az olvasókkal teremtett kapcsolat ápolásán fáradozik. A kölcsönző részleg szocialista brigádját vezeti, annak aranyjelvényes tagja.- 1974-ben alapítottuk a brigádot. Kezdetben nem tudtuk a verseny konkrét formáját elképzelni. Az olvasók számának növelésén, a rendszeresen tartott irodalmi esteken, író-olvasó találkozókon kívül, később az olvasók rendszeres tájékoztatását, szolgáltatásaink színvonalának emelését is jelentette. A rendszeres önművelés és az olvasó felé irányuló figyelem is' lényeges összetevője munkánknak. Érzékenyen, sok tapintattal kell némelyiket kezelni. Az évek megtanították velem, hogy sokféle ember és sokféle olvasó létezik. Van, aki teljesen rám hagyatkozik. Olyan is sok van, aki csupán azonos típusú könyveket - példul életrajzokat - hajlandó olvasni. Ismerek úgynevezett mindenevőket. A magabiztos olvasó látszatát keltő emberekről rendszerint kiderül, hogy csak jól játsszák ezt a szerepet. A tétovázók pedig gyakran tájékozottabbak az újdonságokról, mint maga a könyvtáros. Olvasási kultúránk más összetevőit is figyelem. A fiatalok már önállóan használják a katalógusokat, de a szabadpolcos részleg használatára fel kell hívni a figyelmüket. Az idősebbeknél éppen fordítva van. A katalógusokkal kell megismertetni őket, mert nincs minden könyv a szabadpolcon. Nem tőle, munkatársaitól tudom, hogy sok olvasó csak akkor jár kölcsönözni, amikor ő sétál a polcok között. így nyilvánul meg az a bizalom, amelyet évek óta építget a brigád tagjaival együtt.- Máshol már nem is tudnék dolgozni. Könyvtárosként is csak a kölcsönzőben, hiszen ez a legközvetlenebb emberi kapcsolatok színhelye. Itt még érezni azt a régi szakmai varázslatot, amely akkor keríti hatalmába a könyvtárost, amikor az olvasóval beszélget. Nincs nagyobb öröm, mint olyan embert hallgatni, akinek élményt, érzelmi gazdagodást jelent minden elolvasott kötet. Ezek a percek elfelejtetik velem az érdemtelenül kapott hántásokat, sértéseket is. Ha akad is olyan, Chmelár Erzsébet könnyen elfelejti azokat. Erről akkor győződtem meg, amikor beszélgetésünk után egy türelmetlenül toporgó idősebb olvasó felszabaduló sóhaját hallottam. A várakozás végét, a bizalom kiteljesedését jelentette. DUSZA ISTVÁN Égy könyvtár csendjében
