Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)
1982-02-12 / 6. szám
Tíz éve használjuk ki ezt a hóforrást - mondja Gaál Sándor mérnök Az itteni forrás csaknem tiszta, sómentes vizet ad - mondja Rudolf Orel mérnök JTJT /ar Jf LEHETOSEGKIHASZNALAS I A fölmérések szerint Szlovái kiában körülbelül húsz olyan geotermális energiaforrást rejtő 1 terület van, ahol a föld hőjét i gazdasági célokra is hasznosí| tani lehetne. Köztük nem szerepelnek azok a termálvfz-forrá- 1 sok, amelyeket az egészségügy i a gyógyításban hasznosít. Ugyancsak a felmérésekből [ tudjuk, hogy a föld mélyéből nyerhető viz átlagos hőfoka 64 Celzius fok körül mozog, s a kutak másodpercenként mintegy 3700 liter vizet adhatnának. A legnagyobb hőfokú vizeket például a Duna-menti síkság területén fúrt kutak adják. Itt az átlagos hőfok a 80 Celzius fokot 1 is meghaladja. Nem véletlen, hogy a fejlesztési tervekben en- I nek a területnek a gazdasági Í 1 hasznosítása áll az első helyen. Ez esetben érthető módon azt is figyelembe vették, kivételes helyzet alakult ki azáltal, hogy a legjobban termő földterületek alatt lelhető a legmelegebb viz is. Ha földből nyerhető geotermális energia mennyiségét tökéletesen hasznosítani tudnánk, ily módon évente átlagosan 400 ezer tonnányi kőszénegyenértékű energiához juthatnánk, ami átszámítva kb. 290 ezer tonna kőolaj energiájával egyenlő. A természet által felkínált lehetőség hatalmas, az, hogy mennyire élünk vele, már csupán tőlünk függ. Mi tagadás, ott, ahol abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy kutak fúrására is alkalmas a terep, nem biztos, hogy ennek a kiváltságnak örülnek is. Mégpedig azért nem, mert bár a természeti kincseink minél hatékonyabb kihasználását már több központi határozat is támogatja, az irányítás alsóbb fokán még ez a követelmény nem nyert minden esetben egyértelműen érvényt. A mai napig fehér hollónak számít például az olyan tervezőintézet, ahol a geotermális energia komplex kihasználására képesek és hajlandók is megfelelő színvonalú terveket készítenek a megrendelőknek. Viszonylag nehéz a szükséges berendezések beszerzése is. Hazai hévízforrásainkról szólva érdemes még megjegyezni azt is, hogy nem egy esetben úgy tűnik, a fölszökő hévíz hasznosításra szinte alkalmatlan. A forróvíz igénybevehetőségét elsősorban a sótartalom határozza meg. A valóság, persze, gyakran önmagát is megcáfolja. Vannak esetek, hogy csaknem tiszta, minimális sótartalmú forrásokat évekig kihasználatlanul hagynak, ellentétben ezekkel ismertek olyan példák is, ahol az erősen sós források már huzamosabb, ideje hajtanak hasznot. xxx Másodízben járok a galántai hévízforrásnál. Első látogatásomkor - aminek már csaknem két éve - ugyancsak Rudolf Orel mérnökkel, a galántai szolgáltató vállalat igazgatóhelyettesével jártuk be az itteni terepet. Fölidézem neki, miről faggattam őt akkor. Akkor már hároméves múltja volt az itteni forrásnak. Mi tagadás, elhanyagolt állapotban találtuk. A forró víz szabadon folydogált a közeli csermely medrébe, útközben elárasztva a kút környékét iá. A kerítés, aminek a forrás megközelítését kellett volna megakadályoznia, ugyancsak rossz állapotban volt, így nem csoda, hogy ismeretlen egyének megrongálták a kút zárószerkezetét. Orel mérnök szavaiból akkor kiderült, miért maradt három év után is a forrás kihasználatlan. ,,Egy magyarországi kutatóintézet szakemberei végeztek a vízzel különböző próbákat. Ennek eredményeinek ismerete nélkül nem foghattunk hozzá semmiféle munkához. A víz vizsgálatában részt vettek a Szlovák Geológiai Intézet szakemberei is. Ók vettek itt minden szerdán pontosan 9 órakor mintát, és mérték azt is, nem válto- zott-e időközben a forrás magaviseleté. A kiértékeléssel 1978 végén készültek el, s mert úgy találták, a forrás hasznosításra alkalmas, a kutat lezárták, és átadták nekünk azzal, hogy gondoskodjunk gazdaságos ki használásáról. ‘ ‘ Az ismert úton közelítjük meg a forrást, s így első látásra is könnyen megállapíthatom, az eltelt két évben nem változott sokat az itteni termálvíz sorsa. Igaz, a kutat ismét elzárták, s a kerítést rendbehozták, de egyébként szinte semmi változás nem történt. Pedig micsoda lehetőséget szalasztanak el így az itteni mezőgazda- sági üzemek - gondolom hiszen a fóliasátrak alatt a föld hőjének segítségével egész évben termelhetnének friss zöldséget. Miért ez az érthetetlen húzódás?- Mi már évekkel ezelőtt fölajánlottuk ezt a lehetőséget a helybeli állami gazdaság vezetőségének - mondja Orel mérnök, miután rákérdeztem erre a lehetőségre. - Azzal utasítottak el bennünket, hogy nincs elegendő dolgozójuk, így próbáljunk szerencsét máshol. Elmagyarázták, hogy egy hektár szántóföld megművelésére négy-öt dolgozó kell, a fóliasátrakban és üvegházakban ennél sokkal több. Sajnos, hiába érveltünk azzal, hogy a zöldségtermesztés télen nagyobb haszonnal jár, ez sem győzte meg választott partnereinket. Időközben az itteni termálvíz-forrás sorsával az SZSZK kormánya is foglalkozni kezdett, s úgy alakult, hogy komplex kihasználását beiktatta programjába. A Szlovák Fejlesztési és Műszaki Minisztérium kapta a feladatot, hogy felügyelje az elképzelések valóra váltását. Ezek után egy magyarországi tervezőhivatalt bíztak meg azzal, hogy dolgozza ki a műszaki megoldásokat, figyelembe véve az itteni körülményeket. Ezzel két hónapon belül el is készültek.- így tehát megszületett a végleges megoldás?- Azt, hogy ez végleges megoldás-e, csak a jövőben tudjuk megválaszolni. Mindenesetre nagyon érdekes elképzelés született a magyar tervezők keze alatt. A hasznosítás első szakaszában szerepel például a közeli 650 ágyas kórház fűtése, valamint a közeljövőben fölépülő északi lakónegyed 2150 lakásának a fűtése is. önálló része feladatainknak. a forrás közvetlen környékének kiépítése is. Ahhoz, hogy az összes tervezett objektumot kielégítő módon el tudjuk látni forró vízzel, még három kutat kell fúrat- nunk. Ehhez itt megvannak a lehetőségek.- Mi mindent szeretnének a forrás körül építeni?- Egy viszonylag nagy üdülőközpontot, ahol egész évi vendégvárásra akarunk berendezkedni. Lenne itt két hatalmas, kör alakú, több száz méter átmérőjű természetes tó. Az egyiket már építjük, hogy a nyáron már az első fürdőzőket fogadhassuk. Ezek függetlenül a termálvíz-forrástól, hidegvizes tavaik lesznek. Mellettük szeretnénk fölépíteni néhány medencét, amelyekbe viszont már forró vizet akarunk engedni. A jövőben szállodáknak, üzemi nyaralóknak, vendéglátóipari létesítményeknek, és egyéb objektumoknak kéne itt fölépülniük. Az Urbion tervezőhivatal dolgozza ki a terület fejlesztési tervét, és időközben már öt különböző elképzelést terjesztett elő jóváhagyásra. Ezek legérdekesebb elemeiből válogatja össze egy szakbizottság a legmegfelelőbb és végső megoldást.- A földművesek az azonnali haszonnyerés lehetőségének ellenére végleg hátat fordítottak ennek a forrásnak?- Szerencsére nem. Határozat született hogy háromhektárnyi területen üvegházakat kell építeni, amelyekben egész évi zöldségtermesztés folyik majd. Én a mai napig sem értem, miért vonakodtak úgy ettől a megoldástól, hiszen itt, ellentétben több más esettel, csaknem teljesen tiszta, sómentes a víz. A hallottak nyomán ugyan történt némi változás Galántán, de nem kétséges, hogy a fölvett ütem még így is nagyon lassú. Ami a legrosszabb, az előrelépés nem egy természetes folyamat végső gyümölcse, hanem inkább egy kikény- szerített folyamatnak lehetünk a tanúi. xxx Mennyivel más benyomásokkal távozhat a látogató Nagymegyerről (Őalovo)! Az érdeklődő válogathat, hogy a hnb képviselőit faggassa-e ki a termálfürdő üzemeltetésének több éves tapasztala? tairól, vagy a helyi földműves szövetkezetbe térjen-e be, kideríteni, kifizetődő-e az egész évi zöldségtermesztés. Tudja, nálunk 10 éve létezik ez a hőOt hónap alatt néhány centiméteres sópáncél képződik a csövekben (A szerző felvételei) forrás - mondja Gaál Sándor mérnök, a szövetkezet elnöke, immár az egyik fóliasátorban. - Egy évvel azután, hogy a termálkút elkészült, már fóliasátrak álltak itt, s alattuk növekedhetett a termálvíz hője által védett zöldség decemberben is. Persze, azt is be kell vallani, hogy gazdasági szempontból ez a vállalkozás nálunk, a mi körülményeink között nem nagyon látványos. A víznek ugyanis magas a sótartalma, ami nagyon rövid időn belül lerakodik a csővezetékek falaira, s így csökkentik a fűtés hatékonyságát is. Elegendő például öt hónap arra, hogy a fűtőrendszer hőátadó képessége az eredeti egyharmadára csökkenjen. Ha ennyi idő után szétszereljük a csőrendszert, belül biztosan néhány centiméteres sópáncélt találunk.- Képesek ezt eltávolítani vagy új csöveket kell lerakniok?- Vegyszeres úton a csövekből a lerakodott sót kimossuk, így többször is használni tudjuk azokat. Korábban, mielőtt ezt a módszert alkalmaztuk, bizony évente kétszer 6 ezer koronányi csövet dobhattunk ki csupán egy fóliasátorból. Ha azt vesszük, hogy 34 fóliasátor alatt termelünk, akkor nagyon könnyű kiszámolni azt is, hogy erre a karbantartásra mennyi pénzünk ment rá, nem beszélve a munkáról, amit a csőcserekor el kellett végezni. Úgy tűnik, most mégis egy nagyon hatékony megoldást találtunk. Magyarországról veszünk át egy új módI szert, ami ugyancsak vegyszeres eljárás, de a lényege az, hogy megakadályozza a só lerakódását. Ha ez beválik, a gazdaságosság mutatói is másképp alakulnak majd.- Egyébként másodpercenként kb. 7 liter 96 Celzius fokos vizet ad a forrás - veszi át a szót Juhos Tibor mérnök, főkertész. A fóliasátrak közt járva mutatja, mi mindent termelnek azon a 2,5 hektáron, amelyen a fóliagazdaság terül el. Érdekes látvány ilyenkor a sokféle zöldség, szemre is szép a hosszú sorokban zöldellő csaknem szedésre érett karalábé. - Jelenleg az évi tervünk a fóliagazdaságban egy millió 200 ezer korona értékű zöldségféle termesztése. És, mint hallotta, nem a haszon miatt vállaljuk ezt az igényes munkát, hiszen az nagyon alacsony. Célunk, ha mondhatom így, Morva József mérnök, a nagymegyeri efsz főagronómusa (balról) és Juhos Tibor mérnök, főkertész, a kútfő berendezéseit vizsgálja nemesebb. Azt akarjuk, hogy egész évben kapható legyen friss zöldség és így reánk, földművesekre is szívesen gondoljanak. Persze, nerh mondtunk le végleg az ilyen kezdeményezésből nyerhető haszonról sem. Az említett új sólerako- dás-gátló eljárástól azt is várjuk többek közt, hogy növeli majd a profitot. Megszületett már egy olyan elképzelés is, hogy a visszatérő, de még mindig eléggé meleg vizet a termények alatt elhelyezett csőrendszeren folyatjuk keresztül, s így a növények gyökereit fűtjük majd. Ha ez beváli, gyorsabban fejlődik az itt termesztett zöldség is, nő a munkatermelékenységünk, s ezzel együtt a téli kertészet gazdaságossága is. A fóliagazdaság tőszomszédságában van a helyi termálfürdő is, ami három medencéjével - közülük az egyik fedett - országszerte öregbíti Nagymegyer hírét. Tehát csaknem egy évtizede, hogy bátran elindultak egy úton, s nem álltak m'eg akkor sem, amikor kiderült, vannak göröngyös szakaszai is. Úgy tűnik, mára a nagyja nehézséget a fóliagazdaságban is múlt .időben emlegethetik, hiszen felbuzdulva a legújabb tapasztalatoktól azt is tervezik, ha a forrás kapacitása bírja, megduplázzák a föld melege segítségével kihasznált területet. S mert mindezt nehéz körülmények között érték el, annál megdöbbentőbb, ha másutt, ahol fele any- nyi gonddal tehetnék ugyanezt, évekig szinte semmi sem történik. KESZELI BÉLA ÚJ SZÚ 6 1982. II. 12.
