Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)
1982-02-05 / 5. szám
LÓ A fiatal lány a vőlegényével kimegy a lóversenyre. Fogad az egyik lóra - de veszít.- Hála istennek, Roberto- mondja a naiv teremtés ha nyertem volna, úgysem tudnám, mit kezdjek ezzel a lóval?! TITOK- Tudod, Kovácsot három évre ítélték, mert megsértette az igazgatót. Ostobának és tehetségtelennek nevezte.- Hiszen sértésért legfeljebb két év jár.- A sértésért csak egy évet kapott, de ráadásul még kettőt- hivatalos titok kifecsegése miatt! VÁMVIZSGÁLAT Párbeszéd a határon.- Van valami elvámolnivalója?- Nincs. Mindent feketén akarok bevinni... SEGÍT Kovácsot megkérdi valaki, hogy miért szereti olyan nagyon Szabót.- Nagyon jó fiú - feleli Kovács -, igen nagy szolgálatot tett nekem, amikor csúnya fekete felhők tornyosultak fölöttem.- Mit tett?- Figyelmeztetett, hogy vigyek magammal esernyőt, mert különben megázom... Sziporkák szovjet lapokból Könnyebb mindent elveszíteni, mint bármit megtalálni. xxx Az oroszlánrész gyakran a sakálok prédája lesz. xxx Mit tudhatott Éva a sztriptízről? xxx A strucc nem repül - az égen nincs hova dugnia a fejét. xxx Amikor hullani kezdenek a fejek - a fejetlenek ideje következik. xxx Próbáld csak meghallani az értelem hangját, ha köröskörül akkora a lárma! xxx Egyáltalán nem minden esés és bukás magyarázható meg a tömegvonzás törvényével. xxx Hogy valaki erkölcsi prédikációt tartson, ehhez nem feltétlenül szükséges írástudónak lennie. xxx Az értelem szava is hamisan csenghet olykor. xxx A gondolatok jönnek-men- nek, a fő az,* hogy a fej a helyén maradjon. G. Gy. ford. DISZKRÉT Kropacsek zavartan bekopog a bíróságra és megkérdi:- Kérem, én szeretnék elválni, de nagyon diszkréten.- Mit jelent az, hogy diszkréten?- Hát úgy, hogy a feleségem lehetőleg ne tudjon róla! KÉRDÉS- Mondja, miért választották meg Sopánkait a helyi halászszövetség elnökének?- Azért, mert neki van a leghosszabb keze! SZOMSZÉDASSZONYOK- Képzelje, Kovácsné, rövidesen sokkal szebb lakásban fogunk lakni!- Mi meg sokkal nyugodtabb helyen - feleli Nagyné.- Miért, maguk is költöznek?- Nem, mi maradunk... ŐSZINTE Brahovácz megkérdi a feleségétől:- Mondd, Irma, ha meghalnék, újra férjhez mennél?- Béla, inkább nem válaszolok. Ha azt mondanám, igen, az nem tetszene neked. Ha meg azt felelném, nem, az nem lenne igaz... HANGVERSENY Az egyik hangversenyen a szereplő rém rosszul énekel. A közönség egy része azonban a szám végén tapsol és ráadást követel. Az egyik néző megkérdi a szomszédjától!- Valóban olyan jónak találják?- Azt már nem, de ma végre kikészítjük ókelmét! MEGOLDÁS A falusi orvos várószobájában magnetofont helyezett el a sorukra váró betegek szórakoztatására. Az újdonságot mindenki örömmel fogadta, egy öregasszony kivételével, aki így zsörtölődött:- Hányán várnak itt, a doktor úr meg folyton csak a gitárját pengeti! PÁRIZSBAN Az iskolában a tanár panaszkodik a kollégájának:- Teljesen lehetetlen helyzet ez, monsieur Ribou. A tanár fél az igazgatótól. Az igazgató a tanfelügyelőtől. A tanfelügyelő a minisztériumi tisztviselőktől. A tisztviselők a minisztertől. A miniszter a szülőktől. A szülők félnek a gyerekektől. Csak a gyerekek nem félnek senkitől! KAPCSOLAT A DOLGOZÓKKAL MIKUS SÁNDOR karikatúrája HaC&Mufe SlHlV] A hét vicce Az újságíró megkérdi az igazgatótól:- Miért építettek hatszáz férőhelyes művelődési otthont, hiszen csak háromszáz lakosa van a falunak. — Jó, jó, de mi gondoltunk arra az eshetőségre is, hogy olyan jó műsort szervezünk, amelyet mindenki kétszer akar megnézni... SZAKVÉLEMÉNY- Mit gondol, doktor úr, lehetek én rövidlátó létemre jó futballista?- Hát futballista nehezen. De bíró biztosan... GYAKORLATBAN Az újságíró megkérdi a tanárnőt:- Mondja, kisasszony, a gyerekek nem tesznek fel önnek intim kérdéseket?- Dehogynem, és nagyon szórakoztatja őket a teljes tájékozatlanságom. PISTIKE A tanárnő a geometriaórán megkérdezi:- Mi történik, ha két egyenes metszi egymást? Pistike jelentkezik:- Véreznek! TÚLZÁS Egy Korzikáról érkezett utas meséli élményeiről: - Ez a sok szóbeszéd a Korzikán elharapózott lopásokról: alapos túlzás. Hiszen ha valakivel kezet ráz, és azután megszámolja az ujjait - akkor rendszerint mind megvan!! JÓL Fehér kérdezi a barátjától, Feketétől:- Hogy értél haza tegnap az ünnepségről?- Ó, egész jól... Csak a kapunktól nem messze valami iszákos alak a kezemre lépett. Szöveg nélkül (Julo Polák karikatúrája) Vitaute 2ilinskaite Tolongás az ajtók előtt Észrevették-e valaha, hogy amint telnek-múlnak az évek, egyre több időt veszítünk el mindenféle ajtók előtt? Az üzletek, étkezdék, egészségügyi intézmények, iskolák csupán egy szűk resi nagynak bejáratul - ezen csak egy, legfeljebb másfél ember furakodhat be nagy nehezen. Nyilván arra gondolnak, hogy aki már jó ideig tolakodott az ajtó előtt, az kevesebbet lökdösődik majd odabenn. De ha valakinek sikerül erőnek erejével kinyitnia egy ilyen ajtót, akkor bizonyos lehet benne, hogy nem önmagának nyitotta ki: hacsak egy másodpercig késlekedik - máris végtelen emberáradat özönlik kifelé, és se vége, se hossza, akár annak a bizonyos kásának a Grimm testvérek bűvös fazekában. S miközben elengedi maga mellett a szembejövőket, háta mögött sor alakul. íratlan törvény szerint, ő lesz a sor vezetője, és igazolnia kell a belé vetett reményeket - vagyis saját testével kell rést törilfe az emberáradatban. Bármilyen furcsa, de igaz, éppen a legfélénkebb emberek lesznek rendszerint az ilyen sorvezetők- ők ugyanis nem sietnek mások nyomában befurakodni az ajtón, és ezért mintegy sebezhető ponttá válnak. Éppen egy ilyen résre várnak ugyanis azok, akik arra vágynak, hogy ellenkező irányban áttörjenek. Akárki akármit mondjon is, helytelen dolog ez: a csúcsforgalom óriáiban az utcakereszteződéseknél rendőrök irányítják nagy buzgalommal a gépkocsiforgalmat, hogy elkerüljék a dugókat- az ajtóknál keletkező emberdugókat azonban a sors kényére- kedvére bízzák. Senki sem bírságolja meg a szabálysértőket, nem veszi el az ajtón keresztüli közlekedésre felhatalmazó jogosítványukat. Amíg be nem következik az a boldog idő, amikor az üzletek bejárata fölé is közlekedési jelzőlámpákat aggatnak- addig kénytelenek vagyunk saját kockázatunkra cselekedni. Nos hát, térjünk vissza a már ismerős helyzethez: az egyik nagy csemegeüzlet ajtaja előtt, mindkét oldalt, roppantul hosszú sor várakozik, az ajtóban pedig egy ember áll, úgy pörög, mint a motolla, folyton beleütközik hol az egyik, hogy a másik sor vezetőjébe.- Hé - kiáltja az egyik a másiknak mi a fenének engedte be a sorba ezt az alakot?- Maga engedte be! - hallatszik a válasz.- Vigye el és engedjen utat a többinek!- Maga vigye el! Nem hozzánk tartozik!- De hozzánk sem! A szerencsétlen flótás már végképp zavarba jött, elveszítette tájékozódási képességét, és mivel képtelen bármerre is mozdulni, úgy vergődik, mint az ablakkeretek közé szorult zümmögő légy. A helyzet pillanatról pillanatra egyre kilátástalanabbá válik, a sor pedig hosszabbá, az élen állók háta meg holmi harci dobhoz hasonlít, amelyet dühösen csépelnek a küzdőtársak.- Ide hallgassanak - jut valakinek az eszébe -, hiszen ez az ajtó kétszámyú! Nyissuk ki a másik felét is! Mindenki kővé dermed, azután csodálkozva, rosszallóan mered rá az ésszerűsítőre. No lám, mi nem jut az eszébe: nyissák ki a másik felét! A telefonautomatát kibelezni, a parkban a padot felnégyelni, az utcai lámpát széttörni, a zsenge fácskát gyökerestül kitépni, ezt lehet - de kinyitni az ajtó másik szárnyát?! Fene tudja, mi lesz ebből... És a két élen álló, abbeli félelmében, hogy egy anarchista cinkostársának tarthatják, a mögöttük álló hosszú sorral egyetemben hátrahúzódik attól a szerencsétlen ajtótól. S az így keletkezett kis résen beröppen a légyhez hasonló emberke... El kell ismerni azonban, hogy az ilyesféle dugóknak előnyeik is vannak. Ugyan hol edzhetjük izmainkat és szemünket, ha nem itt? Ugyan hol rendeznek mindennap - mégpedig mindenféle reklám nélkül - tájékozódási versenyfutást, ha nem itt? Hol másutt járhatja végig az ember a mimózától a bulldózerig vezető fejlődés rögös útját? Hiszen az ajtó előtt pompás új hagyományok is születhetnének. Az udvarias gépkocsivezetők számára például díjakat tűztek ki - akkor miért ne lehetnének díjak az udvarias sorban állók részére? Ha valaki utat enged holmi ugrabugra alaknak, akkor megkaphatná az udvarisasság bajnokának címét, és ráadásul meghívhatnák a városi iparcikk-üzletekben rendezett nyitott ajtók napjára! El tudja képzelni a kedves olvasó, mi történne akkor az ajtók előtt?! Olyan udvariassági verseny kerekedne ebből, hogy valamennyi ajtót pozdorjává törnék! És akkor az ajtók problémája is magától megoldódna. GELLÉRT GYÖRGY fordítása ÚJ SZŐ 22 1982. II. 5.- Sikerült ésszerűsítenem a munkámat. Tavaly csak annyi időm volt, hogy tízóraizzam. Most már megihatok három kávét, és nyugiban elolvashatom a sporthíreket is... (Uubomír Nikolíni rajza)
