Új Szó, 1982. december (35. évfolyam, 285-310. szám)
1982-12-14 / 296. szám, kedd
ÚJ szú 3 1982. XII. 14. A NYUGAT-EURÓPAI KÖZVELEMENY A RAKETATELEPITES ELLEN A békéért - a legalapvetőbb emberi jogért (ČSTK) - A napokban volt három éve annak, hogy a NATO brüsszeli tanácsülése döntést hozott mintegy 600 új amerikai közepes hatótávolságú nukleáris rakéta néhány nyugat-európai ország területén való telepítéséről. A nyugat-európai közvélemény - különösen az 1979-es döntést megerősítő múlt heti NATO tanácsülés után - mind nagyobb aggodalommal figyeli a telepítésre tett előkészületeket. A békemozgalmak legfőbb jelszava az e rakéták elleni harc. PÁRIZS - A francia békemozgalom hétfőn nyilvánosságra hozta azt a levelét, amelyet a madridi találkozón részt vevő 35 európai országnak küld és amelyben az európai leszerelési konferencia összehívását szorgalmazza. A levél többek között felszólítja a francia kormányt, hogy tegyen meg mindent az európai nukleáris fegyverekről Genfben folytatott szovjetamerikai tárgyalások sikeréért shing-2 és a szárnyas rakéták tervezett telepítése elleni küzdelemre. A résztvevők közölték, hogy jövőre nemzetközi konferenciát hívnak össze arról, miként lehetne a Földközi-tenger térségét békeövezetté változtatni. A mostani konferencián Papandreu görög miniszterelnök is felszólalt, s állást foglalt a balkáni atommentes övezet létrehozása mellett. NYUGAT-BERLINBEN vasárRómából az elmúlt hét végén indult útnak az a több tízezres békemenet, melynek célja a szicíliai Comiso város, ahol már most folynak az előkészületek az új amerikai közepes hatótávolságú rakéták elhelyezésére. A békemenet résztvevői azt akarják elérni, hogy a kormány szüntesse meg a támaszpont kiépítését és utasítsa el az amerikai rakétákat. (Telefoto: ČSTK) A levelet aláírásra a legszélesebb közvélemény elé bocsátják. ATHÉN - A görög fővárosban nemzetközi békekonferenciát tartottak, melynek résztvevői az új nukleáris rakéták elhelyezése ellen és az európai atommentes övezetek létrehozása mellett szálltak síkra. Több mint 20 európai békeszervezet képviselői közleményben szóllították fel a Pernap este több ezres nagygyűlést rendeztek tiltakozásul a NATO rakétatelepítési tervei ellen. A résztvevők az új amerikai közepes hatótávolságú nukleáris rakéták nyugat-európai rendszerbe állításának megakadályozását követelték. Felhívást fogadtak el, amely egyebek között hangsúlyozza: „Rajtunk, valamint a békemozgalom erején és egységén múlik, SALVADOR A partizánok offenzívája elérte célját (ČSTK) - A salvadori Farabun- do Marti Nemzeti Felszabadítási Front egységei az elmúlt 24 órában újabb eredményes akciókat hajtottak végre a kormánycsapatok ellen La Paz és Usulutan tartományban. A hazafiak Zacate- coluca városában megtámadták a kormányerők helyőrségét és kétórás heves tűzpárbaj során 12 katonát megöltek és 18-at megsebesítettek. A partizánok megrongálták a helyi transzformátorállomást, és így megszakították a váNicaragua ELFOGTÁK AZ ELLENFORRADALMI BANDÁK VEZÉRÉT (ČSTK) - A nicaraguai biztonsági szervek Managuától északkeletre, Leon tartományban őrizetbe vettek egy ellenforradalmi bandát, amely a sandinista kormány elleni felforgató akciókra készült. A hivatalos jelentés szerint a letartóztatottak között van Bernardo Monacada Beltran, az ország különböző részeiben felfelbukkanó ellenséges bandák vezére. A bandákat, mint ismeretes, a volt somozista gárdisták hondurasi támaszpontjairól irányítják, s gyakran hajtanak végre hondurasi területről ellenséges támadásokat. Merénylet Spanyolországban (ČSTK) - A Felipe González vezette spanyol szocialista kormány hivatalba lépése óta első ízben került sor a baszkföldi Tolo- sa városban, vasárnap politikai ihletésű merényletre. A polgári őrség egyik tagját agyonlőtték, társát súlyosan megsebesítették, amikor gépkocsijukkal a városon keresztülhajtottak. A fentieket a spanyol rendőrség közölte ros, illetve környéke áramellátását. Az FMLN tagjai ugyancsak megtámadtak Santiago de Maria városában (Usulutan tartomány) egy katonai járőrt. Négy kormánykatona meghalt. A partizáncsapatok októberi, széles körű offenzívájuk során több ezer kormánykatonát tettek ártalmatlanná, 270-et foglyul ejtettek és nagy mennyiségű fegyvert, lőszert zsákmányoltak - közölte egy mexikói lapnak adott nyilatkozatában Joaquin Villalodos, az FMLN vezetőségének tagja. El- mondota, hogy a támadás stratégiai célja Morazan és Chalate- nango tartományban hatalmas katonai hadműveletek, egyben a kormányerők által ellenőrzött területek destabilizálásához vezető további partizánakciók végrehajtása volt. Ezeket a célokat sikerült teljesíteni. A kormány fokozatosan tudatosítja, hogy erőit csak néhány kulcsfontosságú terület védelmére tudja összpontosítani. hogy felszámoljuk a bennünket fenyegető halálos veszélyt. Egyesítsük sorainkat az alapvető emberi jog - a békéhez való jog megőrzésére“. LONDON - A brit békemozgalom női aktivistái tegnap reggel ismét megszállták a London melletti Greeham Common légitámaszpontot, ahova a brit konzervatív kormány a közepes hatótávolságú amerikai nukleáris rakétákat akarja telepíteni jövő év végétől. A légi bázis bejáratainál nők százai lepték el a földet, hogy ily módon próbálják legalább egy napra leállítani a rakétatelepítés előkészületi munkálatait. A nők a rendőrség felhívására önként nem voltak hajlandók szabad utat biztosítani a 6-os számú bejáratnál az amerikai katonai szállító-járműveknek. A brit rendőrség egy percet sem habozott: a tüntető nőket a földön vonszolva próbálta eltávolítani a helyszínről. A brit nők tiltakozó akciója már. második napja tart a támaszpont mellett. Vasárnap mintegy 30 ezer nő tüntetett, akik egyrészt szolidaritásukról biztosították a helyi békemozgalom tagjait, másrészt ily módon fejezték ki tiltakozásukat a brit kormány rakétatelepítési tervei ellen. ír Köztársaság TÖBBSÉGI KORMÁNYT ALAKÍTANAK (ČSTK) - Az ír Köztársaság új koalíciós kormányát a Munkáspárt és a Fine Gael párt képviselői fogják alkotni. Ebben állapodott meg a két párt vasárnap este megtartott rendkívüli konferenciáján. Ez azt jelenti, hogy Írországnak tavaly június óta első ízben lesz többségi kormánya, ugyanis a két pártnak összesen 86 mandátuma van a parlamentben a 166- ból. Az elmúlt másfél évben felváltva kormányzott a Fine Gael és a Fianna Fail. Közülük egyik sem rendelkezett a parlamentben abszolút többséggel. Várhatóan Garret Fitzgerald, a Fine Gael vezetője lesz az új ír miniszterelnök s Richard Spring, a Munkáspárt vezére a miniszter- elnök-helyettes. Új kormányfő Peruban (ČSTK) - Fernando Belaunde Terry perui elnök vasárnap közölte, hogy elfogadta Manuelo Ulloa miniszterelnök, gazdasági és kereskedelmi miniszter lemondását. Az új kormányfő Fernando Schwalb lesz, aki országa washingtoni nagykövete volt és korábban már betöltötte a miniszter- elnöki tisztséget. A perui államfő nem szólt Ulloa lemondásának okairól. Kijelentette azonban, hogy nem kormány- válságról van szó, csupán előre várt változásról. Ugyanakkor közölte, hogy a jövő hónapban további miniszterek lemondására számít. Lengyelország KÖZZÉTETTÉK A NOVEMBERI GAZDASÁGI EREDMÉNYEKET (ČSTK) - A tegnapi lengyel lapok közzétették a statisztikai hivatal jelentését Lengyelország idei novemberi gazdasági eredményeiről. A jelentés megállapítja, hogy az állami szektorban az ipari termelés novemberben több mint 8 százalékkal volt nagyobb a tavalyi év ugyanazon hónapjához viszonyítva, miközben a szén és más nyersanyagok termelése 12, a feldolgozóipar termelése pedig mintegy 8 százalékkal növekedett. Az év első 11 hónapjában a tavalyi évhez viszonyított termelésvisszaesés így 3 százalékra csökkent. 1979 első 11 hónapjához viszonyítva azonban a visszaesés még mindig jelentős - 15 százalékos. Januártól novemberig a lengyel export 8,9 százalékkal volt nagyobb, az import pedig 11,4 százalékkal alacsonyabb, mint tavaly. A szocialista országokba irányuló kivitel elérte a 431,6 milliárd zloty értéket, ami 18,8 százalékkal magasabb, mint tavaly volt. Lengyel- ország importja a szocialista országokból 470,2 milliárd zlotyt tett ki, vagyis 3,1 százalékkal volt nagyobb a tavalyinál. A szocialista országok részaránya a lengyel külkereskedelemben az exportot tekintve a tavaiyi 48,3 százalékról 52,7 százalékra, az import tekintetében 54 százalékról 62,9 százalékra nőtt. A tőkés országokba irányuló export idén január és november között a tavalyi év ugyanezen időszakához viszonyítva 0,4 az import 28,5 százalékkal csökkent. KOMMENTÁRUNK A z Egyesült Államok a jövő évben 230 milliárd dollárt költ fegyverekre - erről döntött a múlt héten a washingtoni képviselőház. Az USA békeidőben ilyen óriási összeget soha nem fordított fegyverkezésre és az említett csillagászati szám 11 százalékkal nagyobb a Pentagon idei költségvetésénél. Első pillantásra ebből az a következtetés adódna,hogy a háború utáni legagresszívabb washingtoni kormányzat vonalvezetése változatlan, egyértelműen kitart a konfrontációs irányvonal mellett. Ez a megállapítás nagy vonalakban mindenképpen helytálló, ám ugyanakkor felszínes, mert nem árulkodik a washingtoni diplomácia csúcsain, illetve a kongresszus Ki az alvajáró? két házában folyó heves katona- politikai vitákról. Mert ahogy a reagani vezetés túljutott félidején - és ahogy lassan közelednek az 1984-es választások - az elnök számos korábbi feltétlen híve már nem áll ki egyértelműen a „kemény vonalat“ szorgalmazó kormánypolitika mellett. Washingtonból az utóbbi időben számos erre utaló jelzés érkezett. A legmarkánsabb példa erre Reagan MX-programjának leszavazása a képviselőházban. Az elnök hírhedt november 22-i beszédében közölte végleges döntését az MX-típusú interkontinentális rakéták telepítéséről. Eszerint 100 darab, egyenként 10 nukleáris robbanófejjel ellátott rakétát helyeznének el sűrűn egymás mellett Wyoming állam területén. Ronald Reagan sajátos logikájú érvelése szerint azért van szükség a „békefenntartó“ rakéták telepítésére, mert az USA elhanyagolta nukleáris potenciáljának fejlesztését, s ezért „behoznivalója van“ a Szovjetunióval szemben az egyensúly helyreállítása érdekében. Ismerve a fehérházi vezetés számtalanszor ismételgetett, hazug állításokra épülő érveléseit, nyilvánvaló, hogy amikor egyensúlyról beszélnek, ugyanakkor az amerikai fölény megteremtésére gondolnak. Ezt egyébként az MX-döntést közlő elnök is közvetve elismerte. Úgy vélte, a legajánlatosabb állig felfegyverkezve leülni a tárgyalóasztalhoz, mert „nincs kényelmetlenebb helyzet, mint nem az erő pozíciójából tárgyalni.“ „Fegyverkezünk, de közben persze tárgyalunk is“ - hajtogatta, majd sajnálkozva hozzáfűzte, hogy Washingtont erre a kettősségre a „Szovjetunió magatartása kényszeríti“... Az elnök ellentmondásos magyarázatai nemcsak a nukleáris fegyverkezést világszerte ellenzőket, de a Capitolium honatyáit sem győzték meg. Már a képviselőház megajánlási bizottságában lezajlott szavazás is baljós folytatást ígért. Az 55-tagú bizottság ugyanis mindössze egy fős többséggel szavazta meg a program megvalósításához jövő évre kért egymilli- árd dollárt. A szoros eredmény előrevetítette, hogy a javaslat további sorsa teljesen bizonytalan. Ezek után már nem is keltett különösebb meglepetést, hogy a képviselőházban csúfos vereséget szenvedett a javaslat, amelyeket 245:146 arányban elutasítottak. Jellemző, hogy ötven republikánus képviselő is elnökét cserbenhagyva a javaslat ellen szavazott. A jövőre kért összeg megszavazására számító Reagant hidegzuhanyként érte az elutasítás, tekintve, hogy a szavazást megelőzően számos képviselőt telefonon, illetve négyszemközt próbált meggyőzni az „amerikai biztonság garantálásához“ szükséges rakétaprogram fontosságáról. Politikai megfigyelők szerint Reagan eddigi legsúlyosabb vereségét szenvedte a kongresszusban. Az elnök arrogánsán reagált a nemleges döntésre, mert szerinte a képviselők „súlyos hibát“ követtek el. Azzal fenyegetőzött, hogy visszahívják a Genfben tárgyaló amerikai küldöttséget a Szovjetunióval folyó rakétacsökkentési tárgyalásokról. A Fehér Ház ura szerint a javaslat ellen szavazók „alvajáróként mennek a jövőbe“, s épp ideje őket „felébreszteni.“ A kérdés valójában az, hogy ki is tulajdonképpen az alvajáró. Az, aki leszavaz egy olyan döntést, amely egyrészt növeli az atomháborús veszélyt, másrészt úgy véli, hogy az amerikai gazdaság jelenlegi válságos helyzetében - a stratégiai erőegyensúly mellett - szükségtelen milliárdokat kidobni a rendkívül költséges programra. Sokkal inkább az az alvajáró, aki szinte nem lát tovább az orránál és nem veszi észre- vagy nem hajlandó észrevenni- hogy csak a konfrontációra törekvő Pentagon-héják és a militarista programokban érdekelt fegyvergyárosok a hívei az őrült nukleáris terveknek. A Reagan-kormány agresszív kurzusa nagy vonalakban persze a vereség után sem változik. Viszont arra mindenképpen fel kell figyelni, hogy 1945 óta első ízben szólt bele a törvényhozás a katonapolitikába fontos stratégiai döntés meghozatalánál. Általános az a vélemény, hogy a képviselőházi kudarc a későbbiekben az elnök hatalmi helyzetét is megrendítheti. Reagan azonban hajthatatlan, „viszi tovább a vonalat“ és máris erőteljes kampányba kezdett, hogy a szenátusi szavazásig hátralevő időben a maga pártjára állítsa a szenátorokat (a szenátusban a Reagan párthívei, a republikánusok vannak többségben). Washingtonnak azonban nemcsak a hazai ellenállással kell szembenéznie. Az amerikai kongresszus elutasító döntésétől ugyanis Nyugat-Európa is vérszemet kapott. Az USA atlanti partnerei jogosan teszik fel a kérdést, ha az amerikaiaknak nem kellenek a rakéták, miért éppen az ő országuk területére telepítsenek egy év múlva 572 nukleáris rakétát. A nyugat-európai körúton tartózkodó Shultz amerikai külügyminiszter aligha tud erre elfogadható magyarázatokat adni a napokban Párizsban, Rómában, Londonban és Madridban. A múltheti NATO- ülésen sikerült kierőszakolnia - az ellentéteket leplezendő - az erő- politika folytatását és a rakétatelepítést megerősítő határozatot. Valójában azonban a tömb országai nem lelkesednek úgymond a szovjet SS-20 típusú rakéták ellensúlyozására telepítendő Pershingekért. Görögország alá sem írta a brüsszeli tanácskozás záróközleményének a rakétatelepítés szükségességét hangsúlyozó részét. Spanyolország - amint azt korábban jelezte - nem írta alá a közleményt és megerősítette, hogy nem enged atomfegyvert telepíteni országa területére. Dánia szintén kilóg a sorból, hiszen a parlament úgy döntött, hogy nem járul hozzá a rakétatervek finanszírozásához. Tegyük hozzá, hogy Hollandia és Belgium még mindig habozik. Egyértelmű tehát, hogy Nyugat-Európa viszolyog a nyugat-európai rakétáktól. K l./ilvánvaló, hogy nemcsak IMy a nyugat-európai béke- mozgálmak szemlélik aggódva a nukleáris terveket. Bár bennünket is aggodalommal töltenek el az esztelen militarista tervek, mégis nagyfokú megnyugvásra ad okot az, hogy a Szovjetunió a washingtoni kardcsörtetéseket felelős nagyhatalomhoz illő higgadság- gal, józansággal fogadja. Mindenképpen biztos pont a bizonytalanságban a szovjet külpolitikai vonalvezetés. Usztyinov marsall, honvédelmi miniszter újólag megerősítette, hogy a Szovjetunió nem hagyja magát zsarolni, nem engedi, hogy bárki is feltételeket diktáljon neki. Leszögezte, hogy a háború és az agresszió veszélye napjaink valósága, a Szovjetunió azonban - ha arra kényszerítik - saját és szövetségesei biztonsága érdekében megfelelő válaszintézkedésekre képes. Jóllehet Moszkvában a békéhez vezető utat változatlanul nem a fegyverhalmozásban, hanem az egyenjogú tárgyalásokban látják, a szovjet vezetés ugyanakkor gondosan figyel minden Washingtonból érkező jelre, s ha pozitív megközelítést lát, a félútnál is tovább elébe megy az amerikaiaknak. Amerika egyelőre azonban még a félútig sem hajlandó elmenni... P. VONYIK ERZSÉBET
