Új Szó, 1982. december (35. évfolyam, 285-310. szám)
1982-12-11 / 294. szám, szombat
ÚJ szú 5 1982. XII. 11. Az ateista nevelés néhány időszerű kérdése Az utóbbi időben a burzsoá propaganda ideológiai-politikai eszköztárában a modern formák mellett megjelennek a hagyományos ántikommunista módszerek is, elsősorban a klerikalizmus, amely egyben az imperializmus ideológiai-politikai támasza és fegyvere. segítség az északi járásokból Kettős feladat A z antikommunista erők összehangolt frontális támadást készítenek elő szocialista társadalmi rendszerünk ellen. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a katolikus egyház jelenlegi feje keresi a kapcsolatokat a csehszlovák klérofasiszta emigrációval. Kinek használ ez a közeledés? Erre a nyugati folyóiratokból is választ kaphatunk. E sajtótermékek ugyanis II. János Pált Reagan első számú emberének nevezik. A haladás és a kommunista eszme ellen folytatott új keresztes hadjárat a világ minden részén szükségessé teszi, hogy emeljük ideológiai-politikai munkánk színvonalát e munka egyik legbonyolultabb és legfontosabb részterületén, az ateista nevelés szakaszán. A CSKP KB beszámolóját 1980. március 25-én Vasil Bil'ak elvtárs terjesztette elő, hangsúlyozva, hogy: ,,Az emberek tudományos világnézetének és szocialista tudatának formálása olyan folyamat, amely csak a különféle előítéletek és csökevények leküzdésével párhuzamosan valósítható meg. A szocialista öntudat fejlődése felszabadítja az embert, le- küzdi a tudatlanságot és a szellemi elmaradottságot. Az ateista nevelés tehát az ideológiai munka kiemelt feladata, melynek pártunk állandó figyelmet szentel. Ez hosszan tartó folyamat, s e téren minden sietség és hebehurgyaság káros“. Az ateista nevelés a párt és a pártszervezetek ideológiai munkájának egyik viszonylag önálló részterülete, amelynek megvannak a maga sajátságos feladatai. Az ideológiai tevékenység egészébe kapcsolódva gyarapítja társadalmunk szellemi erejét, megszilárdítja az emberek között kifejlődött új, humánus kapcsolatokat, fejleszti a dolgozók alkotó aktivitását. Ezt a folyamatot a szovjet szerzők úgy fogalmazzák meg: „a vallásos világnézet leküzdésének útján az jelenti a legnagyobb akadályt, hogy a hívő ember elszigeteli magát a társadalom ideológiai hatásaitól.“ Ez az elszigetelődés hol kisebb, hol nagyobb mértékű, de mindenképpen megakadályozza, hogy a hívő emberre hatást gyakoroljon a vallásos elképzeléseinek ellentmondó hatalmas információáradat. Hogy a hívő ember tudatára hatni tudjunk és elfogadtassuk vele az ateista világnézetet, elsősorban ezt az elszigetelődést kell megszüntetnünk. A munkásosztály tudományos, materialista világnézete, a marxizmus-leninizmus továbbfejlesztette az elmúlt századok haladó örökségét, a világ ateista értelmezését. A társadalmi élet jelenségeinek idealista megközelítését leküzdve megszüntette azt a történelmi elszigeteltséget, amely lehetetlenné tette a vallás szociális gyökereinek leleplezését. A tudományos kommunizmus létrejöttével az ateizmus elmélete és gyakorlata is magasabb fokon realizálódik. A szocialista viszonyok kialakulásával az ateista nevelés és propaganda szociális jelentősége is mind nagyobb lesz. Országunkban a marxista-leninista elméletre alapozott ateista világnézet terjesztése a sokoldalú lenini elméleti örökségre támaszkodik. A világ proletárjainak vezetője, Lenin nagy figyelmet szentelt a vallás és az ateizmus kérdésének, alkotó módon gyarapította a marxizmust, az ateizmust, kidolgozta az új típusú párt alapelveit és meghatározta a szovjet állam valláshoz való viszonyát. Ki is fejtette ilyen irányú nézeteit, hangsúlyozva, hogy a kommunisták programja a tudományos, a materialista világnézeten alapul. E program értelmezése tehát elkerülhetetlenül tartalmazza a vallás valódi, történelmi és gazdasági hátterének feltárását, ez azt jelenti, hogy a kommunista propaganda egyben ateista propaganda is. A pártmunkában, a munkásosztály és a dolgozók közös, a világ forradalmi átalakításáért folytatott harcában milyen helyet foglal el az ateista nevelés? Az ateista nevelést és propagandát a két legfontosabb feladatnak kell alárendelni: ez a kizsákmányoló osztály felszámolása és az új, kommunista társadalom felépítése. Lenin mindig óvott attól, hogy a vallási kérdést előtérbe helyezzük. Arra tanított, hogy tegyünk különbséget a vallás, mint a tudományos világnézettől, a marxizmustól idegen ideológia között és a hívők között, akik még a vallás fogságában vergődnek. Elsősorban a hívő munkásokkal és parasztokkal szemben követett érzékeny és elvtársi magatartást, hogy el ne idegenítsük őket a marxista eszmétől. E bből a követelményből kiindulva nem állítjuk, s nem is fogjuk azt állítani, hogy a vallásos emberek antikommunisták. A kommunista pártok nem tartják, s a jövőben sem fogják antikom- munistáknak tartani sem a hívőket, sem a papságot. Például: ,,A kapitalista országokban a hívők milliói kapcsolódnak be aktivan a békéért és a szociális haladásért vívott harcba.“ (Religija a cerkov v szovremennuju epochu, Myszl, Moszkva 1976 226. old.) Vlagyimir lljics Lenin megkövetelte, hogy az ateista propagandát a dolgozók társadalmi viszonyokat átalakító aktív harcának bázisán fejtsük ki. A dolgozókat be kell kapcsolni az osztályharcba, a forradalmi gyakorlatba. A forradalmi aktivitás nemcsak a kapitalista viszonyok között játszik fontos szerepet a nép ateista átnevelésében. Az új, kommunista társadalom építésében való aktív részvétel és a gyakorlati munka az ateista nevelés alapiskolája a szocialista forradalom győzelmét követő időkben is. Ez a legfontosabb szempont a munkásosztály szövetségeseinek esetében is. A vallással folytatott ideológiai harcban a hívő és ateista dolgozók egységét kell szem előtt tartanunk, hogy megvalósíthassuk a legfontosabb társadalmi célokat. Az, ami az ateista dolgozókkal összeköti a hívőket, az a boldog földi életért folytatott harc, s ez összehasonlíthatatlanul erősebb kapocs annál, ami elválasztja őket. Ma a Csehszlovák Szocialista Köztársaság hívő és ateista dolgozóit egyetlen cél egyesíti: a fejlett szocialista társadalom felépítése. L enin állandóan hangsúlyozta azt a tényt, hogy az ateista nevelés csak úgy lehet sikeres, ha a marxista filozófiára a természet- tudományokra, a harcos materialista eszmékre támaszkodik, ha tartalma, módszerei és szervezési formái tudományos szempontból megalapozottak. Ebben rejlik a lenini követelmények lényege. A fejlett szocialista társadalom építése az ateista nevelés területén is megköveteli a vallásosság elleni munka színvonalának emelését, minőségileg jobb, újabb, időszerűbb elméleti és gyakorlati megoldását. Mélyebben be kell hatolnunk a tudományos, marxis- ta-leninista világnézet bonyolult folyamatába. Az ateista nevelés területén legfőbb feladat és kötelesség a felnövekvő nemzedékkel szemben, hogy csökkentsük a vallásosság újratermelődésének lehetőségeit. E problémák sikeres megoldása nagyrészt a vallással kapcsolatos marxista-leninista alapelvek alkotó módon való felhasználásától függ, továbbá a vallásosság és az ateista propaganda jelenlegi állapotának mélyenszán- tó elméleti elemzésétől. Hazánkban jelentős sikereket értünk el az ateista nevelés területén, de nem állíthatjuk, hogy minden problémát megoldottunk, s a lakosság egy részére gyakorolt vallási és valláserkölcsi hatás magától megszűnik. Az ateista neveléssel kapcsolatban mind elméleti, mind gyakorlati szempontból számos komoly kérdést meg kell még oldanunk. A materialista tudományos világnézet terjesztése és elmélyítése a pártpolitikánk fő feladatainak egyike. Ezt erősítette meg az SZLKP 1981-es kongresszusa is: ,,Ma megállapíthatjuk, hogy a haladó materialista világnézet Szlovákiába^ tömegjelenséggé válik és mindinkább terjed. Az ősrégi vallási türelmetlenség és a megkülönböztetés visz- szavonhatatlanul a múlté. Szocialista államunk biztosítja állampolgárainak egyenjogúságát, függetlenül a vallás iránti viszonyuktól. Becsüljük a hívők cselekvő részvételét hazánk építésében, amiben népünk közös érdekeinek bizonyítékát látjuk. Dolgozóink gyakorlati tapasztalatokra tettek szert a szocialista társadalom építése problémáinak megoldásában, és a feladatok teljesítésében való cselekvő részvételben. Ezeknek a tapasztalatoknak döntő szerepük volt és van a dolgozók megszabadításában a múlt kizsákmányoló társadalmainak szellemi örökségétől. Tanúi vagyunk a külföldi klerikális antikommunista központok arra irányuló törekvésének, hogy a hívők vallási érzelmeivel visszaélve, ellenséges tevékenységet fejtsenek ki szocialista hazánkkal szemben. Népünk tapasztalataira, szocialista érdekeire, hazafias érzéseire, össze- forrottságára és haladó, békés törekvéseire támaszkodva. Határozottan harcolni fogunk az ilyen, nem új keletű aknamunka ellen, bármilyen formát is öltsön.“. MILAN SCIRANKO docens Az idei szárazság következtében Közép-Szlovákiai mezőgazdasági üzemek jóval kevesebb szálas takarmányt takarítottak be a tervezettnél, s ez rendkívül megnehezíti a téli állattartást. A csapadékhiány különösen a déli járásokat - Nagykürtös (Veľký Krtíš, Losonc (Lučenec), Rimaszombat (Rimavská Sobota) -étrintette érzékenyen, melyek egyikében sem tudták biztosítani az egy szarvas- marhára eső, szénaegységre átszámított 2,7 tonnás takarmánymennyiséget. Különösen a losonci járásban súlyos a helyzet, ahol napjainkig a tervezett mennyiségnek csak 78 százaléka áll rendelkezésre, s nem valószínű, hogy önerőből a tél beálltáig már lényegesen javítani tudnának a helyzeten. A Kerületi Mezőgazdasági Igazgatóság az elmúlt hetekben többször is foglalkozott a déli járások takarmányhelyzetével, s intézkedéseket hozott megsegítésük érdekében. Egy korábbi döntés értelmében az északi járásokból ötezer tonna apróburgonyát szállítanak a leginkább rászoruló üzemeknek takarmányozási célokra, másfelől a cukorgyári melléktermékekből az idén először nem részesülnek a kerület többi járásai. Ugyancsak engedélyezik a dél-szlovákiai gazdaságok számára a takarmányvásárlást, főként hegyvidéki magángazdálkodóktól, részeskaszálóktól. A külső segítségen kívül szükség lesz a belső tartalékok mozgósítására is. Ilyen irányú törekvések tapasztalhatók a losonci járásban is, ahol napjainkban a szalma ízesítésével és feldolgozásával mintegy 19 ezer tonna tömegtakarmányt nyernek, s legalább 8 ezer tonnával kívánják gyarapítani silókészletüket a kukoricaszár és a cukorrépa melléktermékeinek hasznosításával. A rendkívül igényes feladat - az állatállomány megfelelő szintű át- teleitetése - azonban elképzelhetetlen közvetlenül a termelésben dolgozók aktív hozzájárulása nélkül. A feladatok ismertetése céljából az elmúlt napokban két járási szintű értekezletet is tartottak az állattenyésztésben dolgozók, illetve a szocialista brigádvezetők és kiváló dolgozók részére^-Az előbbi tanácskozáson az állatgondozókon és zootechnikusokon kívül, részt vettek az állategészségügyi és a törzstenyésztési szolgálat munkatársai és a felvásálrószer- vek képviselői is. Az év első kilenc hónapjának eredményeit taglalva megálapították, hogy elsősorban az elhullásokat illetően sok a tennivaló, s komoly lemaradás tapasztalható a tejtermelésben, sőt a hústermelésben is. A járás tejtermelése például az elmúlt esztendő hasonló időszakához viszonyítva 589 000 literrel esett vissza, s félő, hogy ez a mennyiség az év végére még tovább növekszik. A tavalyinál jobb eredményeket csupán három nazdaságban, Abelován, Málinecen és Rátkán értek el, míg a többi nagyüzemben nem érték el a korábbi esztendő termelési szintjét sem. A sertéshús-eladási tervfeladataikat lényegesen túlteljesítik Cinobaňán Mýtnán, Uherskén és Tomášov- cén, ugyanakkor komoly nehézségekkel küzdenek Rappon (Rapovce), Söregen, (őurice) és Kalino- vón, ahol az idei feladatok teljesítése is veszélyben forog. A termelés négy üzemben süllyedt a kritikus pont alá; Kalinovón, Cinobaňán, Rappon és Poltáron kilátás sincs a feladatok teljesítésére. Általános nehézségként említették a tanácskozáson az üszőnevelésben tapasztalható fogyatékosságokat, különösen a legeltetési, elszállásolási gondokat. Esztendőről-esztendőre ismétlődő hiányosságok tapasztalhatók az úgynevezett átmeneti időszakban is. Felvetődött a fokozottabb differenciáltság kérdése is; a múltban sok helyen ugyanis nem értékelték eléggé az abraktakarmánnyal takarékosan bánó etetőket, s a kilátásba helyezett szankciókat sem érvényetítették egyértelműen a nagyobb arányú, s főként az elkerülhető állatelhullások esetén. Számos kedvezőtlen tapasztalat mellett azonban akadt jó néhány kedvező is az idén. Ide kell sorolni a legeltetéses gazdálkodás általános elterjeszétését, s e téren a kooperáció elmélyítését, melynek köszönhetően több üzemben is gazdaságosabb lett a hús és a tej előállítása. Jó eredményeket értek el a járásban az élelmiszeripari melléktermékek hasznosításában, s ugyanez vonatkozik a takarmányszárító üzemek működésére is. E téren a poltári és a gala- si'(Holiša) földművesszövetkezetek mutattak jó példát, melyekben nem csupán az előállított termékek mennyisége és minősége alakult kedvezően, hanem az energia- fogyasztás is. A járás állattenyésztése előtt kettős feladat áll ezekben a napokban; először: a lakosság jobb ellátása érdekében az esztendő hátralevő napjaiban mindent el kell követni a tervfeladatok teljesítéséért; másodszor: körültekintőbb takarmányozással, a mellék- termékek hasznosításával biztosítani az állomány áttelelését. Ismertek már a jövő évi feladatok is. A lakosság jobb ellátása érdekében 10,8 százalékkal kell fokozni a marhahústermelést, 6 százalékkal pedig a juhhústermelést, s az idei tervhez viszonyítva 6,3 százalékkal kell növelni a tejtermelést. A végrehajtás nem egyszerű gazdasági ügy, hanem komoly politikai feladat is, mely szerkezeti változásokat követel meg a növény- termesztés egyes ágazataiban is. HACSI ATTILA ELŐSZÖR A CSSZBSZ KONGRESSZUSÁN A Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség kilencedik országos kongresszusának küldöttei között a huszonkét esztendős Szaniszló Erzsébet újoncnak számít. Újoncnak, hiszen életében először vesz részt ilyen magas szintű tanácskozáson.- Egy kicsit izgulok, hiszen ezen a jelentős kongresszuson nemcsak munkahelyemet, a Nagyidai (Veľká Ida) Magtermesztő Állami Gazdaságot képviselem, hanem részben a Kassa (Košice)-vidéki járást is. Igen kíváncsi vagyok, hogyan zajlik egy ilyen tanácskozás, milyen ott a légkör, no meg az is érdekel, milyen feladatokat szab meg szervezetünknek az elkövetkezendő időszak - mondta. Beszélgetésünk során fény derült arra is, miért izgatja őt annyira a szervezet jövője. Azonkívül, hogy a CSSZBSZ üzemi szervezete vezetőségének a tagja vagyok, a szakszervezeti üzemi bizottság titkári tisztségét is betöltőm s egyben a szocialista munkaverseny-mozgalmat szervezem, irányítom és népszerűsítem mezőgazdasági üzemünkben. Mi tagadás, vannak jó és kevésbé jó gazdasági eredményeink. A szép eredmények megörvendeztetnek, a gyengék viszont - és azoknak az okai - sokunkat gyötörnek s gondolatunkban állandóan foglalkoztatnak. Ugyanakkor a Szocialista Ifjúsági Szövetség és a CSEMADOK helyi szervezeteinek az élete sem közömbös számomra, s Nagyi - da sorsa sem. Ha szabad időmben otthon az újságok, folyóiratok böngészgetése közben vagy a könyvekben, a rádióban s a televízióban felfedezek néhány szovjet újdonságot, értékes tapasztalatot- mondjuk a kultúra, a mező- gazdasági termelés, az űrhajózás, űrkutatás, egészségügy vagy a különféle nemzetiségű emberek egymás mellett élésének területéről -, akkor legtöbbször arra gondolok, milyen jó lenne azt a mi üzemünkben, Nagyidán, hazánkban vagy az egész világon alkalmazni, kamatoztatni. A Szovjetunióban- bár nagyon kíváncsi vagyok rá, s főleg Moszkvára, valamint Leningrádra - még nem jártam, ám az utóbbi időben szinte minden évben találkozók szovjet fiatalokkal. Nyáron ugyanis szovjet és hazai főiskolások segítenek nekünk az aratási munkákban, így munka közben, valamint kirándulások és táncmulatságok alkalmával lehetőség nyílik a beszélgetésre, a tapasztalatcserére. Mindemellett üzemünk baráti kapcsolatot tart fenn az egyik vi- nogradovói mezőgazdasági üzemmel. Igaz, az együttműködés eddig főleg a szakmai dolgok megvitatására korlátozódik, ám a jövőben bővíteni szeretnénk az együttmüködés körét. Jó lenne, ha alkalomszerűen egy-egy ottani kultúr- csoportot fogadhatnánk, a mi llosvai népművészeti együttesünk pedig Vinogradovóban és környékén vendégszerepelne.- S hogy mi jut még eszembe, amikor a Csehszlovák- Szovjet Baráti Szövetség vagy a Szovjetunió kerül szóba? - folytatta a kongresszus küldötte. - Az, amit kortársaim a legfőbb óhajaik között emlegetnek - a világbéke GAZDAG JÓZSEF
