Új Szó, 1982. december (35. évfolyam, 285-310. szám)
1982-12-11 / 294. szám, szombat
ÚJ szú 3 1982. XII. 11. Az ENSZ-közgyűlés fontos határozatokat hagyott jóvá A világszervezet elítéli Pretoria apartheid-politikáját (ČSTK) - Az ENSZ-közgyűlés jóváhagyta a Szovjetunió és a többi szocialista ország, valamint az el nem kötelezettek által előterjesztett javaslatot, amely szorgalmazza a nukleáris fegyverkísérletek azonnali betiltását. Az indítvány ellen csak öt ország szavazott, köztük az Egyesült Államok. A határozat kötelezi az ENSZ leszerelési bizottságát, hogy mielőbb kezdjen tárgyalásokat a nukleáris fegyverkísérletek általános és teljes betiltására vonatkozó szerződés tervezetéről. Egy másik elfogadott határozatban a Közgyűlés résztvevői nagyra értékelték azt a szovjet kötelezettségvállalást, hogy a Szovjetunió nem vet be elsőként atomfegyvert. Az ENSZ-közgyűlés küldöttei megszavazták a tömegpusztító fegyverek új fajtái kifejlesztésének Befejeződtek Tyihonov helsinki tárgyalásai (ČSTK) -*• Helsinkiben tegnap befejeződtek Nyikolaj Tyihonov és Mauno Koivisto tárgyalásai. A szovjet kormányfő és a finn köztársasági elnök a kétoldalú együttműködés elmélyítéséről és időszerű nemzetközi kérdésekről folytatott megbeszéléseket. Nyikolaj Tyihonov és vendéglátója aggodalommal szólt az egyre éleződő nemzetközi helyzetről. Mindkét fél hangsúlyozta, hogy a nukleáris háború elhárítása, a lázas fegyverkezés leállítása és a nemzetközi légkör javítása érdekében minden országnak megfontoltságot és politikai jóakaratot kell tanúsítania. A szovjet miniszterelnök emlékeztetett az új szovjet békejavaslatokra és megerősítetAgresszív akciók Nicaragua ellen 75 gyermek pusztult el (ČSTK) - Managuában a nicaraguai nemzetvédelmi minisztérium sajtóértekezleten tájékoztatott a somozista ellenforradalmi bandák hondurasi támasztpontokról indított újabb agresszív akcióiról. Közölték, hogy december 8-án nagy létszámú terrorista csoport hatolt be Hondurasból nicaraguai területre. Megtámadták a nicaraguai határőröket, és több órán át ágyútűz alatt tartották Nueva Segovia tartomány több települését. A nicaraguai határőrök a bandát kiszorították az ország területéről és súlyos veszteségeket okoztak nekik. Az ellenforradalmárok akcióik során a polgári lakosságot sem kímélik. A managuai kormány ezért a veszélyeztetett határmenti falvakból a gyerekeket, nőket és öregeket biztonságosabb helyekre szállítja. Tegnap az ellenforradalmi bandák lelőttek egy helikoptert, amely gyerekeket menekített a határmenti területekről. A nicaraguai nemzetvédelmi minisztérium közölte, hogy a helikopter lezuhant és 75 gyermek életét vesztette. Tárgyalások Gibraltárról (ČSTK) - Brüsszelben tegnap brit-spanyol tárgyalások kezdődtek Gibraltár jövőjéről. A Pireneusi-félsziget déli csücskében lévő brit gyarmat sorsáról Francis Pym brit és Fernando Mórán spanyol külügyminiszter kezdett megbeszéléseket. Mindketten részt vettek a NATO tegnap befejeződött tanácsülésén, és kifejtették álláspontjukat a két ország között már több mint két és fél évszázada vitatémát okozó problémáról. te, hogy a Szovjetunió nem tér le az enyhülési politika útjáról. A megbeszéléseken mindkét fél részéről egyaránt hangsúlyozták a helsinki konferenciával elkezdődött enyhülési folyamat fontosságát, és megerősítették, hogy mindkét ország mindent elkövet a madridi találkozó sikeres befejezéséért. Nyikolaj Tyihonov és Mauno Koivisto egyaránt úgy vélte, hogy a jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzetben rendkívüli fontossággal bírna, ha megvalósulhatna az észak-európai atommentes övezet létrehozását szorgalmazó finn javaslat. Kalevi Sorsa finn kormányfő tegnap ebédet adott Nyikolaj Tyihonov tiszteletére, melyen jelen volt Koivisto elnök is. A finn miniszterelnök az ebéden elhangzott beszédében hangsúlyozta, hogy a finn-szovjet kapcsolatok a jelenlegi kiéleződött nemzetközi helyzetben is szilárd alapokon fejlődnek. Nyikolaj Tyihonov válaszában kiemelte. hogy a Szovjetunió és Finnország kapcsolatai példát mutatnak a többi államnak a különböző társadalmi rendszerű országok kölcsönösen előnyös, egyenjogú együttműködésében. és gyártásának betiltására vonatkozó határozatot, melyet a Szovjetunió terjesztett a világszervezet elé. A közgyűlés ismét sürgette egy olyan nemzetközi szerződés megkötését, amely fokozná az atomfegyverrel nem rendelkező országok biztonságát. A neutronfegyver gyártására hozott washingtoni döntésekkel kapcsolatos világméretű felháborodást tükrözte a neutronfegyverek betiltását sürgető határozat. A közgyűlés résztvevői tíz határozatban bélyegezték meg a délafrikai fajüldöző rezsim apartheidpolitikáját és a szomszédos független afrikai országok elleni ismétlődő agressziókat. Lesotho a BT sürgős összehívását kéri (ČSTK) - Miután a dél-afrikai rezsim csapatai csütörtökön betörtek a Lesothói Királyság fővárosába, Maseruba, a lesothói kormány az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős összehívását kérte. Charles Dube Molapo lesothói külügyminiszter a BT elnökéhez küldött üzenetében hangsúlyozza, a dél-afrikai csapatok betörése egy független állam területére a nemzetközi béke és biztonság veszélyeztetését jelenti. Az ártatlan emberek, a dél-afrikai menekültek és a lesothói polgárok hidegvérű legyilkolásáért teljes mértékben a Dél-afrikai Köztársaság kormányát terheli a felelősség. Az áldozatok jelentős részét alvás közben ölték meg. A New York-i ENSZ-központból érkezett információk szerint a Biztonsági Tanács valószínűleg hétfőn foglalkozik majd a lesothói üggyel. Véget ért a kínai parlament ülésszaka Új alkotmány, új ötéves terv (ČSTK) - Pekingben tegnap befejeződött a kínai parlament ülésszaka, melyen elfogadták az ország új alkotmányát és a 6. ötéves gazdaságfejlesztési tervet. Jie Csien-jing, a parlament állandó bizottságának elnöke zárszavában az új alkotmány elfogadását úgy minősítette, mint „új szakasz kezdetét a kínai szocialista demokrácia fejlesztésében“. A jóváhagyott ötéves tervet olyan dokumentumnak nevezte, melynek teljesítése hozzájárul ahhoz, hogy Kína az évszázad végére „elérje stratégiai céljait.“ A Kínai Népköztársaság 1949- ben történt megalakulása óta elfogadott immár negyedik alkotmány rendelkezik arról, hogy felújítják az államfői funkciót, melyet a „kulturális forradalom“ idején szüntettek meg. Az új alaptörvény értelmében úgynevezett különleges köz- igazgatási körzeteket hoznak létre, és megváltozik a falusi népi kommunák helyzete, melyek ezentúl csak termelési egységet alkotnak, de ugyanakkor nem lesznek köz- igazgatási egységek is. Az 1981-85-ös évekre szóló ötéves terv feladatait lényegében az első két évben nem valósították meg a gazdaságpolitikában bekövetkezett változások miatt. A most jóváhagyott ötéves terv értelmében a kínai gazdaságpolitika központi célkitűzése az egész gazdasági rendszer szerkezetének módosítása, annak fokozatos átértékelése és konszolidációja. A terv előirányozza, hogy az évszázad végéig az ipar és a mezőgazdaság termelése megnégyszereződjön. A kínai parlament jóváhagyta a jövő évi tervet és költségvetést, valamint néhány olyan törvényt, melyek növelik a parlament, a kormány és más szervek hatáskörét. A jelenlegi kínai parlament mandátuma az ötödik megbízatási időszakban jövő év februárjában jár le. A parlamenti választásokat 1983 áprilisának végén tartják, majd májusban vagy júniusban kerül sor az új összetételű parlament első ülésére, melyen az alkotmány értelmében megválasztják a Kínai Népköztársaság államfőjét. A BTA visszautasítja a koholt vádakat (ČSTK) - Több nyugati ország hírközlő eszközei már hónapok óta koholmányokat terjesztenek arról, hogy állítólag bolgár állampolgárok is részt vettek a római katolikus egyház feje elleni merénylet végrehajtásában közli a BTA bolgár hírügynökség nyilatkozata. November 25-én Rómában letartóztatták Szergej Ivan Antonov bolgár állampolgárt azzal a váddal, hogy részt vett a merényletkísérlet végrehajtásában. A BTA november 29-i jelentésében a bolgár fél már kifejtette álláspontját erről a törvénytelen, önkényes és alaptalan ellenséges lépésről. Bulgária a valóságban bizonyította, hogy kategorikusan elítéli a terrorizmust, s aktívan részt vett az ellene Nyugati rágalomkampány Bulgária ellen vívott nemzetközi harcban. A tények előterjesztése után a bolgár fél elvárta, hogy intézkedéseket foganatosítanak a Bolgár Népköz- társaság elleni kampány megállítására, és szabadon bocsátják a törvénytelenül fogva tartott Szergej Antonovot. Az ellenséges kampányt azonban tovább folytatják. Sőt a Nyugat hírközlő eszközeiben újabb rágalmazások látnak napvilágot, melyek szerint más bolgár állampolgárok is részt vettek a II. János Pál pápa elleni merényletben, ami abszurd állítás. Egy bizonyos Be- kir Cselenka nevét is közölték, akit azzal vádolnak, hogy több bolgár állampolgárral közösen belekeveredett az ügybe és hogy Bulgária területén tartózkodik. Ezzel kapcsolatban felhatalmazták a BTA-t a következők közlésére: a Bolgár Népköztársaság főállamügyészsége a vádaskodásokról értesülve döntést hozott, hogy az illetékes szervek tegyék meg a kellő lépéseket. Bekir Cselenka török állampolgár tartózkodási helyét megállapították, s most a bolgár hatóságok ellenőrzése alatt áll mindaddig, amíg sikerül tisztázni, valóban belekeveredett-e a merényletkísérletbe. A bolgár fél ismét kategorikusan visszautasítja a bolgár állampolgárok elleni vádaskodásokat, s elvárja, hogy Szergej Antonovot azonnal bocsássák szabadon. Merre sodorják Európát? M i történik, ha az európai atomfegyverekről folytatott szovjet-amerikai tárgyalások sikertelenül végződnek, és Nyugat- Európa több száz közepes hatótávolságú rakétával lesz „gazdagabb“? Hiszen nemcsak az Egyesült Államok javára történő meny- nyiségi erőeltolódásról lenne szó. hanem ez be nem látható minőségi következményekkel is járna. Első- csapásmérő fegyverekről van szó, melyeknek célja az, hogy a „potenciális ellenség“ politikai és katonai irányításának fejét vegyék úgy, ahogy azt az USA legújabb háborús stratégiai doktrínája előírja. E doktrína alapja az, hogy a csapás irányának és pillanatának megválasztásakor nem kell figyelemmel lenni annak a térségnek az eseményeire, ahová ezeket a fegyvereket telepítették. Washington készen áll arra, hogy e kérdést a konkrét konfliktushelyzet alakulásától függetlenül oldja meg. Célja: maximális kárt okozni az ellenségnek, amely ekkor már nemcsak potenciálisan az. M indez a gyakorlatban azt jelenti, hogy mielőtt a földgolyó bármely részén kialakulna bármilyen konfliktushelyzet, Washington már korábban teljes harci készültségbe helyezi a nukleáris eszközöket, beleértve nyugat-európai közepes hatótávolságú fegyvereit is. Természetes, hogy ebben az esetben a másik fél is készültségbe helyezné eszközeit, amelyek létrehozására elkerülhetetlenül sor kerül, ha a Szovjetunió területeinek közelében elhelyezik a Pershing-2 típusú és a szárnyas rakétákat. Mit tehetnek ilyen esetben a nyugat-európaiak? Nyilvánvaló, csak várhatnák és remélhetnék, hogy a specifikus stratégiai amerikai fegyverek telepítése egyes NATO-országokba nem rántja őket bele egy NATO-szférán túli konfliktusba. Vagy egy másik alternatíva, amit nem mi találtunk ki. A nyugati források is közölték, az utóbbi néhány évben az amerikai jelzőrendszerek több mint ötven esetben riasztották tévesen a központot, hogy állítólag atomtámadás veszélye áll fenn. Az információ hitelességének ellenőrzése és a helyzet tisztázása nyolc vagy ennél több percet vett igénybe. Feltesszük a kérdést: a felek rendelkezésére állnak majd e percek akkor is, ha Nyugat-Európában megjelennek az új amerikai rakéták, a Szovjetunió pedig válaszként azonos rendszerekkel közelíti meg az USA területét? A Per-' shing-2 típusú rakéta 4-6 perc alatt éri el célját... Nincs nagy választási lehetőségünk: vagy az együttműködés, vagy pedig a konfrontáció logikáját választjuk, az egyik is, a másik is meghatározza az emberek, a társadalmak magatartását. Ha az együttműködést választják, akkor ezzel a kormányok nemet mondanak az erőpolitikának. Ha ez utóbbit helyezik előtérbe, akkor a harc mellett törnek lándzsát. Az erőpolitika alkalmazására tett kísérlet egyben az önkéntes, egyenjogú megállapodások tagadását jelenti, vagy pedig azt feltételezi a másik félről, hogy nem képes megvédeni érdekeit. S mi történik akkor, ha a nyomásra a másik fél is ugyanazzal válaszol? Akkor folytatódik a fegyverkezési verseny, az egyensúlyozás a háborús szakadék szélén mindaddig, amíg valaki meginog, félrelép, és mindenkit magával ránt a mélybe. E urópában az atomfegyverek 1948-ban jelentek meg. Ezek a Szovjetunió ellen irányuló eszközök voltak. Az amerikai fenyegetésre adott szovjet válasz az ötvenes évek végén vált kézzelfoghatóvá. A kihívás és az erre adott válasz közötti arányt a Szovjetunió és az USA a hatvanas és a hetvenes években többször is megtárgyalta. Az amerikaiak a közepes hatótávolságú szovjet rakétákat saját szempontjukból nem tekintették időszerű problémának mindaddig, amíg azok nem érhetik el az USA területét. A szovjet rakétákról, mint az egész Nyugat biztonságát veszélyeztető tényezőről az amerikai propaganda az 1978-79-es években kezdett írni, amikor az USA katonai doktrínájának felülbírálása után döntés született az elsőcsapásmérő potenciál létrehozásáról. Emellett azt állították, hogy „a NATO önmegtartóztatása“ mellett a Szovjetunió fegyverkezett. A szakemberek viszont jól tudják, hogy a hordozó- eszközök felújítására mindkét félnél sor került. Az ezerkilométeres vagy ennél nagyobb hatótávolságú atomeszközök száma 1982. január 1-ig a következő volt: a NATO-orszá- gok 986, a Szovjetunió pedig 975 egységgel rendelkezett. A nukleáris robbanófejek számát tekintve a NATO-nak 50 százalékos fölénye van. A z európai országok különleges helyzetét és a lakosság sűrűségét tekintve az igazi megöl dás az lenne, ha mindkét fél felszámolná nemcsak a közepes hatótávolságú fegyvereit, hanem a taktikai eszközöket is. A Szovjetunió készen áll erre. Washington egyes szövetségesei támogatásával azonban a tényekkel szemben azt a benyomást akarja kelteni, mintha Európa biztonsága csupán a szovjet közepes hatótávolságú rakéták felszámolásán múlna. A saját eszközeikről nem beszélnek. Mellőzik azt a tényt, hogy a szovjet rakéták nem valami jövőben lehetséges kihívásra, hanem a jelenleg fennálló helyzerte adnak választ. Washington továbbá kijelentette, hogy csak a saját nevében tárgyal, mivel Anglia és Franciaország egyelőre nem kíván bekapcsolódni az atomfegyver-korlátozás folyamatába. Ezt nekünk figyelembe kell vennünk, s London és Párizs álláspontjának tisztázásáig a közepes hatótávolságú eszközök egy részéről nem lehet tárgyalni, annyiról, amennyi a francia és a brit eszközök számát ellensúlyozza. Hiszen a brit és francia eszközök nemcsak egykét tucatot tesznek ki. Az angolok 263, a franciák 550 egységgel rendelkeznek. A fejlesztési tervek szerint a britek tengeralattjáróikon 640 nukleáris robbanófejet helyeznek el (egyenként 100-150 kilotonna robbanóerővel), s ezeket a Trident rakéták 5 ezer kilométeres körzetben juttathatják célba. Mindent összevetve megközelítik azt a nagyságrendet, amellyel a Szovjetunió európai területein telepített SS-20-as szovjet rakéták rendelkeznek. S azt kívánják tőlünk, hogy mindezt hagyjuk figyelmen kívül. Washington és szövetségesei nem hajlandók komoly párbeszédet folytatni az atomeszközök felszámolásáról. A Szovjetunió javasolta, hogy 1990-ig a közepes hatótávolságú rendszerek számát csökkentsék az egyharmadára, hozzávetőleg 300 egységre. Az USA ezt nem fogadta kedvezően. A Szovjetunió minden leszerelési kérdésben igent mond a becsületes együttműködésre. Ez irányban már számos lépést tett. Egyoldalúan megállította a közepes hatótávolságú rakéták telepítését európai területein. Sőt mi több, korlátozza is ezek számát, s az Uralon túl sem telepít olyan eszközöket, amelyek szintén elérhetnék Nyugat-Euró- pát. Az európaiak azt sem hagyhatják figyelmen kívül, hogy a Szovjetunió egyoldalúan kötelezettséget vállalt: nem alkalmazza elsőként az atomfegyvert. Meg kell állapítanunk, az USA és NATO-szövetségesei nem válaszoltak a szocialista országok kezdeményezéseire, hogy a nemzetközi kapcsolatokat a józan ész alapján alakítsák. VALENTYIN FALIN, az SZKP KB Tájékoztatási Osztályának helyettes vezetője
