Új Szó, 1982. december (35. évfolyam, 285-310. szám)

1982-12-07 / 290. szám, kedd

ÚJ szú 5 1982. XII. 7. Egyenruhák és egyedi darabok A Novodev ipari szövetkezet nevét mondhatjuk országszerte ismerik: dolgozói gyártják ugyanis a csehszlovák posta alkalmazottainak egyen­ruháit. Székhelyén, Érsekújvárban (Nové Zámky) és a nyugat-szlovákiai kerület számos városában viszont szolgáltatásai - elsősorban a férfi és női öltönyök, ruhák mérték utáni varrása - öregbítik a szövetkezet hírnevét. A TISZTSÉG KÖTELEZ NEMCSAK VARRNI, TANÁCSOLNI IS KELL- Fekete bársony zakót szeret­nék varratni - mondja az érsekúj­vári szabóság részlegébe belépő fiatal lány.- Pillanatnyilag fekete bárso­nyunk nincs, de nagyon szép sö­tétkéket, vagy barnát ajánlhatok- válaszolja Petro László a részleg vezetője és azonnal teszi is a pult­ra az anyagokat. - Ugyanolyan csinos lesz bármelyikben, mint a feketében lenne. Az érv hatásos, meggyőzi a megrendelőt, veheti a méretet, megbeszélik a szabáót, a próba időpontját. Az üzlet sike­rült.- Megrendelőink 60 százaléka nemcsak varrást, tanácsot is vár tőlünk. Sokszor pedig az előbbi­hez hasonlóan éppen a keresett, vagy elképzelt anyag hiánya kész­tet bennünket a tanácsadásra- fűzi hozzá a hallottakhoz Petro László. - A tanácsadásnál azon­ban mindig a vevő érdekét tartjuk elsődlegesnek, hiszen a vásárló csak akkor veszi igénybe szolgál­tatásunkat legközelebb is, ha min­den szempontból elégedett a munkánkkal. A szabóságnak - itt készülnek a férfiöltönyök, felöltők, női kosz­tümök, nadrágok - már vannak állandó megrendelői. A rendelése­ket a kerület különböző városai­ban működő részlegeken is felve­szik, aztán az érsekújvári központ­ba továbbítják.- A szabást és varrást csak itt végezzük. Próbára elküldjük a ru­hákat a megrendelési helyre, majd ezt követően ismét visszakerülnek hozzánk és itt fejezzük be a dara­bokat. Négy-öt hét a szállítási ha­táridő. Legforgalmasabb a szep­tember-január közötti időszak. ÖSSZHANGBAN A DIVATTAL A szabósággal szomszédos he­lyiség kirakatában női ruhák. Bent az érdeklődőket Psenák Olga fo­gadja, ő kínálja a készruhákat,- egy-egy fazonból ugyanis 6-8 darabot megrendelés nélkül is varrnak s ő veszi fel a rendelé­seket. A legmesszebbmenőkig igyekszünk eleget tenni megren­delőink igényeinek - mondja. - Az is előfordul, hogy 3—4 nap alatt megvarrjuk a megrendelt ruhát, ha a vevőnek sürgősen szüksége van rá. Különben a szállítási határ­időnk két próbával, két-, két és fél hét. Varrunk az általunk kínált és a megrendelő által hozott anya­gokból is. Ezt főleg azért vezettük be, mert sajnos a mi kínálatunk nem mindig elég gazdag. (Az anyaghiány a férfiszabóságnak is sok gondot okoz). A megrendelt ruhákat 17 asz- szony-lány varrja az üzlet mögött berendezett műhelyekben.- Bizonyos fokig szalagmunkát végeznek a dolgozóink, azaz ket- ten-ketten csinálják ugyanazt a műveletet: például ketten szab­nak, ketten a gallérokat és ujjakat varrják stb. - magyarázza Parma Ilona mester. - Természetesen fi­gyelemmel kísérjük a divatot, sőt igyekszünk nemcsak összhang­ban lenni azzal, hanem meg is előzni. Csak így tehetünk szert rendszeres megrendelőkre s telje­síthetjük a megszabott tervet. Amióta tavaly átadták az egy­millió korona beruházással a szö­vetkezet által felújított épületet, amelyben a varroda a szabóság, valamint a ruha- és fehérnemúja- vító részleg kapott helyet, nem­csak a varroda és a szabóság dolgozóinak munkakörülményei javultak, hanem a szolgáltatásaik iránti érdeklődés, a forgalom is nagyobb lett.- Megrendelőink, vásárlóink elégedettek a munkánkkal. Sokan már rendszeresen nálunk varrat­nak. S hogy növeljük az állandó vendégeink számát, saját divatbe­mutatók megrendezésével is pró­bálkoztunk. Ez a kezdeményezé­sünk sikeres volt, így akcióinkat rendszeresíteni szeretnénk- mondja Psenák Olga. ÚJ SZOLGÁLTATÁSOK A Novodev ipari szövetkezet­nek a lakossági szolgáltatásokból eredő bevétele évi 20 millió koro­na. A szövetkezet a mérték utáni varráson kívül más szolgáltatáso­kat is nyújt: paplanokat, kárpitozott bútorokat készít megrendelésre, a kárpitozott bútorokat javítja is. Két legújabb szolgáltatása a fe­hérnemű- valamint a varrógép-ja­vítás iránt ugyancsak nagy az ér­deklődés a lakosság körében. A sokéves hagyománnyal rendel­kező szövetkezet, mint a példa bizonyítja az új feladatokat is ma­gáévá tette: igyekszik a lakosság elvárásai szerint módosítani, bőví­teni szolgáltató tevékenységét. FLÓRIÁN MÁRTA A negyedik és az ötödik ötéves tervidőszakban vált legdinamiku- sabbá Szlovákia iparosítása. Kü­lönösen hazánk vegyes lakosságú déli részén hozott gyökeres válto­zásokat a kisebb nagyobb ipari üzemek létesítése. A lakosságnak jól jött a környéken létesített üzem vagy gyár, mert jogosan remélte, hogy lakóhelye gyorsabban fejlő­dik, bővül a kereskedelmi hálózat, javul a közellátás. Ez jellemző Tornára (Turňa nad Bodvou) is. 1975-ben megkezdte a termelést a közelben épült mo­dern cementgyár. A közel hatszáz dolgozót foglalkoztató üzem szük­ségessé tette, hogy a közelben lakások épüljenek. így indult el egy bizonyos fejlődés útján a köz­ség. Felépült a lakótelep, új üzlet épült s a cementgyár segítségével 16 millió korona értékű kultúrköz- pont is megnyitotta kapuját. Egyre több új arc jelent meg az utcákon s vannak, akik ma már tözsgyöke- res tornainak vallják magukat. Ezek közé tartozik Éva Penxová is, aki még az építkezés kezdetén költözött a községbe családjával együtt. A mosolygós, életvidám, szőke fiatalasszonyt munkahelyén, a tor­nai cementgyárban kerestük fel. Nem is annyira a gyárban, mint inkább társadalmi téren végzett munkája iránt érdeklődtünk, már csak azért is, mert ahogy ö mond­ta: az a nagy megtisztelés érte, hogy pártunk XVI. kongresszusán a CSKP Központi Bizottságának póttagjává választották.- Hogyan jutott el eddig?- Szomolnokról (Smolnik) szár­mazom - mondja. - Amikor meg­kezdődött a tornai cementgyár építése, férjem ide jött dolgozni. Rögtön kaptunk lakást, és ez is sokat számított. Akkor én még nem léphettem munkába, három kisgyerekünk minden percemet le­kötötte. Mikor egy kicsit felcsepe­redtek, munkába álltam. A ce­mentgyárban ugyanazon a helyen kezdtem dolgozni", ahol a férjem, a csomagolóban éveken keresz­tül. Nem a legkönnyebb munka­hely, szerencse, hogy a nehezebb munkafolyamatokat gépesítették. Azonnal bekapcsolódtam a párt- szervezet munkájába. 1965-től vagyok párttag, tehát akkor, 1975- ben már „öreg“ párttagnak szá­mítottam. Tagja lettem az üzemi pártbizottságnak, majd a járási pártbizottság ellenőrző bizottsá­gába választottak, s a mai napig betöltőm e tisztséget. Később a kerületi pártbizottságba is bevá­lasztottak, itt az ifjúsági bizottság­ban tevékenykedem. Részt vet­tem a járási és kerületi konferenci­án. majd az SZLKP és a CSKP koogresszusán. Magam is megle­pődtem, hogy a központi bizottság póttagja lettem. Természetesen nagyon boldog vagyok, s azt is tudom, hogy ez a megtisztelés kötelez.- Mit tart a legfontosabb kö­telességének?- Elsősorban a becsületes munkát, de nemcsak a munkahe­lyemen. A bizalommal, amit kap­tam, élnem kell, de visszaélni vele nem akarok. Ezért igyekszem a pártszervezetben, a pártszer­vekben a rám bízott feladatokat a lehető iegjobban elvégezni. Büszke vagyok rá, hogy a Bódva völgyét képviselhetem, hiszen, mint említettem, már tornainak ér­zem magam.- Ha ez így van, akkor bizo­nyos tervei és célkitűzései is vannak.-Természetesen. Amennyiben igénylik és módomban áll igyek­szem segíteni a helyi nemzeti bi­zottságoknak. Hiányosság, nehéz­ség bőven akad. Mint családanya, akinek aránylag nagy családról kell gondoskodnia, nagyon kifogá­solom a hiányos üzlethálózatot. A legnagyobb gond a zöldség­ellátás. Eddig két zöldséges üzlete volt a községnek, az is kevés volt, ma már csak egy van. Az újnak a helye is megvan, kifestve, rend-' behozva áil már több mint egy éve. A hnb vezetőinek erélyeseb­ben kellene követelniük a hiányos­ságok pótlását. Tervbe vették egy új üzletközpont építését, de mi lesz addig, míg felépül? A másik, mindnyájunkat érintő kérdés az, hogy a község kinőtte már az iskolát. Most hirtelen nem is tu­dom, de azt hiszem, négy vagy öt helyen folyik a tanítás s nem is a legmegfelelőbb épületekben.- Az a meggyőződésem - foly­tatja ö, hogy a legkisebb hiányos­ságot is fel kell tárnunk, nyilvános­ságra hozni, s aztán nem meditál­ni felette, hanem társadalmi összefogással, egymást segítve, egymás érdekében azokat megol­dani. Hiszen minden tisztségviselő elsődleges kötelessége, hogy a társadalom fejlődését, a polgá­rok érdekeit képviselje, mert a tisztség kötelez, s ha ezt valaki nem veszi tudomásul, nem ér­demli meg a bizalmat. FECSÓ PÁL Eredményesen működik a nyugdíjasok klubja Piešťanyban. A klub a város 170 idős polgárának meghitt találkozóhelye, ahol kellemes délutánokat és estéket töltenek. A felvételen Pavla Myčková, Katarína Valachová és Mária Drahovská kézimunkáznak. (Magda Borodáčová - ČSTK) fasizmus képviselőinek pereivel összefüggésben. Gustáv Husák a különböző gyű­léseken, tüntetéseken, de a kom­munista sajtó hasábjain is, az őt jellemző harciassággal lépett fel a reakció ellen, s egyúttal sokat foglalkozott a CSKP mezőgazda- sági politikája érvényesítésével, az ellátással és a gazdagok meg­adóztatásával. Támogatta a Fran­tišek Zupka vezette Szlovák Szak- szervezeti Tanács Elnökségének döntését, amely már 1947. júniu­sában nyíltan azt hirdette, hogy megkezdi a munkásosztály és ál­talában a dolgozók felkészítését a szlovák burzsoáziával való összecsapásra. A forradalom további fejlődése szempontjából jelentős volt, hogy ezen az alapon folyt egyúttal a kommunista párt harca a mun­kásság és a nép egységéért, a többség megnyeréséért. A dol­gozók nagygyűlésein 1947. szep­temberében már nagyon egyértel­műen nyilvánult meg ^ felháboro­dás amiatt, hogy a gazdaságban és a közéletben, sőt a vezető tisztségekben is olyan emberek vannak, akik programszerűen szabotálják a köztársaság törvé­nyeit, a kormány programját és döntéseit. A krónikus szlovákiai politikai válság heveny stádiumába érke­zett és a kommunista párt kezde­ményezésére hozzáláttak a vál­ság megoldásához. Az ellenállók szövetségének ja­vaslatára már 1947. szeptember 22-én tanácskozott a Szlovák Nemzeti Front. Ez a tanácskozás nemcsak azért vált fontossá, mert intézkedéseket hozott a felgyü­lemlett problémák következetes megoldására, hanem azért is, mert ezen első ízben vettek részt az ellenállók szövetségeinek és a Szlovák Forradalmi Szakszerve­zeti Mozgalom képviselői, vagyis azon szervezetek képviselői, me­lyeket a burzsoázia kizárt a Nem­zeti Frontból. Ez a tény is bizonyí­totta: az ellenállók és a Szakszer­vezeti Tanács tekintélye megnö­vekedett Szlovákia politikai éle­tében. A demokratikus párt képviselői a Nemzeti Front szeptember 22-i tanácskozásának határozataival ellentétben nem voltak hajlandók megváltoztatni a Nemzeti Front keretében folytatott együttmükö­dés jellegét, ellenezték az ellenál­lók és a szakszervezeti mozgalom részvételét, mivel ezekben a kom­munistáknak döntő pozíciójuk volt. Képviselőik révén a Megbízottak Testületének tevékenységét is szabotálták. Ebben a helyzetben az SZLKP KB Elnöksége intézkedéseket ho­zott a reakciós erőknek a politikai életből való kizárásáért folytatott harc fokozására és ezáltal termé­szetesen a demokratikus párt po­zícióinak gyengítésére is. E cél érdekében a kommunista párt ve­zetősége a Szlovák Szakszerve­zeti Tanács Elnöksége, valamint a többi forradalmi erő mozgósítani tudta a munkásság, a parasztság, az ellenállók és a többi dolgozó tömegeit. A kitartó politikai küzde­lemben, a cseh országrészek munkásságának támogatásával, a CSKP és különösen Klement Gottwald segítségével, végül sike­rült elérni ezt a célt. 1947. október 30-án a bratisla­vai Vigadóban összeült az üzemi és alkalmazotti tanácsok konfe­renciája. A munkások és alkalma­zottak több mint 300 ezres töme­gét és a csaknem negyedmillió szakszervezeti tagot 1836 küldött képviselte. Megvitatták Szlovákia gazdasági és társadalmi problé­máit, a kétéves terv feladataival kapcsolatos teendőket, valamint a válságos politikai helyzetet. A konferencián felszólalt Gus­táv Husák is. Kijelentette: „Arra a felismerésre jutunk, hogy egy sokfejű sárkánnyal kell megküzdenünk, amely mindenütt támogatásra talál... Olyan helyzet keletkezett, amikor nagyon nyíltan meg kell mondanunk, hogy a dol­gozó nép ezt már nem nézi tét- lenülJ‘. Gustáv Husák szónoki kérdést tett fel: „Kinek az érdeke a bomlás és a káosz?“ S mindjárt válaszolt is: „Azoknak, akik nem akarnak csehszlovák köztársaságot, a fa­siszta parazitáknak, a kapitalista reakció maradványainak, azok­nak, akiknek nem érdeke, hogy életbe lépjenek a dolgozók javát szolgáló törvények.“ A konferencián mondott beszé­dében kifejtette: „A dolgozóknak mondannivalójuk van minden poli­tikai kérdéssel kapcsolatban, és ezért véleményüket mindenkép­pen respektálni kell.“ Mint annak a pártnak a képviselője, amely ezt az elvet mindig szem előtt tartotta, a konferencián ki is jelentette, hogy az ott elfogadott határozato­kat Szlovákiában a népi demokrá­cia elveinek megfelelően minden­kinek tiszteletben kell tartania. A konferencia után a Szlovák Szakszervezeti Tanács, az ellen­állók szövetségei képviselőinek, valamint a belügyi megbízott rész­vételével összeült a Szlovák Nem­zeti Front. A tanácskozás résztve­vői, természetesen a Demokrata Párt képviselői nélkül, egyet értet­tek az üzemi és alkalmazotti taná­csok konferenciájának határoza­taival és „a népnek a szlovák nemzeti szervek iránti bizalma fel­újítása, valamint a szlovák kor­mányszervek és a végrehajtó szervek közti egység megszilárdí­tása érdekében elfogadták a Meg­bízottak Testülete forradalmi tagjai­nak lemondását és jóváhagyták azt a döntést, hogy Gustáv Husák a Kassai Kormányprogram és a Gottwald-kormány építő prog­ramja feladatainak teljesítésével összhangban tárgyaljon az új Megbízottak Testületének mega­lakításáról. — A Demokrata Párt elvetette a Szlovák Nemzeti Front döntését. Amikor azonban bebizonyosodott, hogy a nép, az SZLKP és a forra­dalmi szervezetek akarata nem hagyható figyelmen kívül, a De­mokrata Párt vezetői megjelentek a Szlovák Nemzeti Front követke­ző tanácskozásán. Annak ellené­re, hogy ezen a szakszervezetek és az ellenállók képviselőin kívül jelen voltak a Szlovák Parasztság Egységes Szövetségének tagjai is. A Demokrata Párt taktikázni kezdett. Egyetértett a Megbízottak Testülete átépítésének szüksé­gességével. Jozef Lettrich, a párt elnöke érvénytelennek minősítette a klerikális alvilággal 1946. tava­szán kötött megállapodásokat. A tömegszervezteknek a Nemzeti Frontban való részvétele és az új Megbízottak Testülete összeállító­jának kérdésében azonban az ál­láspontok merőben eltértek. A po­litikai válság megoldása a Szlovák Nemzeti Front keretén kívülre ke­rült. A kommunista párt - úgy, mint máskor is a súlyos helyzetekben - a néphez fordult. „A hatalmas népi mozgalom tiltakozást jelentett minden politikai és társadalmi bomlasztás ellen, és a gyors, ha­tározott intézkedéseket követelte“ - mondotta ezekben a napokban Gustáv Husák egyik rádióbeszé­dében. Huszonkét nap után, éles politi­kai küzdelem eredményeként megalakult november 18-án az új Megbízottak Testülete. A Demok­rata Párt óriási politikai és erkölcsi vereséget szenvedett, ami a párt pozíciójának meggyengülésében is megnyilvánult, a Megbízottak Testületében az előző kilenc tárca helyett csak hatot kapott. Gustáv Husák továbbra is a testület elnö­ke maradt. így a kommunisták harca ered­ményeképpen végérvényesen fel­számolták a kedvezőtlen erővi­szonyokat ebben a szervben. A Megbízottak Testületében azon­ban egy politikai párt sem szerzett többséget. x Az 1947. évi őszi politikai válság megoldása jelentős határkő volt a csehszlovák nemzeti és demok­ratikus forradalomnak szocialista forradalommá való átváltozásáért folytatott küzdelemben. A burzso­ázia végleges legyőzéséért folyta­tott küzdelem azonban nem ért véget. „Szlovákiában talán többet is elérhettünk volna“ - írta 1948. júniusában Gustáv Husák -, de országos viszonylatban még nem értek meg a feltételek ehhez... 1947. őszén Szlovákiában legyőz­tük a reakciós erőket, amelyek elvesztették tömegbázisukat és ezért minden reményüket a cseh reakció terveibe fektették.“ Szlovákiában az 1947. őszén lezajlott események tanulságul szolgáltak a forradalmi erők szá­mára. Ez volt az első nagy erőpró­ba a döntő hatalmi összecsapás, vagyis 1948. februárja előtt.

Next

/
Thumbnails
Contents