Új Szó, 1982. december (35. évfolyam, 285-310. szám)
1982-12-04 / 288. szám, szombat
ÚJ szú 5 o 1982. XII. 4. Társadalmi eszmény Iván Ernő:,, Egy éven belül e helyen már tornaterem fog állni “ (A szerző felvétele) Két évtized pártmunka a faluért Eredményes választási időszakot zár az alapszervezet A nagy francia forradalom társadalmi eszményként meghirdette az egyenlőséget, a szabadságot és a testvériséget. A Liberté- Eg^lité - Fraternité a polgári demokráciák népszerű jelszava lett. Nem több jelszónál. Valójában sem a szabadság, sem az egyenlőség vagy a testvériség a gyakorlatban nem valósult és nem is valósulhatott meg. A burzsoázia megteremtette osztályuralmát és a szabadságot csak az uralkodó osztály, vagyis a maga számára valósította meg. Ez is olyan szabadság volt, amely ténylegesen a visszájára fordult. A tőkést is a mások kizsákmányolásának és kifosztásának szabadságában korlátozta a többi tőkés szabadsága, és így tulajdonképpen az egész tőkés társadalomhoz hasonlóan nem volt szabad. Szükségből erény A testvériség, amint az hamarosan kiviláglott, még a tulajdonosok osztályán belül sem valósulhatott meg. Ott is éles konkurrenciaharc folyt, amelyben a testvér nem ismert testvért. A többi osztály, a kizsákmányolt osztályok tagjai tárgyai voltak a kizsákmányolásnak. A testvériség velük csakhamar éles osztályharcba csapott át. Sőt, ez a testvériség tulajdonképpen még akkor sem létezett, amikor a burzsoáziának szövetségesként szüksége volt a proletariátusra a hübérurak elleni harcában. Ez „szükségből erény“ volt. Az egyenlőség a burzsoá uralom kezdetétől formális volt. Az egyenlőtlenek között nem létezhetett tényleges gyakorlati egyenlőség. Noha megváltozott formában, meghatározó volt a termelőeszközök magántulajdona. Még a termelőeszközök tulajdonosai sem voltak egyenlőek. A hatalmasabbak rövidesen alárendelték maguknak a gyengébbeket. A proletariátus abban volt egyenlő, hogy a tőkés piacon szabadon eladhatta a munkaerejét. Magától értetődően, tekintettel gazdasági helyzetére, az adásvételnek nem a szubjektuma, hanem a tárgya volt. Ennek ellenére a burzsoá ideológusok mindmáig megkísérlik annak bizonyítását, hogy a tőkés társadalom az egyetlen valóban szabad társadalom. Míg a testvériség - szerintük- tulajdonképpen csaknem tudatosított valláshatás volt, amely arra emlékeztetett, hogy egy atyától származunk, testvérek vagyunk ejs ezért a viszonyunknak is testvérinek kell lennie, a szabadságot a burzsoázia „komolyan“ veszi s egyben ,,megvalósította és megvalósítja“. Szerintük az ember a tőkés társadalomban a legszabadabb, szavatolt személyiségéPárkányban (Štúrovo) az utóbbi években jelentősen növekedett a könyv becsülete. A városi könyvtár vezetője, Tarina Mária és négy munkatársa 2200 olvasót tart nyilván, bár az év elején még úgy tervezték, hogy az idén csak 1900 olvasója lesz a könyvtárnak. Egyébként a város lakosainak száma 13 000, a könyvtárban 28 000 kötet áll az olvasók rendelkezésére. Persze, ez nem pontos kifejezés, mert a könyvállomány negyede a kölcsönzőknél található. Ami önmagában véve örvendetes tény, jelzi az érdeklődés növekedését, ám a könyvtár vezetője mégsem elégedett.- Az olvasás szokásának kiterjesztésével kellene már törődnünk - magyarázza nem elégedhetünk meg a tegnapi sikerrel, hogy már megszerették a könyvet, az olvasást. És indokol: az tény, hogy az alap- és a középiskolai végzettség megszerzése része a művelődésnek, de maga a művelődés ennél sokkal gazdagabb fogalom. A művelődéshez hozzátartozik az ugyancsak fontos szakmai oktatás és képzés, de a fogalmat még az sem tölti ki igazi tartalommal, hiszen a politikai ismeretek megszerzése sem mellőzhető. Külön részleg és külön munkahely a politikai irodalom könyvtára. Vezetője Koday Zsuzsanna. Nyitott polcos rendszerű ez a könyvnek fejlődése, szabadsagjogai gyakorlásának minden előfeltételével rendelkezik. Tárgyi értelem nélkül? Az egyenlőségnek - e szerint - elvont követelményként nincs nagy értelme. Valós és természetes dolog, hogy az emberek nem egyenlőek és nem is lehetnek azok, sőt, nem is szabad egyenlőknek lenniük. A lángelme nem lehet egyenlő a félkegyelművel, a munkaszerető ember a lustával, a tetterős férfi a neveletlen primitívvel, a tömeg az elittel. Az egyenlőség elvont követelményként - állítólag - félreértés, tulajdonképpen a filozófiai racionalizmus tévedése. Igaz ugyan, hogy az ember értelmes lény, viszont tény. hogy a tudást nagyon eltérően osztogatták“. A burzsoá ideológusok támadják a szocializmust, mert szerintük az embereket azonosan gondolkodó - illetve inkább nem gondolkodó -, azonos szükségletű és érdekű, egyforma lényekké akarja uniformizálni. Kollektivizálni akarja őket úgy, hogy az egyén megszűnik egyéniség lenni, részévé válik a szürke, sivár tömegnek, homokszem lesz a sivatagban és vízcsepp a tengerben. Az egyenlőséget ilyen leegyszerűsítve és gépiesen nem magyarázták még azok a szocialisták vagy utópisták sem, akiknek valóban illúzióik voltak az emberek társadalmi egyenlőségének lehetőségéről és műveikben előírták, hogy a társadalomban mit kell tenni megvalósítása érdekében. Az ilyen értelmezésnek nincs semmi köze a tudományos szocializmushoz. Az egyenlőség nem jelent egyenlősdit, sem uniformitást, névtelenséget, azonosságot vagy szürkeséget, sem az emberek közti egyéni különbségek tagadását. Az egyenlőség elsősorban az ember ember általi kizsákmányolásának felszámolását, a termelő- eszközök magántulajdonának megszüntetését jelenti. Vagyis társadalmi-gazdasági egyenlőséget, amelynek keretében a termelőeszközök minden ember tulajdonában vannak, mindenkinek biztosított az alapvető emberi jog, joga a munkához, arra, hogy munkájával megkeresse a létfenntartáshoz szükségeset. Ismeretes, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete által 1966- ban elfogadott, az ember gazdasági. szociális és kulturális jogairól szóló egyezmény ezt a jogot ugyan rögzítette, viszont az egyezményt aláíró számos állam sem biztosítja éppen ezt a döntő fontosságú jogot, amely szavatolja nemcsak az egyenlőség, hanem egyben a szabadság előfeltételeit tár is. A kölcsönzők száma 506. Gazdag a választék. Ez azonban inkább a nyilvántartás, meg a katalógus alapján állapítható meg, mert ezen a részlegen nagyobb a forgalom, mint máshol. A ,,kínálathoz“ viszonyítva a „kereslet“ nagyobb. Több sorozatban is megtalálhatók Lenin összes művei, de egyik sorozat sem teljes, mert a kötetek bizonyos hányadát kikölcsönözték. Marxista Olvasókönyv is csak néhány található a polcon.- Ez természetes - hallom a magyarázatot hiszen a mi részlegünk olvasóinak zöme fiatal, középiskolás, hétvégeken hazajáró főiskolás. Az idősebbek inkább a politikai emlékirodalom köteteit keresik, nem a klasszikusokat, meg az ismeretterjesztő irodalom köteteit. Ebben a könyvtárban havonta egyszer vitaestet és beszélgetést rendeznek. Mindegyik jellege más. Ahogy a téma is esténként változó.- Szeretnénk rátalálni a leghatékonyabb módszerre - mondja a városi könyvtár vezetője így fáradhatatlanul kísérletezünk. Sikeres volt, amikor az egykori vörös katona, Kovács Flórián részvételével rendeztek beszélgetést. Az idős és érdemes párttagok, Kovács Margit, Mária Hude- ková, Galgóczi Gyula közreműködésével több ízben is szerveztek is. Hasonló a helyzet sok egyéb joggal is. A szabadság, az egyenlőség, a testvériség nem valósítható meg az említett alapvető szociális és gazdasági jogok biztosítása nélkül. A szocialista megközelítés A szocialista társadalomban ezek a jogok nemcsak papíron, a törvényekben szerepelnek, hanem a gyakorlatban is megvalósulnak. A szocializmusban élő emberek számára ez magától értetődő megnyilvánulása az egyenlőségnek, amely távolról sem jelent egyenlősdit. A szocializmusban még nem valósulhat meg a szükségletek szerinti elosztás. Az elosztás igazodik a munka mennyiségéhez és minőségéhez. Kétségtelen, hogy az emberek között ebből kifolyólag különbségek vannak és bizonyos egyenlőtlenség is kialakul. Kisebb a jutalma annak, aki silányan dolgozik vagy félvállról veszi a munkát, és így nem elégítheti ki a szükségleteit és az érdekeit úgy, mint az, aki jobban dolgozik. A társadalmi feltételek azonosak, az egyénektől függ, hogyan élnek velük. Ezen túlmenően, a szocialista társadalom támogatja azokat, akik különféle okokból -pl. nagy család, huzamos betegség, hajlott kor stb. - segítségre szorulnak. Ezek szociális juttatásokat kapnak a társadalmi alapokból. A társadalmi feltételek azonossága lehetővé teszi minden egyén fejlődését, az ingyenes iskolai oktatás, a tehetségek felkarolása és a szocialista közösség pedig segíti a személyiség sokoldalú kibontakozását. Az egyenlőség nem jelent valamiféle aszkétizmust, lemondást az anyagi javakról, noha kerülnünk kell a fogyasztói társadalom szélsőségeit és azt sem valljuk, amit pl. Fourier, miszerint az ember csak az anyagi bőség feltételei között lehet valóban boldog és csak akkor virágozhatnak szellemi erői. Távolról sem érvényes az sem, hogy „a kollektívának mindig igaza van“ és az egyénnek mindig alá kell magát vetnie a kollektívának. A kölcsönös feltételezettség dialektikus viszonyáról van szó. A közösség nem létezhet egyének nélkül és az egyén tényleges fejlődése lehetetlen a közösség nélkül. Csak a kollektíva teszi lehetővé az egyénnek képességei és adottságai, kezdeményezése és tehetsége kibontakozását. Az egyenlőség tehát szocialista értelmezésben és a szocialista gyakorlatban nem egyen- lősdi. Olyan egyenlőség ez, amely lehetővé teszi minden egyén sokoldalú, harmonikus fejlődését. LADISLAV HÁBA találkozót. Élénk érdekiödés mutatkozott, főleg a fiatalok részéről, amikor Csicsay Alajos, az alapiskola igazgatója előadást tartott, majd azt követően vitát rendezett.- Különben költözködésre készülünk - újságolja. - Üj helyiséget kapunk a fő utcán, szemben a szolgáltatóházzal. Ott talán jobb lesz.- Talán? A kérdés nyomán magyarázni kezdik:- Részben örülünk, részben bosszankodunk, mert a városi könyvtár három külön helyen, három külön részlegként működik. Elképzelésünk szerint az lenne az ideális, ha lenne egy szép és több részlegből álló könyvtár, ahol mindenki megtalálhatná a neki való irodalmat. Es örülünk, mert számításunk szerint mégiscsak jobb lesz az új helyen. A hatékonyabb módszerek keresésével kapcsolatosan még azt is elmondja a városi könyvtár vezetője, hogy újabb szokást honosítottak meg: a nőszövetség városi bizottsága rendszeresen a könyvtárban tartja üléseit, megbeszéléseit, és a programból sohasem marad ki a könyvismertetés. Egyébként az olvasóknak több, mint a fele fiatal, de biztató, hogy egyre több idősebb is felkeresi könyvtárunkat. HAJDÚ ANDRÁS A nádszegi (Trstice) falusi pártalapszervezet négy évvel ezelőtt egyesült az iskolai szervezettel Elnöke, Ivßn Ernő tanító az egyesülést megelőzően tizennyolc éven át az iskolai pártalapszervezet munkáját irányította. Két évig már korábban is pártbizottsági tag volt, így amikor eredményekről, problémákról, hiányosságokról beszélgettünk, arra kértem, hogy kezdjük a visszatekintést kicsit korábbról.- Az elmúlt húsz év alatt hogyan változott a lakosság gondolkodásmódja, milyen hagyományos, esetleg újabban jelentkező problémákkal kell szembenézniük?- Az első helyen mindenképpen eszmei-nevelő munkánk sikerét kell megemlítenem. Volt idő, amikor ideológiai, vallási kérdést még a taggyűlésen is nehéz volt •érdemben megvitatni. Általában méltóságteljes csend fogadta az ilyen jellegű témát, beszédet. Esetenként még a párttagokkal is problémáink voltak. Nem tudták megérteni és elfogadni a tudományos világnézet helyességét Jelenleg merőben má's a helyzet. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy tanulóink közül évről évre kevesebben jelentkeznek hitoktatásra. Az utóbbiak aránya lassan már tizenöt százalékra csökken. Elhallgat, gondolkodik, majd így folytatja:- Sajnos már kevesebb jót lehet elmondani nyilvános taggyűléseink látogatottságáról. Százötve- nen-kétszázan ha megjelennek egy-egy ilyen összejövetelen, sez a közel négyezer lakosból a gyerekeket, időseket leszámítva - kevés. Hiszen csak a két alapszervezetben tömörülő kommunisták és a regisztrált tagok száma is kétszáz körüli. Pedig mindent megteszünk. Külön meghívót küldünk a családoknak, agitkettősök járják a házakat, sőt egy-két alkalommal gyűlés előtt a diákok is adtak kulturális műsort, de a helyzet csak nem javul.-Talán közömbös falujával szemben á lakosság?- Ezt nem mondhatnám. Elég megnézni a tavasszal átadott bevásárló központot. Négy és fél millió korona az értéke, s ennek harmadát a falu lakosai társadalmi munkával hozták létre. És a helyi nemzeti bizottság szolgáltatóközpontja is sokat bizonyít. Az új épületeket önerőből építették, és nemcsak maguknak, hiszen a legutóbb átadott pékség az egész falut szolgálja. Most, hogy megkezdtük a tornaterem építését, máris többen jelentkeztek felajánlva segítségüket. A probléma lényegét mi másban látjuk, s az emberekkel folytatott beszélgetések igazolják véleményünket. A lakosok többsége nem tartja szükségesnek elmenni a gyűlésre, mivel nincs problémája. A falu rendezett valamennyi utca portalaní- tott, a lakossági szolgáltatás kifogástalan, és a közelmúlt zökkenőitől eltekintve szinte minden helyben megkapható. Ugyanakkor meglehetősen elfoglalt mindenki, hiszen évente húsz-huszonöt új családi ház épül fel a faluban, s rokonnak, kollégának, szomszédnak és ismerősnek segíteni kell. Nem szólva a háztáji kertekről. Helikopterből nézve akár fóliafalunak is nevezhetné községünket az erre haladó idegen.- És a megoldás?- Az évzárón ez minden bizonnyal kiemelt téma lesz. Szerintem van megoldás. Tizenhét tömegszervezet működik a faluban, több-kevesebb eredménnyel. Ezek munkáját kell magas szintre emelni, hogy a pártbizottság aktivizálni tudja a tagokat, elsősorban a tömegszervezetben folyó nevelés hatékonyabbá tételével. Megértve, elfogadtatva, hogy egy nyilvános gyűlés nem panaszfórum, hanem társadalmi esemény, a közösségi életnek elengedhetetlen, fontos és szükséges formája. Az évzáró taggyűlésen természetesen az alapszervezet belső élete, szervezési feladatok, problémák is szóba kerülnek. Pozitívan értékelhetik majd a taggyűléseken való részvételt, valamint az eszmei'politikai nevelést, s ennek keretében a pártoktatást. Hat alakulatot szerveztek, és rajtuk igazán nem múlik az oktatás hatékonysága. Ilyen tekintetben ugyanis járási méretben jelentkeznek a problémák. A pedagógusokat tömörítő csoportok előadói ugyanis csak a járási szemináriumon készített jegyzetekre tudnak támaszkodni, mivel nem áll rendelkezésükre kiadott alapanyag.- Lényegében az utánpótlás nevelését is megoldottnak tekinthetjük. A földművesszövetkezet SZISZ-alapszervezete tömöríti a fiatalokat, és ifjúsági klub működik a faluban. Ez utóbbiról azonban szintén szólni kell majd az évzárón, megtalálva az együttműködés jobb formáit és a szorosabb kapcsolat lehetőségeit. Az elmúlt hónapokban ugyanis mintha túlsúlyban lenne, sót majdhogynem egyedüli részévé válik a tevékenységnek a zene. S végül egy további, pozitívan értékelhető tény az évzáró beszámolójában említendő dolgok sorából. Nádszegen a nyugdíjas, beteg kommunisták sem érzik feleslegesnek, elfelejtettnek magukat. Tankó István vezetésével külön pártcsoportban tömörülnek. Akik egészségi okokból nem vehltnek részt a taggyűlésen, azokat a pártcsoport vezetője havonta kétszer meglátogatja, s tájékoztatja a taggyűlésről, valamint az alapszervezet munkájáról. Mások pedig aktívan bekapcsolódnak a társadalmi-politikai életbe. Láncos József az autóiskola vezetője, Kockás László az agitációs központ munkáját irányítja, Sárkány Maximilián a Nemzeti Front elnöke, Nagy Béla pedig a rokkantak helyi szervezetének vezetőségi tagja. Mindezt részletezve és a tevékenység egyéb oldalait is igényesen, önkritikusan értékelve teremtik meg a nádszegi kommunisták a fejlődés további lehetőségeit. EGRI FERENC Megszerették a könyvet, az olvasást
