Új Szó, 1982. december (35. évfolyam, 285-310. szám)
1982-12-30 / 309. szám, csütörtök
SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA CSÜTÖRTÖK 1982. december 30. XXXV. évfolyam 309. szám ★ Ára 50 fillér : Gerstner István rajza Csehszlovák vezetők üdvözlő távirata a Szovjetunió megalakulásának 60. évfordulója alkalmából (ČSTK) - Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök és Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök táviratban fejezték ki jókívánságaikat Jurij Andropovnak, az SZKP KB főtitkárának és Nyikolaj Tyihonovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének a Szovjetunió megalakulásának 60. évfordulója alkalmából. A távirat szövege a következő: Tisztelt Elvtársak! Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága, Csehszlovákia kormánya és népe nevében, valamint saját nevünkben is a legszívélyesebb elvtársi üdvözletünket és őszinte jókívánságainkat küldjük a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének, a Minisztertanácsnak és a testvéri szovjet népnek a Szovjetunió megalakulásának 60. évfordulója alkalmából. A világ első soknemzetiségű munkás-paraszt államának megalakulása rendkívüli jelentőségű esemény volt a szovjet ország számára, fontos mérföldköve volt a haladó emberiség által a népek egyenjogúságáért és barátságáért, a világ forradalmi átalakításáért vívott harcnak, s megvalósítását jelentette Lenin azon eszméinek,amelyek a nemzetiségi kérdés megoldásával kapcsolatosak. Több mint száz nemzet és nemzetiség egységes szövetségi államban való önkéntes egyesülése biztosította valódi egyenjogúságukat és sokoldalú fejlődésüket. Megsokszorozta a szovjet nemzetek erőit és lehetőségeit a szocializmus építése céljainak elérésében, a szocializmus vívmányainak a fasiszta betolakodókkal és a nemzetközi imperializmus agresszív törekvéseivel szembeni védelme során. (Folytatás a 2. oldalon) FELELŐSEN KELL GAZDÁLKODNI A FŰTŐANYAGOKKAL Gustáv Husák elvtárs kiváló dolgozókat fogadott (ČSTK) - Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök tegnap a prágai várban fogadta a bánya-, az energia- és a gázipar kiváló dolgozóit, köztük a Szocialista Munka Hőse cím kitüntetettjeit. A fogadáson részt vettek: Josef Haman, a CSKP KB Elnökségének póttagja, a KB titkára, Ladislav Gerle szövetségi miniszterelnök-helyettes, Vlagyimir Marik, a Szakszervezetek Központi Tanácsának titkára, Václav Janoušek, a CSKP KB osztályvezetője, František šalda, a köztársasági elnök irodájának vezetője és Oldŕich Bogner, a Bányászok és Energiaipari Dolgozók Szak- szervezete Központi Bizottságának elnöke. (Folytatás a 2. oldalon) Nagykövet kinevezése (ČSTK) - Gustáv Husák köz- társasági elnök Milan školoutot kinevezte hazánk rendkívüli és meghatalmazott spanyolországi nagykövetévé. Egyidejűleg felmentette tisztsége alól Zdenék Pi- seket, az eddigi nagykövetet. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom után az első soknemzetiségű szocialista állam létrejötte volt az a másik tényező, amely óriási ösztönző erőként hatott századunk nemzetközi kommunista mozgalmának fejlődésére, az egész világ dolgozó tömegei harcára társadalmi és nemzeti szabadságukért. A szovjet állam megjelenése a történelmi színtéren meggyőzően bizonyította a marxizmus-leninizmus tanításának történelmi igazságát, hogy csak a társadalmi elnyomás megszüntetése által nyílik lehetőség a nemzeti elnyomás felszámolására, vagyis hogy a nemzetiségi kérdést csakis osztályalapon lehet megoldani. A burzsoá politikusok és ideológusok feltételezéseivel ellentétben a „nemzetek börtönének“ is nevezett volt cári Oroszország több mint 100 nemzete és nemzetisége önrendelkezési jogának következetes biztosítása nem az ország széthullásához vezetett, hanem éppen ellenkezőleg, egységének megszilárdulásához. A szabad, teljesen egyenjogú nemzetek az önkéntes szövetségben erőiket nem csak egyszerűen egyesítették, hanem meghatványozták, s így az ország soknemzetiségű jellege az erő, nem pedig a gyengeség forrása lett. A Szovjetunió 60 éves történelmében a legszembetűnőbb a gazdasági fejlődés mértéke. A világtörténelemben példátlanul rövid idő alatt az elmaradott agrárországból ipari-mezőgazda- sági nagyhatalommá vált, amelynek napjainkban döntő a befolyása a világ gazdasági és politikai életére. Míg 1922-ben a világ ipari termelésében a Szovjetunió csak egy százalékkal vett részt, mai részesedése meghaladja a 20 százalékot, vagyis a szovjet ipar annyit termel, amennyit az összes nyugat-európai ország együttvéve. A világ mezőgazdasági termelésében a szovjet részesedés kb. 10 százalék. Ezeket az óriási eredményeket a Szovjetunió annak köszönhetően érte el, hogy létrehozta az egységes, szövetségi népgazdasági komplexumot, amelynek dinamikus fejlődését összállami terv irányítja. A lenyűgöző mennyiségi mutatók mellett figyelemre méltóak a szovjet gazdaságot jellemző minőségi változások is. Eltűntek az egyes köztársaságok gazdasági és kulturális fejlettségi szintje közti - sok esetben óriási - eltérések, ami elérhetetlen lett volna az ország valamennyi nemzete és nemzetisége közti testvéri segítség és együttmüködés nélkül. Jellemző például az a tény, hogy mig országos mértékben az ipari termelés 157-szeresére nőtt, addig Kazahsztánban 239-szeresére, Örményországban egészen 362-szeresére. A gazdasági és szociális fejlődés mélyreható kulturális forradalom kíséretében valósult meg. A cári impérium felnőtt lakosságának 75 százaléka volt írástudatlan. A közép-ázsiai köztársaságokban az analfabetizmus 98 százalékos volt, több mint 50 nemzetnek nem volt saját írása. Ez szinte elképzelhetetlen most, 60 év elteltével, amikor a Szovjetunió több mint 100 nyelven beszélő nemzetei és nemzetiségei műveltségi szintje között gyakorlatilag már nincs különbség, természetes az anyanyelvi oktatás, általánossá vált a középiskolai oktatás, mindenki számára elérhetőek a fősikolák, egyetemek. A Szovjetunió a világ számára nemcsak a népek testvériségének, hanem a következetes békeharcnak is jelképe lett: megalakulásától kezdve alapvető céljának tekinti a béke megőrzését, a békéért folytatott küzdelmet. Napjainkban, amikor rendkívül kiéleződött a harc a béke hívei és a háborús uszítók között, a Szovjetunió higgadt, töretlen lenini békepolitikájához híven kitartóan keresi a béke megóvásának olyan becsületes megoldását, amely senkinek sem okoz kárt, egyenlő mértékben veszi figyelembe valamennyi ország érdekeit. Ezt a politikai irányvonalat erősítették meg a napokban elhangzott szovjet békekezdeményezések is, amelyeket Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára terjesztett elő a jubileumi ünnepségeken mondott beszédében, ahol így összegezte a szovjet külpolitika lényegét: „... mi a világ népeinek széles, gyümölcsöző, a diktátumoktól és az idegen belügyekbe való beavatkozástól mentes, a kölcsönös előnyök alapján megvalósuló, az egész emberiség hasznára folytatott együttműködésért szádunk síkra. A Szovjetunió minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy a jelenlegi és a felnövekvő nemzedék számára biztosítsa a nyugodt, békés jövőt.“ A Szovjetunió megalakulása, töretlen fejlődése a világ valamennyi dolgozója, igy hazánk számára is megmutatta a fejlődés világos irányát, megkönnyítette annak az útnak a keresését, amely a szocializmushoz vezet. A Szovjetunió puszta léte is ösztönző erő a nemezeti és társadalmi szabadágért mind erőteljesebben kibontakozó világméretű harc számára, záloga annak, hogy ez a harc sikerre Vihető, hogy a népek testvérisége reális, valóra váltható cél. GORFOL ZSUZSA A TESTVÉRISÉG JELKÉPE
