Új Szó, 1982. december (35. évfolyam, 285-310. szám)

1982-12-28 / 307. szám, kedd

Levelezőink írják Már hagyományossá vált Jáno- kon (Janíky) a nyugdíjasok talál­kozója. Most a község 65 éves polgárai találkoztak a helyi műve­lődési otthonban. A polgári ügyek testületének tagjai - Zelená Jola­zsébet szólóénekes és az ifjúsági szervezet tagjai. A sok-sok nóta­csokor és az ajándék kiosztása után a nyugdíjasok beírták nevü­ket a község emlékkönyvébe, s nem maradt el a meleg köszönő szó sem részükről, melyet Veres Katalin nyugdíjas tolmácsolt. Firtko Istvánné Kedves ünnepségre került sor a muzslai (Mužla) művelődési ott­hon nagytermében A Vöröske­reszt helyi szervezete a többi tö­megszervezettel közösen rendez­te meg a 70 évesnél idősebb ál­lampolgárok találkozóját. Több mint kétszázan jelentek meg a rendezvényen. A óvodásokon és alapiskolásokon kívül a nyugdí­jasklub tagjai szórakoztatták őket. Sikeresen szerepelt a nőszövet­ség szervezetének a menyecske­kórusa is, népviseletbe öltözve énekelték a szebbnél szebb nép­dalokat. Ök szolgálták fel a frissí­tőket és a SZISZ-szervezet zene­kara szórakoztatta az idős embe­reket, akik nagyon jól érezték ma­gukat. Ulrich Gyuláné * Gondoltak a nyugdíjasokra Radnóton (Radnovce) is. A Rad­nóti Helyi Nemzeti Bizottság kép­viselői meleg szavakkal köszön­tötték az idős embereket. A helyi óvodások és iskolások kulturális műsorral szórakoztatták őket, majd teadélután következett, ahol az öregek kedves, régi emlékeket idéztek fel. Bitárius Edit Arany Jánosra emlékeztek A Mecenzéfi (Medzev) Mező­gazdasági Szaktanintézet tanulói Arany János halálának 100. évfor­dulója alkalmából emlékestet ren­deztek. Az ünnepség színvonalát emelték a meghívott vendégek Fecsó Pál költő Kocsor Ilona mér­nök szavalatai. Az iskola tanulói a Tengeri hántás című balladát vitték színre. Éles János a Toldiból adott elő részletet. Danyi Ernő a Kondorosi csárda mellett című megzenésített költeményt énekel­te el. Az irodalmi est műsorát Pru- szák Zoltánné magyar szakos pe­dagógus állította össze, aki ünnepi beszédét egy költemény előadá­sával tette tartalmasabbá. Oravecz Attila Hússzor Szabó István Cséfáról (Cecho­vá) már hússzor jelent meg a transzfúziós állomáson. Minden alkalommal vért adott. Munkatár­sai és ismerősei közül szívesen toboroz véradókat. Feleségét is meggyőzte s az utóbbi időben együtt mennek a transzfúziós állo­másra. A Vöröskereszt központi bizott­sága Szabó Istvánt a Jánsky emlékérem ezüstjelvényével tün­tette ki. Szabó Jánosné na és Lőrincz László - meleg szavakkal köszöntötték az egybe­gyűlteket, s mondtak köszönetét munkájukért, mellyel hozzájárul­tak a község és társadalmunk fej­lesztéséhez. A Nejnzeti Front he­lyi tömegszervezetei kulturális műsorral tették emlékezetesebbé, színesebbé a találkozót. Fellépett a helyi népkönyvtár irodalmi szín­pada, a CSEMADOK helyi szerve­zetének éneklő csoportja Benkő Edéné vezetésével, Potocky Er­A CSEMADOK rappi (Rapovce) alapszervezetének színjátszói Mag Zoltánné tanítónő rendezé­sében még a nyár elején nagy sikerrel mutatkoztak be otthon és a környéken Lovicsek Béla Ezüst­lakodalom című színdarabjával. A nagy sikerre való tekintettel, most a színdarabot felújították. Nótaest A CSEMADOK zsitvabesenyői (Bešeňov) szervezete nótaestet rendezett. A szebbnél-szebb ma­gyar dalokból összeállított nóta­csokor Kodály Zoltán születése 100. évfordulójának tiszteletére készült. A szólóénekeseken kívül fellépett a CSEMADOK helyi szer­vezetének tánccsoportja, énekka­ra, valamint a színjátszó csoport Grossch István vezetésével. A kö­zönség tetszését elnyerte az énekkar szereplése is Veszprémi Ferenc vezényletével. A legtöbb tapsot Tejes Margit, Torna Izabel­la, Hajdú Éva, Kukán Margit és Malesík Árpád kapták. Szolár Katalin Találkozót rendezett a nyugdí­jasoknak a Nagymácsédi (Veľká Mača) Hnb szociális osztáiya, va­lamint a polgári ügyek testülete. Az ünnepség meghitt légkörben zajlott le. A könnycsepp is ott csillo­gott a nyugdíjasok szemében ami­kor Risnyovszky Tibornak, a hnb elnökének és Grédy Miklósnak, a testület elnökének ünnepi be­szédét, valamint az óvodások és az iskolások kulturális műsorát hallgatták. jf], Miklós Gyula s járják a környező falvakat. A csehszlovák-szovjet barátság hónapja alkalmából már három községben - Nagydaróc (Veľké Dravce), Perse (Prša) és Pilis (Pleš) - szerepeltek s elnyerték a közönség tetszését. Fellépése­ikkel színesebbé, gazdagabbá tet­ték a járásban a barátsági hónap kulturális rendezvénysorozatait. Losoncon ( Lučenec) már ha­gyománnyá vált, hogy a CSEMA­DOK városi szervezete a cseh­szlovák-szovjet barátság hónapja végén megrendezi a szovjet költé­szet és zene estjét. Az idén a Szovjet Barátság Házában ke­rült sor a színvonalas rendezvény­re, melyen szép számú közönség vett részt. A színvonalas műsor­ban közreműködtek a CSEMA­DOK városi szervezetének vers­mondói, valamint a magyartanítási nyelvű alapiskola, a zeneiskola és a pedagógiai szakközépiskola di­ákjai. Az érdeklődők ízelítőt kap­tak a szovjet zene és költészet remekműveiből. December közepén Losoncon tartotta meg a CSEMADOK Köz­ponti Bizottsága a népművelők kétnapos országos szemináriu­mát. Dél-Szlovákia járásaiból negyvenen vettek részt, s érdeklő­déssel hallgatták az előadásokat, kicserélték tapasztalataikat az ok­tatás és a népművelés időszerű feladatairól. A szemináriumot Bodnár Béla, a CSEMADOK KB osztályvezetője nyitotta meg. Je­len volt dr. Lukács Tibor, a CSE­MADOK KB vezető titkára. A résztvevők színvonalas elő­adást hallhattak Pék Vendeltől és Mózsi Ferenctől. Az előadásokat élénk vita követte, melyben a hall­gatók és előadók kölcsönösen el­mondták tapasztalataikat. Csák István Ezrek hulladékból A vágsellyei (Šaľa) Duslo válla­lat fiataljai a harmadik negyedév­ben 48 610 kilogramm fémhulla­dékot gyűjtöttek. A legjobb ered­ményt a 03-as üzemben működő 47-tagú 2-es számú SZISZ alap­szervezet érte el, mely 28 830 kiló fémhulladékot szedett össze. A másodlagos nyersanyag össze­gyűjtésénél nagyon sok órát dol­goztak le a fiatalok társadalmi munkában és a vállalatnak 62 420 koronát takarítottak meg. Éva Borzová A rendes szabadság pénzbeli megtérítése N. P.: 1982 áprilisában mentem szülési szabadságra. Évi rendes szabadságomból még a szülési szabadság megkezdése elótt ki­vettem négy napot (három hét jár nekem). A szülési szabadság után gyermekgondozási szabadságra mentem és kértem, hogy fizessék ki a fennmaradó 11 napi szabad­ságot. Azt válaszolták, hogy még nem tudják, hány napot fizethet­nek ki és azt sem, hogy mikor. Azt szeretném tudni, követelhetem-e mind a 11 nap pénzbeni megtérí­tését és meghatározhatom-e, hogy mikor fizessék ki nekem? Rendes szabadságra akkor van jogigénye, ha teljesítette a feltéte­leket (öt hónapig tartó folyamatos munkaviszony és a naptári évben ledolgozott 75 munkanap). Háromheti rendes szabadságát nem is rövidíthetik (ha csak nem volt igazolatlan mulasztása), mivel az év végéig nem mulaszt gyer­mekgondozási szabadsága miatt 100 munkanapot sem. A Munkatörvénykönyv rendel­kezései szerint a munkáltató a ren­des szabadság igénybevételét le­hetőleg a folyó év végéig köteles biztosítani. A munkáltató viszont nem küldheti szabadságra a szü­lési vagy a gyermekgondozási szabadságon levő dolgozóját, s ha a dolgozó az említett akadályok miatt nem vehette ki szabadságát a következő év áprilisának végéig sem, a munkáltató pénzben téríti meg a ki nem vett szabadságot. Az igénybe nem vett szabadság pénzbeni megtérítésére tehát csak 1983 májusában jogosult. Családi pótlék B. P.: Lányom szakmunkásta­nuló. Tanulmányai harmadik évé­ben letette a szükséges záróvizs­gákat, de tanulmányait még foly­tatja, és két év múlva érettségizik. A családi pótlékot eddig rendesen meg is kaptam, de most folyósítá­sát megszüntették. Munkáltatója jogosan járt el, amikor megvonta a családi pótlé­kot azzal az indoklással, hogy a gyermeke jelenlegi tanulmányait már nem lehet a jövendő hivatásá­ra való folyamatos felkészülésnek minősíteni. Az alap- és a középfokú okta­tásban végrehajtott intézkedések­ről szóló 1978. évi 63. számú törvény 11. §-a említest tesz a dol­gozók középiskolájáról, amely ki­egészíti a szakvizsgát tett dolgozók általános és szakmai műveltségét, és teljes középfokú műveltséget ad nekik. A dolgozók középiskolájában a tanulmányi idő két, esetleg há­rom év érettségi vizsgával zárul. Az Oktatási Minisztérium dönté­se alapján ezek a középiskolák a munkaviszonyban levők számá­ra a munka után végzett tanulmá­nyok formájában szervezik meg az oktatást. Az említett döntés alapján a Szlovák Betegbiztosítási Igazgatóság is kiadott egy utasí­tást, hogy a dolgozók középiskolá­jában tanuló diákok esetében egyáltalán nem támasztható jog­igény családi pótlékra. Kizárva a közös lakásból P. M. A.: Ez év áprilisában vál­tunk. Másfél éve voltunk házasok, amikor a helybeli szövetkezettől lakást kaptunk. A férjem ekkor kötelezte magát, hogy tíz évig a szövetkezet dolgozója marad. A tíz év eltelt, a lakás a miénk. A válás után férjem erőszakkal kizárt minket a lakásból, holott közös lakáshasználati jogunk van, és ó sem tartózkodik ott. A lakást a sajátjának tartja. Azóta gyerme­keinkkel a szüleimnél élek egy kis konyhában. A Polgári Törvénykönyv 5. §-a alapján kérheti az illetékes helyi nemzeti bizottságot, hogy nyújtsa­nak segítséget önnek a lakásba való visszatérésében, mivel ebben az esetben a szocialista együtt­élést érintő nyilvánvaló jogsértésről van szó. Ha mindketten jogot sze­reztek a közös lakás használatára a férjének nincs kizárólagos joga a lakáshoz, még ha ó vállalta is a lakás kiutalásával vagy a lakás kifizetéséhez való hozzájárulással járó kötelezettséget. A házastár­sak közös lakáshasználati joga oszthatatlan jog, amely csak a há­zasság megszűnése után szüntet­hető meg, illetve a Polgári Tör­vénykönyv 181. §-a alapján meg­szűnik akkor is, ha a házastársak egyike véglegesen elhagyja a kö­zös háztartást. Azt, hogy ön a gyermekekkel a szüleinél lakik, véleményünk szerint nem lehet a közös háztartás elhagyásának minősíteni, mert nem szabad aka­ratából hagyta el a lakást, ponto­sabban a közös háztartást. Jogait és érdekeit tehát elsősor­ban a helyi nemzeti bizottság véd­heti meg. Ettől függetlenül adjon be az illetékes járásbíróságon ke­resetet volt férje ellen, és kérje a közös lakáshasználati jog meg­szüntetését, továbbá azt, hogy a bírósági ítéletben mondják ki, miszerint ön a lakás kizárólagos használója, s hogy volt férjét köte­lezzék a lakás elhagyására. Jog­rendünk természetesen védi volt férje jogos érdekeit is. Ezért a la­kásból valószínűleg csak akkor lesz köteles kiköltözködni, ha megfelelő pótlakást kap, vagy ha más módon biztosítják elszálláso­lását (ekkor szűnik meg végleg férje lakáshasználati joga is). A taníttatás költségeinek megtérítése V. R.: Gyermekgondozási sza­badságon voltam gyermekem két­éves koráig. Idén újra munkába kellett volna állnom, de a munkál­tatóm közölte velem, hogy keres­sek másik munkahelyet, mert nem tudnak alkalmazni. Szeretném tudni, hogy ebben az esetben is köteles vagyok-e megtéríteni ta­níttatásom költségeit (ez évben fejeztem be tanulmányaimat a dol­gozók esti iskolájában). A Munkatörvényköny 147. § 2. bekezdése szerint a munkáltató a gyermekgondozási szabadság­ról visszatérő dolgozóját köteles a munkaszerződésének megfelelő helyre beosztani. Ha ez - a mun­kaszerződésben feltüntetett - be­osztás a vállalatnál megszűnik s ezért nem tudnák önt a szerző­désnek megfelelő munkahelyen foglalkoztatni, a vállalat legalább a szakképzettségének, képesíté­sének megfelelő munkát köteles önnek biztosítani. A tanulmányi szerződésben ön kötelezettséget vállalt, hogy meg­határozott ideig fenntartja munka- viszonyát a vállalatnál, vagy meg­téríti a taníttatására fordított költ­ségeket. Bizonyos kötelezettsé­gek terhelik viszont a munkáltató­ját is - ezek közé tartozik az ún. alkalmaztatási kötelezettség. A kö­telezettségeit megszegő fél ebben az esetben a vállalat, ha továbbra sem teszi lehetővé, hogy ön a munkaszerződésének, esetleg a képzettségének megfelelő mun­kát végezzen. A jogrend nem kö­veteli meg a dolgozótól, hogy ilyen esetben is teljesítse kötelezettsé­gét, s ezzel hátrányos helyzetbe jusson (ezzel végül is a kötelessé­geit nem teljesífő munkáltatót hoz­ná kedvezőbb helyzetbe), önnek ezért lehetősége van felmondás­sal megszüntetni munkaviszonyát a Munkatörvénykönyv 51. §. 1. bek. d/ pontjára való hivatkozással (ui. a vállalat önnel szemben meg­szegte a munkaszerződésben és a jogszabályban megállapított lé­nyeges kötelezettségeit). írásbeli felmondásába az emlí­tett indokot feltétlenül bele kell vennie. Ha a Munkatörvénykönyv fent említett rendelkezésére való hivatkozással szünteti meg a munkaviszonyát (esetleg, ha a vállalat szüntetné meg felmon­dással a munkaviszonyát), mun­káltatója nem követelheti a tanítta­tására fordított kiadások megtérí­tését. (m - n.) Óvodaavatás Az Érsekújvári (Nové Zámky) Járási és Városi Nemzeti Bizottság iskolaügyi osztálya nagy figyelmet szentel az óvodáskorú gyerekek elhelyezésének. A több száz igénylő közül újabb negyven gyermeket helyeztek el egy lakóházból átalakított óvodában, melyet a városi építőipari vállalat dol­gozói rövid idő alatt tettek rendbe. Az ünnepélyes átadáskor az óvodások az óvónők vezetésével rövid kulturális műsorral köszöntötték a megjelent vendégeket és a szülőket, majd birtokukba vették a sok szép játékot és könyvet. Kobolka György Kulturális hírek egy járásból ÚJ SZÚ 6 1982. XII. 28. Nyugdíjasok találkozója

Next

/
Thumbnails
Contents