Új Szó, 1982. december (35. évfolyam, 285-310. szám)
1982-12-22 / 303. szám, szerda
A felsőoktatás és a gyakorlat összekapcsolása A CSKP XV. ÉS XVI. KONGRESSZUSÁNAK dokumentumai, valamint a CSKP KB, az SZLKP KB, illetve az SZLKP Bratislavai Pártbizottsága határozatai sokszor és erőteljesen hangsúlyozták, hogy hatékonyabbá és színvonalasabbá kell fejlesztenünk valamennyi tevékenységünket, és hogy a fejlett szocialista társadalom építésének időszakában feltétlenül szükség van a tudomá- nyos-müszaki haladás növelésére. Fontos feladatok hárulnak e szempontból a főiskolákra, hiszen ezek az oktatási intézmények felelnek a tudományos-mű- szaki fejlesztést közvetlenül megvalósító magas képzettségű szakemberek felkészítéséért. A felsőfokú oktatási intézmények és a gyakorlati élet összekapcsolására való törekvés a szocialista iskola alapelvei közé tartozik. Arról van szó, hogy a felsőfokú oktatási intézmények munkájának és a gyakorlatnak az összekapcsolása: ■ azzal befolyásolja a nevelésioktatási folyamatot, hogy a képzést összehangolja a társadalom- fejlesztés jelenlegi és távlati igényeivel; ■ hatással van a főiskolák tudományos-kutatási tevékenységére, mert a figyelmet itt a társadalmi élet legidőszerűbb szükségleteire összpontosítja; ■ befolyásolja a főiskolák társadalmi-politikai életét, mert hozzájárul az akadémikus kizárólagosság, a reális élettől való elzártság kiküszöböléséhez; ■ biztosítja, hogy a gyakorlatban érvényesítsék a főiskolai tu- dományos-kutató tevékenység eredményeit, ami erősíti a főiskolai dolgozók társadalmi hasznosságának érzését; ■ biztosítja, hogy a főiskolák megfelelő részt vállaljanak a társadalom fejlesztéséből, hiszen a felsőoktatási kutatási és műszaki fejlesztési eredményeket haszonnal érvényesítik a gyakorlatban. A BRATISLAVAI FŐISKOLÁK az utóbbi időszakban, főleg pedig a 6. ötéves tervidőszak éveiben, illetve a 7. ötéves tervidőszak első esztendeiben számos pozitív eredményt értek el e téren, és viszonylag jó tapasztalatokat szereztek a gyakorlattal való együttműködés kibontakoztatásában. Persze, vannak még tartalékok e téren is, kiaknázásukra a főiskolák és az egész társadalom érdekében nagy figyelmet kell fordítanunk. A lehetőségekből kiindulva az SZLKP Bratislavai Városi Bizottsága az SZSZK Iskolaügyi Minisztériumával és a Szlovák Műszaki Főiskolával együttműködve konferenciát szervezett a bratislavai főiskolák és a gyakorlat szervesebb összekapcsolásának problematikájáról. A konferencián megállapították, hogy az ilyen együttműködés főleg a következő formákban valósul meg:- A tudományos-kutatási tervek összehangolásával és a társadalmi megrendelések figyelembe vételével;- részfeladatok közös megoldásával;- időszerű kérdések megoldásával;- diákok szakmai gyakorlatával, tanárok helyszíni tapasztalatszerzésével;- tudományos diákköri és -szaktevékenységgel, szakdolgozatok kidolgozásával;- tudományos dolgozók képzésével és továbbképzésével;- kihelyezett munkahelyek létesítésével;- műszerek, berendezések és számítógépek közös hasznosításával;- szakmai véleményező tevékenységgel;- közös kiadványok megjelentetésével;- közös konferenciák tartásával;- szakbizottsági, szakvélemé- nyezói és tudományos tanácsokban végzett munkával;- konzultációkkal és információ- cserékkel;- közös komplex racionalizációs brigádok létrehozásával;- felfedezésekkel, találmányokkal, újítási javaslatokkal;- oktatási-tudományos-terve- zési-termelési társulások létrehozásával. A főiskolák és a gyakorlat együttműködésének eddigi eredményei jó bázist teremtenek az ilyen jellegű közös munka további kibontakoztatásához. A FŐISKOLAI PEDAGÓGIAI FOLYAMAT elmélyítéséhez jelentősen hozzájárul a tudományos diákköri és -szaktevékenység. A diákok ennek keretében elmélyítik elméleti ismereteiket, amelyeket a mindennapi pedagógiai folyamatnak köszönhetően szereztek, elsajátítják a szakirodalom felhasználásának módszereit és a tudományos tevékenység folytatásának alapjait. Amennyiben a hallgatóknak e tevékenysége a társadalmi gyakorlat időszerű kérdéseihez kapcsolódik, az ilyen munka hozzájárul a gyakorlat jobb megismeréséhez, az elkötelezett életforma kialakításához a szocialista társadalom javára. A diákok már főiskolai éveik alatt felismerik, hogy a tudomány mindig a társadalmi gyakorlat szükségleteiből alakult ki, ezek a szükségletek adják meg értelmét, és hogy a tudományos ismeretek elsajátítása az ő esetükben is a társadalmi gyakorlat szükségleteinek megfelelően történik. A bratislavai főiskolások 20-40 százaléka kapcsolódott be tudományos diákköri és -szaktevékenységbe. A bekapcsolódás ki- terjesztését nem a hallgatók érdeklődésének hiánya gátolja, haA trnavai Figaro minden évben szaloncukrot, üreges csokoládéfigurákat és különféle kollekciót készít a karácsonyi piacra. Az idén ezekből 580 tonnát gyártottak. A csokoládéfigurákat készítő részlegen Emília Rozma- nová vezetésével szocialista munkabrigád működik. Tagjai versenyben az aranyjelvényért túlteljesítik megszabott feladataikat. Felvételünkön Jan Ryško mester a termékek minőségét ellenőrzi. (Emil Babin felvétele) nem inkább az iskolák szervezeti, anyagi és személyi lehetősége. A főiskolákon és az egyes karokon már szép hagyományai vannak az ilyen tevékenységnek. Joggal lehetünk büszkék az eredményekre. A SZISZ tevékenységének fontos alkotóeleméről van szó. A Közgazdasági Főiskolán ez év októberében immár tizenhar- madszor került sor a tudományos diákkörök és -szakcsoportok nemzetközi vetélkedőjére, amelyen bolgár, magyar, NDK-beli, lengyel, kubai, szovjet, jugoszláv és hazai főiskolai hallgatók vettek részt. A találkozó és vetélkedő témája ez volt: „A tudományos munka tökéletesítése a népgazdasági erőforrások ésszerűbb hasznosításáért“. Az egyes dolgozatok tárgyköre részben az intézmények és vállalatok egyezményeihez kötődött, részben pedig azzal függött össze, hogy a főiskolai hallgatók tevőlegesen hozzá akarnak járulni a társadalmi gyakorlat igényes feladatainak meqoldásáhbz. A JÖVŐBEN EL KELL ÉRNI, hogy a tudományos diákköri és -szaktevékenységek tárgyköreinek legalább a fele közvetlenül a társadalmi gyakorlathoz kötődjék. Hatékonyabban ki kell aknázni a vállalatokkal, intézményekkel, ágazatokkal kötött egyezményekben rejlő lehetőségeket. Ugyanakkor a levelező hallgatókat is be kell vonni e munkába, és szükség van a gyakorlati szakemberek mozgósítására is. Bratislava fejlesztési programjának megvalósítása során szívesen kiaknázzuk a tudományos diákköri és -szaktevékenységben rejlő lehetőségeket, illetve hasznosítjuk a legjobb szak- dolgozatokat, ahogy azt a bratislavai főiskolák és a Bratislavai * Nemzeti Bizottság közötti egyezmény is leszögezi. Elvárjuk, hogy a jövőben a bratislavai főiskolák és a gyakorlati szféra fokozódó együttműködése nagy mértékben hozzájárul a minőség és a hatékonyság javításához a CSKP prograjmával összhangban. PAVEL LOMÉN, az SZLKP Bratislavai Városi Bizottságának titkára KOMMENTÁLJUK KORLATUN LEHETOSEGEK A Szovjetunió megalakulásának 60. évfordulója alkalmából tartott prágai ünnepi ülésen Ľubomír Štrougal elvtárs töbek között azt is hangsúlyozta, hogy a nyolcvanas évek új, sokkal nagyobb követelményeivel összefüggésben a Szovjetunióval folytatott szoros gazdasági és tudományos- műszaki együttműködésünk... „alapvető záloga országunk szociális-gazdasági fejlődése stabilitásának és dinamikájának.“ Ez egyúttal azt is jelenti, hogy amikor a következő évre és a 7. ötéves tervidőszak második felére a növekedési dinamika felújítását tűzzük célul, ezt döntő mértékben az országaink közötti együttműködés sokoldalú elmélyítésére alapozzuk. A szocialista gazdasági integráció keretében megvalósuló gazdasági, termelési és tudományos-műszaki együttműködés, s ezen belül különösen a gyártásszakosítás és a kooperáció már eddig is olyan jelentős eredményeket hozott számunkra, amelyek a sokat emlegetett nehéz külgazdasági feltételek között kulcsfontosságú szerepet játszanak ipari és mezőgazdasági termelésünk folyamatosságának biztosításában, s az ország gazdasági helyzetének stabilizálásában. A gyakorlati példák sokasága közül érdemes megemlíteni a nagy teljesítményű gépkocsimotorok kifejlesztését és gyártását a Martini Nehézgépipari Művekben a 75 és a 120 tonnás BELAZ dömperek számára. A garantált és perspektív szovjet megrendelések, valamint a fejlesztéshez nyújtott konkrét segítség nélkül aligha lettünk volna képesek a hat- és nyolchengeres, hengerenként 110 kW teljesítményű PA-4- es motorok sorozatgyártásának bevezetésére. A nyugati országokban mindössze két világcég foglalkozik ilyen nagy teljesítményű gépkocsimotorok gyártásával. A Szovjetunióval folytatott gyártásszakosítási és kooperációs együttműködésnek azonban van egy komoly akadálya is, amit egyre jobban figyelembe kell venni. Arról van szó, hogy a mi viszonyaink között elérhető sorozatnagyság rendszerint elmarad a megrendelő igényeitől és szükségleteitől. Ez az említett - egyébként kiváló minőségű - gépkocsimotorok esetében is fennáll, hiszen a BELAZ dömperek ezreire van szükség a nagy szibériai energetikai ipari és vasúti építkezéseken, a külszíni fejtésü érc- és szénbányákban, valamint a többi KGST-országban folyó építkezéseken is. Hasonló példákat említhetnénk a járműipar vagy a mezőgazdasági gépgyártás más területeiről is. A Szovjetunióban megvalósuló élelmiszerprogram beruházásai szélesre tárják a kapukat a mezőgazdasági technika behozatala előtt, ami azt jelenti, hogy a növénytermesztési és állattenyésztési gépek szakosított gyártásában a mennyiségi feladatok is növekednek. Egyértelműen megállapíthatjuk tehát, hogy a Szovjetunióval folytatott gépipari együttműködés területén a sorozatnagyság növelésében még óriási tartalékaink vannak. Ezeket azonban csak célszerű és határozott szerkezeti változtatásokkal lehet kihasználni. Vannak azonban olyan szakterületek is, ahol a koncepció kidolgozása során kell érvényesíteni a gazdaságos sorozat- nagyság és az együttműködő felek érdekeinek objektív követelményeit. Ilyen szakágazat például a mikroelektronika és a robottechnika. Ezekkel a követelményekkel összhangban példamutató együttműködés bontakozik ki a szovjet és a csehszlovák szakemberek között a robotok és a manipolá- torok egyes típusainak szakosított kifejlesztésében és gyártásában. MAKRAI MIKLÓS Ismerkedési alkalom Tanulságos séta „A bolgár építőipar és építészet sikerei“ című kiállításon Egyre kevesebben vannak, akik nem jártak még külföldön, nem gyönyörködhettek közvetlenül egy-egy ország természeti szépségeiben, történelmi nevezetességeiben vagy éppen újonnan felépült dominánsaiban. Elsősorban számukra jelentett hasznos ismerkedési alkalmat az a kiállítás, mely kerek egy héten át a bolgár építőipar és építészet sikereit méltatta a bratislavai Technika Házában. A látogatóknak majdnem 500 színes fénykép, feleannyi diapozitív, több tervrajz-reprodukció és makett hozta közelebb a baráti ország építményeinek sokaságát, érdekes keresztmetszetet adva róla szakembereknek és laikusoknak egyaránt. A sajátosságok, napjaink hazai építészetétől megkülönböztethető jegyek felkutatásának szándékával indultam sétára a tablók közé. Mindjárt az első lépések után szembetaláltam magam a régi bolgár építményeket tán még a valóságosnál is szebben megörökítő fényképcsoporttal. Itt aztán napjaink embere eltűnődhet és megcsodálhatja a régmúlt építészeinek ma is magas művészi értékű és sohasem közérzetet zavaró alkotásait, melyre gyakran egy emberöltőt szántak. Továbbra is a színekgazdagsá- ga kísér, de a felvételeken már a közelmúlt látható. Bulgária három és fél évtizedes szocialista építése, az új gyárak, üzemek, erőművek létesítésének időszaka, nem maradhatott ki a büszkeségek sorából. Itt olvasható le az egyik feliratról: az idén az országban közel hétmilliárd levát szántak beruházásra, ami összhangban van az ötéves tervidőszakra megszabott összeg évenkénti arányos merítésével. Lakótelepi pillanatképek - így summázható röviden a Szófiából, Várnából, Tirnovoból és hat további városból összegyűjtött anyag. Betekintést ad a panelházak világába és érzékelteti: az ilyesfajta házelemek alkalmazása sem akadály arra, hogy a lakóházak egyhangúságának helyébe az ötlet- gazdagság lépjen. Egy másik jellemző vonás a lakásépítés számadataiból olvasható ki. Bulgária lakásállományának (2 908 903) döntő hányada a felszabadulás után épült, s ezen belül az elmúlt évtizedre közel 700 ezer (!) lakás jut. Zene kíséri a diapozitív-bemu- tatót. Ennek során egymást váltogatják a képek Bulgária mindennapjairól, az emberek életéről. így, mire valaki végignézi a közel két és fél száz felvételt, közelebb kerül hozzá egy ország népe, jelené- • nek megannyi érdekes mozzanata. Mindenhol az atipikus építmények a legvonzóbbak. Nincs ez másképp ezúttal sem, hiszen a metró, a szállódák vagy a Bulgáriára annyira jellemző tengerparti üdülőtelepek létesítményei számtalan jó ötlet, elképzelés megvalósítását tükrözik. A sok látványosság közül említsünk meg legalább kettőt. Lépcsőzetesen, a hegyoldal lejtési vonalát követve építették ki az Albena tengerparti üdülő- komplexumot. Olyannyira jól, hogy szinte észrevétlenül beleolvad környzetébe. A másik kiragadott példa egy tenger fölé nyúló, cölöpökre emelt szálloda. Olyan, mintha egy hajó horgonyozna a parton. Érdekességként emlegetik, hogy tervezője nem hivatásbeli építőművész, hanem író, akinek első ilyen próbálkozása egy pályázat megnyeréséig vezetett. Bulgária külföldön is épít. Mégpedig elég sok országban és nem is akármilyen terjedelemben, hiszen az építőipari termelés közel húsz százaléka határaikon túl; Európa, Ázsia és Afrika összesen 25 országában történik. A kiállítás erről is érdekes képanyaggal szolgál. Leginkább silótornyokat, tisztítóállomásokat, völgyzárógátakat építenek, rendszerint hazai terv- rajz-dokumentáció alapján. Külföldi tevékenységük sikeresebb fejezetei közé sorolják a Líbiában felépített közel 15 kórházat és a sokszor emlegetett lagosi nemzeti színházat, melynek csodálatos épületét több felvételen volt alkalmunk látni. A tervező és kutatómunka néhány érdekessége egészítette ki a képanyagot. Érdemes megemlíteni az új „Modul 77“ nevű nyitott házelemrendszert. Az atipikus építményeken történő alkalmazásán kívül a lakásépítésben is próbálkoznak vele. S még valami: maketten mutatták be a gázvezeték építését. Sokatmondóan, hatásos személtető eszközökkel. Bulgária építőiparának gondjai sem sokban különböznek hazánk hasonló iparágáétól. A kiállítás láttán mégis úgy tűnik - s ez hasznos tanulság lehet számunkra -, mintha a feltételek adta lehetőségekkel jobban élnének, ötletgazdaggá téve így a panelvilág nálunk még gyakori egyhangúságát. J. MÉSZÁROS KÁROLY ÚJ SZÚ 4 1982. XII. 22.
