Új Szó, 1982. december (35. évfolyam, 285-310. szám)

1982-12-02 / 286. szám, csütörtök

AZ SZLKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA ÜLÉSÉNEK VITÁJA ÚJ SZÚ 5 1982. XII. 2. dekeltségének növelésével javulást ér­tünk el az anyag- és energiafelhasználás terén is. Amíg tavaly 66 gazdasági köz­pontunk közül négyben túllépték a terve­zett anyag- és energiafogyasztást, addig idén már csak két központúkról mondha­tó ez el. Megállapíthatjuk, hogy a tüzelőanyag- és energiamegtakarítás terén teljesítjük a feladatokat. Ezt támasztják alá a Szlo­vákiai Állami Energetikai Felügyeletnek idén szeptemberben vállalatunknál vég­rehajtott ellenőrzései is. A jelenlegi idő­szakban a CSKP KB Elnökségének dön­tése értelmében folyik a tüzelőanyag- és energiagazdálkodás társadalmi ellenőr­zésének az előkészítése. A vállalatunk előtt álló jövő évi felada­tok megkövetelik a termelés további di­namikus növekedését és a munkaterme­lékenység és a hatékonyság fokozását. A jövő évre szóló terv kidolgozásakor felhasználtuk a kezdeményező tervezés módszerét. DUŠAN MIKLANEK elvtársnak, az SZLKP KB póttagjának, szlovák építőipari miniszternek a felszólalása A szlovákiai építőipari re­szortnak az év első tíz hónapjá­ban elért eddigi eredményei kedvező hely­zetet tükröznek a tervfeladatok legfontosabb mutatóinak telje­sítésében. A prá­gai és a bratisla­vai kiemelt épít­kezéseken eddig egyenletesen teljesítettük a beruházási feladatokat és adottak a feltételek ahhoz, hogy az év végéig ez a helyzet még tovább javuljon. Év közben azonban az is megmutatko­zott, hogy nem minden építkezésen te­remtették meg a befejezéshez szükséges építési, tervezési és technológiai feltéte­leket. Az idei év első tíz hónapjában kilenc építkezést fejeztünk be, az év hátralevő részében reális lehetőség mu­tatkozik további 12 építkezés befejezésé­re. Azok közül az építkezések közül, melyeket még az idén próbaüzembe kell helyeznünk, hat építkezésen teljesít­jük a kitűzött feladatokat. Elengedhetet­len azonban a szállítók technológiai ka­pacitásának a növelése; törekedni kell a tervdokumentációk teljességére, mivel az építkezés folyamán eszközölt módosí­tások lehetetlenné teszik az eredetileg meghatározott határidők megtartását. Több intézkedés foganatosításával sike­rült elérnünk, hogy a tavalyihoz viszonyít­va idén kevesebb a megkésett építkezé­sek száma. Az a célunk, hogy tovább csökkentsük a terveknek nem megfelelő ütemben épülő építkezések számát. Ezt elsősorban a munkaerő-koncentrációval oldjuk meg. Kiemelt fedalatot jelentenek az ener- gatikai építkezések. A Dunán épülő vízi erőmű idei eredményei megteremtik az állami tervben megszabott feladatok tel­jesítésének, illetve túlteljesítésének a fel­tételeit. A Jaslovské Bohunicében épülő V-2 atomerőműben az év első tíz hónapjában a munka terjedelmét tekintve teljesítettük ugyan az idei feladatokat, azonban a munkások ,létszámának növelése elle­nére sem tudtuk időre befejezni az összes építkezést. Az év első tíz hónapjában a komplex lakásépítés terén teljesítettük a kitűzött feladatokat, vagyis az idei tervfeladatok több mint 80 százalékát. Habár még sok körülmény ad okot az elégedetlenségre, leszögezhetjük, hogy javult a lakásépítés folyamatossága és minősége is. Tovább­ra is nehézségek merülnek fel a műszaki ellátottságban és a járulékos beruházá­sokban. Az 1983-ra előirányzott terv számunk­ra további lépést jelent a jelenlegi ötéves tervidőszakban az építőiparra háruló fel­adatok teljesítéséhez vezető úton. Tavaly sikerült megakadályoznunk az építkezé­sek költségvetési tételeinek a szétforgá- csolását, idén további 2 milliárd koronás csökkentéssel számolunk, míg a jövő évi tervfeladatok újabb, mintegy 6 milliárd koronás csökkentést irányoznak elő. Egyéb mutatók is arra vallanak, hogy az építőipari kapacitások koncentrációjá­ra törekszünk. 1983-ban tíz százalékkal csökken a befejezetlen építkezések ará­nya, illetve az idei évhez viszonyítva hat százalékkal rövidül az építkezések átla­gos időtartama. Országos viszonylatban jövőre több mint 19 milliárd koronát költünk beruhá­zási építkezésekre. Az említett összeg jelentős részét energetikai beruházások­ra fordítjuk, mintegy 500 millió koronát irányozunk elő a tranzit gázvezeték új, negyedik szakaszának az építésére. A szlovákiai építőipar jövő évi tervfela­datai összhangban vannak a 7. ötéves tervidőszak koncepciójával, kifejezik a párt gazdaságpolitikájának az építő­iparra és a beruházásokra vonatkozó fő irányelveit. MILAN KOZAK elvtársnak, az SZLKP KB póttagjának, a Bohunicei Atomerőmű igazgatójának felszólalása Néhány nap múlva, pontosan 1982. november 17-én négy év telik el a V-1 atomerőmű első blokkjának az energetikai rend­szerbe történt bekapcsolásától,; s több mint két és fél év a második blokk üzembe helyezésétől. Habár az ipari atomerőmű eddi­gi üzemeltetésének az ideje aránylag rövid, az elért eredmények elvi értékelé­séhez azonban ez is elegendő. A mai napig a V-1 atomerőműben 17 milliárd 55 millió kWh villamos energiát állítottunk elő, s ezzel összesen 23 millió tonna energetikai szenet helyettesítettünk. Si­keresen haladunk a 7. ötéves tervidő­szakra előirányzott feladat teljesítésében, amiben 105,4 százalékot értünk el, s 531 millió kWh-t termeltünk terven felül. Az elmúlt időszak folyamán lényeges mértékben csökkentek a termelési vesz­teségek, s fokozódott a termelés haté­konysága. Az erőmű mindkét blokkja a csehszlovák energetikai rendszer sta­bilizáló tényezőjévé vált. Mindez az állan­dóan szilárduló munka- és technológiai fegyelemnek, a berendezések gondos, jó minőségű karbantartásának köszönhető. Nagy súlyt helyeztünk a biztonsági előí­rások megtartására is, s állandóan figyel­jük az atomerőmű környékét is az esetle­ges változások kimutatása szempont­jából. Igyekeztünk teljes mértékben kihasz­nálni azokat a tapasztalatokat is, amelye­ket hasonló atomerőművek üzemelteté­sénél a Szovjetunióban, Bulgáriában és az NDK-ban szereztek. Különösen nagy­ra értékeljük a szovjet szakemberekkel való közvetlen együttműködést,-ami biz­tonságot nyújt számunkra az egyes prob­lémák megoldásánál, a munka- és tech­nológiai programok megvalósításánál. Az atomerőműben termelt villamos energia egy kWh-ra számított fajlagos költségei lényegesen kisebbek, mint a hőerőművekben, annak ellenére, hogy a műszaki haladás bizonyos kiegészítő berendezések alkalmazását is szüksé­gessé tette. Az idén a legtöbb munkát a főjavítások elvégzésére terveztük. Az SZLKP KB elmúlt évi decemberi ülése feladatul adta, hogy maximális termelést érjünk el az atomerőműben. A termelési értekezlete­ken megtárgyalt kezdeményező tervek 310 millió kWh többlettermelést irányoz­tak elő, amivel az előirányzott termelési tervet 5 milliárd 350 millió kWh-ra növel­tük. Ma már bejelenthetem, hogy a főjaví­tásokat november 23-ig sikeresen befe­jeztük, mégpedig a tervezettnél rövidebb idő alatt. Az erőmű mindkét blokkja újból teljes mértékben üzemel, tovább javultak a termelés mutatói is, s a közös szocialis­ta kötelezettségvállalásunkat a jelek sze­rint december hatodikára teljesíteni fog­juk. Az üzemzavarok kifejező csökkenté­se eredményeként az idei tervet jelentő­sen túlteljesítjük, s a termelés az év végéig eléri az 5 milliárd 750 millió kWh-t. Ezzel az atomerőmű részaránya Szlová­kia villamosenergia-termelésében körül­belül 34 százalékra növekszik. Az elért eredmények, a gazdasági- műszaki mutatók szempontjából a Bohu­nicei Atomerőmű nemzetközi viszonylat­ban is az élvonalba került. Ennek a ma­gas színvonalnak az elérése nem a vélet­len műve. Elsősorban a párt- és a szak- szervezetek, az ifjúsági szervezet céltu­datos tevékenységének, a vezetők jó szervező és irányító munkájának köszön­hető. Az intenzív gazdálkodás eredmé­nyei mutatkoznak meg ebben, amelyben minden dolgozó ismeri a feladatait, s köz­vetlenül érdekelt az elért teljesítmé­nyekben. A jövő évi terv szerint a V-1 atomerő­műben 5 milliárd 800 millió kWh villamos energiát akarunk termelni, ebben már benne szerepel a kezdeményező tervben előirányzott 200 millió kWh is. Az idei évhez viszonyítva a termelési terv 10,4 százalékkal növekszik. Körülbelül 500 millió kWh termelésével már a V-2 erő­műben is számolunk, a jelenlegi helyzet azonban ezen a jelentős építkezésen nem biztosítja a feltételeket e cél elérésé­hez. Itt a siker elsősorban attól függ, hogy az építkezés fő kivitelezője hogyan birkó­zik meg a feladatokkal, milyen gyorsan és milyen minőségben valósulnak meg a szerelési munkák, s hogy a szállítók hogyan készítik elő a berendezéseket az üzemeltetésre. Az utóbbi időben bizo­nyos negatív jelenségeket tapasztalhat­tunk a gazdasági szerződésekhez való viszonyulásban, egyesek ezek megvál­toztatását igénylik, néhány hónappal az üzembe helyezés előtt. Ehelyett inkább arra lenne szükség, hogy az érdekelt szervezetek közös erőfeszítéssel töre­kedjenek a V-2 atomerőmű első blokkjá­nak tervezett határidőben való beindítá­sára. MIKULÁŠ ŠTEFAN elvtársnak, az SZLKP KB tagjának, a Bodrogszerdahelyi (Streda nad Bodrogom) Állami Gazdaság igazgatójának felszólalása A trebišovi já­rásban változat­lan vetésterület mellett 8 száza­lékkal akarjuk növelni a szeme­sek termelését, a szemes kukori­cát is beleértve, melynek ter­mesztésében egyes helyeken már figyelemre­méltó eredmé­nyeket értünk el. Azzal számo­lunk, hogy amennyiben megoldódnak a biológiai alapanyag összetételének, a vegyszerekkel való ellátásnak, a beta­karítás és a terménykezelés gépesítésé­nek a kérdései, a kukoricatermesztés lesz az a járható út, amelyen tovább növelhetjük a szemesek termelését, csökkentve a behozatali szükségleteket. Úgy vélem, hogy vissza kellene térni a kukoricatermesztés központilag kidol­gozott programjaihoz, amelyek egyes ré­szeit, - főleg az anyagi-műszaki ellátás területén - távolról sem valósítottuk meg. Szinte csodálatos, hogy milyen nagy gondot fordítanak erre a növényre az Ukrán SZSZK Kárpátokon túli területén, de máshol is. Sokat tanulhatnánk tőlük, főleg ami e fontos feladat megoldásának komplex jellegét illeti. A mi vállalatunk például a szemes kukorica egyik legnagyobb termelője a kelet-szlovákiai síkság. Az idén 3700 tonnát termeltünk. Egyes táblákon, ahol már jótékonyan érvényesültek a talaj ter­mőképességét növelő átfogó intézkedé­sek, 7-8 tonnás átlagos hektárhozamo­kat értünk el. A tervszerű irányítás tökéletesített rendszere a termelési mutatók számának csökkentésével nagy lehetőségeket biz­tosít számunkra, de felelősséget is hárít ránk saját termelési feltételeinknek az össztársadalmi érdekeknek megfelelő optimális kihasználásáért. A termelési terv növelésével a gabonafélék felvásár­lási feladatai is arányosan növekednek, ami az eladott vetőmagvakkal együtt aránylag nagy, 53 százalékos részt kép­visel az egész termésből, ami viszont kihatással van az abraktakarmány-szük- séglet fedezésére, s a központi takar­mányalapokból való fokozottabb igénylé­sekre. Ez az eljárás a behozatal csökkentése szempontjából elkerülhetetlenül szüksé­ges, azonban a kelet-szlovákiai síkság, s főleg a trebišovi járás esetében felül kellene vizsgálni a termés és az állami felvásárlás közötti arány helyességét. Ellenkező esetben nehezen tudjuk elérni a növénytermesztés szerkezeti összeté­telének megváltoztatásában előirányzott célokat, ahogy azokat az erre vonatkozó jóváhagyott tervek és tanulmányok ki­tűzték. Az alapvető vízgazdálkodási rendezé­sek sem haladnak úgy, ahogy azokról augusztus 26-án a bodrogszerdahelyi párt-, és gazdasági értekezleten határo­zatot fogadtunk el. Habár ezek az ülések mindig pozitív irányban hatnak, ennek ellenére nyíltan meg kell mondanunk, hogy elég sok fékező körülmény, objek­tív ok akad, amelyek miatt a jóváhagyott terveket vagy határozatokat nem lehet teljesíteni. Ilyen problémát jelent például mintegy 10 000 hektár lecsapolása az Ondava alsó folyása mentén. Világos, hogy további beruházási és nem beruhá­zási jellegű befektetések nélkül ezt a te­rületet csak extenzíven lehet kihasználni, hektáronként körülbelül egy tonna sava­nyú szénát termelve, amire a jelenlegi követelmények mellett gondolni sem lehet. Tisztában vagyunk vele, hogy a gabo­nafélékből való önellátás szorosan összefügg a tömegtakarmányok termelé­sével. Ezek szükséges mennyisége és minősége meghatározó szerepet játszik az egész mezőgazdasági termelés to­vábbi sorsának alakulásában, főleg a ta­karmánymérleg feszültségeinek enyhíté­sében. Meg kell azonban oldani a vízgaz­dálkodási viszonyokat, jó és nagy teljesít­ményű gépekre, megfelelő vetőmagvak­ra és raktárakra van szükségünk. Sok­szor bizony az is előfordul, hogy a sikere­sen megtermelt takarmányt nincs mivel idejében betakarítani és veszteség nélkül tartósítani. Mindezt azért említem, mert az irányí­tási rendszer tökéletesítése a tervezett hozamok anyagi-műszaki biztosítására is vonatkozik. Ázonban mi is sok mindennel adósak maradtunk a mezőgazdasági vál­lalatokban. Nem mindenki dolgozta még ki például a vállalati és a személyi anyagi érdekeltség alapelveit, nagyon bátortala­nul érvényesítjük a vállalaton belüli önel­számolás elemeit, sok formalizmus és maradiság van a dolgozók aktivizálásá­ban, s a termelési és a munkafolyamatok irányításában nem ritkán fordulnak elő adminisztratív módszerek. Az SZLKP KB ülésének résztvevői (ČSTK-felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents