Új Szó, 1982. november (35. évfolyam, 259-284. szám)
1982-11-30 / 284. szám, kedd
Levelezőink írják Sikeres vetélkedő A csehszlovák-szovjet barátság hónapja alkalmából a párkányi (Štúrovo) Dél-szlovákiai Cellulóz- és Papírgyár üzemi ifjúsági szervezete sikeres vetélkedőt rendezett Mit tudsz a Szovjetunióról? címmel. Az egyes részlegek alapszervezetét háromtagú csapatok képviselték. A Szovjetunió történelméből, jelenéből, kultúrájából és sportjából összeállított kérdésekre legsikeresebben a 6-os számú alapszervezet fiataljai válaszoltak. A legtöbb versenyző tárgyi jutalomban, a többiek pedig könyvjutaiomban részesültek. Alica Babindaiová Egy diákotthon életéből A nemzetközi diáknap alkalmából a bratislavai Győzelmes Február utcai diákotthon SZISZ-alap- szervezetének vezetősége műsoros estet rendezett Ha emberré akarsz válni, művelődnöd kell jelszóval. Az otthon lakói a kidíszített tanulószobában találkoztak. Színvonalas kulturális műsorban mutatták be zenei és irodalmi tudásukat. Néhány fiú gitárkísérettel dalokat, mások saját költeményeiket adták elő, négy lány tánccal szórakoztatta a jelenlevőket. A csehszlovák-szovjet barátság hónapja tiszteletére a diákotthon lakói több akciót is szerveztek. Megnéztek egy szovjet filmet, előadásokat, beszélgetéseket szerveztek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 65. és a Szovjetunió megalakulásának 60. évfordulója alkalmából, valamint Leonyid lljics Brezsnyev életútjáról. Rendszeresen megnézik a televízióban a Szovjetunió múltjával és jelenével kapcsolatos dokumentum- és játékfilmeket. A faliújságot is hasonló tematikából készítették. Tervük, hogy kulturális műsorral egybekötve versenyt rendeznek a Szovjetunió történelméből. A versenyre készülők figyelemmel kísérik a sajtóban az ezzel kapcsolatos híreket és tanulmányozzák az ilyen témájú könyveket is. Kovács Mónika Rekordtermés A szőgyéni (Svodín) Barátság Efsz szőlészeti csoportja idén gazdag termést takarított be. Körülbelül 200 hektáron termeltek jó minőségű szőlőt. A termésátlag hektáronként 17,9 tonna volt. A tervezett 12 millió korona helyett 27 millió 42 ezer korona került a nagyüzemi gazdaság pénztárába. A tőkék ápolásában, a talajmunkákban és a termésbetakarításban a Dolák Pál vezette munkacsoport kitűnt kiváló munkájával. A három szőlőtermesztő csoport között folyó versenyben az első lett. Hinzellér László Ismerik a környéken A hetvenéves Patassy Sándor nyugalmazott tanítót, a garamkál- nai (Kálna nad Hronom) harci hagyományok házának vezetőjét ismeri a lakosság a környéken. Nagy lelkesedéssel meséli és magyarázza minden látogatónak a hősi szovjet hadsereg felszabadító előrenyomulását a lévai (Levice) járásban. Az emlékháznak eddig már több mint 70 ezer látogatója volt, többségük iskolások. Nekik meséli el legszívesebben Patassy elvtárs személyes élményeit, találkozásait a szovjet emberekkel, akik gyakran látogatnak el hősi halált halt rokonaik, hozzátartozóik sírjához, hogy tisztelettel adózzanak nekik, s elhozzák a kegyelet virágait. A felvételen Patassy Sándor a kiállított T 134-es szovjet tank előtt. Milan Aľakša Az utánpótlásról is gondoskodnak Muzslán (Mužla) az utóbbi két évben javult a tűzoltók munkája és a fiatalok között egyre nagyobb tevékenységük iránt az érdeklődés. A 39 tagú szervezet előadásokat rendez a tűzvédelem fontosságáról, a tűzoltók feladatairól és rendszeres ellenőrzéseket végeznek a faluban. Figyelemre méltó az utánpótlásról való gondoskodásuk. A fiatalokat meghívják előadásaikra s bekapcsolják őket gyakorlataikba. Rendszeresen foglalkoznak a tizenévesek előkészítésével, képzésével. Társadalmi munkák végzésében is jeleskednek. A Béke Efsz munkáiból derekasan kiveszik részüket csúcsmunkák idején. Z-ak- cióban hatszáz órát dolgoztak társadalmi munkában az új óvoda építésénél, amelyben hatvan gyermek nyert elhelyezést. Együttműködnek a többi tömegszervezettel is. Ezer koronát ajándékoztak a Vöröskereszt helyi szervezetének. Ezzel járultak hozzá a nyugdíjasok találkozójának megszervezéséhez. A szervezet két év múlva ünnepli megalakulásának századik évfordulóját. A vezetőség és a tagság már megkezdte az ünnepség előkészítő munkáit. A jó munkát a fesóbb szervek is értékelik. Lupták Lajost, aki 1978 óta irányítja a tűzoltók tevékenységét- előbb instruktor és titkár volt- a járási és kerületi illetékes szervek már többször elismerő oklevelekkel tüntették ki. Ulrich Gyuláné Nyugdíjasok napja A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás egyik kisközségében Sikabonyban (Maié Blahovo) nyugdíjasnapot rendezett a Vörös- kereszt helyi szervezete. Oriskó Mária, a szervezet elnöke meleg szavakkal köszöntötte a 22 nyugdíjast és a vendégeket. Majd kulturális műsor következett, melynek keretében felléptek a pionírok, majd Jéger Katalin a dunaszerdahelyi gimnázium tanulója szavalt. A műsorból nem hiányoztak a szép magyar nóták sem. Fehér Júlia és Fehér Lívia népdaicsokor- ral örvendeztette meg a közönséget dr. Matica Ede harmonikakíséretével. Fehér Lívia és Tóth Mónika humoros jelenete jó kedvre derítette az időseket. Matica Klára éneklése szintén elnyerte a közönség tetszését. Az ünnepeiteket a szervezet Gasztronómiai hét Az idén is sikert aratott az orosz konyha hete Komáromban (Komárno), melyet a Pokol vendéglőben rendezett a Jednota fogyasztási szövetkezet. A rendezvény idejére Blahovics Gábor, a Pokol vezetője ízléses, stílusos dekorációt biztosított. A vendégek a tavalyi'kedvenc moszkvai rántott szelet és sült ponty mellett újdonságot is találhattak az étlapon, mint például az orosz halat, göngyölt húst tatár módra, vagy a ,,charcso“ nevű levest. Az ételkülönlegességek Valen- tyina Petrovna Pavlinkova szakácsnő (a felvételen) irányításával készültek. A konyhán, az ételek készítése közben elmondta, hogy az ukrajnai Csernovec városból jött Komáromba. A kereskedelmi technikumban szakács szakot végzett. Szeret főzni, odahaza egy nagy üzemi konyhának a vezetője. Sztrecskó Rudolf megvendégelte, mindekit virágcsokorral és ajándékkal lepett meg. A nyugdíjasok szívélyes beszélgetését közös éneklés követte. Ez a kis létszámú alapszervezet először rendezett nyugdíjastalálkozót, mely sikeres volt. Puha Éva Példás alapszervezet A Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségének Nyitra-Dolné Krškany-i alapszervezete apróállat- és egzotikus madárkiállítást rendezett. Több mint 60 kisállattenyésztő 300 példányt állított ki. Az alapszervezet 1970-ben alakult meg 13 taggal, s ma már 50 felnőtt és 15 ifjú kisállattenyésztő a tagja. A szervezet az idén a közellátásnak 5000 tojást, 600 kilogramm nyúlhúst, 18 250 csirkét, 760 kacsát és 120 nyúlbőrt adott. A mezőgazdasági idénymunkák során 1520 órát dolgoztak társadalmi munkában. Szocialista kötelezettségvállalásuk teljesítésében a legjobbak közé tartoznak a járásban. Pavol Matis Véradókat köszöntöttek Nótaszóval köszöntötték a sárosfai (Blatná na Ostrove) hango- sanbeszélőn a falu véredóit. November elején kilencen adtak térítésmentes vért a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) transzfúziós állomáson. Közülük Mayer Margit, a Vöröskereszt helyi szervezetének elnöke, Mayer János és Kalina István már a Jansky-emlék- érem viselői. Spechtenhauser Józsefné Ismét az önkényes szabadságoltatásról A. T.: Majdnem húsz éve dolgozom jelenlegi munkahelyemen megszakítás nélkül. Egy nap bementem az irodába, de amikor megtudtam, hogy nem lesz számomra munka, szóltam a kapusnak; ha keresne valaki, mondja meg neki, hogy voltam bent, de hazamentem, mert beteg vagyok és szabadságot kérek. Megjegyzem, hogy ebben az évben még csak négy nap szabadságot vettem ki. A főnököm az említettek ellenére elintézte, hogy a szak- szervezet üzemi bizottsága igazolatlan távolmaradásnak minősítette a kérdéses napot. Rovatunkban nagyon sokszor foglalkoztunk már az önéhez hasonló esetekkel, kérdésekkel. Mindannyiszor hangsúlyoztuk, hogy a dolgozó nem dönthet egyedül arról, hogy mikor veszi ki üdülési szabadságát. A döntés joga itt a munkáltatót illeti meg; a munkáltató határozza meg, hogy a dolgozó mikor kezdheti meg üdülési szabadságát amelyet elvben nem részenként (naponként) kellene kiadnia, hanem egészben, egyszerre. Még az sem jogosította fel önt ilyen eljárásra, hogy az évi üdülési szabadságából csak négy napot vett ki. Végül pedig, ha valóban beteg volt, az üzemi orvoshoz kellett volna elmennie, nem pedig haza. Kezes fizess! CS. A.: 1974-ben egy ismerősöm a háza megjavítása ürügyén felvett 5000 korona kölcsönt. Kö- nyörgött, hogy vállaljak érte kezességet. Jószívűségem és segíteni akarásom rábírt arra, hogy alá is írtam a szükséges okmányokat. Ö viszont nem fizetett - a pszichiátriai intézetben bolondot játszik. Most rajtam akarják behajtani a kölcsön eddig le nem törlesztett összegét a kamatokkal együtt, holott testvérei is vannak. Először is szögezzük le, hogy a kezesség elvállalása nem szívességtétel, formális gesztus, hanem kötelezettségvállalás (szerződéskötés), amelyet nem a jószívűségnek és a segíteni akarásnak kellene indokolnia, hanem a józan megfontolásnak. Tudni kell ugyanis, hogy ha az adós a hitelező írásbeli felszólítására sem egyenlíti ki az adósságát, akkor ezt a kezes köteles megtenni. Ha viszont a kezes törlesztette az adósságot, akkor joga van követelni, hogy az adós fizesse meg neki, amit helyette teljesített és ezt a jogát érvényesítheti bíróságon is. Kerítés-vita B. J.: öt évvel ezelőtt építési telket vásároltunk és mert a szomszédunk nem volt hajlandó kerítést emelni telkeink közé, a telkünket mind a négy oldaláról mi kerítettük be, holott tudva lévő, hogy csak a ház mögötti és az utcai oldal a ránk eső rész. Később sütőtököt termelt és felfuttatta a kerítésünkre, úgyhogy a kerítés tele van gazzal és rendkívül él- használtnak néz ki. Most azt követeli, hogy bontsuk le a kerítésünket és vigyük el, mert ő akar kerítést emelni. A Polgári Törvénykönyv nem szabályozza a szomszédok jogi viszonyait, s így általánosságban csak azt lehet elmondani, hogy senki sem köteles bekeríteni a telkét. Ellenben mindenki jogosult az építésügyi jogszabályokkal összhangban kerítést emelni a saját telkén (nem szabad viszont korlátoznia ezzel a szomszédját jogai gyakorlásában). A kerítés természetesen az építője tulajdonába tartozik. Ha a kerítés az ön tulajdonában van, a szomszédja nem jogosult felhasználni ezt a saját céljaira az ön beleegyezése nélkül. Ha mégis megtenné, védelemért a nemzeti bizottsághoz vagy a járásbírósághoz fordulhat és kérheti, hogy tiltsák el a szomszédját az ilyen - a tulajdonjogot sértő - tevékenységtől. Szomszédjuk nem jogosult követelni, hogy a kerítést távolítsák el, ha azt a saját telkükön emelték és nem zavarja őt használati jogai gyakorlásában. Ha mégis kerítést akar emelni, megteheti, de csak a saját telkén az építésügyi jogszabályok betartása mellett, valamint úgy, hogy ezzel ne sértse az önök jogos érdekeit, ne zavarja önöket telkük használatában (jogaik védelmére itt is a fentebb említettek vonatkoznak). Elvált házastársak névviselése Jeiige: CSALLÓKÖZ 44: Az első feleségemtől elváltam és másodszor is megnősültem. Egy faluban élünk volt feleségemmel és nagyon kellemetlenül érinti a családomat, hogy a volt feleségem még most is az én vezetéknevemet viseli. Hogyan kényszeríthet- ném rá, hogy megváltoztassa a nevét? Röviden: sehogy! A válás után azt, aki a házasságkötéskor felvette házastársa vezetéknevét, megilleti az a jog, hogy lemondjon ennek a névnek viseléséről (vagy inkább az a jog, hogy megtagadja ennek a névnek viselését) és ismét felvegye a házasságkötés előtt viselt (általában leánykori) vezetéknevet. Az erre irányuló szándékát a bontóítélet jogerőre emelkedésétől számított egy hónapos határidőben jelentheti be az anyakönyv vezetésével megbízott nemzeti bizottságon. A korábbi vezetéknév felvétele (a névváltoztatás) tehát jog és nem kötelesség. A volt házastárs így nem is tiltakozhat a névváltoztatás ellen és nem is követelheti. A kellemetlennek vélt helyzetet viszont elkerülhette volna, ha a második házasságkötése alkalmából felveszi második felesége vezetéknevét. Közös lakáshasználati jog N. J.: A férjemmel válófélben vagyunk. A szövetkezeti lakást, amelyet az ifjú házasok kölcsönéből fizettünk ki, egyikünk sem akarja elhagyni. A férjem azt állítja, hogy a lakás az övé, mert ő törleszti a kölcsönt, de hát én nem tudok fizetni, mert gyermek- gondozási szabadságon vagyok és egyedül nevelem kétéves kislányunkat. Hogyan oldjam meg a helyzetünket? Mivel a szövetkezeti lakást a házasság fennállása alatt kapták, közös szövetkezeti tagságuk és közös lakáshasználati joguk keletkezett. Ezt a közös lakás- használati jogot nem szünteti meg a házasságot felbontó ítélet, de az ítélet jogerőre emelkedése után egy újabb keresetet adhat be, hogy a bíróság szüntesse meg közös lakáshasználati jogukat. A bíróság ítéletében nemcsak a lakáshasználati jog megszüntetéséről dönt, de eldönti azt a kérdést is, hogy melyikük használja majd a továbbiakban a lakást, mint a lakásszövetkezet tagja (az ítélet ugyanis megszünteti a közös lakásszövetkezeti tagságot is). Nem irányadó az, hogy ki fizette, ki törlesztette azt a kölcsönt, amelyet a szövetkezeti lakás (pontosabban a szövetkezeti tagrész) kifizetésére vettek fel. A szövetkezeti tagrészt (maradék értékét) a bíróság a házastársak osztatlan közös tulajdonának megosztásánál veszi majd figyelembe. A bíróság annak a kérdésnek eldöntésekor, hogy melyikük fogja használni továbbra is a lakást, melyiküknek marad meg a szövetkezeti tagsági viszonya, köteles figyelembe venni a lakásszövetkezet álláspontját, azt hogy ki hogyan járult hozzá a szövetkezeti lakás megszerzéséhez és főleg a kiskorú gyermek érdekeit- ez a bíróságok gyakorlatában általában azt jelenti, hogy annak a házastársnak juttatják a lakást, akinek a gondozásába ítélték előzőleg a gyermeket. A közös lakáshasználati jog megszüntetése viszont nem jelenti azt, hogy a férje (ha őt köteleznék a lakás elhagyására) azonnal köteles lesz kiköltözködni. Az ó lakáshasználati joga majd csak akkor szűnik meg, ha a nemzeti bizottságtól pótlakást kap. (m-n.) ÚJ SZÚ 1982. XI. 30.
