Új Szó, 1982. november (35. évfolyam, 259-284. szám)

1982-11-30 / 284. szám, kedd

A CSKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA 7. ÜLÉSÉNEK VITÁJA MIKULÁŠ BEŇO elvtársnak, a CSKP KB titkárának felszólalása A központi bizottság mai tanácskozá­sával egységes és világos irányvonalat szab meg az egész pártnak, az állami gazdasági szervekben s az egész politi­kai rendszerben dolgozó kommunisták­nak. Ez arra irányul, hogy megerősödje­nek és tovább fejlődjenek gazdaságunk előrehaladásában a pozitív elemek. Ez­zel együtt határozottan megköveteli a fo­gyatékosságok hatékonyabb felszámolá­sát és néhány különösen égető feladat végrehajtását. Ugyanakkor továbbfej­leszti a XVI. pártkongresszus határozata­it, meghatározza, hogyan növeljük a párt­munka minőségét. Az 1983-ra szóló nép- gazdaság-fejlesztési állami tervjavaslat nem könnyű feladatot állít elénk. Nem fér kétség hozzá, hogy e feladatok végre­hajtásáért folytatott küzdelem élén a kommunisták haladnak. Az intenzív gaz­daságfejlesztés fő tényezői következetes fejlesztésének egyik kulcsfontosságú feltétele a párt vezető szerepének, szer­vező és ellenőrző tevékenységének to­vábbi elmélyítése. A mindennapi gyakorlat igazolja, mi­lyen sok minden függ attól, hogy a párt­szervek és -szervezetek helyesen jártak-e el, s tevékenységüket a szociális, gaz­dasági program alapvető követelményei­vel összhangban fejtik-e ki. Nagyon fon­tos, hogy a leghatékonyabb módszereket alkalmazzák, amelyek megfelelnek a ki­tűzött célok elérése feltételeinek, hogy a feladatok teljesítésére gyakorolt hatás a meggyőződés erejében és mélységé­ben, a hatékony politikai vezetés, a szer­vezés, a nevelés és az ellenőrzés erejé­ben és mélységében tükröződjön, hogy a munkakollektíváknak a dolgozók kez­deményezésébe való aktív bekapcsolá­sára irányuljon. Mindez kétségtelenül to­vábbra is igényes követelményeket tá­maszt valamennyi kommunistával szem­ben, de elsősorban a pártfunkcionáriu­sokkal és a vezető dolgozókkal szemben. A XVI. pártkongresszus határozatai­nak teljesítése a jövőben is megköveteli, hogy mindenütt fokozzuk az erőfeszíté­seket, hogy következetesen elsajátítsuk a gyakorlatban is azt az elvet, miszerint az állami terv a párt programja és a dol­gozók mozgósítása. A hatékony politikai munkát határozottabban arra kell irányí­tani, hogy a központi bizottságnak a ha­tékonyságról, a minőségről, valamint a gazdaság intenzív tényezőire való ori­entálásáról hozott helyes határozatok, továbbá a fegyelem és a felelősség be­kerüljön valamennyi üzem és szervezet konkrét programjába. A gyakorlat annak fontosságát is meg­erősíti, hogy a kollektívák konkrétan is­merjék meg feladataikat, ismerjék meg azokat a módokat, amelyekkel e felada­tokat teljesíthetik. A XVI. pártkongresz- szus gazdasági és szociális politikájának következetes biztosítása, amelyet az 1983-ra szóló állami tervjavaslatban dol­goztak fel, a pártmunka egységesítő tar­talma, s társadalmunk minden területén a kommunisták aktivitásának kritériuma. Erre irányul az évzáró taggyűlések, valamint pártkonferenciák tartalmi, ká­der- és szervezési előkészítése. E fontos párttanácskozások fő értelme az lesz, hogy mozgósítsa a párt minden tagját, a dolgozók széles rétegeit a kong­resszusi irányvonal megvalósításáért, a tervfeladatok teljesítéséért és túlteljesí­téséért folyó küzdelemre. Ezt szolgálja a munka tárgyszerű, bíráló értékelése, az előző feladatok teljesítésének értékelése s a jövő időszakra szóló intézkedések kidolgozása. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a kerületi és a járási pártbizottságok és fokozatosan a pártszervezetek fele­lősségteljesen látnak hozzá a kommunis­ták évzáró tanácskozásának előkészíté­séhez. Továbbra is nagyon fontos: min­denütt törődjenek azzal, hogy az évzáró taggyűlések előkészítését és lefolyását az igényesség és az elvszerűség, a konstruktív bírálat és önbírálat, a ma­gas fokú pártfelelősség jellemezze, hogy az elvégzett munka értékelése és a jövő feladatainak meghatározása tükrözze társadalmunk szociális-gazdasági fejlő­désének jelenlegi és jövő szükségleteit is. A gazdaságnak az intenzív fejlesztés­re való gyors áttéréséért vívott küzdelem fejlesztése során különösképpen tudato­sítjuk, hogy számos konkrét intézkedés mennyire közvetlenül összefügg az em­berek gondolkodásmódjának megváltoz­tatásával, hogy a kitűzött célokat csak öntudatos és céltudatos szervező mun­kával lehet elérni. A szervező és nevelő tevékenység egységét pártunk központi bizottságának 5. ülésén ismét hangsú­lyozta Gustáv Husák elvtárs: „Munkánk­ban szükséges állandóan szem előtt tar­tani: ahhoz, hogy az előttünk álló felada­tok teljesítésében érdekeltté tegyük a dolgozók millióit, fontos, hogy a dolgo­zók megértsék azokat s lássák: az ő élet- színvonaluk biztosításáról és a mi orszá­gunk fejlődéséről van szó.“ Ezért a központi bizottlság mai ülésén is ismét nagy hangsúlyt helyezünk a terv céljaiért vívott hatékony politikai küzde­lem fejlesztésére, s arra, hogy megvaló­sításuk kulcsát a pártszervezetek és a kommunisták mindennapi offenzív poli­tikai tevékenysége jelentse. A XVI. párt- kongresszus óta eltelt másfél év azt mu­tatja, hogy a pártszervek és -szerveze­tek, a kommunisták fokozzák erőfeszíté­seiket a párt gazdasági, politikai irányvo­nalának a gyakorlatban való következe­tesebb érvényesítéséért. Egyre több munkakollektíva kezdemé- nyezően igényesebb feladatokat tűz ki maga elé, s szocialista munkaversennyel számos szép eredményt érnek el. Meg­mutatkozik, mennyire szükséges erősíte­ni e mozgalom tömegjellegét, elmélyíteni a fő feladatok előnyben részesítését, elérni, hogy a pártszervezetek és a mun­kakollektívák még határozottabban küzd- jék le a hiányosságokat és nehézsége­ket, amelyek gyengítik erőnket e küzde­lemben. Ez annál sürgetőbb, mert nem minden szervezet és kommunista harcol egyformán következetesen és önfeláldo- zóan az elfogadott intézkedések megva­lósításáért. Ez ismételten igazolja a párt­ról való gondoskodásnak, a kommunis­ták magas fokú aktivitásának, valamint a szervező és nevelő munka hatékony­sága céltudatos növelésének, a párttag­állomány minősége kívánatos szintre emelésének rendkívüli időszerű­ségét. A központi bizottság 3. ülésének hatá­rozatát, amely feldolgozta a XVI. párt- kongresszusnak a tagállomány minősé­ge tökéletesítésével kapcsolatos határo­zatait, valamennyi kerületi és járási párt- bizottság és az alapszervezetek többsé­ge saját intézkedéseiben konkretizálta. A pártszervek és -szervezetek figyelmé­nek köszönhetően a XVI. kongresszus után folytatódik a tagállomány pozitív fejlődése. Sikerül érvényre juttatni a párt­tagok nevelésének minőségi szempont­jait, amelyek a párt vezető szerepe elmé­lyítésének szükségességéből adódnak. Pártunk fejlődése a XVI. pártkongresszus határozataival összhangban folyik. Október elsejéig a pártnak 1 584 011 tagja és tagjelöltje van. A párt számbeli­leg tovább erősödik, javul osztály-, szoci­ális és korösszetétele. A XVI. pártkong­resszus óta felvett 100 165 tagjelölt közül 60,3 százalék munkás, 6,7 százalék szö­vetkezeti tag, 23,3 százalék értelmiségi, s ebből 3 százalék diák. Elmondhatjuk, hogy gyakorlatilag valamennyi kulcsfon­tosságú helyen, minden munkahelyen dolgoznak kommunisták. Sikerül fokozatosan érvényesíteni azt az elvet, miszerint a párt sorainak való­ban következetes és állandó megerősíté­sét nem elszigetelten érjük el, hanem a pártalapszervezetek, a munkakollektí­vák szervező és nevelő aktivitásának részeként. Ezek a pozitív jelenségek azonban nem leplezhetik az előforduló hiányosságokat. A tagállomány minősé­gében mutatkozó szintkülönbség első­sorban nem komplex jellegét érinti. Azok minőségével való egyre nagyobb törő­désre gondolunk, akiket a párt soraiba veszünk fel, a tagjelöltek és a fiatal párt­tagok nevelésére. Ugyanakkor azt is szem előtt tartjuk, hogy mindenütt állan­dó figyelmet szenteljenek minden kom­munista, a tagállomány eszmei-politikai és osztályszempontú formálásának, akti­vitásának és harciasságának a pártpoliti­ka megvalósításáért vívott mindennapi küzdelemben. A pártról való gondosko­dás minden bizonnyal jelentős helyet fog­lal majd el a közeljövőben sorra kerülő évzáró taggyűlések és pártkonferenciák programjában. E fontos pártfeladat sikeres teljesítése közvetlenül összefügg az alapszerveze­tek akcióképességének növekedésével. Aktív tevékenységük nélkül a párt határo­zatvégrehajtó képességét is csak nagyon nehezen lehet fokozni. Pozitív tény, hogy a kerületi és a járási pártbizottságok a XVI. kongresszus követelményeivel és a központi bizottság orientációjával össz­hangban az utóbbi időben fokozott gon­dot fordítanak az alapszervezetek szere­pének növelésére. E szempontból kedve­ző hátteret biztosítanak pártunk, a szovjet kommunisták és más testvérpártok gazdag tapasztalatai, amely pártok kongresszusi határozatai teljesítése során nagy figyel­met szentelnek e kulcskérdésnek. Ennek az orientációnak helyességéről rendsze­resen meggyőződünk. Megemlítem leg­alább a tagkönyv-cserét, valamint a XVI. pártkongresszus határozatainak kidolgo­zását, lebontását és fokozatos végrehaj­tását. Alátámasztotta ezt a szocialista országok testvérpártjai politikai szervező munkával foglalkozó központi bizottsági titkárainak az év elején Prágában meg­tartott tanácskozása is, ahol különösen felkeltette a figyelmet az, hogy a Szovjet­unió Kommunista Pártja kidolgozta az alapszervezetek hatékonyságának növe­léséről való gondoskodás fejlett rend­szerét. Pártunk több mint 46 000 alapszerve­zetének akcióképességére és hatásuk növelésére tett erőfeszítések során állan­dóan a figyelem homlokterében áll irányí­tásuk egész mechanizmusa tökéletesíté­sének a kérdése. Jól tudjuk, milyen fon­tos szerepe van a pártaktívának, a min­dennapos gondoskodásnak politikai fej­lettségéről és sokoldalú felkészültségé­ről. Csak az alapszervezetek pártbizott­ságai csaknem háromszázezres pártaktí- vát képeznek, amely döntő mértékben meghatározza a párt életét, a párt sorai­nak eszmei és akcióegységét minden területen. Pozitív tény, hogy rendszeresen nö­vekszik ezen aktíva politika érettsége, mélyül szaktudása, fokozódik áldozat- készsége és szervezőképessége. Az alapszervezetek elnökei több mint 60 százalékának magasabb szintű pártokta- tási végzettsége van. Ez kedvező feltéte­le azon feladatok teljesítésének, ame­lyekről ma tanácskozunk. De figyelembe kell venni azt, hogy a pártbizottságokban viszonylag sok fiatal elvtárs tevékenyke­dik, akik az elmúlt évtizedben léptek be a párt soraiba, és csak fokozatosan tesz­nek szert élet- és párttapasztalatokra, kellő politikai felkészültségre. Még na­gyobb gondoskodással kell a pártnak ezt a káderalapját irányítani, tanítani, ellenő­rizni munkáját, törődni azzal, hogy jobban megértse a feladatok lényegét, teljes egészében lássa a belső és a külső összefüggéseket és mélyen tudatosítsa a párt stratégiai irányvonalának megvaló­sítását célzó minden lépés sürgető voltát. A mindennapi élet alátámasztja - külö­nösen a gazdasági és a szociális prog­ram valóra váltásának bonyolult feltételei között - annak rendkívüli szükségessé­gét, hogy az alapszervezetek és az élü­kön álló aktívák mindennapi elkötelezett­ségükkel a párt politikájának még na­gyobb mértékben segítsék elő a kedvező politikai és munkahelyi légkör megterem­tését, hogy egyre inkább betöltsék a kol­lektívák politikai magvának szerepét. A politikai ráhatást, nevelést és meg­győzést mint a politikai vezetés fő mód­szerét semmivel sem pótolhatjuk. Párt- szervezeteink elmélyítik az életnek és a kollektívák munkájának megismerését. Sokoldalúbban ismerik meg a munkahe­lyi kérdések megoldásával összefüggő problémákat. Egyre több az alkotó mun­ka és a közvagyonhoz való gazdaságos viszony példája. Mindezt most tovább kell fejleszteni a jelenlegi feladatok teljesíté­séért folytatott küzdelemben, és még job­ban fel kell használni a kollektívák aktív politikai-eszmei alakítására, és a munká­hoz való viszonyuk javítására. Még mindig találkozhatunk a munká­hoz való adminisztratív, formális viszony­nyal, az állami terv feladatainak formális lebontásával és teljesítésével. Nem min­dig támogatják kellőképpen az új prog­resszív megoldásokat, a belső tartalékok felhasználását célzó kezdeményezést. Ez nyilvánvaló a hasonló feltételek között elért eltérő gazdálkodási eredményekből, a tudományos-műszaki haladás vívmá­nyai alkalmazásának, az irányítás egész szférája tökéletesítésének és a népgaz­daság tervszerű irányítási rendszerét tö­kéletesítő intézkedések végrehajtásának eredményeiből. Szükséges, hogy a kom­munisták, a tisztségviselők és a vezető dolgozók a többi dolgozóval mindennapi személyes kapcsolatban megmagyaráz­zák a jelenlegi feladatokat, foglalkozza­nak a kollektívák szükségleteivel, s moz­gósítsák őket a tervben kitűzött célok elérésére. Éppen az alapszervezetek taggyűlései a megfelelő helye annak, hogy mindezen kérdéseket nagyon ko­molyan és tárgyszerűen felvessék. Ezzel összefügg az a nagyon időszerű követelmény, hogy minden munkahelyen jelentősen növekedjen a pártellenőrzés hatékonysága. Naponta meggyőződünk arról, mily nagy erőt képvisel az ellenőr­zés a párthatározatok végrehajtásában, a nagyobb aktivitásra, és a vállalt felada­tok teljesítéséért való felelősségre neve­lésben valamint a közömbösség, a fe­gyelem megszegése és más visszássá­gok elleni harcban. Az alapszervezetek­nek e téren is fontos szerepük van, jobban, következetesebben kell élniük az ellenőrzés jogával, mindenekelőtt na­gyobb gondot kell fordítaniuk a tervtelje­sítés minőségi szempontjaira, a haté­konyság és a gazdaságosság növelésé­re, a minőség javítására. Az élet igazolja, hogy ebben a kérdésben minden eddigi eredmény ellenére még sokat kell tenni azért, hogy ellenőrző munkájuk során a pártszervezetek olyan magatartást kö­vessenek, amelynek célja az emberek tapasztalatainak és kezdeményezésének széles körű felhasználása s a gazdasági tervfeladatoknak a társadalmi szükségle­tekkel összhangban történő határozot­tabb megvalósítása, továbbá amely nö­veli az irányító szervek teljesítőképessé­gét és szilárdítja a párt-, az állami és a gazdasági vezetőség egységes eljá­rását. Az alapszervezetek akcióképességé­nek és munkájuk hatékonyságának nö­velésével szemben támasztott követel­mény tovább fokozza a pártszerveknek az alapszervezetekben betöltött szerepét és kiemeli a pártapparátus fontos helyét a párthatározatok végrehajtásában és teljesítésük ellenőrzésében, a lenini munkastílus érvényesítésében és az alapszervezeteknek nyújtott hatékony segítségben. Ezért a központi bizottság titkársága is egyre nagyobb követelmé­nyeket támaszt a jól képzett és nagy teljesítőképességű politikai pártappará- tus, különösen a járási pártbizottságok formálásával szemben. Tekintetbe kell venni a XVI. kongresszusnak azt a köve­telményét, hogy elsősorban a járási párt- bizottságok irányító munkája az alap­szervezetekkel és aktíváikkal való élénk, közvetlen kapcsolat kibontakoztatására, az alapszervezetekkel való egyéni kap­csolat elmélyítésére és a helyszínen nyújtott céltudatos és hozzáértő támoga­tásra összpontosuljon. Ugyancsak kívá­natos, hogy határozottabban szüntessék meg a formalizmus minden megnyilvánu­lását a pártmunkában - és persze nem­csak ezen a téren. Elsősorban az a cél; sehol se érjék be annyival, hogy a hatá­rozatokról tanácskoztak, ,,a tervezett ak­ciókat végrehajtották“. Mindenütt arra kell törekedni, amit a központi bizottság már nemegyszer hangsúlyozott: a munka hatékonyságának fő kritériuma a felada­tok valódi teljesítése és a problémák aktív megoldása legyen. Azokkal a feladatokkal kapcsolatban, amelyekkel ezen az ülésen foglalkozunk, még a kádermunkáról, politikai irányítá­sukról és felkészítésükről szeretnék szól­ni. Ma még időszerűbben kerül előtérbe az a kongresszusi határozat, hogy a kö­vetkező időszak tovább növeli a követel­ményeket a vezető káderekkel, azon ké­(Folytatás az 5. oldalon) ÚJ SZÚ 4 1982. XI. 30.

Next

/
Thumbnails
Contents