Új Szó, 1982. november (35. évfolyam, 259-284. szám)

1982-11-27 / 282. szám, szombat

3PBiiv , ........... A CSKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA 7. ÜLÉSÉNEK VITÁJA VÁCLAV BÉŽEL elvtársnak, a CSKP KB tagjának, az SZKT alelnökének felszólalása A szakszerve­zetek X kong­resszusa megál­lapította. hogy a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom első számú feladata a munkásosztály és a többi dolgo­zó alkotó kezde­ményezésének széles körű fej­lesztése a nép­gazdaság hatékonyságának fokozása, a munkatermelékenység és mindennemű munka minőségének emelése érde­kében. A dolgozókat megnyertük az 1983-ra szóló tervjavaslat megvitatásában való részvételre, amit azzal a céllal tettünk, hogy ne csak elfogadják a tervet, hanem éljenek is a kezdeményező tervezés le­hetőségével. A szakszervezetek X. kongresszusá­nak határozatai tagjainak körében általá­nos egyetértésre találtak; ezekben látják a pártpolitika következetes érvényesíté­sét a szakszervezetek munkájának kere­tében. Ezek a határozatok új kötelezett­ségek elfogadására és az 1982-es terv­feladatok teljesítésére, valamint a nép­gazdaság hatékony fejlesztésére ösztö­nözték a dolgozókat. A dolgozók kezdeményezésében azonban még mindig nem fordítunk elég figyelmet a tudományos-műszaki fejlődés eredményeinek gyorsabb alkalmazására, a termékek műszaki színvonalának eme­lésére a pótalkatrészek kellő mennyi­ségének biztosítására és a sz|tgáltatá- sok javítására. Nem sikerült kelroképpen bevonni ebbe a folyamatba a műszaki értelmiséget. Ezzel a kérdéssel az SZKT legközelebbi plenáris ülésén akarunk foglalkozni. A szakszervezeti konferenciák ismét bebizonyították, hogy a dolgozók kezde­ményezésének eredményei még na­gyobbak lehetnének, ha hatékonyan megoldanák a dolgozók által bírált fogya­tékosságokat. Megszaporodtak a megjegyzések né­A ČKD Praha dolgozóinak leg­főbb célja az 1982-es évre előirányzott fela­datok maximális túlteljesítése. Az előforduló prob­lémák ellenére a fő feladatainkat hiánytalanul tel­jesítjük, beleért­ve a szocialista és a nem szocia­lista országokba irányuló kiviteli terme­lést. Ezzel egyidöben intenzíven készü­lünk a 7. ötéves tervidőszak harmadik évére. Az előzetesen lebontott feladatok szerint 1983-ban a temelést 6,2 száza­lékkal, a nyereséget 21 százalékkal, a munkatermelékenységet 5,4 százalék­kal kell növelnünk, mégpedig az alap­anyag- és az energiaforrások csökkentett felhasználása mellett. Az egyes üzemek dolgozói kezdeményező tervjavaslatok­kal fokozták saját feladataik progresszivi­tását. A feladatok lebontása során egyér­telműen megállapítottuk, hogy a tudomá­nyos-műszaki haladás gyorsabb és haté­konyabb érvényesítése, a céltudatos gyártmányfejlesztés és az egész terme­lési-műszaki alap következetes korszerű­sítése nélkül nem érhetjük el kitűzött gazdasági céljainkat. Az elektrotechnikai üzemben péidául több tudományos-kutatási intézménnyel egyúttmúködve komplex módon gondos­kodunk a nagy váltóáramú villanymoto­rok új nemzedékének kifejlesztéséről és gyártásuk bevezetéséről, amelyek első­sorban turbókompresszorok meghajtásá­ra szolgálnak. Olyan célt tűztünk magunk elé. hogy ezeknei az aiapanyagoKDoi 24-30 százalékos, a munkanorma-szük- ségletböl pedig 20-27 százalékos fajla­gos megtakarítást érjünk el. A motorok hatékonyságának növelésével évente 185 GWh villamosenergia-megtakarítást lehet majd elérni. Hasonló eredményekre törekednek a ČKD Kompresszorgyár dolgozói is, akik hány a kollektív szerződésből, a bérpoliti­kából és a hazai piac ellátásból adódó kötelezettségvállalás nem teljesítésével kapcsolatban. Különösen súlyos az a tény, hogy ezek a problémák sokasod­nak, és olyan területeken is felbukkan­nak, ahol a munkásosztály képviselete erős. A szakszervezetek nagy figyelmet szenteltek az 1983-ra szóló terv előké­szítésének. Meg kell azonban állapíta­nunk, hogy egészében véve nem értük el a dolgozók kívánt tömeges részvételét a terv kidolgozásában. Nem egyedi eset, hogy az álláspontok csak a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom územi bizott­ságának \/éleményét tükrözik. Ez az egyik oka annak, miért nem sikerül min­denütt megteremteni a kezdeményező tervezés feltételeit. Az egész kongresszus utáni aktivitás azt bizonyítja: a dolgozóknak nem kö­zömbös, hogyan valósítják meg a CSKP XVI. kongresszusának irányvonalát. A dolgozók értik az életszínvonal és a népgazdaság hatékonysága, valamint a munka termelékenysége és minősége közötti összefüggést. A kongresszus utá­ni időszak teljes mértékben igazolja, azt, hogy a dolgozók döntő többsége becsü­letesen akar dolgozni, s az így megkere­sett pénzéért jobban akar élni. Nagy figyelmet fogunk szentelni a dol­gozók azon kezdeményezésének, amely az anyag- és nyersanyag, valamint az energiatakarékosság fokozására irányul. Törekedni fogunk arra, hogy a tudomá­nyos dolgozók, valamint a termelésben dolgozó szakemberek együttes szocialis­ta kötelezettségvállalásokat fogadjanak el, s fejlődjön a műszaki értelmiség kez­deményezése. Tökéletesíteni és mielőbb alkalmazni fogjuk az újító- és feltaláló­mozgalom eredményeit. A szocialista munkabrigádok most fo­lyó ágazati konferenciái bizonyítják, hogy a dolgozók teljesíteni akarják a bonyolult tervfeladatokat. Az 1983-ra szóló tervfel­adatok is arról tanúskodnak, hogy a dol­gozók többsége tudatában van felelőssé­gének a feladatok teljesítéséért. több tudományos-kutatási munkahellyel egyúttmúködve a turbókompresszorok műszaki fejlesztésén, valamint az energi­atakarékosabb városi tömegközlekedés műszaki feltételeinek megteremtésén dolgoznak. Munkánkban különösen nagy jelentő­sége, van a KGST-országokkal folytatott tudományos-műszaki együttmúködés- nek A progresszív eredmények elérésé­hez ezt az együttműködést úgy kell ter­vezni, hogy minél gyorsabban, hatéko­nyabban, duplicitások kizárásával, s ma­gas műszaki és gazdasági színvonalon oldhassuk meg a műszaki fejlesztés kö­zös problémáit. A tudományos-műszaki egyúttmúkö- dés ötéves terveit, s az ezekből lebontott éves terveket arra kell irányítani, hogy csökkenthessük a kutatási és a fejleszté­si költségeket, s hogy a tudományos munkahelyek kapacitásait a legfontosabb problémák megoldására összpontosít­hassuk. A nemzetközi gazdasági integráció ke­retében megvalósuló tudományos-mú- szaki fejlesztésben előnyös megoldás­nak mutatkozik a szerződéses alapokra való áttérés. Ez magasabb szintre emeli a kutatási eredmények átadását, s a mű­szaki megoldásokat is. Az alapvető válto­zást az jelenti, hogy az egyúttmúködő felek először a tervekbe foglalják azokat a kutatási-fejlesztési feladatokat, ame­lyek megoldására nem képesek, ame­lyeknél közös megoldást javasolnak, illet­ve ahol konkrét megoldásokat tudnak felkínálni az egyúttmúködő partnereknek. Ezután a tervezett tevékenységi terüle­tekre szerződéseket dolgoznak ki, ame­lyek pontosan meghatározzák a határi­dőket. az árfeltételeket, s a felek konkrét kötelességeit. Az utóbbi időben ilyen ér­telemben szerveztük kutatóintézetünk együttmúködését a leningrádi Sznyidi ku­tatási és fejlesztési központtal a dízelmo­torok tökéletesítésével kapcsolatban. A műszaki fejlesztés feladatait olyan rendszerben valósítjuk meg, amelyben az ágazati kutatóintézetek, az akadé­miai intézetek, a főiskolák, a vál­lalati fejlesztési osztályok és a speciali­zált üzemek széles korú segítségét is kihasználjuk. Ez a sokoldalú és közvetlen együttmüködés magas műszaki színvo­nal elérését teszi lehetővé, amiből a gyártónak és a felhasználónak egy­aránt haszna származik. Különösen nagy Mint ismere­tes. a szénjö- vesztésben a fel­tárás meghatá­rozó tényező. A bilinai Fučík Bányában már 24 éve dolgozom egy óriási kotró­gép irányítója­ként. így magam is felmérhetem a fejtési technika fejlődését. Isme­rem a régi tech­nológiát, és a mai legkorszerűbb gépekkel is kapcso­latba kerültem. A mostani gépemet 12 éven keresztül kísérletileg üzemeltettük. Annak ellenére, hogy nem sikerült elérni a tervezett mutatókat, a kivitelező befe­jezte a műszaki fejlesztést, és így kényte­lenek voltunk a gépeket átvenni. Bár számos észrevételünk volt a tech­nikával kapcsolatban, a következő években semmi sem változott azon mó­dosítások kivételével, amelyeket újítási javaslataink alapján magunk hajtottunk végre. A helyzet csak az utóbbi három évben javult, miután központi szerveink elrendelték a kotrógép rekonstrukcióját és átépítését. Meggyőződésünk, hogy a gép techno­lógiájának rekonstrukcióját az tette szük­ségessé, hogy fejlesztését idő előtt befe­jezték. A mostani rekonstrukció csak a gyakori meghibásodást küszöböli ki és az üzemeltetés biztonságát oldja meg. de nem eredményezi a tervezett mutatók elérését. A szalagszállítás rekonstrukció­ját csak az idén, a második félévben kezdhettük meg, mivel addig nem gyár­tottak megbízhatóbb elektromos beren­dezéseket. Hasonló a helyzet a TC 3 gép­egység fejlesztésében is. Ezeket a gé­peket 1978 óta probauzemeltetjuk, de gyakori meghibásodásuk és teljesítmé­nyük miatt nem felelnek meg a szükség­leteknek. így tehát nyilvánvaló, hogy a műszaki fejlesztés állami feladatát nem teljesíthet­gondot fordítunk a fém- és az energiafo­gyasztás csökkentésére. Ennek egyik jel­lemző példáját a 150-es sorozatú dízel­motorok szolgáltatják, amelyeknél az 1 kW-ra számított fajlagos fémfelhaszná­lást a korábbi 19,7 kg-ról 7.6 kg-ra csök­kentettük. júk eredményesen, mivel nem készítették megfelelően és idejében elő. A Gorkij Bányában nem teljesíthetjük a tervet a feltárási munkákban. Ma a fej­tés nem haladja meg az évi 6 millió tonnát, és a feltárt készletek csak 15-20 napi fejtést tesznek lehetővé. A további 2 millió tonnát kisgépekkel jövesztjúk. Annak a törekvésnek vagyunk a tanúi, hogy a TC 3 gépkomplexumot územbe helyezzék annak ellenére, hogy nem éri el a minimális megbízhatóságot és telje­sítményeket. így felelősséget kellene vál­lalnunk a megbízhatatlan üzemeltetésért, s rendkívül sok munkát kellene kifejte­nünk a nem tökéletes nagygép karban­tartására. Vállalatunk párt- és gazdasági vezetői a legjobb dolgozókat bízták meg a TC 3 próbaüzemeltetésével. Hosszú évek után az idén sikerült először feladatainkat teljesítenünk. így például első gépkomplexumunk tavaly tíz hónap alatt 7 millió 200 ezer köbmétert fejtett, az idén már 8 millió 420 ezer köbmétert. A Gorkij Bánya fennállása óta a legjobb eredményt az idén érte el. Nyilvánvaló, ha megteremtik a műszaki feltételeket, az emberek elégedettebbek, fokozódik kezdeményezésük. Pártszervezetünk mindig nagy figye­lemmel kísérte eredményeinket. Határo­zottan közbelépett a közömbösség vagy a hanyagság megnyilvánulásai láttán. Kerestük a lehetőségét annak, hogy eny­hítsük a technológiai szállítmányok késé­se okozta lemaradásokat s fokozzuk a gépek megbízhatóságát. Az idén az intézkedések és a jobb műszaki feltételek eredményeként a bá­nyászok kezdeményezésének hozzájá­rulásával sikerült teljesítenünk az állami terv feladatait. A kormányhatározat lehe- tgvé tette, hogy megerősítsük kollektí­vánk egységét, javítsuk a munka- és technológiai fegyelmet és megváljunk azoktól, akik nem teljesítették kötelessé­geiket. KVÉT0SLAVA BŔINK0VÁ elvtársnőnek, a CSKP KB tagjának, a Moravský Krumlov-i Május 9 Efsz dolgozójának felszólalása A dél morva­országi kerület mezőgazdasági dolgozói az idén elsősorban a központi bizott­ság 4. ülése ha­tározatainak megvalósítására és a tökéletesí­tett tervszerű irá­nyítási rendszer elveinek érvé­nyesítésére töre­kedtek. Az elő­zetes eredmények szerint elértük a nö­vénytermesztésben a szükséges idő­előnyt az állattenyésztéssel szemben. A kerület a bruttó mezőgazdasági terme­lés tervét 100 százalékra teljesíti, miköz­ben a növénytermesztés csaknem 18 százalékkal nőtt tavalyhoz viszonyítva. A gabonafélék termelésében a kerület eddigi második legjobb eredményét érte el, a hektárhozam 4,88 tonna volt, és a tervezettnél 57 000 tonnával többet termeltünk. Jelentős siker, hogy túlteljesí­tettük a tervet a tömegtakarmányok és a cukorrépa termelésében. Jó eredmé­nyek születtek a zöldségtermesztésben. Az állattenyésztésben megvalósítottuk a tervezett strukturális változásokat, előnyben részesítve a szarvasmarha-te­nyésztést. Az egy termelési egységre eső szemestakarmány-fogyasztást sikerült csökkentenünk. Általában egyenletesen teljesítjük az állattenyésztés feladatait, és előreláthatóan az év végéig a hús- és tejtermelés tervét túlteljesítjük, a baromfi és a tojás felvásárlási tervét pedig telje­sítjük. A jó eredmények eléréséhez jelentős mértékben hozzájárultak a kommunisták, akik ugyanúgy, mint a znojmói járási pártbizottság és az alapszervezetek is. megkúlönböztetett figyelmet szentelnek a mezőgazdasági feladatok valóra váltá­sának. A dél-morvaországi kerület idei eredményei jó feltételeket teremtenek a mezőgazdasági termelés további növe­léséhez 1983-ban. A jövő évi terv előké­szítése során nagy hangsúlyt helyezünk a növénytermesztés intenzitása növelé­sére. Az idei eredmények előzetes értékelé­se azonban arra utal, hogy még mindig vannak tartalékok, így például továbbra is nagyok az eltérések az egyes járások és az egyes mezőgazdasági vállalatok eredményei között. Ezeket az eltéréseket az irányítás és a kádermunka fogyaté­kosságai okozzák. Pártmunkánkban figyelmünk homlok­terében most az évzáró gyűlések és a pártkonferenciák előkészítése áll. Fő célunk a párt vezető szerepének megszi­lárdítása és a pártellenórzés elmélyítése. A gyűlések előkészítésének időszakában igényes feladatokat állítottunk magunk elé. Abból indulunk ki, hogy a kommunis­ta párt által kitűzött célok valóra váltásá­nak alapvető feltétele a jó kádermunka, a vezető káderek gondos kiválasztása, felkészítése és elhelyezése. Nagy figyel­met fordítunk az alapszervezetek elnökei kiválasztásának, a bizottságok összeté­telének és annak, hogy a bizottságokban megfelelő szinten legyen a munkások és az efsz-tagok aránya. El akarjuk érni, hogy több nő és több fiatal töltsön be tisztségeket a pártszervezetekben RUDOLF RYCHECKÝ elvtársnak, a CSKP KB tagjának, a ČKD Praha vezérigazgatójának felszólalása RADISLAV BENDA elvtársnak, a CSKP KB Tagjának, a Szocialista Munka Hősének, a bilinai Fučík Bánya kotrógépkezelő csoportja vezetőjének felszólalása ÚJ szó 1982. XI. 27.

Next

/
Thumbnails
Contents